Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MÉGYEI TANÁCS LAP JÁ NÉPÚJSÁG 1970. DECEMBER 1., KEDD Ara 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Tettekre sarkalló számvetés Befejezte mimikáját a hazánk haltáram belül és azon kívül is nagy érdeklődéssel várt és élénk figyelemmel kísért X. kongresz- szus. Korai volna még teljes igénnyel mérlegelni, értékelni mindannak a jelentőségét, érté­két, amit a magyar kommunis­ták egyhetes tanácskozása adott. Annál is inkább, mert a friss élmények sokaságát hevítik a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek sok „leg” jelződ is. Ugyanis a legőszintébb hangú, a szocializmus építésének ered­ményeit és feladatait legbát­rabban, legaprólékosabban, s dolgozó népünk örömeit, gond­jait legátfogóbban megvitató fó­rumnak nevezik pártunk X. kongresszusát. Mindezeket az ' érzéseket hatványozza az is, hogy a magyar kommunisták ta­nácskozásának színhelye egy hé­ten át a világ 32 kommunista pártja vezetőinek is szószéke volt, s ők sem fukarkodtak pár­tunk politikájának, dolgozó né­pünk eredményeinek elismeré­sével. — Nem drukkolva vártuk a kongresszust és határozatait, mint a korábbiakban, mert jó előre megismertük, megvitattuk a X. kongresszus irányelveit, s tudtuk, éreztük, hogy csakis a párt eddig jól bevált politikájá­nak megerősítéséről, a szocia­lizmus gyorsabb ütemű építésé­ről lesz szó — mondotta Deb­receni Antal, a békéscsabai for­gácsoló üzem segédmunkása. Akik nem így látták a párt po­litikáját, az ösztönösen ható kis­polgári szemellenzőtől, a fejlő­déssel járó és természeti csapá­soktól súlyosbított nehézségeket hibának feltüntető ellenséges ér­zülettől, sugallattól, azokat is meggyőzték a kongresszuson el­hangzott beszámolók, korreferá­tumok és hozzászólások őszinte tenni, javítani akarástól duzza­dó hangja. Ráadásul nem a mi pártunk vezetői, a munkában és harcban többszörösen kipróbált, dereka­san helytálló kongresszusi kül­döttei állapították meg elsőnek, hogy az MSZMP-nek hathatós, jó a politikája, hanem a .kong­resszuson részt vevő kommunis­ta és munkáspártok vendégkép- viselőn Dicsérettel, elismeréssel illet­te pártunk politikáját, népünk eddigi szorgalmát a Szovjetunió, Lengyelország, Bulgária, Cseh­szlovákia, Románia és a többi szocializmust építő ország kom­munista pártjának küldöttsége. Mindezt az elismerést megtold­va, a politikai és gazdasági füg­getlenségükért harcoló országok kommunista és munkáspártjai­nak küldöttjei elmondották, hogy ösztönző hatást kölcsönöz pártjaiknak, népeiknek az MSZMP jól bevált politikája, népünk eddigi gazdasági sike­re, jól megalapozott, s mindin­kább javuló életkörülménye. Szinte ünnepi érzéseket kel­tett hazánkban s megyénkben pártunk vezetőinek és küldöt­teinek kongresszusi számvetése, további iránymutatása, a világ munkásainak, népeinek jelentős részére befolyást gyakorló kom­munista és munkáspártok kép­viselőinek dicsérő elismerése. Ezek az ünnepi érzések nem elbizakodottsággá merevednek a szocializmus teljes felépítéséhez vezető feladatok sokrétűségét és nehézségeit jól ismerő népünk­ben, hanem még nagyobb ösz- szefogásra, még nagyobb tettek­re sarkallják hazánk, köztük megyénk lakóit. A kongresszus idején arról beszélgettek a szo­cialista brigádokba tömörült dolgozók az erőműjavító és karbantartó vállalat békéscsa­bai öntödéjében, hogy számos ésszerűsítési és újítási tartalék birtokában kezdik a negyedik ötéves tervet s ezekhez a tarta­lékokhoz újabbakat is felkutat­nak. A békéscsabai forgácsoló 2-es telepén azt mondották ^ dolgozók, hogy a kongresszus határozatainak, a negyedik öt­éves terv célkitűzéseinek reális alapjai vannak s a maguk poszt­ján mindent megtesznek a rá­juk háruló tennivalók sikeré­ért. A súlyos anyagi károkat szenvedett termelőszövetkezetek gazdáit sem a gíráhkozás, ha­nem „a jövő évi gazdálkodásnak sikerülnie kell” elhatározás jel­lemezte az őszi betakarítás és vetés idején megyeszerte. Gond­jaik elismerése, megoldásuk kongresszusi határozatba fog­lalása sarkallja az értelmiségie­ket, a nőket, az ifjakat és tár­sadalmunk többi rétegeit is az eddiginél szorgalmasabb mun­kára, odaadásra. A kongresszu­son elhangzott beszámolok, hoz­zászólások és a hozott határo­zatok eloszlatták a helyenként fél-felbukkanó bizonytalanságot a jó munkáért járó megbecsü­léssel, a hibák elleni küzde­lemmel és a bírálat jogával kap­csolatosan. Bármennyire rövid idő állt rendelkezésre a kong­resszuson elhangzottak tanul­mányozásához, a Központi Bi­zottság beszámolójának és az el­hangzott zárszónak több meg­állapítása máris szinte szálló­igévé vált. Többek között az, hogy társadalmunkban a mun­ka a jog alapja, s nálunk nem lehet munka nélkül, a többi dolgozó rovására jól megélni. Azért ragadtuk ki csupán ezt, mert a kongresszus előtt ennék ellenkezőjeként sokaknál az a tévhit terjengett, hogy aki dol­gozik, az nem ér rá pénzt ke­resni, meg hogy minek dolgoz­ni, elég a jó megélhetéshez a gyár, a gazdaság, hivatal veze­tőivel jóba lenni. Nem elég. Kádár János elvtárs zárszavá­ban említett jelképes órát ez­után mindenki elé odatartják, kötelezően és kivétel nélkül. Kukk Imre Kétmillió holdon termékenyebb a föld — Hyolcszázezer hold újabb talajjavítás Szarvas és a Tiszántúl képviselői a talajjavító Tessedikre emlékeztek Tessedik Sámuel halálának 150. évfordulója tiszteletére me­zőgazdasági tudományos napo­kat tartanak október 21-től — hetenként — Szarvason. Tegnap, november 30-án a talajjavító j Tessedikre emlékeztek Szarvas j és a Tiszántúl képviselői. Való- ' színű a tudományos napok kö- zül ez volt a legsikeresebb, hi­szen az Árpád-étterem emeleti | dísztermét zsúfolásig megtöltöt­ték az érdeklődők. Dauda Mi­hály, a városi tanács művelődés- ügyi osztály vezetőjének, a tu­dományos és művészeti hetek titkárának megnyitó szavai után j dr. Kasza Béla, a Mezőgazdasági j és Élelmezésügyi Minisztérium | Termelési és Műszaki Fejleszté­si Főosztályának helyettes veze­tője méltatta Tessedik Sámuel munkásságát, azt az örökséget, melyet a talaj termékenyebbé tételére ránk hagyott. Tessedik Sámuel nagy álma azonban csak a felszabadulás után valósulhatott meg. A hazai csekély értékű és terméken vségű földek javítása az elmúlt hu­szonöt esztendőben igen szépen bontakozott ki. Kereken kétmil­lió holdat javítottak meg, kez­detben kisüzemi, később pedig nagyüzemi módszerrel. A har­madik ötéves terv időszakában 650 ezer holdon lett terméke­nyebb a föld. A Tiszántúl ter­melőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak nagy része már javított szántóföldön folytatja a termelést. Az állam rendkívül jelentős anyagiakat, fordít erre a célra. Az erőfeszítés társadal­mi érdek, mert a hasznosságát valamennyien érezzük. A IV. ötéves terv idejére a földművelésügyi kormányzat 800 ezer hold talajjavítást irányoz elő. Digózássai, meszezéssel és más vegyianyagok adagolásával tovább nő majd a termőföld tel­jesítőképessége. A tegnapi ünnepség soraiban ott volt többek között Szőcs Pál, a Meliorációs Egyesülés igazga­tója, dr. Kovács Gábor, a mező- gazdasági tudományok doktora, az ÖRKI igazgatója és Mészáros István, a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat igazga­tója. D. K. Főhivatású népművelők szakmai vitája Békéscsabán A megyében dolgozó főhiva­tású népművelők ma délelőtt Békéscsabán, a megyei művelő­dési központban szakmai vitát tartanak. A vitán a sarkadi mű­velődési ház 1971. évre szóló munkatervét elemzik és általá­nos következtetéseket vonnak le az új esztendő népművelési fel­adatait illetően. A megyei mű­velődési központ igazgatója, Li- taus2ki Tibor elmondotta, hogy a tanácskozásra meghívottak napokkal előbb kézhez kapták a sarkadi művelődési ház mun­katervét és azokat a megjegy­zéseket, melyeket a módszerta­ni kérdések során figyelembe kell venni. Az igazgató elmondotta, hogy a megyei művelődési központ módszertani tanácsadó munká­ját erőteljesen bővítik, hogy rendszeres és megfelelő segítsé­get nyújthassanak a vidéki kul- túrházak vezetőinek. Ennek ér­dekéiben gyakorlati tanácsadó testületet is létrehoznak és „In­formációs szolgálat címmel ha­vi kiadványt jelentetnek meg. Tervezik azt is, hogy évente négy alkalommal módszertani kiadványt állítanak össze a nép­művelési tevékenység legfris­sebb tapasztalataiból. I*?A: Néhány gondolat a politikai információról (3. oldal) Három hét a moszkvai gyermekvárosban (4. oldal) i Tízen egy faluból (5. oldal) • Tudósítások a vasárnapi sporteseményekről (7—8—9. oldal) Vasárnapi műszak a vasúton A MÄV Szegedi Igazgatóságá­nak öt megyéjére kiterjedő te­rületén vasárnap mintegy 1500 vasúti kocsit raktak ki és 800-at megrakottan indítottak útnak. A legtöbb vagont most is a cu­korrépa szállítása igényelte: a székkutasi, a makói, a csorvási és a tiszaföldvári állomásról a mezőhegyesi, a sarkadi és a szolnoki feldolgozó üzembe in­dultak a „cukorrépa-szerelvé­nyek”. A legnagyobb mennyisé­get Székkutasról indították. Al- győrői kőolajat szállítottak Százhalombattára és Almásfüzi­tőre. Különösen jól segítette vasár­nap is a vasút munkáját a Dél­magyarországi Építő Vállalat. A telephelyre érkezett szerelvé­nyek kocsijait késedelem nélkül rakták ki; A IV- ötéves tervről fiatalosának Országgyűlési képviselőit illése Az országgyűlési képviselők Békés megyei csoportja decem­ber 3-án, délelőtt 9 órai kéz- j dettel tartja ülését Békéscsa- i bán a városi tanács vb-termé- ben. A csoport munkájáról Uhl- jár Mihály országgyűlési kép­viselő, a megyei csoport vezető­je számol be. | A Békéscsabai Ifjúsági és Üttörőházban az általános iskolák diákjai az elmúlt héten Békéscsaba város tanácsának vezetőit látták vendégül, akik a negyedik ötéves terv célkitűzéseivel és a városfejlesztési tervekkel ismertették meg a fiatal hallgató­kat. Képünkön dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke, s tit­kára TJhijár Mihály, valamint Richweisz Ferenc, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára látható. Fotó: Demény Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents