Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

Művész-fotók Békéscsabán \ Munkácsy Mihály és Szarvason ** , t-'tt'i' '

Muzeum kiállításán

Békéscsaba — megnyitó beszédet mond Gajdács Pál, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője.

(Fotó: Martincsek G.)

Szarvas — a megnyitó utáni

pillanatok.

(Fotó: Pilisihegyi J.)

Ötödik alkalommal hirdették meg ebben az esztendőben az I Országos Kuli eh Gyula Fotó- kiállítást. Csaknem másfélszáz szerző, több mint ötszáz képet küldött Békéscsabára, amelyből közel százat láthat a Munkácsy ! Mihály Múzeum közönsége. A Kiállítást november 7-én nyitót, ta meg Gajdács Pál, a városi ta- 1 nács művelődésügyi osztályánaki, vezetője, majd a díjak átadására i került sor. „Lány”, „Litánia” és „Hippi” című képeiért Demjén j Gábor budapesti fotóművész nyerte el a kiállítás nagydíját, j ..Árvízi katona” című alkotása- ' ért a szegedi Horváth Dezső a Népművelési Int. tiszteletdiját. 1 A díjazottak sorában szerepeli még Babos Rezső Békéscsabáról. Bra'isnyó Klára, Müller Ferenc és Németh Tamás Budapestről,

Makulatúra

és

hulladék

újságpapfr

(fehér)

kapható

BÉKÉS MEGYÉI NYOMDAIPARI VÁLLALAT TELEPE, Békéscsaba,

Szent István tér

U)

Horváth Péter Bajáról és Szávay István Szegedről.

Szarvason ugyancsak november 7-én nyitotta meg a paraszti életet bemutató országos fotótárlatot Dauda Mihály, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője, ötvenhét művész 127 fényképét fogadta el a bírálóbizottság. Az alkotók közül Belovicz Károly győri, Fehér- váry Ferenc, Horváth Lajos, Korniss Péter, Szentkúthy káván né, Benkő Imre és Nagy Lajos budapesti, Kabáczy Szilárd székesfehérvári, Rezsek György nagykanizsai és Re- meczky Ferenc békéscsabai fotós kapott díjat.

Színvonalas művészfotókat láthatnak a két kiállítás látogatói. egy fiatal művészeti ág „fel. nőtt” alkotásait. Dicséret illeti érte a rendező szerveket, s természetesen az itt kiállító művészeket.

És emlékezzünk meg két apró — de fontos — figyelmességről. Békéscsabán ízléses prospektust kaptak a látogatók, a ■szarvasi kiállítás művészeit pedig Tessedik-ernlékjelvénnyél és emléklappal lepte meg a rendezőbizottság.

„Oda.: valamely nagyszerű,

fenséges tárgyat ünnepélyes, emelkedett hangon meg- éneklö, erős érzéstől és pát- tosztól áthatott költemény” j — címszó a Magyar Irodalmi Lexikon második kötetéből.

Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeum előcsarnokában megnyílt a Békés megye őskori lelőhelyein talált régészeti emlékek kiállítása.

Az első tárlóban kőbalták. Tö. mörek, súlyosak. De tiszta, egyenes élük van, s a nyél számára tökéletes lyukat fúrt beléjük a hétezer éves ős. Legalább száz ilyen baltát láttam már. A magyar múzeumokban lehet több ezer. Az egész világon talán egymillió.. Minden közösségnek, minden családnak Volt ma. gakcVízítette baltája. Nagy gondban lenne bárki, ha napjainkban kellene hasonlót csinálnia.

Üjabb tárlók, újabb kor. Néhány remek, négyezer esztendős agyagedény. Világosbarna, zsemlénél alig sötétebb egyfülű bögre. Nem telejsen szabályos alakú, de világosan mutatja a régi ember kezenvorpát. Szinte a tenyér melege io érződik rajta. Fekete, talán egydecis ürtaltal. mú fényes korsó. Hosszanti, homorúra benyomott díszítéssel. Ugyanez a motívum, de csavart vonalban egy széles szájú, barnásszürke edényben. A negyedik szépségét a széles, lapos test és a kennie®, valószínűtlenül hosszú fül adja. Az ötödik érdekességét a nagy ö'blösödés és a szinte humorosan kicsiny fogantyú ellentéte.

E korsók névtelen mestere érezte, hogy ami hasznos, az j szép is lehet. És szép használati i tárgyakat csinált. Még az egy-j szerű parázstartónak is nemes vonala van. És milyen okos esz. köz! Agyagfalán eok száz apró lyuk, ezeken át élesztette a leve. gő a tüzet. Ha összehasonlítanánk j a szenes-vasalóval, nem biztos, hogy a mai fémszerszámnák len. j ne jobb a hatásfoka.

Érdekes régészeti! lelet

A dorogi járásban érdekes ré_ gészeti leletekre bukkantak az esztergomi Balassa Bálint Múzeum régészei. Pilismarőton egy

XI. századi sírt tártak fel, amelyben szép ékszereket, 1 bronzból készített karpereceket, j gyűrűket és egy nyakék-töredé- ket találtak. Ez a lelet azért értékes, mert az oklevelek csak a

XII. századtól kezdve említik Pilismarót nevét. A sír feltárása azt bizonyítja, hogy már a XI. században is laktak itt emberek. Különösen gazdag leletanyag kerül napvilágra Epölön, ahol réz- kori településre, római-kori sírra és villaépületre és egy árpádkori kemencére bukkantak. A sírból egy feltűnően magas férfi csontváza, kard, tőr, fenőkő és gyögyök kerültek felszínre. Valószínűleg a rómaiak által a határvonalak védelmére fogadott germán harcos tetemét rejtette a sírbolt.

4mm

IMPUJSAC,

Iái«. NOVEMBER 11.

SZAKKÉPZETT

CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKGONDOZÓNŐT SIMAGÉPES DOLGOZÓKAT, TAKARÍTÓNŐKET ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT ,

FELVESZ A

Férfi Fehérnemű gyár

BÉKÉSCSABAI GYÁRA

Ismét tovább lépünk pár száz évvel. Az üveg alatt arasznál hosszabb bronztűk. Vékony pen. géjű sarlók, finom ékszerek. Apró fémgyöhgyökből összeállított karperec, bronz „féldiókból” alakított lábgyűrű. S ha van egyáltalán szép fegyver — gyönyörű lándzsahegyek. Némelyik anyagát elette már az idő. De a nemes körvonalak világosan előtűnnék. Felsejlik az eredeti forma tökélye. Az ezeket alkotó ismeretlen művész-mester siker, rél vehetne részt mai ipari formatervezői pályázatokon.

Csák csodálni lehet az ősembert. Pontosabban: az őskorban élő Embert. Amiért szinte puszta kezével győzte le a természetet. Amiért az akkori kis közösség erejével felszabadította magát környezete vak erőinek uralma alól. A ma elektromos számítógépet alkotó agy sok ezer éve nagyot lépett előre a parázstartó feltalálásakor; az űrrakétához vezető első szerszám a kőbalta volt; a bögrék karcolás-díszítése pedig a győzelmes betű őse le. hetett. Filozófusok úgy mondják: az embert a munka tette Emberré. E fejlődésben a míves, szép. ókos munkának különösen nagy szerepe volt,

„Én őt dicsérem csak, az élet anyját. — Kitől jövendő győzelmünk ered. — A munkát dalolom, ki a szabadság — Ütjára visz gyász és romok felett... Én öt dicsérem csak, az élet anyját. — Kinek nővére Szépség és Szabadság — S kinek világa most hajnalodik”. —• A munka című versében írta ezeket a sorokat Juhász Gyula, ötven évvel ezelőtt. De sok ezer évvel a jövőbe és sok ezer évvel a múltba te- lMnt-ő érvényűén.

D. Gy.

Új látványosság Tokajban

A tokaji helytörténeti' múzeum rövidesen új látványossággal gazdagodik. A múzeum erkélyén a honismereti szakkör kezdeményezésére emlékfalat állítanak azoknak a híres embereknek, akik a községben születtek vagy hosszabb ideig ott éltek. A Tokajba látogató művészek már elkészítették Paulay Ede, a Nemzeti Színház volt főigazgatójának, a község szülöttének, a gyermekéveit Tokajban töltő Nikolaus Lehnau német költőnek és Szepsi Laczkó Máténak, az aszúbor feltalálójának arcmását megörökítő plaketteket, valamint a faluban jogászgyakornoki éveit töltött dr. Mün- nich Ferencnek, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának mellszobrát. Plakettet készítenek még Tokaji Ferencről, a tiszaháti parasztfelkelés vezéréről. Benedek Pál to. kaji születésű mérnökről, aki Széchenyi István és Vásárhelyi Pál munkatársaként dolgozott a Tisza szabályozásán és Tolnai Dali János prédikátorról, Lo- rántffy Zsuzsanna udvari papjáról, aki Tokajban megalapította az ország első leányiskoláját.

a termelőszövetkeze’ben

A Vöröskereszt orosházi járási szervezete, valamint az üzemi és a termelőszövetkezeti alapszervezetek rendezésében novemberben több alkalommal tartanak térítés nélküli véradónapot a járásban. November 14-én a tótkomlósi Viharsarok Tsz dolgozói adnak vért. segítve ezzel bajba jutott embertársaik életének megmentését.

Szerelmi álmok

Már maga a cím romantikus. A történet — a zeneszerző életének sok epizódja — szintén romantikus. Az összes többi kellék, a zene, a ruhák, a díszletek, a játék, a rendezés — szintén mind-mind romantikus.

A történet felét vagy még többet zongorajáték tölti ki. A körbeforgó kamera jól érzékelteti a hangversenyek forró és átélt hangulatát, amit még tovább hangsúlyoznak a közbevágott figyelő tekintetek, s a művészi átélés izgatottságától hullámzó női keblek. Igaz, hogy ezek filmművészeti közhelyek, de a cél érdekében a rendező nagyon jól tudja őket alkalmazni.

Ugyanilyen jó rutinnal mutatja be a kalandos életű művész életének színhelyeit Szép felvételeket láthatunk Velencéről, Weímarról, a korabeli Szentpétervárról. Csodálatosak a hangversenytermek, amelyeket a történet kapcsán bemutat. , Művészi élményt jelent Ciffra virtuóz és Richter mélyen átélt, intellektuális zongorajátéka. S mivel a középpontban a zongoravirtuóz és zeneszerző áll, percenként fölhangozhat a muzsika. Legtöbb esetben azonban csak elvből áll a film. Ezért aztán, aki Liszt Ferencet, az embert akarta volna megismerni, annak e film alapján ez nemigen sikerült. Igaz, volt sok szerelmi kaland — de mivel nen| jutott elég idő az árnyaltabb jellemzésre, azok sematikusnak látszanak.