Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
A rendkívüli időjárási viszonyuk miatt keletkezett vízborítások. az országot ért egyéb elemi károk, valamint a Körösök és a Berettyó vízgyűjtő-területén létrejött árvízhelyzet Békés megyét közvetlenül érintette. A keletkezett károk és terméskiesések a megye lakosságát és gazdaságát a termelésben, a termelékenység alakulásában, a lakásépítésben, a takarékos gazdálkodásban stb. fokozott feladatok elé állították. A gazdálkodási eredmények az év első kilenc hónapjában az iparban kedvezőbbek, a mezőgazdaságban és az építőiparban kedvezőtlenebbek voltak, minit egy évvel korábban. A szocialista ipar nyeresége (folyóáron számítva) csaknem 20%-kal haladta meg az előző évit. A mezőgazdaságban 1969-hez viszonyítva ellentétes tendencia érvényesült; az állattenyésztés fejlődése mellett számottevően csökkent a növénytermelés termelési értéke. A szocialista építőiparban egy év alatt 5%-ról 2% alá csökkent a vállalati nyereségszint. Az említett időszakban a kereskedelemben az árbevétel és a nyereségnövekedése csaknem azonos mértékű volt, így a jövedelmezőségben lényeges változás nem következett be. Kedvező, hogy az iparban és a kereskedelemben nem volt veszteséges vállalat, illetve szövetkezet. Az állőaiapok fejlesztése Az állóalapok fejlesztésében a tervezethez viszonyítva lényeges lemaradás van. A tervezési és előkészítési hiányosságok, valamint az anyaghiány hátráltatták a befejezési határidők teljesítését. A megye gazdasági jellegéből adódik, hogy az idén teljesített vállalati beruházások kétharmada a mezőgazdaság és a vele kapcsolatos élelmiszeripar fejlődését szolgálta. Ugyanakkor az ipari vállalatok fejlesztési igénye is fokozódott. Az intenzív fejlesztés szempontjából kedvező a gépi beruházások arányának emelkedése. A kiemelt nagy beruházások közül a Kner Nyomda üzemépületében már folyik a próbaüzemelés. A Hűtőtároló pedig technológiai szerelésének elhúzódása miatt néhány héttel a tervezettnél később készül el. A mezőgazdaság területén az utóbbi években jelentős állattenyésztési beruházások kezdődtek meg. Anyag- és építőipari kapacitás miatt azonban a szakosított állattenyésztési telepek a tervezett határidőre — 1972 végére — nem készülnek el. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek köÉös gazdaságaiban az építési beruházások pénzügyi teljesítése 24%-kal több, üzembe helyezése 7%- kal kevesebb volt, mint az előző év megfelelő időszakában. Ugyanakkor gépek beszerzésére 23 %-kal többet költöttek. A kereskedelem a fokozódó gépi beruházási igényeket nem tudta kielégíteni. Ez is súlyosbította az őszi 8 gflffi HlMISs 1970. NOVEMBER 1. Hz ipari többtermeiés feie a termelékenység emelkedésében származott — II mezőgazdaságban jelentős terméskieséseket okoztak az elemi károk A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának 1970. I—III. negyedévi jelentése a megye társadalmi—gazdasági helyzetéről munkák végzését, melyben a korábbi évekhez képest jelentős a lemaradás. Építőipar A beruházásban jelentősen érdekelt építőipar Í970. évi tevékenységét kedvezőtlenül befolyásolta az ár- és belvíz miatti rendkívüli helyzet. A nagy újjáépítési feladatok szükségessé tették a már folyamatban levő munkák egy részének a leállítását, illetve lassítását. Ezzel egyidőben a megyén kívül, Fehérgyarmaton is megindult az árvizes lakások építése. A szocialista építőipar az év első kilenc hónapjában 11 °/o-kal növelte termelését; a tervezettet viszont nem érte el. Az előirányzattól való lemaradást az anyaghiányon túl a létszámhiány, illetve a meglevő munkaerő kedvezőtlen összetétele is befolyásolta. Az építőipari szövetkezetek termelése az egy évvel korábbihoz viszonyítva csökkent; ennek ellenére nőtt a foglalkoztatottak száma, tehát romlott a termelékenység. Ipar A megye szocialista iparának termelése — cukoripar nélkül — 1970 első három negyedévében 11 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül jóval nagyobb mértékben növelte a termelést a szocialista ipar és az állami könnyűipar. A megye Szocialista iparában a termelésnövekedés 48 százalékát fedezték termelékenységemeléssel. Ez kissé meghaladja az egy évvel korábbi részarányt. Az ipar egészében az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1970 első kilenc hónapjában 5%-kal volt több, mint egy évvel korábban. Ezt jelentősen befolyásolta a munkások által teljesített munkaórák 6%-os emelkedése. A fenti időszakban 54%-kal nőtt a túlórák száma a szocialista iparban. A túlórák számának ilyen mértékű növekedése miatt az egy teljesített munkaórára jutó termelés csak 4,4 százalékkal nőtt. Az ipar termelését egyes fontosabb cikkekből esetenként a szükséglet és a rendelkezésire álló alapanyag mennyisége határozta meg. Az egyes fontosabb termékek termelése az év első kilenc hónapjában a következőképpen alakult: Az 1970. I—m. negyedévi termelés az 1969 I—m. negyedév Kőolaj •/,-ában 115 Földgáz 1X1 Égetett tégla 100 Égetett cserép 105 Konzervipari idény. üveg 90 Öntött síküveg 109 Kötöttáru 132 Férfiing 129 Kolbászfélék 105 Vágott baromfi 129 Feldolgozott tojás 142 Főzelékkonzerv 97 A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek termelésük kis hányadát — kb. 1—2%-át — nem realizálták, bizonyos része készletben maradt. Az értékesítés irányában változás következett be. A korábbi két év hasonló időszakához viszonyítva nagyobb arányú a belkereskedelem részére történt értékesítés, míg a külkereskedelmi átadás némileg visszaesett. Élelmiszergazdaság Békés megyében a mezőgazdasági termelés 1970-ben az előző évinél kedvezőtlenebbül alakult. 1969-hez viszonyítva ellentétes tendencia érvényesült; az állattenyésztés fejlődése mellett számottevően csökkentek a növénytermesztési hozamok. A nagy területen témáéit kalászosok termésátlagai visz- szaestek, valamint kukoricából, lucernából és cukorrépából is kevesebb termésre van kilátás, mint 1969-ben. Az élelmiszergazdaságban aránytalanságok keletkeztek. A mezőgazdaság 1970. évi állatállománya és a takarmánygabona-termelése nincs egyensúlyban. A múlt évet takarmánybőség és állathiány, az ideit állatbőség és takarmány- hiány jellemzi. Az élelmiszeripar a tavalyinál (7%) kisebb mértékben, 4%-kal növelte a termelést. 1970-ben az előző évi rekordtermésnél mintegy 38%- kal kevesebb gabonát, ezen belül 32%-kal kevesebb búzát takarítottak be a megyében. A kalászos gabonafélék termésmennyiségének csökkenését: búzából elsősorban a termésátlag nagyarányú visszaesése, árpánál és zabnál pedig főként a vetésterület és csak másodsorban a termésátlagok csökkenése okozta. A sertéshústermelés fokozását szolgáló múlt. évi kormányintézkedések kezdik éreztetni kedvező hatásukat. 1970. szeptember 30-án ugyanis a megye összes gazdaságában 831 400 sertést tarSzerelik az óriás forgó-exkavátort Szerelik az irsanszki ércdúsító kombinát óriás forgó-exkavátorát. (Fotó: I. Kropivnyickij APN) tottak. A sertések száma égy, év alatt eddig nem tapasztalt mértékben — 41 %-kal —‘ emelkedett. Ennyi sertést hasonló időpontban még nem tartottak a megyében! A szarvasmarhák száma ugyanakkor 133 400 darab volt, egy év alatt 2%-kal csökkent. A megye gazdaságai vágóállatból együttesen 1%-kal növelték értékesítésüket. Ezen belül sertésből a tavalyival azonos mennyiséget, baromfiból 28%-kal többet, vágómarhából 13%-kal kevesebbet adtak él. Az élelmiszeripar kolbászfélékből 5, vágott baromfiból 29. feldolgozott tojásból 42%-kal növelte termelését. II lakosság éleiköiiiiménvei Az év harmadik negyedévében valamivel mérsékeltebben (6%-kal) emelkedett a bérből és fizetésből élők száma, mint az év első felében (8%-kal). 1970 első kilenc hónapjában az iparban 6, az építőiparban és a kereskedelemben 7 százalékkal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. A munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete 1930 forint volt, 6%-kal több, mint egy évvel ezelőtt. A létszám és kereset' ott nőtt jobban, ahol a kereseti színvonal is a megyei átlag felett volt. A lakosság pénzbevétele 1970 első kilenc hónapjában 12%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a bérek és bérjellegű bevételek az átlagosnál mérsékeltebben, 7%-kal emelkedtek. A mező- gazdasági jeli egű lakossági pénzbevétel 15%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen bélül tsz-munkadíj fejében 5, áruértékesítés címén 30%-kal több bevételhez jutott a parasztság. A lakosság mintegy Í7%- kal tovább növelte takarékbetétállományát. , A kiskereskedelem eladási forgalma az év első kilenc hónapjában 14%-kal — a fogyasztói árváltozást figyelembe véve — volumenében kb. 12—13%-kal emelkedett. A szövetkezeti kiskereskedelem eladása — a hálózat növelése és korszerűsítése révén — az átlagosnál jobban: 17%-kal, a tanácsi kiskereskedelemé kisebb mértékben: 10%-kal növekedett. Az ösz- szes forgalmon belül az élelmiszerek forgalma 10, a ruházati cikkeké 12, a vegyes iparoikkeké 20%-kal haladta meg az 1969. első három negyedévit. Az idei rendkívüli időjárás és következményei kedvezőtlenül befolyásolták a lakásépítésit. 1970 első három negyedévében a megyében 1090 lakhatási engedélyt adtak ki; 25%-kal kevesebbet, mint 1969 hasonló időszakában. A gázprogram teljesítésének feltételei a megyében kedvezőek, ennek ellenére a lakossági felhasználás nem bővült a kívánt mértékben. A községek gázellátása még hosszú időn keresztül csak propánbután gázzal oldható meg. 1970. év elején a megyében 56 104 háztartási propán-bu- tán-gázfogyasztó volt. Ezek 57%-a községekben. A víz- és csatornaellátottság a megyében még mindig igen elmarad a szükséglettől. Fejlesztésének vontatottsága, valamint a tervek megvalósítása napvrészt a kivitelezői kapacitáshiány függvénye.
