Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-07 / 262. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1910. NOVEMBER 7., SZOMBAT Ara 1,20 forint XXV. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Világ proletárjai, A nagy forradalom ünnepén Vessünk össze két helyzetet: bedeszkázott ablakok, didergő emberek, hideg gyárkémények, éhínség az ország sok vidékén egykor — s az űrhajózó, a vi­lághatalommá lett Szovjetunió ma. Vessünk össze két helyzetet: éppen csak járni tanuló egyet­len fiatal szocialista állam egy­kor — és a szocialista világi rendszer 14 országa ma. Vessünk össze két helyzetet: az illegalitásból éppen csak fel­színre került bolsevikok, akik­nek hamari bukását száz és száz oldalról jósolgatták-várták egy­kor — s 89 kommunista és mun­káspárt hatalmas tömegei ma. Vessünk össze két helyzetet: a népi forradalomban felkelt, a világ minden hatalmasságával farkasszemet néző, élet-halál harcot vívó orosz nép egykor — s Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika elsöprő erejű és győzelmes nemzeti mozgalmai ma. Mind e változások nagy for­dulópontja: az Októberi Szocia­lista Forradalom. Mint korabeli esemény, mint a huszadik század igazi nyitó aktusa, mint egyetlen ország sorsfordulója is nagy jelentősé­gű esemény volt. Ami eddig leg. feljebb nemes, de múló kísérlet­ként sikerült, ami addig csak kevesek tudatos álmaiban élt, az 1917. november 7-én megvaló­sult. A fegyverek, amelyekkel a Téli Palotát megostromolták, a munkásosztály hatalmát hozták, vívták ki egy hatalmas ország­ban. Fél évszázad alatt pedig ez az ország óriási ütemben köröz­te le addig messze előtte járó sok versenytársát. Tette ezt nemcsak a társadalmi rendszert illetően, hanem korunk két rendkívül fontos versenypályá­ján: a tudományban és a nem­zetközi politikában egyaránt. Pompidou francia elnök így be­szélt erről nemrég, amikor a Szovjetunióban járt és a szov­jet tudomány sikereit méltatta: „Önök óriási eredményeket ér­tek el, s a világűrben aratott si­kerek ennek csak kis részét al­kotják.” Nixon amerikai elnök pedig az ENSZ negyedszázados jubileumi ülésszakán tartott beszédében elsősorban arról szólt, amit a tőkés világ ma már kénytelen-kelletlen alap­szabályként fogad el: a Szovjet­unió nélkül a világ problémáit nem lehet megoldani. De ha a Nagy Október hatá­sát mérjük, nemcsak egy orszá­got kell figyelembe vennünk. Pétervarott 1917-ben a nemzet­közi munkásmozgalom, a mar­xizmus addigi eszmei-gyakorla­ti küzdelmei érleltek gyümöl­csöt — egyben azonban új ha­talmas támaszpontot is köpött a munkásmozgalom. A gyakor­lati tapasztalatoknak, az új gon­dolatoknak gazdag tárházát nyerte, Jendületet, bátorítást, nagy energiaforrást. A szocia­lizmus a megvalósíthatóság bi­zonyosságát kapta a szovjetek­től. Tavaly, 1969-ben a kommunis. ta és munkáspártok talán min­den eddigi legnagyobb jelentő­ségű találkozója zajlott le Moszkvában. E csúcskonferen­cia pártjaink nagy-nagy erejé­nek, s egyben korunk valóságá­nak hű tükörképe volt. Megmu­tatta, milyen sokágú fává nőtt, terebélyesedett a mag, amelyet . Október elvetett, megmutatta milyen kifogyhatatlan mozgósí- íó-szervezőerőt foglal magába a mozgalom, megmutatta, milyen sokrétű, megmutatta a növeke­dés nehézségeit is, a tennivalók sokaságát, a lehetőségek nagy­szerű végtelenjét is. A mos2Íkvai konferencia egyik alapvető gondolata volt, hogy létre kell hozni az antiimperia- lizmus széles világfrontját. A lehető legmaibb probléma, a legaktuálisabb feladat ez, de mint jelszó, mégsem mai kele­tű. Felröppent már 1917-ben, felhangzott, amikor az orosz nép megszakította az imperia­lizmus láncát, nem-et kiáltott az imperialista háborúnak. Ettől számíthatjuk a tevékeny, a nagy tömegeket megmozgató an- tíimperialista világmozgalom kezdetét. S a második világhá­borút követő évektől e világ- mozgalom széles körű kibonta­kozását. Október évfordulója nagy magyar ünnep is. Háromszoro­san az. Magyar ünnep, mert nemzetközi ünnep. S egyben Október gazdag eszmei segítséget adott a magyar munkásmozga­lomnak. Magyar ünnep, mert a szovjet hadsereg verte le ke­zünkről a német fasizmus és a horthysták bilincseit. Magyar ünnep, mert a szocialista világ- rendszer léte, ereje biztosítja, hogy békében gyarapíthassuk hazánkat, építhessük a szoci­alista társadalmat. S e világ- rendszer fő ereje a Szovjetunió. Szerény erőnkhöz képest mi is igyekszünk hozzájárulni Ok- , tóber örökségének gazdagításá­hoz: munkánkkal, tapasztalata­ink összegzésével, önálló gon­dolatokkal. Nemcsak élvezni akarjuk előnyeit, internaciona­lista meggyőződéssel magunk is igyekszünk erősíteni a szoci­alista közösséget, a nemzetközi munkásmozgalmat. Októberre emlékezünk, s egy­ben előre nézünk. Tisztelettel köszöntjük a Szovjetuniót, s mi­közben a múltra emlékezünk és a jelent méltatjuk, a magunk szép jövőjét is ünnepeljük. T. I. Fogadás a szovjet nagykövetségen F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulója alkalmából pén­teken fogadást adott a nagykö­vetségen. A fogadáson részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, dr. Ajtai Miklós. Czinege Lajos, Ilku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai. Aczél György és Pul- lai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más ve­zető személyisége, valamint a budapesti diplomáciai képvise­letek sok vezetője és tagja is. A párt vezetősavai következetesen halait népünk a Nagy Október öljön Ünnenség a Békéscsabai Konzervgyárban az Októberi Forradalom alkalmából Ünnepi díszbe öltözött november 6-án délutánra a Békéscsa­bai Konzervgyár nagyterme. Itt jöttek össze a város part-, taná­csi, társadalmi vezetői, s a konzervgyár dolgozói, hogy megem­lékezzenek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évforduló­járól. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Klaukó Mátyás, a megyei ta­nács elnöke, az MSZMP KB tag ia. Gyulavári Pál, az MSZMP városi bizottságának első titkára. Oláh Józsefné, a konzervgyár pártszervezetének csúcstitkára, a gyár több kiváló dolgozója s a város üzemeinek, társadalmi szervezeteinek vezetői. Az évforduló alkalmával a Jókai Színház művészei adtak ünnepi műsort, majd Gyulavári Pál elvtárs mondott beszédet. Bevezetőjében idézte Lenin. 53 évvel ezelőtt írt levelét a | Központi Bizottság tagjaihoz, amelyben a hatalom átvételét sürgette. Az orosz munkásosz­tály nehéz örökséget vett át 1917 októberében. Gazdaságilag elmaradott őrs zásban kellett új­jászerveznie az életet s hozzá­látni a szodalizmus építésének nagy feladatához. Súlyosbította a helyzetet, hogy az imperialis­ta országok meg akarták sem­misíteni a fiatal szovjet hatal­mat. Jól tudták, hogy ez nagy ösztönzést gvakorol majd az el­nyomásban élő más országok népeire Éppen ezért fegyverrel, rágalommal és kiéheztetéssel akarta megdönteni a szovjetha­talmat. Gyulavári elvtárs áttekintést adott beszédében a szovjet nép hősies harcáréi ég helytállásá­ról. Megemlékezett arról is, hogy a szovjet munkások, pa­rasztok és katonák fegyveres osztagaival vállvetve harcoltak j a volt hadifoglyokból szerve-1 zett századok és ezredek ás. A I forradalom győzelmének kiví­vása óta a szocialista termelé­si viszonyok egészséges és szi­lárd alapján fejlődik a Szovjet­unió gazdasága. Realizálódnak azok a célok, amelyeket a XXIII. kongresszus úgy fogal­mazott meg. hogy „az új ötéves tervnek biztosítania kell társa­dalmunk jelentős előrehaladá­sát a kommunista építés útján, az anyagi-technikai bázis to­vábbi fejlődését, az ország gaz­dasági és védelmi erejének nö­velését”. A VIII. ötéves terv időszakában a termelőeszközö­ket gyártó ágazatok 52 százalé­kos, a fogyasztási cikkeket elő­állító ipar 43—46 százalékos fel­futását tervezték. Gyors ütem­ben fejlődik a vegyipar s 300 új könnyűipari üzemet létesítő- , nek. Hétezer km hosszúságú j vasútvonalat építenek, a villa- j mosított vasútvonalakat 10 000 kilométerrel tervezik növelni. ! Beszéde további részében Gyulavári elvtárs beszélt azok­ról az intézkedésekről, amelyek közvetlenül is növelik a Szov­jetunió népeinek életszínvonalát. Jelentős összegeket fordítanak a munkabérek rendezésére s 65 millió ember lakáshelyzetének javítását is előirányozták ennek az esztendőnek a végéig. A ma­gyar dolgozó nép osztozik a Szovjetunió gazdasági sikerei­nek örömeiben. A magyar mun­kások, parasztok és értelmisé­giek szorgalmasan dolgoznak a szocializmus építésén, mindent megtesznek, hogy egyre erő­sebbé, szebbé tegyék hazánkat, a szocializmus táborának tag­ját. Az ünnepi évforduló elő­estéjén jóleső érzéssel állapít­hatjuk meg — hangoztatta —, hogy a párt vezetésével követ­kezetesen halad népünk a Nagy Október útján. Nem mindig könnyű és zökkenőmentes út ez, de hisszük, hogy átvezet min­den nehézségen, elvezet a szo­cialista társadalmi rend teljes felépítéséhez, a szocialista vi­lágrendszer egységének meg­erősítéséhez, a szocialista vi- mozgalmak fellendüléséhez az egész világon. Gyulavári elvtárs beszéde után az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést nyújtották át a gyár több dolgozójának, *** Megyénk valamennyi járási székhelyén és községeiben meg­koszorúzták a szovjet hősök síremlékeit, a felszabadulási emlékműveket, s ünnepségek keretében emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 53. évfordulójáról. MA: Két hivatás, ellentétes pólusokkal (3. oldal) Lesz-e Kiváló Ifjúsági Klub? (4. oldal) Nevükhöz méltóan <8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents