Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
A párt értekezlet beszámolója (Folytatás a 4. oldalról) vőben varnatóan tovább gyorsul és a városokon túl, érinteni fogja nagyközségeinket is. A következő években méginkább szűk. ség van arra, hogy az ezzel járó gondok enyhítésére a szűkös he. lyi erőforrásokon túl, nagyobb központi támogatást kapjon a megye. Továbbra is koncentráltan és hatékonyan kell felhasználnunk anyagi eszközeinket, a szociális és kommuniális beruházásokat a hosszabb távon jelentkező igények kielégítésére is. Megyénk lakossága életszínvonalának az elmúlt négyévi emelkedésével párhuzamosan jelent, kezö feszültségek feloldása én a jövő célkitűzéseinek elérése részben megyei, részben pedig országos jellegű feladat. A megyei feladatoknak a gazdasági eredmények javulása alapján történő megoldása egyben azt is jelenti, hogy hozzájárulunk, elősegítjük az országos célkitűzések megvalósítását is. 10. A megyei pártbizottság ez év októberében tartott ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a megye gazdaságfejlesztésének negyedik ötéves tervidőszakra szóló Irányelveit. Ezek a megye adottságainak, lehetőségeinek figyelembevétele mellett, összhangban vannak a Központi Bizottság irányelveiben jóváhagyott célkitűzésekkel. E célkitűzések sikeres teljest, tese érdekében tennivalóink: » A IV. ötéves tervidőszakban fő feladat a megye gazdaságának Intenzív módon történő továbbfejlesztése. Biztosítani kell. hogy az ipari termelés növekedésének 80 százaléka a terme- lékenyoég emelkedéséből származzon. E cél elérése a műszaki színvonal emelésével, a korszerű gyártmánystruktúra kialakításával, a belső üzem- és munkaszervezés javítártával, a vállalaton belüli munkanélküliség megszüntet égével lehetséges. Szükséges. hogy a termelést drágító és a nehéz fizikai munkát igénylő anyagmozgatás és rakodás gépesítése gyorsabb ütemben valósuljon meg. A termelés mennyiségének növelése és minőségének javítrna érdekében fokozottabban kell felhasználni a tudomány és a kutatómunka eredményeit. A gazdasági előrehaladás elengedhetetlen feltétele a vezetés színvonalának emelése. A foglalkoztatottság növelése érdekében továbbra in fontos feladat új munkahelyek, üzemek létesítése. A beruházó vállalatok kísérjék megkülönböztetett figyelemmel a beruházások észlesztésének lehetőségét jelenti megyénk természeti kincse, a földgáz hasznosítása. Törekedni kell arra, hogy a termelésben iparban és mezőgazdaságban egyaránt — a kommunális ellátásban mind nagyobb mértékben kerüljön felhasználásra a rendelkezésre álló szénhidrogén. A vállalatok fordítsanak fokozottabb figyelmet a mezőgazda- sági üzemekkel a különböző szakmai társulásokkal való kooperációk megvalósítására, a közös gazdasági előnyökön alapuló együttműködés kiszélesítésére, biztosítva ezzel tó az ipar nyersanyag-bázisának növelését. Törekedjenek a perspektivikus együttműködés kialakítására. A lakosság életkörülményeinek alakulását befolyásoló szolgáltatások javítása érdekében a megyei szervekben dolgozó kommunisták és a szolgáltatást végző üzemek, szövetkezetek tegyenek megfelelő , intézkedéseket. Fejleszteni kell a kereskedelmi hálózatot mind az állami, mind a szövetkezeti szektorban. Az eddigieknél nagyobb figyelemmel kell lenni a dolgozók munkahelyi körülményeinek javítására, a szociális és munkavédelmi ellátottság további növelésére. Az érdekvédelmi feladatokon túlmenően, ösztönözni és segíteni kell a munkaverseny kibontakozását, az üzemi demokrácia fejlesztését. Gazdasági célkitűzéseink megvalósításában a pártozervek és szervezetek, a kommunisták legyenek bátrabbak, kezdeményezőbbek, adjanak ösztönzést a feladatok minél rövidebb időtartamú, gazdaságos megoldására, ellenőrizzék, hogy a végrehajtás a tániadalmi érdekeknek megfelelően történjen. Az ideológiai és kulturális élet A megye társadalmi és gazdasági előrehaladása, valamint a céltudatos politikai nevelőmun- ka eredményeként a megye lakossága eszmeiségében, erkölcsi. . jégében, gondolkodásmódjában és általános kulturáltságában magasabb szintre emelkedett. A marxizmus—leninizmus széle sebb körben vált ismertté és jelentő* mértékben hat a közgondolkodásra. A közoktatás és a közművelődés tartalmi és forma: fejlődője, a tömegkommunikáció rohamos szélesedése növelte az általános műveltséget. 1. Erősödött megyénk lakosságának marxista-leninista világnézete. Az általánoj társadalmi fejlő, dést, a marxizmus—-leninizmus iránti fokozott érdeklődést és a lakosság növekvő politikai aktivitását, a pártszervek és szerve, zetek jól használták fel a mar xlsta világnézet fejlesztéséhez. A marxizmus terjedése erősítette a szocialista közgondolkodást. A közvélemény élénken reagál a politikai és társadalmi élet minden rezdiiléiére. Elítéli az igazságtalanságokat, a szocialista morállal ellentétes je lenségeket. A jövőben arra kell törekedni, hogy a szocialista erkölcs az egyének és kollektívák magatartásában te jobban érvényesüljön. Bátorítani kell a jóérzésű, egészséges gondolkodású embereket a szólásra, cselekvésre, mert csak így érhető el, hogy elszigetelődjenek a demagóg hangadók, a felelőtlen hangulatkeltők. a szocializmust csak élvezni, de azért tenni nem akaró egyé. nek. Következetesen kell küzdeni a társadalomellenes magatartás. nek ezekben megnyilvánuló vonásai nem nyerhetnék polgárjogot. A megye lakosságénak eszmei, politikai egyoége ellen hatnak a a szocialista építés feladataihoz. Különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy a marxizmus— leninizmus magatartásformáid erővé váljék. szerű, határidőre történő megvalósulását. Az energiahordozók összetétele kedvező irányú változtatásának, a gazdaság intenzív feja fegyelmezetlenség, a harácso lás, *z anyagiasság, és a cinizmus ellen. A kispolgári gondolkodásmódnak és életsaemléletburzsoá fellazítás) taktika útján behatoló antimarxlsta nézetek is. Ennek hatása elsősorban az Ifjúság, az értelmiség és általában a városi lakosság körében érezhető. Az utóbbi időben észrevehető Jelei mutatkoztak az ifjúság között annak az eszmei áramlatnak, amely egyrészt a magyar nemzeti öntudatra apellálva, az internacionalizmus érzését igyekszik tompítani, másrészt kozmopolita magatartásra buzdít. A tudományos és technikai fejlődést a fejlett kapitalista országok arra te felhasználják, hogy propagandájukban eredmé. nyelt felnagyítva juttassák el hozzánk. Ez, és a kapitalista államok fejlettségének egyéb „bizonyítékai” olykor fenntartás nélküli fogadtatásra találnak, főleg kispolgári és értelmiségi körökben. Mindezekkel szemben következetes és módszereiben hatásos harcra van szükség. A jövőben mind az Ifjúság, mind pedig az értelmiség kőiében gyakrabban és céltudatosabban foglalkozzunk a burzsoá fellazítás! politika ellensúlyozásával, még Inkább káros hatásának megelőzésével. A szocialista hazafiúi érzés és a proletárinternacionalista magatartás erősítésében nevelő- munkánk eredményes volt. Jól használtuk ki e munkában a jubileumi évfordulókat, az ezek kapcsán fellendült helytörténeti, honismereti mozgalmat és más lehetőségeket. Tovább kell azonban erősítenünk, módszereiben gazdagítanunk a politikai neve- és e fontos területét — különösen a fiatalok körében. A szocialista építő munka sikereinek és terveinek széles körű, rendszeres ismertetésével erősítsük a jogos nemzetj büszkeséget, az “géazségfn lokálpatriotizmust. Az ideológiai nevelőmunka módszereit úgy kell továbbfejleszteni, hogy jobban igazodjék örökítése. Széles körű á Szovjetunió, a szocialista országok diákjaival folyó levelezés, gyakori a cserelátogatás, cseretáborozás. A munkára nevelés pozitív jelei az egyre egészségesebb pá- lyaválaoztásban és a nyári építőtáborok sikerében is megmutatkoznak. Javult az iskola és a termelő üzemek kapcsolata, bár e tekintetben — elsősorban az üzemek, termelőszövetkezetek részéről — van mit pótolni. Az általános iskola VIII. osztályát egyre több gyermek végzi el. Ehhez hozzájárult a tankötelezettség 16 éves korig történt kiterjesztése is. Az oktatás és nevelés színvonalának emelkedőjét elősegítette a körzetesítés tovább folytatása és a nevelői ellátottság javítása. Eddig 98 iskolát kőrzetesítettek, de még így is 57 vár erre a sorsra. Jelenleg 48 körzeti iskolában a helyi tanulókon kívül 2500 bejáró gyermek tanul. A körzetesítés továb2. Megyénkben a közoktatás és közművelődés a beszámolási időszakban tovább fejlődött, bővült, hatóköre és hatékonysága. A közművelődés formát, módszerei jobban alkalmazkodnak az igényekhez és hatékonyabban közvetítik a kultúrát a társadalom minden rétegéhez. A párt szervei es szervezetei nagyobb figyelmet fordítottak a kulturá. lis élet irányítására. A közoktatás területén folytatódott az a munka, amit az oktatási reformtörvény a tartalmi és szervezeti továbbfejlesztés terén megjelölt. Az oktató munka korszerűsödése ós színvonalának emelkedése mellett sokat javult az Intézmények nevelő munkája. A korábbi oktatás-centrikus szem. lélet fokozatosan feloldódott és egyrészt a tanítási órák keretében, másrójzt azon kívül céltudatosabbá vált a nevelés. A megyei pártbizottság 1967-ben megvizsgálta a tanulóifjúság világnézeti nevelésének helyzetét és megfelelő határozatot hozott. Jórészt ennek is köszönhető, hogy javult a tantestületek eszmei, politikai, pedagógiai egysége, szorosabb lett az iskola, az ifjúság és gyermekszervezetek kapcsolata, összehangoltabb lett a nevelő tevékenység. Eredményen a tanulóifjúság hazafisága. honvédelemre, pro- letárinternaclonajizmusra és munkára nevelése. Sok segítséget nyújtottak e munkában az egyre erősödő tanintézett partszervezetek és pártcsoportok, KlSZ-szer- vezetek ős a kommunista pedagógusok. A pártszervezetek eredményesen tesznek eleget az ifjúsági szervezetet irányító feladataiknak. Szélesedett é* népszerűvé vált a tanulóifjúság körében a honismereti ős helytörténeti mozgalom. a hetei forradalmi és munkásmozgalmi múlt kutatása, tanulmányozása és megbi feladatai csak általános iskolai diákotthonok építésével valósíthatók meg. Az általános Iskolai tanulók 96 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban és a tantervi órák 75 százalékát szakos tanárok tartják. A szeghalmi, mezőkovácsházi ér, a gyulai járásban ennél rosszabb a helyzet. Az általános iskolákban feszítő gondokat gyorsabb ütemben kell megoldani, mert a rossz körülmények között működő iskolák alacsonyabb oktatási színvonala kihat a középiskolai munkára is. A tantermek 18,2 százaléka szükségtanterem. Mintegy 40 millió forint értékű szemléltető eszköz hiányzik az iskoláinkból ahhoz, hogy az ellátottság országos szintjét elérjük. A IV. ötéves terv során be kell fejezni a körzetesítést, ki kell alakítani a bázis-iskolák rendszerét és az azokhoz kapcsolódó általános iskolai diákotthoni hálózatot. A bázis-iskolákban — a rendelkezésre álló anyagi eszközök hatékonv fel- használáséval — meg kell teremteni az oktatás és nevelés jelenleginél korszerűbb feltételeit. 'A termelő üzemek nyújtsanak anyagi és erkölccí támogatást, segítsék,a dolgozók gyermekeinek magasabb színvonalú oktatását, nevelését. A középiskolai hálózat tovább fejlődött. A hagyományos gimnáziumi oktatás mellett, erőteljesen növekedett a szakközépiskolai tanulócsoportok száma és ma 60:40 arányban járnak g’'m_ náziumba, illetve szakközépiskolába a tanulók. Az a cél. hogy (Folytatás a 6. oldalon) ! ftípujsAC, 1970. NOVíüYjlJjEK 1, 5 9
