Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

íl „bomba-halász” perli a Pentagont 193C-bom a világsajtó' négy hónapon át foglalkozott vezető helyen a spanyolországi Palomares környékén lezajlott ..Broken Arrov-akció” részletei­vel, amelynek során az amerikai hadsereg 220 tengerészgyalogosa ás számos helikoptere, kutatóha­jója és tengeralattjárója kere­sett William S. Guest admirális parancsnoksága alatt egy eltűnt hidrogénbombát. A több mint négy évvel ezelőtti eseményt egy különös s nagy érdeklődés­sel vért perrel kapcsolatban idézzük feL 1966. január 17-én Francisco Simo, a Palomarestől 40 kilomé­terre levő Aguilas kikötő egyik legjobb halásza, 5 mérföldre a parttól halászgatott. Tiz óra 30 perckor nagy erejű robbanásra és hatalmas fénycsővára lett fi­gyelmes. A szokásos „nukleáris őrjáratot” végző egyik B—52-es amerikai bombázógép — négy hldrogénbombával a fedélzetén — 10 ezer méter magasban ösz- szeütközött egy Ke—135 típusú üzemanyagszéllftó géppel. Mind. két gép lezuhant. A tengeren halászó Simo. a robbanás után több ejtőernyőt látott alászáll- ni. Néhány a parton ért föl­det, három ejtőernyőt az erős szél a tenger felé sodort, másik kettő pedig Simo halászhajójá­nak közvetlen közelébe csapó­dott a tengerbe és azonnal el­süllyedt. Az egyiken nagyobb fekete fémdoboz volt, a másikon 3—4 méteres torpedóhoz hasonló hamuszínű tárgy. Simo és köze­lében halászó társai a tengerbe esett pilóták segítségére siettek. A B—52-as parancsnokát Simo húzta hajója fedélzetére, társai megmentették a legénység má­sik rét tagját. Nyomban megindult a ku­tatói a ledobott bombák és egyéb tárgyak után, Három hid­i-c£ér bombát meg is találtak, egyrek azonban nyoma veszett. Egyhónapi hiábavaló keresés után a kutatást a tengeren is el­kezdték az elektrónlkus beren­dezésekkel felszerelt hajók és tengeralattjárók. Francisco Simo többször is kihallgatást kért a kutatást vezető tengernagytól, mondván, hogy 6 tudja, hol van a bomba. A tengernagy azonban nem vette komolyan a spanyol halász állítását. Ezután Simo egyedül csele­kedett Elvezette hajóját arra a helyre, ahol a vízbe csapódni látta az ejtőernyőket, és több­szöri kísérlet után sikerült ki­hal aszni a a H-bomba elektroni­kus gyújtószerkezetét. Ezután már hittek a halásznak s az ál­tala megjelölt helyen kezdték el! a kutatást. Néhány hót múlva — attól a helytől tiz méternyire,! ahol Simo kihalászta á ' gyújtó­szerkezetet — meg is találták a negyedik H-bombát. Palomaros és Spanyol- ország lakói — minthogy mély­ségesen aggódtak az elveszett H-bombák okozta radioaktív- sugárzás veszélye miatt —v hős­ként ünnepelték Francisco Si- mo-t, a „bomba-halászt”. Simo a kutatást vezető admi­rálistól kapott kézfogás és le­ereszkedő vállveregetés közepet­te egy díszes oklevelet „nagy­szerű tengerismerete elismerése, ként”, 6 ezer dollárt a B—52-es bombázó három pilótájának megmentéséért és ígéretet arra, hogy nagy összegű jutalmat fog kapni később a H-bomba meg­találásának elősegítéséért. Két évig várt türelmesen a spanyol halász, aztán a jutalom ügyében levelet írt a Pentagon­ba, amelyre mindmáig választ sem kapott. Ekkor a madridi egyetem nemzetközi Jogtanárá­hoz, Mariono Aquilar Navaro ügyvédhez fordult, aki felvilágo­sította, hogy a nemzetközi jog előírásai szerint, ha valaki a nyílt tengeren elveszett tárgyat talál, joga van a jutalomra. Ez­után Simo jogi képviseletében egy kiváló madridi ügyvéd, dr. Eduardo Cobos benyújtotta a „számlát" a Pentagonnak. A kö­vetelésben részletesen felsorolta a H-bomba és a gyújtószerkezet tényleges értékét, ehhez hozzá­adta azok politikát és stratégiai eszmei értékét, valamint azokat a költségeket, amelyeket a to­vábbi kutatás emésztett volna fel, ha Simo nem segít. Mind- összesen 690 millió dollár jött ki végösszegként, de „méltányos­ságból” csak ötmillió dollár megfizetését kérte ügyfelének. Az ügyvéd által benyújtott keresetre Washingtonból nem reagáltak. Az ügyben a közel­múltban érdekes fordulat követ­kezett be a L’Eurepeo cimű olasz képes magazin értesülése szerint. Levél érkezett Ameriká­ból Francisco Simo dmére. John O’Connel amerikai ügyvéd — talán a hírnév miatt, talán azért, mert Jó üzletet sejtett — New Yorkba hivatta Simo-t. A talál­kozó során megállapodtak ab­ban, hogy a Day and Lord cég teljes egészében állja a perkölt­ségeket, valamint abban, hogy a per megnyerése esetén Simo megtéríti a kiadásokat. De Si- rno-t meggyőzte az ügyvéd: ele­gendő. ha kétmiiLlló dollár-igényt támaszt. Amerikában és Spa­nyolországban egyaránt nagy ér­deklődéssel várják a további fejleményeket, hiszen, ha az ügyből valóban per lesz. akkor az egyike lesz a legérdekesebb tárgyalásoknak. K 3. Dohány és a DDT A megrögzött angol dohányo­sok csak nemrégen értesültek róla, hogy az eddig ismerteken kívül még milyen veszély fe­nyegeti egészségüket, ha nincs elég akaraterejük, és nem tud­nak egyszer s mindenkorra le­mondani a cigarettázásról. Ki­derült, hogy a füst, amit a do­hányosok rendszerint leszívnak, jelentős mennyiségben tartal­mas DDT-t. Ez az anyag az Az Országos Sertéshlzlalú Vállalat, Békéscsaba. I-ao te ÍI-es telepe etető, éjjeliőr, melléktermékfüzA és fülé dolgozókat vesz fel. idők folyamin felhalmozódik a szervezetben és súlyosan káro­síthatja az egészséget. Az angol szakemberek első­sorban az imjmrtdohányt vizs­gálták. Condos kémiai elemzés után még az amerikai Virginia áltamból és Törökországból be­hozott legkiválóbb fajták is „feketelistára" kerültek. „A dohány azok közé a me­zőgazdasági kultúrák közé tar­tozik — írja ezzel kavcsolat- ban a Government Chemical című angol folyóirat — amelye­ket igen bőségesen permeteznek mérgező anyagokkal. A feldol­gozás során esek a mérgező vegyszerek csak részben távoz­nak a dohányból s ez a körül­mény még súlyosbítja a dohá­nyosok egészségét fenyegető ve­szélyt." in BÉKÉS mássz?. 1970. NOVEMBER 3. fi ránctérképkol olvas a todomáiiy A kiromancía- sarlatánság — De miről beszélnek a iodorszálak Évezredek óta szédítik az em­bereket a tenyérjóslással a sar­latánok. A tudomány megállapí­totta: a tény ér jóslás — szaknyel­ven kiromancia — szélhámosság, művelői a babonás hiszékenység vámszedői. A kézujjak jellemző, sajátos rovátkáit jó ideje felhasználják a bűnüldözőiben. Már a rómaiak is alkalmazták tenyérismeretei­ket a gyilkosok személyazonos­ságának megállapítására. És van egy tudományág: az antropológia, amelyet ugyancsak érdekelnek a tenyér sajátosságai, s amely az ember első munkaeszközének, a kéznek jellegzeteoségeiből je­lentős örökléstani következtető, seket von le. Ez a tudományág nem a felderíthetetlen jövendő jeleit kutatja a kéz vonalaiban, hanem a múlt és a jelen fejlő­déstani törvényszerűségeit ke­resi bennük. Üjabb és újabb kísérletekkel, megfigyelésekkel gazdagítja ez­után is Ismerteti a fejlődéstan. Mit vett át a kiromanciából? Csupán a neveket: a tenyérvo­nalak hajdani elnevezéseit. Ennyit hagyott meg mindössze az áltudomáhybóL Mit tud a modem embertan a tenyér jellemzőiről ? Hazánkban a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen évtizedek óta folynak erre vonatkozó kísérle­tek. Az Antropológiai Intézet munkatársainak nem egy megál­lapítása komoly külföldi vissz­hangra talált. — Az ember kezét az ujjhegy­től a kéztőig sűrűn borítják a vonalkák, az úgynevezett fodor­szálak — magyarázzák a tudó­sok. Ezeket másképpen léceknek is nevezik. Arra valók, hogy nö­veljék a kéz tapintófelületét. Köztudott, hogy az ujjlenyomat, ami tulajdonképpen a fodorszá­lak fényképe, mindenkire sajá­tos módon jellemző. A tenyér másik jellemzője: a ránctérkép. Azok a határozott, erős vonalak, amelyek nem mások, mint az Ízületek gyakori hállítgatása ál­tal okozott gyűrődések. Legnagyobb számban mindkét nemnél a hurokminták fordul­nak elő. Ám a nőknél kevesebb az örvény, és ívmínta is alig akad. Leggyakoribb az örvény a férfiak gyűrűsujjain. Ebben tehát határozott nemi különbsé­get sikerült kimutatni. A tudo­mány további fedadata: tisztáz­ni, hocv ez milyen okokból ma­gyarázható. A debrecenieket azonban job­ban foglalkoztatta a tenyér má­sik jellemzője: a redő. — A bőrredők, a tenyérnek ezek a sajátos gyűrődései az év. milliós átöröklődés folytán any- nyira megrögződtek, hogy helyü­kön már a néhány hónapos embrió kezecskéin is vékonyabb a bőr, mint másutt — mondják a kutatók. _ Pedig ilyenkor az ízűletek mozgása még semmi­képpen sem hozhatta létre. Raj­zuk tehát következmény, még­pedig az ízületek elhelyezkedé­sének következménye. Nem okai és nem is jellemzői azonban sem a jövendőnek, sem a jellemnek. Legfigyelemremél­tóbb egy különös rendellenesség, amikor a tenyéren — az ujjtö- vek alatt — keresztben áthaladó két vonal összeolvad, tehát a tenyeret csupán egyetlen baráz. da szeli át. A debreceni kuta­tások bizonyítják: ez a ritka jelenség nagyobbrészt csak az elmebetegeknél ős a gyengeel- méjűeknél figyelhető meg. A bőrlécrendszer és a szellemi ké­pességek között határozott ösz- szefüggés van. Ezt igazolják a redők találkozásánál lemért haj- lárnzögek is — ezek normális embernél 57 foknál mindig ki­sebbek, szellemi fogyatékosok­nál viszont nagyobbak. Csupán ennek alapján már újszülöttek­nél 90 százalékos biztonsággal meg lehet állapítani a Down- kórt, vagyis a-*, úgynevezett mon­goloid-fogyatékosságot. PILLANAT — Egy vakkantást sem, fényképeznek’ (Fotó: Gyevi József) Hogyan kell kitölteni a lakásösszeirás adatfelvételi lapjait Rövidesen megjelenik az Épí­tésügyi Értesítőben a lakások cöszeírásához rendszeresített „adatfelvételi lap” kitöltési uta­sítása. Eszerint a felmérésnél minden önálló lakásról, társbér­let esetében minden társbérlet­ről külön adatfelvételi lapot kell két példányban kiállítani. Az egyik példány a lakás bérlőjénél marad. Ha a bérlő nem ért egyet az űrlapon kitöltött valamelyik adattal, akkor az adatfelvételi lap alján írásban megteheti ész­revételeit. A bérlő aláírásával azt igazolja, hogy a felmérés saját, illetve meghatalmazottjá­nak jelenlétében történt. Az írá­sos észrevétel nem jelenti azt, hogy később már nem reklamál­hat, ha Időközben még valami kifogásolnivalója akad. Az alá­írás tehát nem akadálya a rek­lamációnak. A kitöltési utasítás az adat- felvételi lap valamennyi kérdé­sének megválaszolására részle­tes útmutatást ad. Többek kö­zött kimondja, hogy lakószobá­nak az a helyiség minősül, amelynek külső fala legalább 25 centiméter vastag téglafal vagy ezzel egyenértékű az ablak ud­varra, kertre, vagy közterületre nyílik a helyiség, melegpadlóval rendelkezik és fűthető. Egyéb­ként melegpadló az a padozat, amely fából-parketta, hajópad­ló-, vagy rassz hővezető képes­ségű egyéb anyagból — linó­leum, gumi, műanyag szőnyeg- padló, öntött magnezit stb. — készült. A helyiségek alapterü­letét a padlószint feletti egy­méteres magasságban, a vakolt falsíkok között kell mérni, és bele kell számítani a beépített bútorokkal elfoglalt területet is. A falsíkokon kívül vagy belül eső olyan területrészt, amely a pillér, vagy az ablak és ajtó el­helyezésére szolgál, továbbá a fél négyzetméternél kisebb terü­letű lakófülkéket viszont nem kéll számításba venni. A korsze­rű — paneles, blokkos, alagút- és csúszózsalus stb. — módszerrel épített házban azonos típusú la­kások esetében a műszaki terv, típusterv — adatait io felvehe­tik, egyedi felmérés helyett az adatfelvételi lap 7-es számú ro­vatába. A lakás korszerűsítésének te­kintendő: előszoba (előtér, zárt veranda), főzőhelyiség (konyha, főzőfülke) vagy egészségügyi he­lyiség létesítése; a lakás fűtési módjának megváltoztatása, s a víz bevezetése. Ha a bérlő kizárólag saját költségén végezte a korszerűsí­tést, akkor csak a 17-as számú rovat a) pontját kell kitölteni, ha pedig a bérbeadóval közö­sen korszerűsítették a lakáét, ak­kor a költség megoszlásának megfelelően az a) és b) pontot egyaránt ki kell tölteni. Ha a bérlő nem tudja igazolni a kor- szerűoítés költségeit, akkor a hozzávetőleges összeget kell beír­ni, de mellette zárójelben meg­jegyzendő: becsült. A lakbér összegénél a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásojc — központi fűtés, kapukulcs, fel­vonó, beépített bútorok — díját figyelmen kívül kell hagyni. Be kell jegyezni viszont a felmérés hónapjában fizetett lakbérpótlék összegét, ha pedig ez alól eseti felmentést kapott a bérlő, akkor az űrlap alján a megjegyzés ro­vatban kell feltüntetni ezt a kö­rülményt. Az adatfelvételi lapon sok ro­vat mellett kód-kockák szere­pelnek, de ezeket nem kell ki­tölteni. Ezekbe majd számítás­technikai szakemberek tesznek bejegyző-,t, mert ennek alapján elektronikus gépeken sokféle megoszlásban pontos felmérés, összesítés készül, az állami bér. laktoél’ománv felszereltségéről" helyzetéről. (MTI) )

Next

/
Thumbnails
Contents