Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
Tudomány — Technika Hány ember less a Földön A „Fekete borostyán” 2000-ben Riga likőrgyárában új italfajtával bővítették a választékot. Az új ital neve: „Fekete borostyán”; egy Rigában régóta ismert ital receptje alapján készítették el, újabb ízekkel és gyógyhatással gazdagítva azt. A „Fekete borostyán” 45 f<>Á műtrágyákat tárolás alatt jelentős károsodás érheti. A többször megismételt vizsgálatok szerint a szabadban tárolt műtrágyák hatóanyagtartalmá- nák 5—20%-a kárbavész. Ezenkívül az is kárnak számít, hogy összetapadhatnak, rnegcsomó- sodhatnák, mert a kiszórás előtti szétverésük vagy megtörésük emeli a műtrágyázás költségét. Ezért fontos, hogy a műtrágyákat megfelelő módon tároljuk a felhasználásig. Szilárd műtrágyák A szilárd, tehát poralakú vagy szemcsézett műtrágyák akkor károsodnak legkevésbé, ha azokat műtrágya-tárolásra épített raktárakban helyezik él. Mivel erre legtöbbször nincs lehetőség, a szakemberek egyéb, könnyebben megoldható és ugyanakkor lehetőleg minél kevesebb veszteséggel járó tárolási módokat keresnek. A műtrágyák ömlesztett tárolása esetén javasolják, hogy műanyagfólia-palás tokkal fedjék be, mert ez jelentős védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen. Hasonlóképpen óvhatok meg a zsákolt műtrágyák is. Az így csomagolt műtrágyák szállítása, rakodása, fel- használása viszont nehézkesebb, mint az ömlesztetté, ezért bármennyire csökken a műanyagzsákok ára, a műtrágyák jelentős részét továbbra is ömlesztve fogják szállítani, tárolni. Várható tehát, hogy a műanyagzsákos csomagolás és tárolás helyett a szabadban, a levegő kiszívatásával légmentesen záródó műanyagfólia alatti tárolás fog elterjedni a jövőben. Ennél a tárolási módnál is fontos, hogy szemcsézett, másnéven granulált legyen a műtrágya, és ne poralákú, amely könnyen összeáll, megcsomósodik. Ez az igény viszont jelentős többletfeladatot okoz a műtrágyagyáraknak. A lövő útja a folyékony műtrágya Különös gondot okoz a folyékony műtrágyák tárolása. Már régóta kísérleteztek folyékony műtrágyákkal, de csak az utóbbi évtizedekben kezdték ezeket nagyobb mértékben felhasználni. Előnyük, hogy egyszerűen gravitációval vagy szivattyúval továbbíthatók, és sokkal gyorsabban kiszórhatok, mint a sziP amnims, 1970. NOVEMBER 3. Egyebek között van benne tárnics és valériánagyökér, üröm,, menta, hársfavirág, tölgyfakéreg, szerecsendió, friss málna, szárított feketeáfonya stb. A kellemes, kesernyés aromájú, enyhén karamelles ízű „Fekete borostyán”-t 28 országba exportálják. lárd műtrágyák. Ezenkívül olcsóbbak is. Ezért ma már egyes országokban felhasznált nitrogénműtrágya-mennyiség több, mint egyharmadát folyékonyan adagolják, leggyakrabban 20— 44% nitrogént tartalmazó vizes ammóniaoldat formájában. Emellett használják — jelenleg ugyan még ritkábban — a nagy nyomású ammóniagázt, a cseppfolyós ammóniát is. Ennek nitrogéntartalma 82,5% és így ma ez a legtöményebb nitrogén műtrágya. Ezeken kívül foglalkoznak a kevert, tehát többféle hatóanyagot tartalmazó folyékony műtrágyák előállításával és felhasználásával is. A folyékony műtrágyák használatához azonban megfelelő tároló- és elosztótelepek kellenek, ahol erre a célra felállított tartályokban tárolják a műtrágyaoldatokat. A tartályok többnyire gömbalakúak és több ezer köbméter űrtartalmúak is lehetnek. Ahol viszont különböző összetételű folyékony műtrágyákat tárolnak, előnyösebbnek bizonyulnak a kisebb, hengeres tartályok. A tartályokat rendszerint folytacélból vagy rozsdamentes acélból készítik, mert a vizsgálatok szerint ezek állnak ellen legjobban a műtrágyád datok korróziós hatásának. De készítettek már rugalmas műanyagfóliából is 3000 literes folyékony műtrágya-tárolókat. Hazánkban az első A cseppfolyós ammóniatáro- lóknál a korrózióveszélyen kir Úszó atomerőmű Üszó atomerőmüvet tervez két japán óriásvállalat. A 2000 megawatt teljesítményű erőművet a parttól 5—6 kilométeres távolságban, 100 méter mély vízben lógják lehorgonyozni, valószínűleg a Sagaml-öböl- ben, Tokiótól délnyugatra. A forró- víz reaktorral működő erőmű óriási acéltartályból áll, amelynek hossza 190 méter, szélessége 157 méter, magassága 87 méter lesz, két generátorának mindegyike 1000 megawatt áramot log adni. vüi figyelembe kell venni azt is, hogy ennek a nagy nitrogén tartalmú műtrágyának a nyomása 20 C fok hőmérsékleten 7,7 atmoszféra. A tartályoknak tehát a nagy nyomást is állniuk kell. Hazánkban is építettek már cseppfolyós ammóniatároló télepet az Qngai Állami Gazdaságban. Ez az egyik alaplétesítmény a folyékony műtrágyák hazaa üzemi alkalmazásához. A tárolótelep tartályaiból a folyékony műtrágyát tartálykocsival szállítják a műtrágyaoldatok kijuttatására alkalmas gépekhez. Ezeknek a gépeiknek egyik fő része ugyancsak egy tartály, amelybe a tartálykocsiból átszivattyúzható a folyékony műtrágya. Innen elosztó- szeikezeten át gumitömlőkbe kerül a műtrágyaoldat. A gumitömlők a gépek talajművelő szerszámai — a kapatestek, a tárcsalemezek — alá, tehát 8— 10 cm mélyen a talajba vezetik a folyékony műtrágyát, hogy él ne illanhasson. A folyékony műtrágyák alkalmazásánál feltétlen figyelembe kell venni azt, hogy robbanást okozhatnak és a velük dolgozó emberek egészségére is károsak lehetnek, ha nem tartják be az elővigyázatossági rendszabályokat. Ezek közül a legfontosabbak: használatuk közben dohányozni, nyílt lángot használni tilos, gázálarcot, gumikesztyűt, védő- szemüveget kell viselni és az esetleg bőrre kerülő folyékony műtrágyaoldatot erős vízsugárral azonnal le kell mosni! K. h. A 19. század végén, a 20. század elején a különböző országokban 0,5—1,5 százalék között váltakozott a lakosság szaporodási aránya. Nyugat-Európa „régi” ipari államaiban, különösen a városokban mérsékelt, vagy inkább alacsony volt a természetes szaporodás. Az USA-ban és Kanadában az arány valamivel magasabb volt, mivel zömében fiatal emigránsok keltek át az óceánon. Az elmaradott — akkor gyarmati vagy félgyarmati — országokban a növekedés rendkívül alacsony volt. A 20. század közepére — amikorra a Föld jelentős részén győzött a szocializmus, lezajlott két világháború és a köztük eltelt időben nagy válság rázta meg a kapitalista világot, felszabadult a gyarmatok többsége — jelentősen megváltozott a lakosság „újratermelődése”. A fejlődő országokban, ahol a Föld lakosságának többsége él, a magas születési arány megPénzleletek titka Észtországban csupán a háború óta élteit években tizenöt alkalommal bukkantak jelentős pénzleletre, összesen több mint tízezer régi pénzdarabra. A pénzeket a föld mélyében, épületek alapzataiban és falaiban találták. Az Észt Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete archeológiái és etnográfiai osztályának gazdag gyűjteményében több mint 100 000 régi pénzdarab található, köztük jó néhány páratlan lelet. Az időszámítás utáni első századokból származó római dinárok, arab, perzsa és egyéb pénzérmék rendkívül érdekes anyagot szolgáltatnak az ősi idők társadalmi viszonyainak, az egyes népek, államok és földrészek kereskedelmi kapcsolatainak kutatásához. maradt, de gyorsan csökkenő tendenciát mutat a halálozási szám. Ez azzal magyarázható, hogy a legelemibb egészségügyi intézkedések és az új nemzeti kormányok erélyes járványellenes küzdelme mindinkább visz- szaszorítja az olyan fertőző megbetegedéseket, mint a himlő, a sárgaláz, a malária stb. Ennek következtében a természetes szaporodási arány 2,5—4 százalékra emelkedett. A megnövekedett népesség új feladatokat állít a fejlődő országok népgazdasága elé. Nemcsak az a fő kérdés, hogyan élelmezzék a növekvő lakosságot, hanem évente biztosítani keli a szükséges munkaalkalmat is. Méghozzá nem is „akármilyen” munkahely kell, hanem olyan, ahol megfelelően hatékony, teljes rentábilis termelés folyhat. Milyenek a népszaporulat előrejelzései a Földön? A demográfusok szerint 2000-re 5—7 milliárd ember lesz bolygónkon. Az ENSZ szakértői 1957-ben úgy számítottál:, hogy 2000-re a Föld lakossága 4880—6900 millió lesz, 1963-ban azonban már 5449—6994 millióról beszéltek. A különbség elég nagy — 1,5— 2 milliárd — több, mint ahány ember a 19. század közepén élt. Mivel magyarázható ez a különbség? Sok polgári tudós, akik szerint 2000-re a Föld lakossága megközelíti a 7 milliárdot — a fejlődő országokban ma érvényes szaporodási ütemet egyszerűen kivetíti a jövőbe, sőt azt vallja, hogy ez az arány még gyorsabban fog emelkedni. A számítás azonban hibás, mert nem veszi tudomásul azokat a szaporodást gátló tendenciákat, amelyek már most megmutatkoznak. Olyan jelenségekről van szó, hogy a fejlődő országokban növekszik a városi lakosság száma, fejlődik az ellentét a demográfiai helyzete, vagyis egyre jobban bekapcsolódnak a társadalmi termelésbe és jelentős pszichológiai változások mennek végbe, a mohamedán országokban például csökken a nagy gyermekáldást propagáló Korán hatása. E szociális változásokat tekintetbe véve feltételezhetjük, hogy a századfordulóra a világon 5,5—6 milliárd ember lesz és 2000-re nyilvánvalóan csökken a növekedési arány. Elég magas életszínvonalat biztosíthat-e a Föld ennyi embernek? Elméletileg az embereket nem fenyegeti éhínség, ásványi nyersanyag- vagy energiahiány. A szakértők számításai szerint a Földön több tucat milliárd ember számára van hely. De ez az „elméletileg” senkit sem nyugtathat meg. A közeli évtizedekben sok fejlődő országban mindinkább kiéleződik az ellentét a demográfiai folyamat (a népesség gyors növekedése) és a nem elég aktív gazdasági és kulturális fejlődés között. Ezt az ellentétet csak a fejlett országok segítségével lehet enyhíteni. Ha a békeszerető erőknek sikerül véget vetniük a fegyverkezési versenynek, ha a gazdaságilag fejlett kapitalista országok nem törekednének a gyarmatosítás új formáinak megvalósítására, akkor sokkal köny- nyebb évtizedek várnának a világra. Pedig a fejlődő országoknak éppen az elkövetkező évtizedekben kellene utolérniük a fejlett államokat. Ugyanebben az időben várható a természetes népszaporulat észrevehetően csökkenő tendenciája is. V. Poksisevszkij, a földrajztudományok doktora Az unga. Állam, ammóniatelepe. kos és 24 féle összetevőből áll. Veszteségmentes ni íí t ess «jsi-ásí i*o I ás
