Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-27 / 278. szám

A politikai szorgalma irodalom s olvasói Amikor a Budapesti Mezőgaz­dasági Gépgyár békési gyáregy­ségének pártvezetősége 1967 no­vemberében megbízta Molnár Istvánnét a pártkiadványok ter­jesztésével, sok porosodó köny­vet és folyóiratot talált a szek­rényben. t Molnár Istvánná, aki az elő­ző munkahelyén terjesztési fe­lelős volt, kellő tapasztalatokkal rendelkezett. Itteni — gyártás- előkészítési csoportvezetői — beosztása nem kötötte helyhez, ezért lehetősége nyílt arra, hogy a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségétől érkező könyve­ket, folyóiratokat a műhelyek­ben és irodákban bemutassa. Ezeket a dolgozók kézről-kézre adták. Hétrői-hétre nőtt a meg­rendelők száma és három év alatt széles, olvasótábor alakult ki. A pártalapszervezet vezető­sége és a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége nemrég köszönetét fejezte ki Molnár Istvánnénak. Ám ő akkor elhárította ma­gától az elismerést és a szép si­kert most is elsősorban a ter­jesztési hálózat tagjainak tulaj­donítja. — Hány nevet mondják? — kérdezi és sorolja is mindjárt: — Dercsényi László és a fele­sége, Lipcsei László, Laczkó Péter, B. Szabó Sándor, Har- gittai Péter, Kovács Gáborné... Ök segítettek a legtöbbet. Ismerjék meg a párt politikáját 'Három év alatt nagyon sokan rendszeres olvasókká váltak. Az! érdeklődésük annyira megnőtt a : politikai irodalom iránt, hogy a könyvújdonságokat előre meg­rendelik. Kedvező számukra a részletfizetési lehetőség, különö­sen, ha drágább könyveket vá­sárolnak. Molnár Istvánnét a pártveze­tőség nemrég más feladattal bízta meg. A terjesztési felelős Laczkó Péter lett, aki a IV-es műhelyben művezető. Ö maga is igen sokat olvas és azt sze­retné, ha mások sem maradná­nak el mögötte. így vélekedik: — Ismerjék meg a párt poli­tikáját az emberek, lássák a célkitűzéseket és akkor még nagyobb kedvvel fognak dolgoz­ni. A- kellő műveltség ma már elengedhetetlen a munkáiban is. Tudja azt, hogy mindenkinek niás és más az érdeklődési kö­re, amihez igazodva kell a ki­adványokat ajánlani. Az idő­sebbek például szeretik a tör­ténelmi könyveket, a fiatalok a kémtörténeteket, partizánharco- I kát. Nagy sikere volt többek i között Zsukov marsall: Emié-í kék, gondolatok című emlékira­tának. Sokan megvették Verne: Sándor Mátyás című könyvét. Megvan a gyakorlati haszna Lipcsei László művezető pár- tonkívüli, s az egyik legszorgal­masabb olvasó. Különösen a ré­gészettel és a közgazdasági kér­désekkel foglalkozó kiadványok érdeklik, de nagyon tetszett ne­ki a Kim Philby csendes hábo­rúja és sok szépirodalmi könyv. — Az olvasás családi „beteg­ség” nálunk. A feleségem vezet, de a három fiam is követi a jó példát — mondja. — Látják ennek gyakorlati hasznát? — Hogyne. Az ember egészen másképp nézi a világot, mint azelőtt. És bármit tapasztalok, hallok, van véleményem róla. Jobban ki is tudom magam fe­jezni. A műhelyben nem egy­szer kell a napi politikai kér­désekre vonatkozó választ adni. Ha nem tudnék, bizony alapo­san megcsappanna a tekinté­lyem, Dercsényi Dezső technikus ugyancsak a legtöbbet olvasók táborába tartozik és — bár még fiatal — egészen szép könyv­tára van otthon. 0 elsősorban a tudományos-fantasztikus regé­nyeket szereti. Hogy miért, azt így indokolja: — Megismeri belőlük az olva­só, ami még nincs, de egyszer majd talán elérhető lesz. Hogy bámulatosak azok a kilátások, amelyek a természetet az embe­riség szolgálatába állítják. Az olvasásban lépést tart vele a felesége, aki viszont a szép- irodalom híve. A vezetők példát mutatnak Rafael Gyula, a gyár párt­alapszervezetének titkára úgy látja, hogy amióta a dolgozók megkedvelték a politikai köny­vek folyóiratok olvasását, sok­kal jobban érdeklődnek a közös ügyek iránt. Van véleményük mindarról, ami a világon törté­nik és egy-egy feladat végrehaj­tásánál céltudatosabbak, mint azelőtt voltak. Nagyon hasznosnak tartja, hogy az olvasásban a vezetők példát mutatnak. Pásztor Béla Vélemények a X. kongresszusról A beszámoló VI. fejezetéről nyilatkozik a muzeológus, a színész, a zeneiskolai igazgató A csabai Munkácsy Mihály Múzeum íegfiata.abb munkatár­sa Maráz Borbála muzeológus. KISZ-tag ebben az esztendő­ben kapott diplomát. A keddi újságban olvasta a Központi Bizottság beszámolóját. A VI. fejezettel kapcsolatban intéztük hozzá kérdésünket: mit mond a beszámoló a múzeumokban dol­gozóknak? — Két dolog ragadott meg különösen. Az egyik, hogy a beszámoló ismételten leszögezi: a szocialista társadalom teljes felépítése megköveteli a tudo­mányok fejlesztését, a tudomá­nyos eredmények minél jobb és minél gyorsabb gyakorlati hasz­nosítását. Ez a múzeumokban — és szűkebb „szakmámban”, a régészet területén — azt je­lenti, hogy javulnak majd a Maráz Borbála Közeledik az év vége — Zárszámadási előkészületek a tsz-ekben A termelőszövetkezetek terü­leti szövetségei és a Pénzügy­minisztérium Tanulmányi Fel­ügyelősége az év vége közele­dése alkalmából megtette a szükséges előkészületeket a ter­melőszövetkezetek zárszámadá­sának előkészítésére. A két szerv közös rendezésében kör­zetenként beszélik meg a zár­számadással kapcsolatos aktu­ális teendőket. A termelőszövetkezetek fő­könyvelői két témát dolgoznak fél az oktatás keretében. Az egyik a termelőszövetkezetek és a megyei pénzügyi osztályok I jövőbeni kapcsolata, különös i tekintettel a pénzügyi osztály J hatáskörébe tartozó feladatok­ra. A másik a mezőgazdasági; termelőszövetkezetek adóigazo­lásával és pénzügyi revíziójával kapcsolatos. Több módosítás született e tekintetben az utób­bi hónapokban. Megalakult Bé~ "kés megyében is a bevételi hi­vatal. Ez a szerv a termelőszö­vetkezetek pénzügyi helyzetének alakulását vizsgálja. Az igazga­tóság valamennyi tsz-sael jó kapcsolatra törekszik. A mun­kamódszert a főkönyvelők mos­tani oktatásán körvonalazzák. A főkönyvelő-helyettesek és a kontírozó könyvelők részére is szerveznek oktatást, mégpe­dig az 1971-től érvényes új me­zőgazdasági számlakeretekkel kapcsolatos feladatokról. A me­zőgazdaságii termelőszövetkeze­tek új számlakeretét a Magyar Mezőgazdaság című hetilap in­formációs melléklete, 1970. no­vember 25-i számában közli. Karcsúsiioit férfiing Mi újság a Centrum Áruházban? Az ünnepi készülődés jegyé­ben kerestük fel a békéscsabai Centrum Áruház igazgatóját, s kértünk tőle rövid tájékoztatót: mit vásárolhatnak a megye- székhely lakód .karácsony előtt? — Október 31-dg az áruház kilenc százalékkal bonyolított le nagyobb forgalmat, mint ta­valy. Továbbra is szolid árpo­litikát igyelíszünk alkalmazni, ezt szolgálja a helyi üzemek termékeinek és a CENTEX (Centrum Áruházak Textilfel­dolgozója) áruinak forgalomba hozása. Csak a negyedik ne­gyedévben kétmillió forint ér­tékű, viszonylag olcsó, divatos, kisszériában gyártott férfi-, női és gyermekruhákat kapunk a CENTEX-től. A különféle di­vatáru — értékben mintegy 7 millió forint — közül különösen a női kalap ,táska, kendő vá­lasztéka jó. Újdonság a puplin hatású, műszálas, karcsúsított férfiing. Ismét kaphatóak a köz­kedvelt Triumph fehérneműk. A korábbinál jobbnak ígérkezik a eipőellátás: 14 féle női csiz­ma, öt-hat féle gyermekcsiz­ma. 8—10 féle férfi bundacipő közül válogathatnak a vásárlók. Hiány mutatkozik viszont a I 23—26-ós fekete és fehér bőr j gyermekcipőből. A műszaki ősz- j tályon a kávéőrlő, a nagyobb kávéfőző és a hőszabályzós va- j saló a hiánycikk, de a rádió-, j tv- és csillárválaszték megfe-1 lelő. Újdonság az összecsukha- j tó, fémvázas, nylon-hálós gyer­mekjáró —, s ha már a legki­sebbeknél tartunk elmondom —, a sok ötletes mechanikai játék is. Az áruházban kínált játékok egyébként nemcsak ér­tékben, hanem választékban is meghaladják a tavalyi kínála­tot. B. I. BÉKÉS 1970. NOVEMBER 37. 5 kutatási lehetőségek. Erre első­sorban anyagi vonatkozásban volna szükség. A magyar régé­szek, ezt túlzás nélkül lehet ál­lítani, Európa-hírűek. Az ása­tások, a restaurálás technikai színvonala azonban gyakran év­tizedekkel ezelőtti állapotokat mutat. Van hát tennivaló ezen a téren... Azt jelenti továbbá az idézett megfogalmazás, hogy jobbak lesznek a feldolgozási és kiállítási lehetőségek. Ennek mintegy előzetes bizonyítéka, hogy most van nyomdában Mú­zeumi Évkönyvünk, melynek minden anyaga megyei kutatók friss munkája. S országszerte egyre több a múzeum, kiállítási csarnok — és a kiállítás. A másik örvendetes dolog pe­dig: a következő esztendőkben a nemzeti jövedelemnek csak­nem három százaléka szolgálja majd a tudományos kutatást, a fejlesztést... Jó lenne, ha ebből a társadalomtudományok — a magam szakmája is — minél nagyobb részt kapnának. *** Körűsztös Istvánnak, a Jókai Színház művészének lakásában vagyunk... Az asztalon nyitott újság, benne aláhúzva egy mon­dat. Ugyanaz a mondat, mint a magunk példányában. „A közösség pénzén csak a szocialista társadalom érdekeit szolgáló alkotásnak lehet mecé­nása az állam” — alapvető igazsága ez nemcsak a színház­művészetnek, hanem valamany- nyi művészeti ágnak. S eszten­dők óta nemcsak elméleti tétel, Körösztös István hanem általánosságban érvé­nyesülő gyakorlat. Hogy most mégis hangsúlyt kapott a be­számolóban, annak oka, hogy egyes esetekben még van téve­dés, bizonytalanság, hiba. Nem­egyszer olyan könyvek, filmek, színdarabok is közönség elé ke­rülnék — amelyek nem érik meg a beléjük fektetett sok pénzt, rengeteg energiát. Ame­lyek nem segítik a szocialista ízlés, erkölcs, közgondolkodás megszilárdulását. S akármeny- nyire igaz is, hogy a kultúra mindig pénzébe került és fog is kerülni a szocialista államnak, ezek a művek nem érdemelnek a tiszta szándékú, humanista al­kotásokéhoz hasonló támogatást Ez a kérdés egyik oldala. A másik: államunk fontosnak tartja a művészek munkáját A színházművészetre vonatkoztat­va ezt bizonyítja például, hogy Békés megyében ig sok nagysze­rű kultúrház épült az utóbbi években, vagy hogy nemrégi­ben rendezték a színészek fize­tését. Ez növeli a felelősségün­ket is. Magyarán: az eddiginél jobban, minél több embernek — és a mi mai társadalmunk­hoz szóló művet kell játsza­nunk. *** Sárhelyi Jenőtől, a Bartók Bé­la Zeneiskola igazgatójától azt kértük, egészítse ki néhány konkrét adattal a beszámoló­Sárhelyi Jenő (Vóllm.uth Frigyes rajzai) nak a zenei életünket dicsérően említő mondatait. — Száznál több zeneiskola működik Magyarországon. Soha ilyen érdeklődés nem volt még a zenetanulás iránt, mint a leg­utolsó évtizedben. Kodály mód­szerét mindenütt ismerik a vi­lágon. Bartók kórusműveit egy­re gyakrabban éneklik magya­rul a határainkon túl is. Néhány új operánk — európai siker. Örömteli gond, hogy az érdek­lődés a megyében is olyan nagy az aktív muzsikálás iránt, hogy a szó szoros értelmében nem győzzük tanárokkal. Öröm, hogy a 10 esztendős városi szimfoni­kus zenekar évente több mint 5000 hallgató előtt koncertez. S gond, hogy Vdcsi a zeneiskolánk. Ha Békéscsabának 1980-ra nyolcvanezer lakosa lesz, a mos­tani épület már egyáltalán nem, fogja tudni kielégíteni az igé­nyeket. Jó lenne minél hama­rabb felépíteni egy új, jóval na­gyobb zeneiskolát. Hiszem és remélem, hogy a közeljövőben meg is valósul ez a régi álom. Szép bizonyítékául a beszámoló­ban olvasott elvek gyakorlattá válásának. O—s Vita a képzőművészet mai irányzatairól A KISZ-vezetők klubjában pénteken este fél hétkor tár­latvezetésen mutatják be az üzemi KISZ-szervezetek titká­rainak Pataj Pál békéscsabai festőművész kamara-kiállítását A kiállítás megtekintése után. a KISZ-vezetők kötetlen beszél­getésen vtitatják meg a képző­művészetek mai irányzatait az ifjúsági ház harmadik emeleti klubjában. A KdI Békéscsabai Gyára (BARSEVÁL) azonnali belépéssel felvesz: 1 fő stabil kazánfűtői vizsgával rendelkező fűtőt és hűtőgepházba szivattyúkezelésben jártas gépápolókat Jelentkezés: A gyár munkaügyi osztályán. 166458

Next

/
Thumbnails
Contents