Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
I X. pártkongresszus tiszteletére vállalták: Huszonhat családi ház építését határidő előtt befejezik A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 28 brigádjának 370 dolgozója tett kongresszusi vállalást. Eredményes volt Fehérgyarmaton a brigádok munkája, ahol 30 lakást adtak át határidő előtt. Most az egyes számú építésvezetőség két brigádja és a szakipari részleg Békésen es Bélmegyeren a belvízkárok helyreállításán a szabad szombatjait és vasárnapjait is feláldozva dolgozik, hogy 26 családi ház építését mielőbb befejezze és beköltözhetően átadja tulajdonosaiknak. Nagyszénáson egy 36 lakásos OTP-lakóház épül. amely ez év végén kerül átadásra. Több milliós túlteljesítés téglából és cserépből A megyei téglagyárak dolgozóinak kimagasló munkasikere A Minisztertanács és a SZOT ? Vörös Vándorzászlajával ki tűn- j tetett Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozói a X. pártkongresszus tiszteletére j tett vállalásaik alapján — a tér- j melékenység 9 és fél százalékos emelkedése mellett — égetett téglából 5 millió 400 ezerrel, égé- j tett cserépből 2 millió 700 ezer- ' rel, nyers téglából pedig 10 mii- 1 szakban. Ez értékben meghaladja a 7 és félmillió forintot, ami az eredeti vállalásnál egymillió 850 ezer forinttal több. A vállalat december végéig várhatóan eléri majd a 70 millió forint értékű többlettermelést. A munkában különösen kitűntek a békési, a dévaványai, a két békéscsabai, a két mezőberényi | Vélemények a X. kongresszusról Mit mond a filmpropagandista. a gimnáziumi igazgató, a művészeti csoport előadó és a könyvtárosnő a beszámoló VI. fejezetéről? A Békés megyei Moziüzemi Vállalat propaganda-csoport'vezetőjével, Szabad Líviával hétfőn beszéltünk meg randevút kedd reggel fél nyolcra. Kérdésünk: Hogyan értékeli a beszámolónak a szocializmus eszmélió 200 ezerrel gyártottak többet I és a körösladányi téglagyár dol- eddig, mint tavaly hasonló idő-1 gozói. I Áz állatorvosok feladata az árutermelés növelése Tanulságok a mezőkovácsházi járás állatorvosainak tapasztalatcseréi érői Az állattenyésztési hozamok | további növelésének több félté- j tele is van. Elsőként szokás ezek i közül a korszerű, gépesíthető fé- j rőhelyek számának növelését említeni. A lényeg nem a sor- ] rendiségen van. Az ugyanis kétségtelen hogy kevésbé korszerű épületekben is állandóan növek- | vő hozaniot érnek el akkor, ha | az állattenyésztést képzett al- 1 lattenyésztő és állatorvos irányítja. A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz többnyire szerfás ólakban tenyészti a sertéseket. Az elhullás mégis mindössze 2—2,5 százalék, annak ellenére, hogy 18—22 napos korban már leválasztják a malacokat. A hús kilogrammonkénti önköltsége azért alacsony, — 24 forint körüli —, mert a hozzáértő szakvezetés és a jól képzett gondozógárda a süldőket öt-hat hónapos korukra 100 kilogrammon felüli súlyra hizlalja. A gondozók nemcsak azért őrködnek a renden, tisztaságon, mert a malacelhullás miatt levonnak keresetükből, hanem azért is, mert a szövetkezet állatorvosa és főállattenyésztője türelmesen megmagyarázza mit miért kell megcsinálni, s hogy az egyes hanyagságok higiéniai követelmények elmulasztása milyen nagy anyagi kárral jár. Az Üj Alkotmány Tsz példáját szinte mottónak szánta a mező- kovácsházi járás állatorvosainak tartott tapasztalatcseréjén dr. B. Kovács András, az Állatorvosi Tudományegyetem rektora. Egyben segítséget is kért az egyetem hallgatói számárá, a gyakorlatban sok tapasztalatot szerzett állatorvosoktól. Ezzel kapcsolatban hangzott el az a vélemény, hogy a végzős hallgatókat osszák be egy-két hónapra a tapasztalt állatorvosok mellé, mert többen elég tapogatózva, saját tekintélyüknek is ártva kezdik meg a nagyon sokoldalú feladatuk teljesítését, hatósági vagy üzemi beosztásukban. B. Kovács András elmondta, hogy immár három éve járnak ki rendszeresen a negyedik, ötödik éves hallgatók az üzemekbe, gyakorlati foglalkozásokra. A gyakorlat minden esetben megegyezik az ottani állatorvos napi változatos tennivalóival. Az egyetem ugyanis arra neveli a hallgatókat, hogy az életbe kikerülve hogyan segítsék minél hathatósabban a termelést. Most már jóval nagyobb feladat hárul az állatorvosokra, mint korábban. Nem elegendő már csak ol_ togatni, ivartalanítani. Az állatorvosoknak kötelessége komplex állategészségügyi távlati tervet készíteni. Ebben szerepelnie kell az állattenyésztési hozamok növelését elősegítő minden tárgyi és személyi feltételnek. Ilyen terv természetesen csak ott készülhet és ott valósulhat meg, ahol az állatorvost annyira meg. becsülik, hogy éppen olyan felelős vezető személyiségnek tekintik, mint bármelyik agrár- vagy gépészmérnököt. A tapasztalatcsere-értekezleten felmerült a kérdés: hatósági vagy üzemi beosztásban működhetnek-e eredményesebben az állatorvosok? A vélemények megoszlottak, mert hiszen a járás 26 gyakorló állatorvosa fele-fele arányban hatósági és üzemi beosztásban ténykedik. Más járásokhoz viszonyítva nagyon jó arány ez. Pedig amint az a legutóbbi tapasztalatcserén elhangzott, az állatorvosok egy része éppen úgy idegenkedik a nagyüzemekben hivatást vállalni, mint annak idején a dolgozó parasztok a belépéstől. Az okát azzal magyarázták, hogy az állatorvos a J tsz-ekben vagy az állami gazda- i Ságokban — függőségi viszonyából eredően — ki van téve az állategészségügyi szabályok el-: leni vétségnek. Nevezetesen an- ! nak, hogy járványveszély ese- tén is engedélyezze az állatok < értékesítését vagy vásárlását. Úgyszólván merészség kell ne- | met mondani esetenként a gaz- . dasági vezetőknek Végül is olyan vélemény ála- | kult ki, hogy az állatállomány zömének nevelését, hizlalását egyre inkább a nagyüzemi gaz- j daságok vállalják. Emellett fontosságának megfelelően segítik! a gazdaságok a háztáji állattar- j tást is. Lipták András, a me- zökovacsházi Üj Alkotmány Tsz elnöke szerint kedvezőbb, ha az állatorvos is a nagyüzemből segíti a háztáji állattenyésztést, mint kívülről a nagyüzemit. Dr. Földházi Sándor, a megyei állategészségügyi intézet párt- alapszervezetének titkára azt hangsúlyozta, legfőbb feladat az, hogy a lehető legjobb legyen a gazdaságvezetők és az állatorvosok között az együttműködés. Az állattenyésztéssel kapcsolatos növekvő követelmények azt igénylik, hogy az állatorvosi tudomány termelőerővé váljon. B. Kovács Sándor és Cseszkó Sándor, a mezőkovácsházi járási pártbizottság első titkára azt hangsúlyozta, hogy az állatorvosok mindennapi feladata az állatállomány szaporulatának és hozamának növelését gátló tényezők kutatása és felszámolása. A mezőkovácsházi járásban jóformán csak a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben van arányban a takarmányfslhasz- nálás, az állatok szaporulatával és azok súlyának gyarapodásával. Az állatorvosok több jogos kérését is meg keli oldani ahhoz, hogy eredményesebben töltsék be hivatásukat. Feltétlenül szükséges a sokat kért karantén telepek létrehozása, a gümőkórmenitesítés mielőbbi I megoldásához. Szükséges, hogy különböző feltételektől mentesen gyakorolják az üzemi állatorvosok is a hatósági jogkört. Az is elengedhetetlen, hogy az állatorvos mellett függetlenített állategészségügyőrök gondoskodjanak a nagyüzemekben az állategészségügyi követelmények, higiéniai feladatok megvalósításán és betartásán. Most ugyanis az állatorvos idejét veszik el fontosabb teendőktől az elemi szabályok, követelmények magyarázgatása vagy azok elmulasztásának számonkérése. A tapasztalatcsere tanulságai túllépték a mezőkovácsházi járás határait. Ügyannyira, hogy dr. B. Kovács András néhány kérdésben rendelet- és szabálymódosítási javaslatot terjeszt az Országos Állategészségügyi Tanácshoz, valamint a Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Minisztériumhoz. Kukk Imre jétői idegen művek, nézetek terjesztéséről szóló megállapítását, konkrétan a filmművészetben? — Jogosnak tartom a megállapítást általában és a filmművészetre is, hiszen az elmúlt években mind gyakoribbak az elvonatkoztatott, nem egyértelmű filmalkotások. Véleményem szerint kevesebb szimbolikus filmet kellene forgalomba hozni, mert az esztétikai nevelésben még nem tartunk ott, hogy a nézők egyértelműen az igazi mondanivalót lássák meg egy- egy szimbólumban. Sokszor éppen az ellenkezője történik. Igaza van a beszámolónak az ilyen megállapításban, amit azt hiszem, jól bizonyít, hogy húsz magyar filmből 12—14-et nem fogad el a közönség, s ez nem véletlen. Jobban meg kellene nézni, hogy milyen filmeket vásárolunk, illetve gyártunk. * * * A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium igazgatója, Kruchió Gábor az oktatási rendszerről szóló részhez fűz észrevételt: — Az elvárás, amely a beszámolóban elhangzott, jogos. Saj: nos, a feltételek nem mindig adottak a megvalósításhoz. Például említem, hogy Békéscsabán évente körülbelül ezer általános iskolás végzi el a nyolcadik osztályt, ugyanakkor a varas középiskoláinak férőhelye mintegy 450. Pedig nagyon jó Kruchió Gábor lenne — s a beszámoló erre is utal ha minden ember legalább középiskolai érettségivel rendelkezne. Abban is van tennivalónk, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek számarányát növeljük iskolánkban. Az országos átlagtól ugyanis 10 százalékkal lemaradtunk. Az viszont örvendr/ss — s azt hiszen ebben már megközelítjük az elvárást —, hogv iskolánkból a fizikai dolgozók gyermekeinek 45 százaléka kerül egyetemekre, illetve főiskolákra. Ebben 7 százalékkal meghaladjuk az országos átlagot. Mindent egybevéve: a társadalmi szervek — ösztöndíjakkal —, a jelenleginél sokkal nagyobb segítséget adhatnának ahhoz, hogy az oktatási intézmények s köztük mi is, minél tökéletesebben eleget tehessünk a párt jogos elvárásának. * A művészeti csoportok előadója Ambrus Zoltánná egyike a legfiatalabbaknak a megyei művelődési központban. A beszámolóból megragadta figyelmét az az összefüggés, amely a közművelődós, az egyéniség kibontakozása és a szabad Idő növekedése között fennáll, — A művészeti csoportok a beszámoló szellemében sokat tehetnek. Jelentős szerepük van a megnövekedett szabad idő hasznos kitöltésében kettős vonatkozásban is. Egyrészt, a csoportokon belül végzett hasznos munkával, másrészt az üzemekben, intézményekben a szerepAmbrus Zoltán né lésekkel, fellépésekkel. Abban viszont még sok a tennivaló, hogy például a brigád és munkásszállásokon olyan helyiségek is rendelkezésre álljanak, amelyekben az állandó kuT.üráló- dási lehetőségen túl esetenként művészeti csoportok is tevékenykedjenek. * * * A Szakszervezetek Megyei Tanácsának könyvtárosa, Darabos Magdolna kézzel írt jegyzettel fogad bennünket. — Tegnap végighallgattam Kádár elvtárs beszámolóját s Í«s' ■zel item az elmondottakból az i. amelyeket mint könyvtáros, munkámban hasznosítani tudok. A kérdést a politikai és ideológiai egység irányába ható tendenciák további erősítésével kapcsolatban tpsszük fel. — örülök, hogy ezt a kérdést tették fel — mondja a könyvtárosnő —, hiszen többek között erről is beszélni akartam. Itt van a jegyzetemben. S ehhez kapcsolnám azt, hogy a politikai és ideológiai nevelés terén jelentős feladat hárul véleményem szerint a könyvtárosokra. Ügy gondolom, a beszámolónak ezt a részét úgy tudjuk végrehajtani, ha a könyveket eljuttatjuk az üzemekbe, közvetlen a munkapadokhoz. Azon is érdemes gondolkodni, aogy miként lehetne többet tenni a továbbtanuló fiatalok segítésében s itt elsősorban a nem kötelező olvasmányokra gondolok, hanem a javasolt irodalomra. Régen gondolkoztam már ezer -te most a beszámoló ísal. Darabos Magdolna (Vollmuth Frigyes rajzai) közben érett be az elképzelés. Persze még meg kell beszélnem a munkatársaimmal is. * * * Néhány óra telt el csupán a kongresszusi beszámoló elhangzásától. Az emberek, ki-ki a maga munkahelyén, már most azon gondolkodnak hogyan, milyen módon alkalmazhatják az elveket a gyakorlatban, K. j.
