Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

\ T a inejfjei ptlríériekozlet Bsüstrkan a Hegye élelmiszeriparát fejlesztjük az új tervidőszakban A IV. ötéves tervidőszakban fontos feladatunknak kell te­kinteni megyénk ipartelepíté­sének további szorgalmazását — kezdte hozzászólása beveze­tésében Klaukó Mátyás, a me­gyei tanács elnöke. Hangsúlyoz­ta, hogy különös gondot kell fordítani az északi területek — Szeghalom, Vésztő, Körösla- dány, Gyoma, Bndrőd — vala­mint a városok, járási székhe­lyek és nagyobb települések iparosítási programjára. Az Orosházán több mint egymilli- árd forint költséggel épülő új síküveggyár hivatva lesz arra, hogy a járás területén a mun­kaerő-foglalkoztatást megoldja. Jelentőségénél fogva is tovább kell foglalkozni az olajbányá­szattal, főleg a kitermelt ener­gia hasznosításával. Az új beruházások mellett szükséges a meglevő üzemek korszerűsítése, bővítése, fejlesz­tése a termelés hatékonyságá­nak a növelése, Békés megye sajátos adottságát figyelembe véve elsősorban az élelmiszer- ipar, ezen belül is a húsipar jön ilyen szempontból tekintet­be. A IV. ötéves terv során a gyulai húsüzem vágóhíd épí­tésére, rekonstrukcióra, bővítés­re és a hűtőtár fejlesztésére 300 millió forintot fordít. Je­lentős összeggel fejlesztik a cu­kor-, a tej-, a baromfi-, a kon­zerv- és a hűtőipart is. Sor ke­rül gabonasilók és gázzal fű­tött szemestermény-szárítók építésére is. Az állami ipar mellett tovább fejlődnek majd a kisipari szövetkezetek. A megyei tanács rendelkezé­sére bocsátott iparfejlesztési la­pok a nők foglalkoztatását is segítették. Ilyen kihelyezett üzem működik Békéssámson- ban, Csorváson, Dobozon, Ele­ken, Gyulaváriban, Sarkadon, Szeghalmon. A nők' helyzeté­nek javítására további munka­lehetőségek biztosítása szüksé­ges, egyúttal pedig a női mun­kaerőt foglalkoztató (ruházati, 4 BlKß Mimssp. " 1970, NOVEMBER 3. * textilipari, baromfiipari, ven­déglátóipari, közlekedési) üze­mekben fokozatosan javítani kell a bérarányokat. Klaukó elvtárs többék kö­zött javasolta a pártértekezlet­nek: bízza meg a pártbizottsá­got, hogy változatlanul tartsa napirenden egy műtrágyagyár­nak megyénkbe való telepítését, úgyszintén az állami erőből épí­tendő lakások számának növe­lését. A megye olajbányászai nevé­ben köszöntötte a küldötteket Rubóczki Dezső és bejelentette, hogy a magyar szénhidrogén­ipar az év végére mintegy 3—4 százalékkal túlteljesíti majd a tervét. Ehhez jelentősen hozzá­járultak az alföldi kutatási és termelési eredményeik. A sikert elősegítették a X. pártkongresz- szus tiszteletére tett vállalások. Békés megyében a< már fel­tárt mezőkből folyamatosan ter­melik a kőolajat és a gázt, ugyanakkor geofizikai kutatá­sok is folynak. Remélhető, hogy újabb mezőiket találnak. Az ér­tékesített földgáz 1967-ben 427 millió köbméter volt, az idén ez a mennyiség megkétszereződik. Czina János, az Orosházi Üveggyár igazgatója az új sík­üveggyár építésével kapcsolat­ban kifogást emelt amiatt, hogy ez a beruházás több mint há­rom évig tart. Élesen bírálta azokat, akik csak követelnék és a kötelességüket elmulaszt­ják. Vonatkoztatta ezt elsősor­ban a munkafegyelem megsér­tőire, akik ellen égyes munka­helyi vezetők nem lépnek fél kellő határozottsággal, mert at­tól tartanak, hogy „kiveszik a munkakönyvüket”. Az ilyen el­járás miatt a becsületes embe­rekben felvetődik a kérdés: ér­demes igyekezni, rendesen dol­gozni, ha a rassz és a jó mun­ka elismerése azonos? Helye­sen állapította meg: olyan üze­mi és munkahelyi légkört kell teremteni, ahol a fegyelmetlen- kedőknek, hanyagoknak nincs létjogosultságuk. Kifogásolta azt is, hogy egyes Vállalatok, üzemek ígérgetések­kel munkásokat csábítanak el, ami növeli az amúgy is nagy munkaerő-vándorlást. Gyakran előfordul, hogy begyakorlott, a gépeket, az egész termelési fo­lyamatot ismerő dolgozó maga­sabb órabérért jóval alacso­nyabb termelékenységű munkát vállal. Több pártalapszervezet vezető­ségválasztó taggyűlésén elhang­zott, hogy ne csak a kis mu­lasztókat, hanem azokat is von­ják felelősségre, akik egyes építkezéseknél (tervezésnél, ki- ‘ vitelezésnél) milliós károkat okoznak a népgazdaságnak — hívta fel a pártértekezlet kül­dötteinek figyelmét Vrbovszki György, az MSZMP Szarvasi Városi Bizottságának első tit­kára, majd néhány példát mon­dott. Elsőként említette a 44-es főközlekedési út szarvasi át­kelési szakaszát, ahol az át­eresztők nagyrészt beszakadtak, az útfelület több helyen hul- lámosodik, pedig mindössze egy éve adták át a forgalomnak. A szarvasi posta épületét 1950-ben Klaukó Mátyás elvtárs, a Bé­kés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke nem vé­letlenül említette a kommuná­lis ellátottság fő jellemzőjeként a lakáskérdést. Köztudott, hogy a negyedik ötéves terv megva­lósítandó feladatai között ki­emelten szerepel a lakásépítés. Megyénk országgyűlési képvi­selője hozzászólásában a követ­kezőket mondotta: „Nagyon fontosnak tartjuk s egyben fe­szített programnak is, hogy a lakásépítkezést megfelelő ka­pacitással, de főleg építőanyag­gal biztosítani tudjuk.” Nem titok, hogy Békés me­gyében — minden erőfeszítés ellenére — a tervezett lakás­szám alatta marad az igények­nek, s a következő öt esztendő­ben sem oldódik meg véglege­sen az új otthonra váróik prob­lémája. De — és ebben egyet­értettek a küldöttértekezlet részvevőd — a megye vezetői továbbra is szorgalmazni fogják az állami erőből építendő laká­sok számának növelését. E témához kapcsolódott Bor­bély Pálnénak, a kondorosa Dolgozók Tsz agronómusának, a szarvasi járás küldöttének fel­szólalása. A fiatalók lakásgond­jának megoldása mellett, amely A párt megyei bizottságának írásos beszámolója megállapítja, hogy a megye társadalmi és gaz­dásági előrehaladása, valamint a [céltudatos politikai nevelő­miunka eredményeként a megye lakossága eszmeiségében, erköl- csiségében, gondolkodásmódjá­építették fel és 1958-ban már megállapították, hogy süllyed. Három évvei ezelőtt ki kellett belőle költözködni, mert életve­szélyessé vált. A helyreállítási költség 800 ezer forintról két­millióra emelkedett, egyelőre azonban még hozzá sem fogtak a munkához és így ez az ösz- szeg a süllyedéssel együtt nő. A Szarvasi Vas- ég Fémipari Ktsz kismotorszervize 1965 ja­nuárjában készült el. Három év múlva olyan hibák mutatkoz­tak, amelyek életveszélyessé tették a bent tartózkodást és alá kellett támasztani az épü­letet. Az idén februárban, 60 lakást adtak át Szarvason. Az új lakók öröme nem sokáig tar­tott, mert a központi fűtés ra­diátorai nagyrészt tönkremen­tek, a lakások mennyezete sor­ra beázott. Az átszerelés félmil­lió forintba kerül. Hasonló radi­átorcserére volt szükség a me­zőgazdasági főiskola épületében is. A felelősöket mindegyik esetben keresték, de eddig még­nem találták meg. A megye szervezett dolgozói­nak nevében köszöntötte a kül­döttértekezlet részvevőit Nagy István, az SZMT vezető tat­ra, majd a következőket mon­dotta: „A szervezett dolgozók véleményének ismeretében fe­lelősségteljesen kijelentem, hogy egyetértek a párt politi­kájával, az irányelvekben fog­a felszólaló véleménye szerint is össztársadalmi ügy, elodáz­hatatlan a nők helyzetének ed­diginél arányosabb teherviselést jelentő rendezése. Példaként el­mondotta, hogy Kondorostól a legközelebbi gyermekorvosi rendelő 22 kilométerre találha­tó s a kismamák — szülőott­hon híján —kénytelenek Oros­házára járná s ez, a hosszú éq rossz út miatt, nem a legsze­rencsésebb megoldás. Dr. Sáró András, a megyei kórház igazgató főorvosa el­mondotta, hogy ideális helyze­tet feltételezve a gyulai és a- békéscsabai kórház, a mostani­hoz képest betegeinek csak a felét tudná a követelmények­nek- megfelelően ellátni. Véle­ménye szerint általános bőví­tésre van szükség, s a jelen le­vők segítségét kérte, hogy a negyedik ötéves tervben ter­vezett új békéscsabai kórház építése, illetve a gyulai kórház rekonstrukciója időben befeje­ződjön. Az igazgató főorvos a gyulai városi pártbizottság kül­dötte, részletesen áemezte az orvosi ellátás színvonalának nö­velési lehetőségeit. Véleménye szerint a tervezett egészségügyi beruházások mielőbbi megváló­ban és általános kulturáltságá­ban magasabb szintre emelke­dett. A marxizmus—leninizmus szélesebb körben vált ismertté és jelentős mértékben hat a köz- gondolkodásra. A közoktatás és a közművelődés tartalmi és for­mai fejlődése, a tömegkommu­laltakkal, a megtett út elemzé­sével, a célkitűzésekkel.” Nagy elvtárs a továbbiakban megállapította, hogy a szakszer­vezeti szervek egyre hatéko­nyabban tudják betölteni fel­adatukat. Egyrészt azt, hogy biztosítsák a munkások anyagi, szociális és kulturális igényei­nek minél, jobb kielégítését, vé­delmezzék a dolgozók törvé­nyekben, rendeletekben bizto­sított jogait, másrészt szervez­zék és neveljék a dolgozókat társadalmunk erejének növelé­sére. A megnövekedett üzemi ön­állóság új helyzetet teremtett a szakszervezetek érdekvédelmi és nevelő funkciójában. A mos­tani viszonyok közt különösen fontos szerepe van az üzemi de. mokrácia fejlesztésének, a dol­gozók részvételének a döntések­ben, a tennivalók kialakításá­ban. Békés megyében kevés a vállalat, több a gyáregység, te­lephely. A nagyvállalatok, trösztök a vállalati önállóságot nem mindig jól értelmezik, túl­zott a centralizmus, a bürokra­tizmus. Az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztési lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók aktivi­tása még nagyobb mértékben kifejlődjék, hogy tudatosan részt kérjenek és vállaljanak az előttünk álló társadalmi, politi­kai, gazdálkodási és közéleti fel­adatok megoldásából. sítása mellett törekedni kell a szakmai színvonal emelésére és a technikai felszereltség továb­bi tökéletesítésére. Az egész­ségügyi helyzetet mérlegelve nem mellékes az sem — mon­dotta a küldött —, hogy a ke­reskedelemben kaphatók-e az olyan mindennapi cikkek mint a pelenka és a hőmérő. A pártértekezlet hozzászólói­nak csaknem mindegyike fog­lalkozott — hacsak néhány mondat erejéig is — a kommu­nális ellátottsággal. A többnyi­re kívánságként felmerült kér­désekre Frank Ferenc adta meg a választ. Eszerint a lehetősé­gekhez mérten központi alapok­ból igyekeznek kielégíteni az igényeket, de nem szabad fi­gyelmen kívül, s főleg kihasz­nálatlanul hagyni a helyi erő­forrásokat sem. Általános ta­pasztalat, hogy sokszor nem azon múlik egy-egy település kommunális fejlettsége, hogy mennyit biztosítottak erre köz­pontilag, hanem azon, hogy mi­lyen a rendelkezésre álló esz­közök felhasználásának haté­konysága, s a helyi erőforrások ésszerű, az igénykielégítós op­timális sorrendjének megfelelő kiaknázása. szükség nikáció rohamos szélesedése nö­velte az általános műveltséget. A pártértekezleten felszóla­lók szemléletes példákkal iga­zolták ezeket a megállapításo­kat, nem kerülve kj a fejlődést lassító objektív és szubjektív (Folytatás az 5. oldalon) Bartyik Istvánná, a békéscsabai 9-cs számú általános iskola igazgatója Csik Péterrel, az újkígyós! Aranykalász Tsz elnöké­vel. Fokozatosan javul a kommunális ellátás színvonala Állandó tudatformáló tevékenységre van

Next

/
Thumbnails
Contents