Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP fA 1970. NOVEMBER 3., KEDD Ara: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM „A pártnwnka nagy ered­ménye. hogy mozgósította a dolgozókat a harmadik öt­éves terv végrehajtására, hatékonyan segítette a gaz­daságirányítás reformjának politikai előkészítését, majd zökkenőmentes bevezetését”. (Az MSZMP KB kongresszusi irányelveiből) Az a hatalom erős, amely képes a szocialista demokrácia erősítésére Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet A békéscsabai Ifjúsági és Űt- törőházban szombaton és va­sárnap tanácskozott a megyei pártértekezlet. A tanácskozá­son az elnökségben foglalt he­lyet Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a külügyminiszter első helyet­tese. A vendégeket és a küldöt­teket, valamint a meghívotta­kat Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának el­ső titkára üdvözölte, majd a küldöttek megválasztották a munkabizottságokat. A pártér­tekezlet napirendjét Nagy Ist­ván, az SZMT vezető titkára, a pártértekezlet elnöke terjesz­tette elő. Az elfogadott napirend értel­mében először Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első tit­kára mondott szóbeli kiegészí­tést a megyei pártbizottság írá­sos beszámolójához. Ebben Frank elvtárs hangsúlyozta: a küldöttértekezleten a sor, hogy megvitassa és elbírálja a me­gyei pártbizottságnak azt a te­vékenységét, melyet az utóbbi négy esztendőben kifejtett a megye politikai, gazdasági, kul­turális és társadalmi életében. Küldöttértekezletünk méltán büszke arra, hogy az ingado­zásoktól mentes politika, me­lyet pártunk immár tizenöt esztendeje folytat, soha nem lá­tott társadalmi fejlődéshez ve­zetett. Ezért minden hazáját szerető, becsületes ember he­lyeslésével és támogatásával ta­lálkozik. A szóbeli kiegészítésben fog­lalkozott a nemzetközi helyzet néhány kérdésével, majd a me­gyei pártbizottság vezető, irá­nyító munkájával, kiemelve, hogy a megyei pártbizottság el­vi döntéseinek következtében jelentősen fejlődött a lakosság eszmei, politikai arculata, mű­veltségi színvonala. A megyei pártbizottság kellő figyelmet fordított a pártszfervezetek bel­ső életére, a kommunisták ne­velésére, a tömegszervezetek és más szervezetek irányítására; Rámutatott, hogy a párt szer­vezeti keretei, a pártélet tevé­kenységi formái megfelelő fel­tételeket biztosítanak a párt­tagság körében folytatandó esz­mei-politikai munkához, a rend­szeres véleménycseréhez, majd nyomatékosan felhívta a figyel­met arra, hogy a pártszerveze­tek működési területükön a társadalmi rendszerünkben he­lyet foglaló összes szervek he­lyi politikai irányítói. Frank elvtárs ezután arról beszélt, hogy a kádermunkát tovább kell javítani, mert a személyi feltételek erősítése je­lentősen elősegíti a párt poli­tikájának következetes és tor­zulástól mentes végrehajtását. A X. kongresszusra való felké­szülés tapasztalatairól szólva ki­jelentette, hogy a felkészülés, a választások a Központi Bi­zottság, a megyei pártbizottság határozatának megfelelően rendben, szervezetten kerültek végrehajtásra. A párttaggyűlé­seken a megye párttagságának 81,9 százaléka jelent meg. A ve­zetőségek beszámolói, a viták általában megfeleltek a köve­telményeknek, összegezték a területüket érintő legfontosabb politikai, gazdasági és kulturá­lis kérdéseket, a problémákat, az alapszervezeti pártmunka si­kereit és gyengeségeit. Értékel­ték a pártszervezetek politikai, szervezeti és cselekvési egysé­gének helyzetét, a kommunis­ták munkáját és magatartását, a tömegszervezetekben dolgozó párttagok tevékenységét. A kommunisták sürgették a hibák, fogyatékosságok felszámolását és kifejezték azon törekvésü­ket, hogy a párt sorain belül és környezetükben egyaránt kö­vetkezetesebben harcolnak min­den negatív jelenség és gyakor­lat ellen. A kongresszusra való felké­szülés jegyében folytatódott az a szocialista munkaverseny — mondotta — amely hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulója tiszteletére indult. A dolgozók politikai aktivitására mutat, hogy a kongresszusi munkaver- senyben a szervezett dolgozók több mint kétharmada tett konkrét vállalásokat — Ügy véljük, hogy a meg­választandó megyei pártbizott­ság az össztársadalmi érdekek­kel összhangban — minden igyekezetével, döntésével azon lesz, hogy megfelelő feltétele­ket teremtsen a dolgozó embe­rek javát szolgáló feladatok va­lóra váltásához — mondotta be­fejezésül Frank Ferenc elvtárs. A kongresszusi irányelvek és a Szervezeti Szabályzat-terve­zet megvitatásának tapasztala­tait — szóbeli előterjesztésként — dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára ismertette. Az élőterjesztés részletesen ele­mezte az irányelvek és a Szer­vezeti Szabályzat-tervezet vi­táinak tapasztalatait, a párttag­ság véleményét egyes kérdések­ben. — Az előterjesztésnek nem az a célja — mondotta Szabó elvtárs, hogy minden felmerült kérdésre utaljunk, csak a leg­fontosabb kérdéseket tudtuk ki­emelni, minősíteni és állást fog­lalni. Az újonnan megválasz­tott pártszerveknek lesz a fel­adata, hogy számba vegyék az összes elhangzott javaslatot, észrevételt, és azokat juttassák el az arra illetékes szervekhez megvizsgálásra és azok végre­hajtása céljából. Ugyanakkor gondoskodni kel] arról is, hogy A pártértekezleten felszólalt Fehér Lajos elvtárs is. aki a bevezetőben a következőket ál­lapította meg.: A X. kongresszus minden bizonnyal megerősíti a IX. kongresszusnak azt a meg­határozását, hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének szakaszában vagyunk. Annak megvalósításán munkálkodik az egész párt, az egész magyar tár­sadalom ! Joggal állapíthatják meg az irányelvek: a beszámolási idő­szakban tovább erősödött a munkáshatalom, szilárdult álla­munk politikai alapja, a nem­zeti egység szocialista bázisa: a munkás—paraszt szövetség! Társadalmunk helyzetének elemzésével, változásaival s ál­talában társadalmunk alapkér­a párttagok kapjanak megfelelő választ, hogy mi történt észre­vételeikkel. Az egész vita során a párttagok részéről a segíteni akarás, a párt iránti bizalom, a társadalmi rendünkért, a szoci­alizmus építéséért érzett fele­lősség nyilvánult meg. déseivel kapcsolatban az irány­elvek joggal állapíthatják meg, hogy a szocialista termelési vi­szonyok továbbfejlődése, az or­szág további iparosodása nyo­mán társadalmunk legnagyobb osztályának, a 2,7 millió dolgo­zót számláló munkásosztálynak súlya, szerepe minden tekintet­ben növekedett a magyar társa­dalom életében! A mezőgazdaság szocialista át­szervezése eredményeként és hatására a magyar parasztság minőségi változáson ment ke­resztül. Elmondhatjuk minde­nekelőtt, hogy a munkásosztály hathatós segítségével parasztsá­gunk odaadó szorgalmas munká­jával megszilárdította és műkö­A küldöttek ezután megvitat­ták a megyei pártbizottság írá­sos beszámolóját, a szóbeli ki­egészítést, a kongresszusi irány­elvek és a Szervezeti Szabály­zat-tervezet megvitatásának ta­pasztalatairól elhangzott szóbeli előterjesztést. dő, valóban szocialista nagy­üzemi gazdaságokká fejlesztette a termelőszövetkezeteket. Ter­melőszövetkezeteink dinamiku­san fejlődnek! 1961—69 között a mezőgazdasági termelés évente 2,9 százalékkal, ezen belül a har­madik ötéves tervben évente 3,1 százalékkal növekedett, ami nagy eredmény — ugyanakkor a szövetkezetek termelése évente ' megközelítőleg hat százalékkal nőtt! Az önálló, vállalatszerű gaz­dálkodás pénzügyi feltételeinek megteremtése, a javuló gazdál­kodási eredmények nyomán, a garantált munkadijazás elterje­dése, a paraszti nyugdíj és szo­ciális juttatás kedvező hatására a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonala megközelítette a munkásosztályét. Ezzel megva­lósult a IX. pártkongresszus egyik nagyon fontos politikai célkitűzése. Az átszervezés óta eltelt közel egy évtized alatt (és ez nagy idő), mindenekelőtt a termelő- szövetkezetekben kialakult meg­javult paraszti életszínvonal nyomán, a munka szerinti kö­vetkezetes jövedelemelosztás kedvező hatására, a szocialista jellegében megerősödött közös szövetkezetekben kialakult, meg_ formáló hatására véleményem szerint megvalósult egyik leg­fontosabb társadalmi, politikai célkitűzésünk: kialakult az egy­séges szövetkezeti parasztság (ha úgy tetszik, az egységes szo­cialista paraszti osztály). Ezek után Fehér Lajos elvtárs az értelmiségiekkel kapcsolatban megállapította: ma már telje­sen elavult fogalom és katego­rizálás — gondolom e megyében is — a „régi” és az „új” értel­miségi megkülönböztetés. Azt elmondhatjuk, hogy a magyar értelmiség a néppel együtt, a nép részeként a szocializmust építi! A szocialista fejlődéssel párhuzamosan az értelmiség sze­(Folytatás a 2. oldalon) Fehér Lajos elvtárs a pártériekezlet szónoki emelvényén. A reform új utat nyitott a társadalom alkotó erőinek Fehér Lajos elvtárs felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents