Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

Itendőrtámadás New Orleansbati New Orleansban (Egyesült Államok) rohainrendőrök támadnak négerekre, akik az ellen tilta­koznak, hogy a rendőrség kilakoltassa egy új épületbe beköltözött társaikat. (Telefotó—AP—MTI—KS) Közös közleményt adtak ki I. S* Caglayangil török külügyminiszter magyarországi látogatásáról Peter Jánosnak, a Magyar | Népköztársaság külügyminiszte rének meghívására Ihsan Sa!?ri | Caglayangil, a Török Köztársa- , ság külügyminisztere 1970. no- ! vember 17—21 között hivatalos i látogatást tett Magyarországon. Látogatása során a magas rangú török vendéget fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke. A látogatásról közös közle­ményt adtak a nemzetközi hely­zet értékeléséről ée a két ország kapcsolatairól. Törökország külügyminisztere a maga és küldöttsége nevében őszinte köszönetét fejezte ki a meleg fogadtatásért és a Szívé­lyes vendéglátásért, amelyben magyarországi tartózkodásuk során részesültek. Suleyman Demiirel miniszter­elnök nevében a Török Köztár­saság külügyminisztere hivata­los törökországi látogatásra hív­ta meg Fock Jenőt, a Miniszter- tanács elnökét. Ihsan Sabri Cag­layangil ugyancsak meghívta Törökországba Péter János kül­ügyminisztert. A meghívásokat örömmel elfogadták. Időpontju­kat a későbbiekben diplomáciai úton állapítják meg. (MTI) Elfogadhatatlan feltételek Izrael részéről Koreai vita az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 1. számú ó politikai bizottságában pénteken kezdték meg a Koreával kap­csolatos problémák megvitatá- 't sát. A napirenden három javas­lat szerepel az amerikai és más ' külföldi csapatok kivonása, a „Korea egyesítésével és ujjáépi- ' tésével foglalkozó ENSZ-bizott- ság” feloszlatása, a bizottság be- számolójának meghallgatása. Jakov Malik, a Szovjetunió ál- " landó ENSZ-képviselője felszó- i lalásában említést tett arról, hogy az imperialistáknak koráb­ban sikerült diszkriminációs ha­m Ki épít támaszpontot? • Indiai hivatalos személyisé­gek kijelentették: élesen ellen­zik amerikai vagy más támasz­pontok építését az Indiai-óceán térségében. A washingtoni In­diai nagykövetség egyik tiszt­ségviselőjének nyilatkozata vá­lasz azokra a széles körben ter­jesztett híresztelésekre, ame­lyek a Szovjetuniót azzal vá­dolták. hogy támaszpontokat akar- létesíteni az Indiai-óceá­non. Mint ismeretes, a Nixon- kormány erre hivatkozva próbál újabb pénzösszegeket szerezni a kongresszustól, hogy „megerő­síthesse helyzetét” e térségben. (MTI) tározatot ráerőszakolniuk a bi­zottságra, amely megakadályoz­za a KNPK képviselőinek rész­vételét a vitában. Akik erre a határozatra szavaztak, megfosz­tották a bizottságot attól a lehe. tőségtől, hogy megértsék a KNDK és a koreai nép nemzeti, hazafias erőinek álláspontját. Az Egyesült Államok Dél-Ko- reában állomásozó csapatainak létszámcsökkentésével kapcsola­tos propaganda-kampány a szov­jet delegátus szerint csupán azt a célt szolgálja, hogy elvonja a nemzetközi közvélemény figyel­mét arról a veszélyről, amelyet Dél-Korea amerikai megszállása hordoz magában. „A szovjet delegáció teljes mértékben támogatja a KNDK kormányának álláspontját; amely szerint Korea egyesítésé­nek kérdését magának a koreai népnek kell megoldania békés úton, miután az Egyesült Álla­mok és más külföldi országok haderőit eltávolították Dél-Ko- reából” — jelentette ki Malik. A1 Kongói Népköztársaság kép­viselője a tagországok nagy cso­portja nevében határozati javas­latot terjesztett elő a Korea egyesítésével és újjáépítésével foglalkozó úgynevezett ENSZ- bizottság feloszlatására. A szó- banforgó ENSZ-bizottságot ugyanis a koreai nép belügyeibp való beavatkozásra használják fel. Az Egyesült Államok és Taj­van küldötte, valamint a dél­koreai megfigyelő, pénteki fel­szólalásában a KNDK-t igyeke­zett felelőssé tenni az elhúzódó koreai válságért. (MTI) Az USA bombázta a VDK-t VIETNAMI TILTAKOZÁS A hanoi rádió ismertette a VDK külügyminisztériumának nyilatkozatát az újabb bombázás­sal kapcsolatban, amely „hatá­rozottan és hivatalosan tiltakozik az amerikaiak agresszív akciói ellen és követeli, hogy az Egye sült Államok azonnal állítsa le kalóztámadásait”. A VDK külügyminisztériumá­nak nyilatkozata emlékeztet a hanoi kormány álláspontjára, mely szerint az amerikaiaknak nincs joguk felderítő repülése­két végrehajtani a VDK terü­lete felett. Ennek ellenére 1970 '•'májusától kezdődően az ameri- kaiák repülőgépei rendszeresen megsértették a VDK légiterét. A VNA hírügynökség a vietna­mi néphadsereg főparancsnoksá­gának közleményét ismerteti, mely szerint szombaton a légvé­delem hat amerikai repülőgépet lőtt le. (MTI) Az EAK hivai*lop szóvivője és az egyiptomi közvélemény egy­aránt kedvezőtlen előjelnek te­kinti, hogy Jarring ENSZ-meg- bizott Svédország nagykövete­ként visszatért moszkvai állo­máshelyére. Ez az elhatározás logikus következménye annak, hogy Izrael — Egyiptommal és Jordániával ellentétben — nem fogadta el az ENSZ-közgyűlés legutóbbi közel-keleti határoza­tát. Az új 500 millió dollár ér­tékű amerikai katonai segély ar­ra bátorítja az izraeli kormányt, hogy továbbra is szabotálja a Biztonsági Tanács rendezési ha­tározatát, s elfogadhatatlan fel­tételeket szabva akadályozza a Jarring-missaió felújítását. Az EAK ennék ellenére sem adta fél a reményt, sőt az A1 Gum- hurija szerint arra készül, hogy széles körű diplomáciai kam­pányt indít a közgyűlési határo­zat alapján, annak megvalósítá­sáért. Ezenkívül, értesülések szerint kezdeményezni fogja, hogy a Biztonsági Tanács vizs­gálja meg a közed-kéleti helyze­tet annak a jelentésnek a fé­nyében, amelyben U Thant ENSZ-főtitkár számol be a Jar- ring-misszió eddigi sorsáról. Zajjat, az egyiptomi ENSZ­küldöttség vezetője levélben vá­laszolt Jarringnak arra az üze­netére, hogy New York-ból visz- szatér Moszkvába. Zajjat köszö­netét fejezte lei azért, hogy Jar­ring elismeréssel nyilatkozott az EAK közreműködéséről, majd közölte, hogy kormánya tovább­ra is kész a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtására, s politikájának célja az igazságos és tartós — közel-keleti béke megteremtése. Az EAK követeli a megszálló izraeli csapatok visszavonását és a Palesztinái nép jogainak helyreállítását. Az egyiptomi ENSZ-megbízott vé­gül kijelentette, hogy bármikor kész találkozni Jarringgal és fel­újítani vele a tárgyalási kap­csolatokat Anvar Szadat, az EAK elnöke rövid időn belül összehívja a november 18-án megalakított nemzetbiztonsági tanács első ülését. Az A1 Ahram úgy érte­sült, hogy a tanácskozás meg­vitatja a közel-keletj válság leg­frissebb politikai és katonai fej­leményeit, s meghatározza a következő időszak nemzetbiz­tonsági, stratégiai feladatait. (MTI) Értesítjük Kedves Vásárlóinkat, hogy szövetkezetünk vastelepe 1970. november 23-25-ig, Mezőgazdasági Szaküzletünk 1970. november 26-tól december 2-ig leltároz Kérjük, hogy anyagbeszerzéseiket a fentiek figyelem- bevételével szíveskedjenek eszközölni, j,. , OROSHÁZI ÁFÉSZ VEZETŐSÉGE. Demokrácia és fegyelem A pártkongreszus elő­készületeinek tapasztalatai is megmutatják, hogy nem kevés az, amit a szocialista demokrácia kibontakoztatásában eddig el­értünk. A taggyűléseken és a pártértekezleteken, de ezenfelül is, a különféle közéleti fórumo­kon lezajlott viták és eszmecse­rék tanúsították: milyen élénk és felelősségteljes az érdeklődés társadalmunkban minden iránt, ami közügy és ami jövőnk ala­kulásával összefügg. Talán még fel sem becsültük eléggé, milyen jelentős az, hogy ennek a most lezáruló időszaknak mérlege az egész párt és a társadalom több­ségének tevékeny részvételével készült, szintúgy ilyen széles közéleti tevékenység eredménye a következő négyéves időszak programjának vitája, illetve a társadalom állásfoglalása. Társadalmunk szocializmust építő munkájának vezérfonala a párt politikája. A szocialista de­mokrácia fejlesztésének fontos eredménye, hogy ezt a politikát és végrehajtásának konkrét ter­veit sok százezer párttag és igen nagyszámú pártonkívüli is meg­tanácskozza, véleményének ki- nyilvánításával alakítja, kidol­gozza a helyi alkalmazás prog­ramját és módszereit. A szocia­lista demokrácia pylt utat a tö­megek előtt, hogy részt vehes­senek és beleszólhassanak az őket közelről érintő problémák megtárgyalásába és eldöntésé­be, a köz javára fordíthassák te­hetségüket, alkotó erejüket. Az a tény, hogy a X. párt- kongresszussal olyan időszakhoz érkeztünk, amikor magasabb szinten kell folytatnunk a szo­cializmus teljes felépítésére irá­nyuló munkát, az eddiginél is erőteljesebben felveti a szocialis­ta demokrácia továbbfejleszté­sének szükségességét. Hiszen építőmunkánk minőségileg igé­nyesebb, jobb, magasabb színvo­nalú folytatása megkívánja, hogy minden társadalmi energiát hasznosítsunk. Ezért hangsúlyoz­zák a kongresszusi irányelvek, hogy a jelenlegi időszakban a szocialista demokrácia tovább­fejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi fel­adata. Mindezzel kapcsolatban a kongresszusi irányelvekben be­következő megállapítást is olvas­hatjuk: „A szocialista demokra­tizmus kiszélesedésének együtt kell járnia az állampolgári fe­gyelem erősödésével, a közösség iránti felelősségérzet növekedé­sével, a szocialista közgondol­kodás fejlődésével”. Vagyis: de­mokrácia és fegyelem — éppúgy Ikerfogalmak, mint ahogyan szo­cialista társadalmunkban a jog és a kötelesség is csak szoros egységben fogható fel. A szocialista demokrá­cia sajátos, de rendkívül fontos vonása, hogy ez nem a kívül­állók demokráciája, akik — kép letesen szólva —, a kerítésen túlról szólnak bele abba, amit odabent a kertben a gazda esi­>■■■■■■■■■■ nál. A mi társadalmunkban azok csinálnak számvetést, akik a munkát végezték és azok for­málják ki közösen a programot, akik majd végre fogják hajtani. Ha a mérlegkészítésnél egyes jelenségeket, fogyatékosságokat kritizálnak és el nem végzett feladatokat hiányolnak, ennek a bírálatnak címzettjei részint az általuk megválasztott helyi ve­zetők, részint ők maguk. Mindez kizárja, hogy a szocialista de­mokráciát bárki a kíbicekre jel­lemző fecsegésnek fogja fel, akiknek semmi sem drága. A szocialista demokrácia a mi tár­sadalmunk dolgpzóinak fontos eszköze ahhoz, hogy hozzájárul­janak a munkásosztály hatalmá­nak erősítéséhez, saját szocialista célkitűzéseik megvalósításához, saját életük jobbításához. Már­pedig ezek olyan kérdések, ame­lyeket mindenki csak a legna­gyobb felelősségtudattal kezel­het. Ugyanebből az okból tartozik szorosan össze a demokráciával a fegyelem. A pártdemokráciá­val a pártfegyelem, a munkahe­lyi demokráciával a munkahelyi fegyelem, a társadalmi demokrá­ciával az állampolgári fegyelem. Senki sem igényelhet jogokat, aki nem teljesíti a kötelességeit. Ez a mi társadalmi erkölcsünk egyik alaptétele. Országunk, társadalmi életünk egészséges és termékeny légköre, ami a párt helyes poli­tikájából fakadt, a szocialista demokrácia elsajátításának is jó iskolája népünk többsége számá­ra. Ebben is, mint annyi min­denben, sok a pótolnivalónk, hi­szen történelmünk olyan módon

Next

/
Thumbnails
Contents