Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
Kétmilliárd forintos beruházás Békés és Csongrád megye állami gazdaságaiban Javulnak a szociális és munkakörülmények — Szolgálati lakások épülnek Mezőhegyesen A Békés—Csongrád megyed állami gazdaságokban csökkent a balesetek száma. Viszont rend- j kívül kedvezőtlen a helyzet az I egy balesetre jutó kiesett táppénzes napok számának tekintetében Dombegyházán, Orosházán, Gyulán, Mezőhegyesen, Biharugrán és a Körösi Állami Gazdaságban. A balesetek 40 százaléka anyagmozgatás, szállítás közben ■történik. Igen magas az állatok gondozásánál és a munkagépes balesetek száma. Ezek hosszabb ideig tartó munkakieséssel járnak. Esetenként elérik, meghaladják a 3—4 hónapot. A harmadik negyedév végéig lati lakásokra. Ezekből legtöbb a Mezőhegyesi * Állami Gazdaságban épül. A kislakásépítési akció 31 millió forintjából is egyre többen részesülnek. Termelési beruházásra, épületekre, építkezésekre 1 milliárd 400 milliót, míg új gépek vásár, lására 320 milliót költenek. Munkavédelmi berendezésekre 13 milliót, munkavédelmi eszközökre 28 milliót fordítanak. Igen szép összeg ez. összesen 2 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy évenként 360 millió forint beruházás jut az eddigi 250—300 millióval szemben. Sz. Lukács Imre Két rádiós-hír A VIDEOTON Rádió- és Televíziógyár rádióüzemében az év végéig összesen húszezer olcsó néprádiót gyártanak. A két- hullámsávos, közép- és rövid- hullámú néprádió a „Szabolcs” nevet kapta, azért, mert elsősorban az árvíz sújtotta területeket kívánják ellátni ezekkel az asztali készülékekkel, amelyeket 880 forintért árusítanak. * A Művelődésügyi Minisztérium íOO nagyteljesítményű tranzisztoros rádiót juttat olyan kisebb falusi, tanyai iskoláknak, ahol eddig nem volt készülék. Ezek a rádiók hálózatról és villanyáram nélkül egyaránt működnek, így az említett iskolák tanuló is rendszeresen hallgathatják az Iskolarádió műsorait. összesen 256 baleset történt Békés megye állami gazdaságiban. Ez egyben azt is jelenti, hogy kevesebb az 1967—68-as és 69-es átlagnál. A legtöbb baleset Mezőhegyesen, Szarvason és Szeghalmon fordult elő. A kiesett munkanapok száma 6227. Ebből Mezőhegyesen 1458, Szarvason 856, Felsőnyomáson 588, Orosházán 562 munkanapot „vesztettek el”. A két megye 18 állami gazdaságának munkavédelmi versenyében első helyre került a szegedi, második a hidasháti, harmadik a hódmezővásárhelyi, negyedik a vizesfási, ötödik a Bánkúti Állami Gazdasag, A Békés megyei gazdaságok versenyében Hidashát vezet, második Vizesfás, harmadik Bánkút, negyedik Szarvas, ötödik Felső- nyomás. * , Az állami gazdaságok elkészítették intézkedési tervüket, amelyben meghatározták, hogy a negyedik ötéves tervben mennyit költenek szociális, kommunális beruházásokra, munkavédelmi berendezésekre és eszközökre, összesen 2690 négyzetméter öltözőt építenek, 451 mosdókagylót helyeznek el és 500 fürdőhelyiséget alakítanak ki 26 millió forintból. Üzemi konyhák bővítésére, korszerűsítésére, építésére 21 milliót, a munkásszállásokra pedig 13 milliót költenek. A két megyében 84 millió forint jut szolgászem előtt tartásával fejlesztjük kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal is. E kapcsolatok fejlesztésére elsősorban a gazdasági élet területén van lehetőség, és ezek megvalósítására jó példákkal szolgál a közvetlen múlt is. Ebben az évben járt hazánkban Jonas osztrák elnök. A látogatás fontos állomás volt a két szomszédos ország kapcsolatainak javulásában. Gazdasági kapcsolataink további fejlődését segítette élő Tímár Mátyás miniszterelnökhelyettes látogatása Olaszországban, valamint Kari Schillernek, a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági miniszterének a közelmúltban lezajlott magyarországi látogatása, amelynek során a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesz, tését előirányzó dokumentumot írtak alá. A két kongresszus között következetesen arra törekedtünk, hogy további fejlődést érjünk él azokhoz a tőkés országokhoz fűződő viszonyunkban, amelyekkel korábban is jók voltak a kapcsolataink. Számos kapitalista országhoz fűződő kapcsolatainkra az ellentétek, a problémák voltak a jellemzők. Ezeknél a kapcsolatok fokozatos javítására törekedtünk. Kezdeményezéseink, amelyek rugalmasak, de mindig szilárd elvi alapokon nyugvók voltak, gyakran találtak pozitív visszhangra azoknál a nyugati vezetőknél, Gádorost befűvésö Reggeltől estig egyenletesen kopog Ravasz Ferencné kis kalapácsa. Keze nyomán a hideg műkövek felületén egymás után formálódnak a hetük. Igaz, hogy munkája nem az élet vidám oldalát jeleníti meg. A műkövek síremlékek lesznek. Ezekre vés betűket Ravasz Ferencné. a Gádorosi ÁFÉSZ betonárukat készítő telepének kis műhelyében. Fotó: Balkus Imre akik realisztikusabban nézik országaik érdekét. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT 86 ORSZÁGGAL Magyarország nemzetközi kapcsolatainak fejlődését, a magyar külpolitika aktivitását mutatják a számok is, amelyek mögött — mint az előbbiekben láttuk —, megvan a tartalom is. A Magyar Népköztársaság jelenleg 86 országgal áll diplomáciai kap. csolatban : 85 állammal nagyköveti szinten, eggyel (Brazíliával) követi szinten, A két kongresz- szus között 16 országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ezek döntő többsége a fejlődő országokhoz tartozik. így kapcsolatra léptünk a Dél-Jemeni Népi Köztársasággal, Egyenlítői Guineával. Elefántcsontparttal. Felső-Voltával, a Kongói Népi Köztársasággal, Líbiával, Peruval,“ Malaysiával, Sángapoore. ral. Ez is bizonyítja, hogy a Mfeigyar Népköztársaság állandóan fejleszti kapcsolatait a fejlődő világ országaival. Ha; sonlóképpen ezt támasztják ala a kölcsönös látogatások. A nyár folyamán járt három afrikai országban, az Egyesült Arab Köztársaságban. Szudánban és Tanzániában Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Tavaly ázsiai országokban tett látogatást Losonczi Pál: Indiában és Iránban. Hazánkba látogatott Nimeri szudárii és Nyerere tanzániai elnök. Nemrég járt nálunk V. V. Gin, az Indiai Köztársaság elnöke. Ezeknek a látogatásoknak az idején — és ezeken kívül is — sok külügyminiszteri és szakminiszteri találkozóra került sor. A Magyar Népköztársaság erejéhez, lehetőségeihez mérten fejleszti kapcsolatait ezekkel az országokkal, igyekszik segítséget nyújtani a gyarmati múlt okozta gazdasági elmaradottságuk felszámolásában, problémáik megoldásában. TÖBB MINT 600 NEMZETKÖZI SZERVEZETBEN Külpolitikai tevékenységünk fontos színterét jelentik a nemzetközi szervezetek. Hazánk 1955 óta tagja az ENSZ-nek, Nemzetközi politikai tevékenységünk elismerését jelentette, hogy 1968—69-ben a Biztonsági Tanács tagjává választották a Magyar Népköztársaságot, 1969-ben hazánk képviselőjét is meghívták, hogy vegyen részt a Genfi Leszerelési Bizottság munkájában és a közelmúltban választották be Magyarországot az Európai Gazdasági és Szociális Tanács tagjai közé. Az ENSZ és annak szakosított szervein kívül mintegy harminc kormányközi-nemzetközi szervezetnek vagyunk tagjai, s további 600 nemzetközi szervezettel vagyunk kapcsolatban. Ezek a nemzetközi szervezetek képviselőink számára fórumot biztosítanak hazánk és a többi szocialista ország célkitűzéseinek ismertetésére, az ellenséges rágalmak leleplezésére, s a gyakorlatban bizonyíthatjuk, hogy külpolitikánk egyik alapeleme a békés egvmás mellett élés. F, L. Üzem és közgondolkodás A munkások jogos igénye,j 9*hogy a pártszervezetek, a szakszervezetek, a gazdasági vezetők adjanak részükre renasze. [ resebb tájékoztatást és jobban vonják be őket az érdekeiket | szolgáló döntések kialakítása. | ba.” (A X. pártkongresszus! irányelveiből.) Az üzemi demokrácia továbbfejlődésének kedvező lehetősé-; gei tárultak fel a gazdasági re-| form nyomán, a vállalati önállóság és érdkeltség növekedésével. Többfelé felismerték az új helyzetet, s kedvező belső feltételeket teremtettek a vállalati csoportérdekeltség érvényesüléséhez az irányító- és a termelő- munka különböző szintjein. Elsősorban azzal, hogy korszerűsítették a vállalat belső irányítási rendszerét, növelték a beosztotti vezetők hatáskörét, hogy min-, den kérdésben ott dönthessenek,! ahol ahhoz leginkább megvan a! szükséges érdekeltség, felelősség és tájékozottság. így a vezetők érdemben válaszolhatnak, intéz, kedhetnek a dolgozók bírálatai, észrevételei, javaslatai alapján. A helyzet azonban sokfelé távolról sem ilyen ideális. A beosztott vezetőknek, akik a dolgozókat közvetlenül irányítják, többnyire nincs intézkedési jo-| guk a munkaterületeket érintő j alapvető kérdésekben. A megnövekedett hatáskörök nagyrésze a vállalati felső vezetők kezében összpontosul, a gazdasági reformot ugyanis eddig általában nem kísérte a vállalaton be. lüli irányítási rendszer, a szervezet és a módszerek korszerűsítése. A vezetők viszont igen gyakran a dolgozók véleményét, észrevételeit tartják megalapozatlannak, igazságtalannak, sőt demagógnak. Az üzemi közvéle. mény kórusában, amely nem csupán a termelési tanácskozásokon és egyéb hivatalos fórumokon hallható, hol ritkábban, hogy gyakrabban valóban előfordul a fals, disszonáns hang. Ez azonban nem annyira a dől- ( gozókra, mint inkább a vezetés- [ re vet rossz fényt. A z üzemi demokrácia fej-1 ** lesztése tehát sokrétű, > összetett feladat. Ezúttal azon-. \ ban nem térünk ki a vállalati I belső mechanizmus korszerűsíté- j sének tennivalóira, témánkat kizárólag az üzemi közhangulat, a tájékozottság és a tájékoztatás! oldaláról közelítjük meg. Pilla-! natnyilag főleg azért nincs a vállalatoknál célratörő akarat-i és cselekvési egység, mert a közgondolkodás maga is szintenként változó. E különbségek csak részben a lót és hollét sajátos tudati tükröződései, részben pedig a kölcsönös tájékozat, lanság következményei. A dolgozók többnyire nem ismerik a vállalat helyzetét, feladatait, a vezetők gondjait, a vállalat vezérkara viszont nem tájékozott kellően a vállalati közhangulatról. Szakmai kifejezéssel élve rendezetlen, „rövidzárlatos” a vállalat belső információs áramlása. Általában nincs átfogó és megbízható kép arról az üzemekben, hogy mi foglalkoztatja a dolgozókat. Pedig viszonylag egyszerű eszközökkel — kérdőívekkel, csoportos beszélgetésekkel, a közösség bizalmát élvező emberek meghallgatásával Ktiziiletek figyelem! Csomagolásra kiválóan alkalmas fehér papír és makulatúra nagyobb mennyiségben eladó. BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT, Békéscsaba, István király tér 18. x — rendszeresen „szondázni" lehetne a gyári közvéleményt. De a felső vezetésnek ismernie kell a műhelyek, üzemek, részlegek napi eredményeit, gondjait is. Mindez az éremnek csupán egyik oldala. S ennél nem kevésbé fontos, hogy a vezet& maga is tudatosan formálja, alakítsa az üzemi közgondolkodást. Főként a dolgozók rendsze. rés tájékoztatásával. Szükséges például a népgazdasági és a piaci információk jelentős részét frissen továbbítani a műhelyek munkásaihoz, az osztályok beosztott ügyintézőihez, bevonva őket a távlati elképzelések kialakításába, megosztva velük a vezetés napi gondjait. A vezetők jól isméink aa imént vázolt feladatokat, ám többnyire mégsem teljesítik. Arra hivatkoznak, hogy a vállalatok rendkívül bonyolult köz- gazdasági, piaci környezetben tevékenykednek, s a dolgozók nem képesek a sokrétű kölcsönhatások megértésére, figyelemmel kisérésére. Bár nem mentes az igazságtól ez az érvelés, mégsem fogadható el. Valamikor kétségtelenül egyszerűbb volt az irányító szervek tervutasításait továbbítani: íme a feladatok és az eszközök, vita nincs, végre kell hajtani! Napjainkban viszont nem lehet a dolgozók kérdései, észrevételei elől kitérni és róluk, de nélkülük dönteni. Azaz ideig- óráig lehet, de ez ellentétes nemcsak a reform célkitűzéseivel, hanem a vállalat jól felfogott érdekeivel is. Persze nem várhatjuk el, hogy széles rétegek ismerjék és értsék például az új bérszabályozási mutató sok motívum által befő. lyásolt funkcionálását, vagy a piaci mechanizmus megannyi hatását. De hiszen a vállalat igazgatója sem ismerheti úgy a műhelyek termelési és személyi gondjait, mint a művezetők. Az információk lentről felfelé csakúgy, mint fentről lefelé bizonyos szűrőkön át érkeznek, hogy lehetőleg csak annyi ismeretanyag — nem több és nem kevesebb — jusson valamennyi szintre, amennyi az adott helyen az értelmes munkához szükséges. A vezetők feladata, hogy a dolgozók számára érthetően ismertessék a vállalati gazdálkodás leglényegesebb összefüggéseit, és lefordítsák azokat a kollektíva nyelvére úgy, hogy abból világosan kitűnjék a műhelyek, a részlegek, a brigádok tennivalói. Erre pedig csak olyan vezető képes, aki maga is jól érti a dolgát, ismeri az emberek gondolatvilágát, és képes a bonyolult összefüggésekről és kölcsönhatásokról is egyszerűen, beszélni. S nem kinyilatkoztat, hanem észrevételeket, javaslatokat kér, vitatkozik és miközben meggyőz, mozgósít másokat, maga is^tanul. Közvetlen, őszinte eszmecserékre van szükség, s a munkások tájékoztatását nem lehet kizárólag a művezetőkre, a termelési tanácskozásokra bízni. Többfelé például a vállalatok gazdasági és politikai vezetői szabadpártnapokon válaszolnak rendszeresen a dolgozók kérdéseire. A z üzemi közvélemény soha nem igazságtalan és demagóg, legfeljebb tájékozatlan. Ahol a vezetők nem zárkózottak és bizalmatlanok, hanem őszintén megosztják gondjaikat a dolgozókkal, s nem fukarkodnak a tájékoztatással, felvilágosítással, ott megszűnik a mendemonda, az irányítással szembeni előítélet, s a közös célok teljesüléséért, a felismert közös érdekek érvényesüléséért együtt verekszik az egész koüektiva. K. J, mMMms 3 1970. NOVEMBER 21,
