Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-20 / 272. szám
MA Tudományos kommentár a Lunohod — 1-ről (2. oldal) Megfelelő lesz a tüzelőanyagellátás (4. oldal) Munkások, parasztok jövedelmek (3. oldal) Dolgozni igy érdemes (5. oldal) Sport (6. oldal) A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1910. NOVEMBER 20., PÉNTEK Ara 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Ülésezett a Minisztertanács 1972-ben megkezdik a gyulai húsüzem rekonstrukciói át A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fehér ajos, a Minisztertanács elnökhelyettese a Vietnami Demokratikus Köztársaság részére 1971-ben nyújtandó segítségre tett javasA falusi és tanyasi fiatalok helyzetének javítása nemcsak a KISZ feladata A külterületeiken mintegy 70 —80 ezer ember él. Számuk alig-alig fogy, s velük törődni, foglalkozni nemcsak napjaink aktuális társadalmi tennivalója, hanem kötelesség is. Éppen ezért nem véletlenül tűzte napirendre a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága a falusi és tanyai fiatalok helyzetéről és a körükben végzendő KISZ-munka feladatairól készített írásos beszámoló megvitatását. A több mint 30 ezer falusias közel 16 ezer tanyai fiatal sorsának, mindennapi gondjának elemzése sok kérdést vetett fel, és ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a külterületeken élő ifjúság szociális, kulturális helyzetének javítása közös ügy, s nemcsak a KISZ feladata... A mozgalmi munkát, szervezettséget vizsgálva megállapítható, hogy, míg a falusi fiataloknak közel egyharmada tagja a KISZ-nek, addig a tanyaiaknál ez a szám 4—5 százalék között mozog. Csakúgy, mint a művelődési, szórakozási, sportolási igények kielégítésének, a mozgalmi munka kiteljesedésének is határt szábnak a szűkös anyagi viszonyok. Ezek felszámolása még nagyon sok feladatot ró, elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemekre. A végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen részt vett Szabó Győző, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa, második napirendi pontként a KISZ KB honvédelmi határozatából adódó megyei .tennivalókat vitatták meg. latot. A kormány úgy határozott, hogy az ez évi összegnek megfelelő segély és hosszúlejáratú hitelkeret biztosítása mellett folytatják a vietnami szakemberek képzését, valamint az egészségügyi és egyéb egyezményeinkben vállalt kötelezettségeink teljesítését. Az Országos Tervhivatal elnöke előterjesztette a népgazdaság 1971. évi tervét és az annak alapján várható jövő évi fejlődésről készített tájékoztatót. A kormány az előterjesztéseket jóváhagyólag tudomásul vette és megfelelő intézkedéseket hozott a tervben foglaltak végrehajtására. A Minisztertanács megtárgyal, ta és elfogadta a jövő évi költségvetés előirányzatait, s utasította a pénzügyminisztert, hogy a törvényjavaslatot terjessze az országgyűlés elé. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az anyagellátás idei első háromnegyed évi tapasztalatairól tett jelentést. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentése alapján a Minisztertanács foglalkozott a fogyasztói árak évközi változásaival. Megállapította, hogy az év első nyolc hónapját az elmúlt évhez viszonyítva az árszínvonal kiegyensúlyozottabb alakulása jellemezte. Ebben szerepet játszottak az előző év ta) nuiamaimaiHiiiuaaitBfnii Kordba rson\jmg\jártá& Mazoberémjbcn pasztalatai alapján hozott intézkedések is. A Magyar Nemzeti Bank elnökének előterjesztése alapján a kormány megállapította az 1971. évtől érvényes hitelpolitikai irányelveket. A pénzügyminiszter javaslatára a kormány ha- ! tározatot hozott a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójának és földadójának öszevonására. A Minisztertanács ezután megtárgyalta a könnyűipari miniszter előterjesztését a textilipar rekonstrukciós programjáról. A textil, és textilruházati ipar fejlesztési előirányzata a jóváhagyott IV. ötéves tervtörvény szerint 14—15 milliárd forint, amelynek nagyobb része vállalati saját forrásból és hitelből, kisebb része pedig állami támogatásból származik. A textil, és textilruházati ipar termelésének emelésével elsősorban a lakosság növekvő igényeit kell kielégíteni. Ezen túlmenően a termelés olyan mértékű fejlesztését biztosítják, hogy lehetővé váljon a szocialista országokkal a kölcsönösen előnyös együttműködés további bővítése, valamint a tőkés értékesítési lehetőségek szélesítése is. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a pénzügyminiszternek és az Országos Vízügyi Hivatal elnökének zárójelentését a tiszavölgyi árvíz- és belvízkárok felméréséről, valamint a helyreállítás előrehaladásáról adott tájékoztatást. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott több húsipari beruházásról. Jövőre Miskolcon húskombinát építését, 1972-ben pedig a Szegedi Szalámigyár és a gyulai húsüzem rekonstrukcióját kezdik el. A kohó- és gépipari miniszter a lakásfelszerelési és épületgépészeti cikkek termelésének fokozásáról számolt be. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A múlt hónapban indult be a Mezöberényi Pamutszövőben a normálfokozatú kordbársony gyártása. Jelenleg 30 géppel szövik a keresett cikket és ebben az évben még mintegy 50 ezer métert gyártanak. A fehér színben készített bársonyt a székesfehérvári kikészítöüzemben festik a színskála minden árnyalatára. (Fotó: Demény) Rendelet Békéscsaba város címeréről A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrégen tárgyalta azt a módosítási indítványt, amely a város címeréről és használatának módjáról hozott korábbi tanácsi rendeletet módosítja. A módosítási indítványt a végrehajtó bizottság elfogadta, így az 1954. évi X. törvény tanácsokról szóló 8. §-a alapján már az új szövegezés van érvényben. Az új szövegezés külön engedélyhez köti a címer használatát. A rendelet kimondja, hogy a város címerét kizárólag díszítő és utaló jelképként lehet felhasználni. Azt is meghatározza a rendelet, hogy mint díszítő és utaló jelképet is kizárólag hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, a méretarányoknak és a színek betartásával szabad alkalmazni. Nem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy egyes esetekben a címer annak az anyagnak vagy tárgynak a színében készüljön, amelynek díszítéséhez alkalmazzák. Kicsinyített mása csak olyan mértékig engedélyezett, amely a hiteles ábrázolást nem sérti. Külön figyelmet érdemel az, hogy a címer használatára vonatkozó engedélyt a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke adhatja ki. A címer általában nem használható olyan kiadványokon, amelyek kereskedelmi célt szolgálnák. Ameny- nyiben ez mégis szükséges lenne, úgy erre külön engedélyt kell a városi tanács elnökétől beszerezni. A rendelet védelmet biztosit a város címerének. Kimondja, hogy az, aki kijátssza vagy megszegi a város címerének használatára hozott rendelkezést, vagy a címert az engedélytől eltérő módon használja, ezer forintig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. Bolgár újságírónő tapasztalatcsere-látogatása megyénkben A bulgáriai, pleveni terület szerkesztőségének: a Szeptem- vrijszka Pobeda meghívására tíz napot töltött Bulgáriában lapunk főmunkatársa, Rocskár János. Viszontlátogatásiként november 18-án, szerdán este hazánkba érkezett a Szepternvrijezka Pobeda Szerkesztőségének munkatársa: Gaceva Szpaszka Geor- gijevna, a megyei lap pártpolitikai rovatának szerkesztője, akit tegnap délelőtt lapunk főszerkesztője: Cserei Pál és a szerkesztőség vezető munkatársai fogadtak. A bolgár újságírónő itt-tartóz- kodása alkalmával ellátogat a megye több üzemébe, közös gazdaságába, kulturális intézményétje s megismerkedik a magyar tenger: a Balaton és a főváros nevezetességeivel, történelmi emlékeivel. Az itt gyűjtött tapasztalatairól beszámol majd lapjában, a Szeptem- vrijszka Pobeda hasábjain.
