Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-19 / 271. szám
Kölcsönösen előnyös együttműködés A Magyar Népkoztarsasag kormánya és az Osztrák Köztársaság kormánya között 1968. november 15-én megkötött gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás értelmében alakúit vegyes bizottság megtartotta első ülését Becsben. A tárgyalásokon a felek áttekintették a két ország vállalatai között eddig folytatott kooperációs tevékenységet. Megelégedéssel állapították meg, hogy már eddig is számos kölcsönösen előnyös együttműködési szerződés jött létre. Ezen felül jelentős Strauss mosakszik Az ismeretes Geldner-botrány után a CSU elnöke, Franz-Jo- sef Strauss sajtóértekezleten próbálja tisztázni pártját a képviselő-vásárlás vádja alól. (Telefotó—AP—MTI—KS) számban vannak hasonló jellegű tárgyalások folyamatban, amelyek azt mutatják, hogy további komoly lehetőségek állnak fenn az együttműködésre, különösen a vegyipar, az energiagazdálkodás, a kohászat, az alumíniumipar, a gépgyártás, a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar területén. Az eddigi eredmények is kifejezik a két ország vállalatainak számottevő érdekeltségét a gazdasági és műszaki kooperációk különböző formáinak kiszélesítésében. A felek megállapodtak abban, hogy a kooperációs tevékenység hatékony elősegítése érdekében a fennálló rendelkezések keretén belül hatósági támogatásban fogják részesíteni az ilyen ügyleteket. Az újabb együttműködési lehetőségek feltárása érdekében fokozni fogják továbbá a szakemberek és a delegációk kölcsönös cseréjét. Az ülésről készült jegyzőkönyvet a két delegáció elnöke, magyar részről Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, osztrák részről dr. Josef Staribacher kereskedelem- és iparügyí miniszter írta alá Jelen voltak Kurtán Sándor, hazánk bécsi nagykövete és a két tárgyaló delegáció tagjai. A tárgyalások pozitív légkörben és a kölcsönös érdekeltség jegyében zajlottak le. Nixon segélyprogramja Nixon elnök szerda délutánra a Fehér Házba kérette mindkét párt kongresszusi vezetőit, hogy közölje velük: egymilliárd dollárt kér pótlólag a költségvetés külföldi segélyprogramjához Izraelnek és néhány ázsiai országnak nyújtandó támogatás céljára. Amint Ziegler, a Fehér Ház szóvivője elmondta, hogy egymilliárd dollárt még a jelenlegi költségvetési évben kívánják folyósítani. Az összeg nagyobb részét — 500 millió dollárt — Izraelnek szánják katonai felszerelések formájában. Kambodzsában a Lón Nol-rezsim mintegy, 250 millió dollár katonai és gazdasági segélyt kap. A kormányzat tervei szerint Dél-Korea is részesül — mintegy 150 millió dollár erejéig — a megnövelt segélyprogramból; itt a pénzt a dél-koreai hadsereg modernizálására fordítják. Az Izraelnek nyújtott félmil- liárd dollár hitelből Tel Aviv modern fegyvereket — repülőgépeket, tankokat és elektronikus felszereléseket — vásárolhat majd. (MTI) Ideges kanadai rendőrség Negyvennyolc órás, hatalmas razziát rendezett Quebec tartományban a rendőrség. Ez volt a legújabb, kétségbeesett kísérlet az immár hetedik hete emberrablók fogságában levő James Cross angol diplomata felkutatására. A monstre-razzia azonban — mint a québeci rendőrség szóvivője közölte — ezúttal sem hozott eredményt. A rendőrség berkeiben egyébként fokozódik az idegesség, amióta megérkezett az új üzenet, állítólag a québeci felszaba- dítási fronttól. A négynapos ha- j táridőt adó üzenet hitelességét nem tudták megállapítani. Az üzenet „robbanással” fenyegetőzött arra az esetre, ha a határidőn belül a kormány nem bocsát szabadon 24 politikai foglyot. Azt követően, hogy néhány napja a rendőrség hálójából éppen csak kicsúszott három országos körözés alatt álló gyanúsított, a hatóságoknak újabb baklövés körülményeit kell kivizsgálniuk. Az országos szak- szervezeti szövetség központi tanácsának keddi ülésén magnetofonszalagról visszajátszottak a rendőrileg fogva tartott Robert Lemieux ügyvéd és Michelk Chartrand radikális szakszervezeti vezető parázs politikai nyilatkozatát. A rendőrség most azt akarja megtudni, hogyan történhetett, hogy a szeparatisták- hoz húzó őrizetesek zavartalanul mikrofonba diktálhattak eev nyilatkozatot és a szalagot ki is tudták csempészni. (MTI) A török külügyminiszter megkoszorúzta a Hősök emlékművét ihsán Sabri Caglayangii török, külügyminiszter — aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon — szerda délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A koszorúzási ünnepségen jelen volt Péter János külügyminiszter,- Holtai Imre, a Külügyminisztérium csoportfőnöké, Zápor György, hazánk ankarai nagykövete, dr. Pehr Imre, a Külügyminisztérium főosztály, vezetője, Kőmíves István, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese, Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti helyőrségparancsnok. A koszorúzáson részt vett Ismail Soysal, a Török Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a török külügyminiszter kíséretében levő személyiségek. Folytatódnak a tárgyalások Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—-Paraszt Kormány elnöke szerdán hivatalában fogadta Ihsan Sabri Caglayaiigil török külügyminisztert. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Zágor György, hazánk ankarai nagykövete, továbbá Ismail Soysal, a Török Köztársaság budapesti nagykövete és Octay Iscen nagykövet, a török külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának igazgatója. Az eszmecsere során áttekintették a két ország kapcsolatait érintő kérdéseket, valamint az időszerű nemzetközi problémákat. A török külügyminiszter ezután megtekintette a Parlamentet, majd ezt követően folytatódtak a magyar—török tárgyalások a Külügyminisztériumban. MTI) GYORSHÍR: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke szerdán délután hivatalában fogadta Ihsan Sabri Caglayangii török külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. (MTI) Parafálták a lengyel—nyugatnémet államközi szerződést i Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti A varsói Foksal-utcai kül- ügyminisztériumi palota szerdán kiemelkedő nemzetközi jelentőségű esemény színhelye volt. Itt parafálta déli 12 órakor Stefan Jedrychowski és Walter Scheel külügyminiszter a lengyel—nyugatnémet politikai kapcsolatok rendezésének alapiául szolgáló államközi szerződést. Az okmány parafái áfánál jelen volt Józef Cyrankiewicz miniszterelnök. Ott voltak a két kormányküldöttség tagjai. Az egyezményt a nem távoli jövőben Varsóban lengyel részről Józef Cyrankiewicz és Stefan Jedrychowski, az NSZK részéről pedig Willy Brandt és Walter Scheel írja alá. Akkor hozzák nyilvánosságra szövegét is. A két külügyminiszter miután kézjegyével ellátta a szerződés szövegét, beszédet mondott. lakatos, hegesztő, csőszerelő, ács-állványozó szakmunkásokat és segédmunkásokat Magas kereseti lehetőség Minden héten szabad szombat. Felvételre jelentkezés GÉP- ÉvS FELVONÓSZERELŐ VÁLLALAT KIRENDELTSÉGÉN. Orosháza. Veres József u. I sz. Európa-politika és a Varsói Szerződés A «írnvar külpolitika, nemzetközi tevékenységünk elveire épül, s azok között is a legfontosabb: maradéktalanul teljesíteni a Varsói Szerződésből hazánkra háruló kötelezettségeket. Ezek az elvek vezérelték a magyar kormányt a Varsói Szerződés aláírásának első percétől kezdve, s vezérlik a jövőben is. Tanúsítják ezt az MSZMP Központi Bizottságának a kongresz- szusra készült irányelvei, amelyek egyertelműen a Varsói Szerződés támogatását szorgalmazzák. ' Ezt a politikai vonalat nyilvánvalóan nem lehetne megérteni, ha a Varsói Szerződést egyszerű dokumentumnak fognák fel. Több annál. Először is többoldalú kötelezettségvállalás. Nyolc szocialista ország 1955 májusában a lengyel fővárosban arra kötelezte magát, hogy barátsággal, együttműködéssel és kölcsönös segítségnyújtással mozdítja elő a közös ügyet: a szocialista építést és ä béke védelmét. Másodszor: védelmi összefogás. A szerződés aláírói arra szövetkeztek, hogy együtt- tes erővel védik magukat a nyugati hatalmak által korábban létrehozott, a szocialista világ ellen irányuló agresszív katonai tömbbel szemben. Harmadszor: politikai magatartás, orientáció. A Varsói Szerződés rendelkezései hangsúly ózzák, hogy az aláíró országok politikájukban minden állammal kölcsönös megértésre és együttműködésre törekednek, a vitás kérdéseket tárgyalások útján igyekeznek megoldani, érvényt szereznek a népeknek a békére és a társadalmi haladásra irányuló vágyainak. Világosan kitűnik tehát, hogy a Varsói Szerződés politikai és katonai tényező, alapja, kerete a. szocialista országok politikai együttműködésének és katonai koalíciójának. Ezt a szerződést az európai szocialista országok kötötték, következésképpen hatósugara elsősorban az európai kontinens. Az aláírók az évek folyamán kialakították Európa-politikájukat, amelynek megvalósítására összpontosítják erőfeszítéseiket. Kiindulópontja, hogy a földrész békéje és biztonsága csak valamennyi európai állam közös hozzájárulásával teremthető meg. Ennek alapján a szocialista országok olyan értekezletet szorgalmaznak, amely megtárgyalná az európai biztonság szempontjából legfontosabb kérdéseket, s elvezetne olyan lépésekhez — pl. az erőszakról való lemondáshoz, a jószomszédi kapcsolatok erősítéséhez — amelyek együtt alkotnák a kollektív biztonsági rendszert. Nem véletlen, hogy az érdekelt szocialista országok pártvezetői, kormányfői, külügyminiszterei az utóbbi időkben tanácskozásaik egész sorát szentelték annak, hogy kidolgozzák, közzétegyék és érvényesítsék a Varsói Szerződés tagállamainak közös kezdeményezését az európai béke és biztonság ügyében. Gondoljunk csak a budapesti felhívást és memorandumot megfogalmazó értekezletekre. Az eurioai tanácskozás persze csak eszköz és nem cél. A cél: a biztonság. Ennek feltétele pedig az európai realitások — köztük a határok és a Német Demokratikus Köztársaság — nemzetközi jogi elismerése. Fel kell számolni az európai feszültség neuralgikus pontjait, vagyis a nyugatnémet atomfegyverkezés megakadályozásával, Nyu- gat-Berlin különleges státuszának biztosításával, az Európát megosztó katonai tömbök és szövetségek egyidejű és kölcsönös felszámolásával megteremteni a béke légkörét. Amikor persze a Varsói Szerződés országainak arról az elhatározásáról beszélünk, hogy kölcsönösségi alapon hajlandók lennének megszüntetni szervezetüket a NATO feloszlatásával egyidőben, akkor mindig hozzá kell tennünk: egyoldalú lépéseket senki sem várhat a szocialista országoktól. Mindaddig, amíg létezik az északatlanti tömb és az impe-
