Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

fl X, pártkongresszus küldötte Berki László Békéscsabáról Sikeres volt Békés megyében a Múzeumi Hónap Nyíltan, őszintén beszél szál- , mazásáról, életű tj áról, a válla-* lat eredményeiről és gondjairól. Apja egy időben uradalmi béres volt a Szabolcs megyei Nagy- kálóban. Aztán téglaégetéssel j próbált javítani önmaga és csa- ! ládja sorsán. A tévhit, hogy így j került Berki László a téglaipari ! szakmába, csakhamar eloszlik j Ö ugyanis a szobafestő szak- ; mát tanulta ki. de hát abban ' az .dobén nehezen került elő j még a kenyérre való is. nem- t hogy a lakás gyakori festésére. A munka és a sportolás lehető- j sége cseréltetett vele szakmát: j téglagyári munkás lett, aztán j gyárvezető Mályiban. Onnan he- j lyezték hasonló beosztásba 1952- j ben Békéscsabára. Közvetlen a felszabadulás j után lépett a pártba, s a Szer- ; vezeti Szabályzat pontjait sért- | hetetlennek tartotta. Mindig ke- | vesellte, amit napi munkája j közben elvégzett, s igyekezett | állandóan fejleszteni tudását, j Elvégezte az építőipari téchni- j kumot és a marxista—leninista esti egyetemet. A párthoz való ; hűségét 1956-ban is bebizonyí­totta. amikor karhataknistaként fegyveresen harcolt az ellenfor­radalom ellen. Alapító tagja Békéscsabán a munkásőrségnek. Az aknavető század, amelynek j kezdettől parancsnoka, szinte halmozza a dicséretet és az el­ismerést nagyszerű helytállásá­val. I vállalt 8 millió tégla és cserép helyett 13 millió A téglagyárak egyesítése óta igazgatója a Tégla- és Cserép­ipari Vállalatnak. A 14 gyár­egységben éves átlagban 2500- an dolgoznak. Mégpedig egyre jobban. Az 1965. évi 174 millió [ tégla és 58 millió cserép helyett | az idén a felszabadulási ver- i senyben 197 millió téglát és 76 millió cserepet gyártanak. Tég­lából ötmillióval, cserépből 3 millióval vállaltak többet a ter­vezettnél, s a vállalást ötmillió­val teljesítették túl. Főleg a 96 szocialista brigád 1576 tagja je­leskedett a termelésben. A vál­lalat 34 munkahelyének dolgozói a szocialista munkahely címért versenyezve, szárnyalták túl tér- ! vüket és vállalásukat. Eddig 16 munkahely dolgozói nyerték el a Szocialista címet. Az árvíz­kár jelentkezése óta szinte meg­kettőzték erőfeszítéseiket a vál­lalat dolgozói. A „Minél több téglát az összedőlt családi há­zak felépítéséhez” kérést annyi- I ra megszívleltek, hogy a terve- j zetten felül Szabolcs megyének kilencmillióval. Csongrád me- I gyének tizenkétmillióval, Békés 1 megyének ötmillióval több tég­lát adtak. Nem volt mindezt olyan köny- nyű teljesítem, mint most som­mázva elmondani. A téglagyár­tás nem olyan könnyű munka, amelyben szívesen részt vesz­nek az emberek, de főleg a fia-1 talok. A hiányzó munkaerőt a j dolgozók lelkesedése, szorgal- j ma. a vállalat és a gyáregysé- ; gek vezetőinek korszerűsítési j erőfeszítése pótolta. A békés- csabai gyárakban a jövő évre j ütemezték be tíz kemence átépí- i tését, gázfűtésre, de már befejez- j ték. Azok az emberek, akik ed- ! dig naponta 150 mázsa szenet lapátoltak le a vagonokról fel a járművekre, és a kemencékre, most csak a fűtésszabályozó au- | tomatát figyelik. A korszerűsí­tési törekvés eredménye az új vázkerámia gyártó üzem is, j amely ez év áprilisában indult — elsőként az országban — s termékeiből 65 új ház épült fel eddig. Tovább korszerűsítik az üzemet A negyedik ötéves tervben meggyorsul a korszerűsítési fo­lyamat. Ehhez félmilliárd forint áll rendelkezésre. Üj cserép­gyár épül Békéscsabán, gázfű­tésessé építik át a békési, a gyulai es a két mezőberényi téglagyárat. Békéscsabán, első­ként az országban, agyagtároló­kat építenek. Ezzel megszünte­tik a téglagyártás idényjellegét, s az eddiginél évente 5—6 mil­lió téglával gyártanak többet, j A folyamatos gyártás mentesíti j a vállalatot a fagyszabadsággal járó tetemes összegű kiadástól és attól a gondtól, hogy vissza­jönnek-e a tél beállta előtt sza­badságolt emberek, vagy állan­dó munkát vállaltak-e valahol? A vállalat sokoldalúan gon­doskodik a dolgozókról. Jelen­tős pénzösszegekkel, anyagi ér­tékekkel járul hozzá a gyerme­kek és az idős emberek részére a napköziotthon-hálózat bőví­téséhez, az állami lakásépítke­zésekhez és a KISZ lakásépít­kezési akciókhoz is. Egyike ez a j vállalat azon keveseknek, amely | kedvezményes étkezést biztosít immár két éve a nyugdíjba vo- ! nult dolgozóinak. Évente 200 felnőttet és csaknem 100 gyer­meket is üdültél Mondani sem kell, hogy az ilyen sokoldalú gondoskodásnak is szerepe van abban, hogy a. .vállalat csalinem minden dolgozója bekapcsoló­dott a szocialista brigád és a Szocialista munkáért folyó ver­senybe. A róluk való gondosko­dás is sarkallta ókét, a felsza­badulási és a kongresszusi ver­senyben tett felajánlásaik je­lentős túlteljesítésére. A mun­kakedvet minden bizonnyal to­vább növeli az, hogy hamaro­san négy üzemben épül fel a még hiányzó fürdő és öltöző. Csokorba fűzi az eredményeket és a gondokat Nem mi tereltük el a beszél­getést a személyes kérdésekről. Különben is mindazt, amit el­mondott Berki elvtárs. az már megvalósult, vagy még meg­oldásra váró gondja is. Mind­ezt csokorba fűzve magával vi­szi a párt X. kongresszusára. Még az ezen túliakat is, hiszen feladatköre nemcsak a vállalat üzemeire korlátozódik. Ugyan­is munkásőr századparancsnoki beosztása mellett, tagja a bé­késcsabai téglagyárak üzemi pártbizottságának, a városi pártbizottságnak és elnökhelyet­tese a Hazafias Népfront megyei bizottságának. Az egész megyét behálózó Tégla--és Cserépipari Vállalat üzemein túl is felelős­ségével és éleslátásával figyeli, segíti megyénk fejlődését, ér­deklődésre számottartó, színes és részletes hozzászólást ír a mostani kongresszusra is. csak­úgy, mint a párt VIII. kongresz- szusára, amelyen ugyancsak küldöttként vett részt. Kukk Imre A Honvédelmi Minisztérium | illetékesei összegezték, hogyan; alakult néphadseregünk helyze­te és fejlődése a legutóbb^ párt- kongresszus óta eltelt időszak­ban. Mint elmondották: az el­múlt négyéves időszak fejlődé­sének eredményeként néphadse­regünk harcértéke tovább növe­kedett, megfelelő katonai erő­vel támasztja alá államunk bé- kepolitikáját. Az elmúlt évek­ben a korszerűsítés nyomán je­lentősen növekedett a száraz­földi csapatok ütőereje. A minő­ségi fejlesztés egyik fontos te­rülete és tényezője volt az emlí­tett időszakban a kiképzés szín­vonalának emelése. A korszerű­sítési folyamat ugyan még nem ért véget, de vitathatatlan, hogy az új kiképzési rendszer — az újonnan épített és felújított ki­képzési bázisokkal együtt — fi­gyelemre méltó eredményeket hozott. A csapatok általában tartósan megfelelő és jó szinten tesznek eleget feladataiknak. — Tovább javultak a vezetési rendszer és módszer személyi, anyagi, technikai és szervezeti feltételéi. Kétségtelenül a fejlő­Elkészült a Múzeumi Hó­nap összefoglaló jelentése. Eb- | bői az alkalomból kerestük j fel Dér László megyei múze- j umigazgatót. — Milyen rendezvényei, eseményei voltak az idei ok­tóbernek? — Zenetörténeti, képzőmű­vészeti, régészeti és helytör­téneti kiállításokat rendez­tünk. Minden múzeumunk ki­vette a részét a munkából. Legelsősorban gyulai új ál­landó kiállításunkat szeret­ném említeni. Erkel Ferenc szülőházában három helyiség­ben a zeneszerző életével, te­vékenységével, ezek különbö­ző dokumentumaival ismer­kedhetnek meg a látogatók. Ugyancsak Gyulán, a kiállító- csarnokban nyílt meg a helyi képzőművészek tárlata és a megyei művészek grafikáinak gyűjteménye. A szarvasi művelődési ház A paraszti élet a képzőművé­szetben címmel kiállításnak adott otthont ebben a hónap­ban, Orosháza a mai vásár­helyi festők alkotásainak, a békési múzeum pedig három különböző gyűjteménynek, E. Tassy Klára gobelin-jeinek, a Várak Békés határában című kiállításnak, legutoljára pedig XVI—XVII. századi történel­mi metszeteknek. A megyeszékhelyen nyílt meg Kiss Nagy András kis­plasztikái tárlata, a testvér- megyénket, Penzát bemutató összeállítás és a Békés megye őskori lelőhelyei című régé­dést, a korszerűsítést, a vezetés színvonalának gyorsabb ütemű i emelését szolgálja a hadtudo-1 mányi kutatómunka megindulá­sa és fokozatos terjedése. Az eredmények közé kell sorolnunk azt is, hogy növekedett a pa­rancsnokok felelősségérzete és igényessége a beosztottak neve­lésében, felkészítésében, kivá­lasztásában és funcióba állítá­sában. A tervszerű és céltudatos képzés eredményeként jelentős számban nevelt a hadsereg az elmúlt esztendőkben is vezetés­re alkalmas, jól képzett, tehet­séges tiszteket. Tovább erősö­dött a hadsereg vezetési rend­szerének alappillére: az egysze­mélyi parancsnoki rendszer. A katonai káderek felnőttek a fel­adatokhoz, s döntő többségük alkalmas a szocialista hadsereg­ben a parancsnokokra, a tiszti­karra háruló feladatok maradék­talan megoldására. Összegezve: hadseregünk fel­nőtt, méltó partnere ma már a szövetséges hadseregeknek, megbízhatóan őrzi szocialista ha­zánk függetlenségét, békénket, társadalmi rendünket. szeli kiállítás. Ugyancsak a Munkácsy Mihály Múzeum rendezte Dobozon a Lenin- emlékkiállítást, Sarkadon pe­dig az utolsó negyedszázad Békés megyei eredményeit bemutató dokumentumgyűjte­ményt. A kiállítások mellett sor került több képzőművészeti, helytörténeti és néprajzi elő­adásra. Ezek közül kiemelke­dett László Gyula professzor Békéscsabán tartott Kérdések és feltevések a magyar hon­foglalásról című előadása. — Hányon látták az emlí­tett kiállításokat? — Igen kevés híján tizen­nyolcezren. Ez jóval nagyobb szám, mint a többi hónap át­lagai. Különösen örülünk an­nak, hogy megnőtt a fiatalok érdeklődése. S egyre több csoport, szocialista brigád ke­res fel bennünket. Az érdek­lődés fokozódásának egyik mutatója, hogy mind többen vesznek részt a különböző ki­állítások megnyitóin. Ügy ér­zem, szerénytelenség nélkül elmondhatjuk: sikeres volt a Múzeumi Hónap. — Mik a további tervek, elképzelések? — Csak sorolnám: Körös- nagyharsányban helytörténeti kiállítás, Gyulán Bíró György emlékkiállítás, Békéscsabán Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervező tárlata. S egy ide tartozó örömhír: gázfűtés­sel oldódik meg a gyulai ki­— Az elért eredmények jó ala­pul szolgálnak a további mun­kához. E tekintetben kiemelke­dő jelentőségű feladat a jövőben a minőségi fejlesztés folytatása, a vezetés korszerűsítésével kap­csolatos újabb lépések megtéte­le. Fő célunk, hogy az elkövet­kező időszakban biztosítsuk nép­hadseregünk kiegyensúlyozott, arányos és egyenletes fejleszté­sét. A technikai fejlesztés érde­kében az a szándékunk, hogy a már rendelkezésünkre álló kor­szerű harci eszközök mennyisé­gét növeljük, a régieket, a kor­szerűtleneket újakkal cseréljük fel. Igen fontos elérendő cél az is, hogy az eddiginél magasabb színvonalon folytassuk a kikép­zést. — Mindabban, ami az előbbi­ekben ismertetett fejlődéshez ve­zetett — sorkatonáink, a pa­rancsnokok, a tisztikar sokszor áldozatvállalással együttjáró, be­csületes helytállása mellett — része van a párt és a kormány következetes honvédelmi politi­kájának. Ugyancsak messzeme­nően hozzájárult a fejlődéshez az a sokirányú, értékes segítség, amit a testvéri szovjet hadse­regtől és a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek pa­rancsnokságától kapunk. Mindez egyben biztosítéka, alapvető for­rása annak, hogy a következő években is sikeresen oldjuk meg az előttünk álló feladatokat —, fejezték be a tájékoztatást. A tű® HBHBZz 1970. NOVEMBER 18, A MEZŐBERÉNYI GÉPJAVÍTÖ ÁLLOMÁS FELVESZ SZAKMUNKÁSOKAT, VALAMINT segédmunkásokat Fizetés megegyezés szerint. Felvételre keres továbbá gyártásban gyakorlat­tal rendelkező gépész­technikusokat Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés az állomás személyzeti előadójánál de. 10 óráig. x A DEM ASZ BÉKÉSCSABAI ÜZLETIGAZGATÓSÁG A azonnali belépéssel felvételre keres VILLANYSZERÉLŐT, BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁST. RAKTÁRI KIADÓT, PÉNZBESZEDŐT. GYORS- ÉS CÍÉPÍRÓNÖT. Jelentkezés: Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 46. Munkaügyi osztály. Telefon: 126—73/44 mellék 166303 álilítócsamok futésproblema­ja. Emelkedett a kiképzés színvonala, jelentősen nőtt a néphadsereg védelmi képessége loiontőe a néohadserea életéből

Next

/
Thumbnails
Contents