Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

MA Világ proletárjai, egyesüljetek! MPUJSMÚ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA 1970. NOVEMBER 18., SZERDA Ara 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 370. SZÁM Az elsők között (5. oldal) • •• A legnagyobb osztály (3. oldal) Pénziigvminiszteri rendelet a földadóról Megszűnik a háztáji, és az illetményföldet használók földadója A vb megvitatta: a népművelési dolgozók műnk a- és életkörülményeit, a munkaerő és bérpolitikai intézkedéseket Új alapítvány: „A közművelődésért,, Kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A tanácskozás első napirendi pont­jaként megvitatták ,,A népmű­velési dolgozók munka- és élet- körülményei, káderproblémák a népművelési intézményeknél” című jelentést, amelyet Deák Ma utaznak el megyénkből az Express szovjet vendégei Mint már lapunkban arról beszámoltunk, az elmúlt he­tekben háromnapos látogatás­ra több szovjet csoport érke­zett megyénkbe, a szovjet Szputnyik Utazási Iroda és az Express Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda szervezésében. Va­sárnap pedagógusok, úttörő- vezetők, úttörőház-igazgatók és Komszomol-vezetők láto­gattak el Békésbe. Tegnap, november 17-én kollégisták­kal, valamint az ifjúsági és úttörőház fiatal utazók klub­jának tagjaival találkozik. A szovjet vendégek ma utaz­nak el megyénkből. Ferenc, a művelődésügyi osztály megbízott vezetője terjesztett a testület elé. A népművelők munka- és élet- körülményeit vizsgálva már az országos népművelési konferen­cián is elhangzott, hogy a nép­művelés, mint speciális értelmi­ségi feladatkör még nem vált mindenütt egyértelműen elis­mertté. Eléggé gyakori nézet az is — különösen a községekben —, hogy a népművelési tevé­kenységhez nem szükséges spe­ciális szakmai felkészültség. E munka lebecsüléséhez nagyban hozzájárul az is, hogy a népmű­velőik anyagi körülményei sok helyen még ma is rendezetlenek. A végrehajtó bizottság elvben egyetértett ,,A közművelődésért” elnevezésű alapítvány létesíté­sével, amelyet jövő évtói kezdő­dően minden augusztus 20-án ítélnének azoknak, akik huza­mosabb időn át kiemelkedő te­vékenységet fejtenek ki a megye közművelődése érdekében. A továbbiakban a végrehajtó bizottság a munkaerő és bérpo­litikai intézkedésekkel foglalko­zott. A harmadik ötéves terv idő­szaka alatt megyénkben 39 ezer­ről 51 ezerre nőtt. az ipari fog­lalkoztatottak száma. Az utóbbi eveket vizsgálva megállapítható, hogy az iparfejlesztés mellett erőteljes volt <t munkaerő visz­szaáramlása a mezőgazdaságba. Ezt bizonyítja az is, hogy az el­múlt évben több, mint 8500-an kérték felvételüket a termelő- szövetkezetekbe. Még mindig nagy a munka­erővándorlás. Ez év első hat hó­napjában 15 ezer 500-an változ­tattak munkahelyet. összegezésül a jelentés meg­állapítja, hogy a lakosság fog­lalkoztatása kedvezően fejlődött ugyan, de még nincs mindenütt megoldva a női munkaerő ki­használása. A megfontolt ipar- telepítés mellett nagyobb figyel­met kell fordítani a mezőgazda­ságban levő tartalékokra és to­vább kell szélesíteni a bedolgo­zói, háziipari tevékenységet. November 16-án választmányi értekezletet tartott a KIOSZ Békés megyei Vezetősége, me­lyen megjelent Nagy János, a KIOSZ elnökének első helyet­tese is. Berényi Mátyás, a KI­OSZ megyei titkára tartott be­számolót a szervezet féléves te­vékenységéről, a kisiparosok munkájáról. Bevezetőben emlé­keztetett arra, hogy a kongresz- szusi tézis leszögezi: „Társadal­munkban jelentőségüknek meg­felelően helyet biztosítunk a hasznos munkát végző kisiparo­soknak, kiskereskedőknek. A tisztességesen dolgozó, törvénye­inket tisztelő kispolgárok a tár­sadalom egyenjogú, megbecsült tagjai.” Kifejtette, hogy az önző kispolgári életszemlélettel, ma­gatartással szemben erősítem kell azt a meggyőződést, hogy az egyén csak a társadalommal együtt boldogulhat. Kisiparosaink tevékeny része­sei a társadalmi termelésnek. A következőkben is legjelentő­sebb feladatuk a lakossági szol­gáltatási igények mind jobb ki­elégítése. Különösen indokolja ezt a tartós fogyasztási cikkek széles körű elterjedése. Megyei vonatkozásban kiemelt fejlesztési célkitűzésként szere­pel a IV. ötéves tervidőszakban a textilipar, a háztartási kisgé­pek és az elektroakusztikai be­rendezések javítása, a lakáskar­bantartás, valamint a gépkocsi­szerviz. A meglevő „fehér fol­tok” felszámolását a nagyobb és központosabb településeken új szolgáltatóegységek létesítésével, a kisebb településeken és pe­remkerületekben pedig a ma­gánkisipar szervezésével lehet megoldani. Jelenleg a javító-szolgáltató tevékenység 62 százalékát a ma- gánkisipar képezi. A negyedik ötéves terv során a városok pe­A Magyar Közlöny 99. száma közli a kiadott pénzügyminisz­teri rendeletet a földadóról szóló kormányrendelet végrehaj­tására. 1 Ennek értelmében továbbra is a mezőgazdasági és erdőterüle­tek földminőségének aranykoro­na értéke alapján állapítják meg az adókötelezettséget. Lényeges változás azonban, hogy az adó- mentességet kiterjesztik azokra a mezőgazdasági üzemekre, ame­lyek 8 aranykorona átlagos ér­tékhatár alatti földeket használ­nak. Ez a mentesség korábban a legfeljebb 4 aranykorona át­lagos értékű földekre vonatko­zott. Az új rendelet jobban diffe­renciálja a föld minősége sze­rinti adókötelezettséget. Míg ko­rábban az aranykoronánként fi­remkerületedben, valamint a községekben a kisiparosok szá­mát évi 5—6 százalékkal szük­séges növelni, amit megfelelő anyagi ösztönzés segít majd elő. A továbbiakban elmondta Be­rényi Mátyás, hogy szép eredmé­nyeket értek el a kisiparosok a hazánk felszabadulása 25. év­fordulójának tiszteletére szerve, zett jubileumi versenyben. így például hetvenen tartottak mun­kaidőn túli ügyeletet, mégpedig főként Orosházán és Nagyszéná. son. Jótállást 110-en vállaltak a munkájukért. Július 1-től december 31-ig tart a kongresszusi verseny, melyben 1200 kisiparos vesz részt. Közülük 43-an vállaltak átjárással ellátatlan területen való szolgáltató-javító tevé­kenységet, több mint 300-an tar­tanak munkaidőn túl és munka­szüneti napokon szolgálatot, 350- en pedig meghosszabbítottak a korábban szokásos jótállási időt. Négyszázan szervezett politi­kai oktatásban, 145-en pedig TIT-előadássorozatokon vesznek részt. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a megye kisiparosai több mint 300 ezer forinttal já­rultak az árvízkárosultak meg­segítéséhez. Sokan részt vettek az árvíz elleni védekezésben. Az építőiparosok 200 belvíz miatt tönkrement családi ház újjáépí­tését, a fuvarosok pedig az épí­tőanyagok szinte szünet nélküli szállítását vállalták. Az elmúlt félévben növekedett a munkaviszony és a nyugdíj mellett ipart gyakorlók száma, amire a továbbiakban is szük­ség van. Fontos, hogy a kisipa­rosok neveljenek több szakmun­kástanulót. A kisiparosok to­vábbképzését a Békéscsabán, zetendő adó mértéke 6—20 fo­rintig terjedt, most az értékha­tár 8—30 forintra bővül. Ily mó­don az aranykorona értékbeni különbségek szerint a földadó a jelenleginél jobban differenciá­lódik, de az adó összege átalá- nosságban nem emelkedik. Az új földadó-jogszabály ki­terjeszti az adófizetés alóli men­tesség körét a cellulózgyártáshoz szükséges nyárfa-telepítésekre. A papíripar hazai nyersanyag- ellátásának fokozása érdekében a jogszabály a cellulóznyárfa te­lepítése után 10 évre szóló adó- mentességet ad. Jelentős módosítás, hogy az egyénileg gazdálkodók és a ház­táji, valamint illetményföldet használók földadófizetési köte­lezettsége megszűnik. Orosházán és Szarvason szerve­zett szakmai tanfolyamok segí­tik elő, amelyeken bárki részt vehet. Az utóbbi időben emel­kedett a mestervizsgára jelent­kezők száma. Végül szervezési kérdésekkel foglalkozott Berényi Mátyás, majd kihirdette a féléves ver­seny eredményét. Első lett az orosházi járási csoport és a kö- rösladányi helyi csoport. A beszámolót több hozzászó­lás követte. Baumann Ferenc eleki kisiparos, a KIOSZ vá­lasztmányi tagja javasolta töb­bek között, hogy a lakossági ja­vító-szolgáltató tevékenységet a működési engedélyesek számá­nak növelésével, a műhelyek korszerűsítésével, szervezettebb munkával és a szakmai ismere­tek bővítésével igyekezzenek fejleszteni. Javasolta azt is, hogy minél több kisiparos vállaljon garanciát a munkájáért. Benkő János, a nagyszénás! helyi cso­port titkára arra kérte a megyei vezetőséget, hogy javasolja fel­sőbb szerveknek: a dolgozó nyugdíjas kisiparosokat mente­sítsék a könyvvezetéstől és te­gyék számukra is lehetővé a szakmunkástanuló-nevelést. Nagy János, a KIOSZ elnökének első helyettese- többek között a szolgáltatóipar világviszonylat­ban mutatkozó rendkívül dina­mikus fejlődését ismertette. Ma már minden negyedik ipari dol­gozó szolgáltató tevékenységet lát el — mondotta. Végül az OKISZ Vezetősége nevében Vo- ják Pál és Jass Mihály békés­csabai kisiparosnak, valamint Kovács Pálnénak, a KIOSZ me­gyei titkársága dolgozójának át­adta a Tízéves szervezeti mun­káért kitüntető jelvényt. A hozzászólásokra Berényi Mátyás adott választ. P. B. «miMnsmiiiiiiBii EpéiI a sportuszoda Kedvező időjárás nemcsak a mezőgazdasági munkákhoz nyújt nagy segítséget, hanem az építőiparnak is. Az enyhe időnek köszönhető, hogy Gyulán jó ütemben halad az ötven méteres versenyuszoda építése. (Fotó: Béla Ottó) A kisiparosok fontos feladata a lakossági szolgáltatások kielégítése Választmányi értekezletet tartott a KIOSZ megyei vezetősége

Next

/
Thumbnails
Contents