Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-17 / 269. szám
.A MÉM miniszteri értekezlete; fiz élelmiszergazdaság 1970. évi várható eredményeiről A MÉM miniszteri értekezlete november 10-én értékelte az élelmiszer-gazdaság idei várható eredményeit. Az értekezlet megállapította: a mezőgazdasági termelés — részben a kedvezőtlen időjárás és a természeti csapások miatt — nem ismételte meg az elmúlt évi kiugróan jó eredményeket. Az állattenyésztés azonban — a fejlesztésére hozott intézkedések hatására — fellendült és ez bizonyos mértékig kiegyenlítette a növénytermesztési veszteségeket is. A növénytermesztés eredményeinek értékelésénél a miniszteri értekezlet rámutatott: figyelembe kell venni, hogy főleg a bel- és árvíz miatt 500 ezer holddal kevesebb területet vetettek el, és a termés- kiesés egyharmada az ár- és belvíz következménye. Ennek ellenére azonban jobb eredményeket lehetett volna elérni, ha elegendő betakarító- és szárítógép áll az üzemek rendelkezésére és ha az üzemek a betakarításra rendelkezésre álló időt jobban kihasználják. Jelentős gondot okozott az is, hogy az alkatrészellátás még a meglevő gépállomány kihasználását is akadályozta. Az ország jövő évi kenyerének megtermelésére sok a tennivaló. A kenyérgabonák fejlettségi állapota általában nem a legmegfelelőbb. Éppen ezért hívja fel az üzemek figyelmét a miniszteri értekezlet, hogy a soron levő agrotechnikai tennivalókra különös figyelmet fordítsanak. A miniszteri értekezlet álláspontja szerint kiemelten szükséges foglalkozni az 1971. évi feladatok meghatározása során a cukorrépa, a nagyüzemi zöldség- és dohánytermesztés helyzetével, mivel az elmúlt évben e növények termesztése visszaesett és jelentős gondok keletkeztek. A cukorrépa csökkenésére csak kisebb mértékben hatottak a kedvezőtlen természeti tényezők. Elsősorban a termelési kedv nagymértékű visszaesése ennek az oka. Éppen ezért a cukorrépatermesztés színvonalának emeléséhez komplex intézkedésekre van szükség. A miniszteri értekezlet úgy határozott, hogy általánosan, de különösen a nagy területen, koncentrált cukorrépatermésztést folytató gazdaságoknál az anyagi-műszaki igények kielégítése — elsősorban államilag dotált komplex gépekkel, vegyszerekkel, korszerű vetőmaggal való ellátása — fontos feladat. A miniszteri értekezlet az idei év eredményeinek értékelése során ismételten elemezte az alkatrészellátás taapsztalatait, s további intézkedéseket hozott a hazai megrendelések gyorsítására, az államközi szerződések megkötésére és realizására. Kedvező eredményeik születtek az állattenyésztésben. A sertésállomány az előző év hasonló időszakához képest 1,8 millióval nagyobb. Az állatszámlálási adatok arra utalnak, hogy a szarvasmarhatenyésztés helyezete is stabilabb lett. A tehénállomány csökkenése megállt. A szarvasmarha- és sertésállomány kedvező alakulása potenciális lehetőséget nyújt az 1971. évi hústermelés növelésére. A továbbiakban az a feladata, hogy a sertés- és a baromfiállomány a jelenlegi szinten állandósuljon, a szarvasmarha-állomány pedig tovább növekedjék. Különösen az anyaállományra kell nagy figyelemmel lenni. A nagyobb állomány máris érezteti hatását a vágóállattermelésnél. Hétről hétre növekedik a sertésfelvásárlás. Erőteljes a vágóbaromfi- és a tojástermelés fejlődése is. Az elmúlt évhez képest az idén vágóbaromfiból hozzávetőleg 12, tojásból pedig 10 százalékkal termeltünk többet. Az élelmiszeripari termelés — az elmúlt évinél — várhatóan 8,5 százalékkal lesz nagyobb. Ez azt jelenti, hogy az üzemek teljesítik az idei előirányzatokat. Különösen az állattenyésztés termékeit feldolgozó iparágak termelése növekedett az átlagosnál jobban. Ez messzemenően pótolja a növénytermesztési és más iparágak termelésének kiesését. Az állami élelmiszeripar termelése idén várhatóan 29 százalékkal haladja meg a 1965. évi termelési szintet. Ezzel a III. ötéves tervben előirányzott 26—30 százalékos növekedés teljesül. A lakosság ellátása idén ösz- szességében- kedvező. A rendkívüli időjárás következtében azonban egyes zöldség- és gyümölcsfélék a vártnál gyengébb termést hoztak, emiatt ezeknek az árai emelkedtek. A többcsatornás értékesítési rendszer az ellátásnál kedvezően éreztette hatását. A miniszteri értekezlet foglalkozott az élelmiszergazdaság külkereskedelmével is. A gyengébb termelési eredmények ellenére az ágazat — a lakossági fogyasztási szükséglet kielégítése mellett — túlteljesíti deviza- kitermelési feladatait. A behozatali és a kiviteli devizaegyenleg az előző évinél és a tervezettnél is kedvezőbben alakul. A tervhez viszonyítva többletdeviza-kitermelés a tőkés relációban az átlagosnál nagyobb arányú. lakatos, hegesztő, csőszerelő, ács-állványozó szakmunkásokat és segédmunkásokat Magas» kereseti lehetőség Minden héten szabad szombat. Felvételre jelentkezés GÉP- ÉS FELVONÓSZERELŐ VÁLLALAT KIRENDELTSÉGÉN Orosháza, Veres József u. 1 sz. Az élelmiszergazdaság beruházási piacának helyzetéről megállapították, hogy az idén tapasztalható feszültségek ellenére a tárca felügyelete alá tartozó vállalatok és gazdálkodó szervek beruházási előirányzataikat összességében teljesítik. A tárca minden ágazatában jelentősen a kedvezőbb, magasabb géparányú fejlődés irányába tolódott el a beruházások anyagiműszaki összetétele. Ez a termelés hatékonyságát tovább javítja. Jelenleg 293 szakosított tehenészeti és 178 sertéshizlalótelep építése van folyamatban. Gondot okoz a termelési kedv hatására megnövekedett beruházási igény. Megnőtt a befejezetlen beruházások száma. Ezek értéke idén — az állattenyésztési szakosított telepek esetében — várhatóan meghaladja az 5 milliárd forintot. A miniszteri értekezlet foglalkozott a mezőgazdasági üzemek jövedelmi helyzetének várható alakulásával is és azokról a különleges tennivalókról tárgyalt, amelyekre az idei év zárszámadásainál szükség lesz. Dr. Fehér Károly Falrahdrtiff botsát Szinte nincs olyan nap, hogy a Népújság hasábjain ne jelenne meg egy-egy bíráló írás, feltárva a hibákat, kijavításukat követelve, s szólunk azokról a gondokról, bajokról, amelyek a lakosságnak kisebb-nagyobb bosszúságot okoznak. Mindig akadnak úgynevezett örökzöld témák, például nem fejeződik be határidőre az építkezés, mindig van valamiféle hiánycikk, nem javítják meg az utat, nincs sör, balesetveszélyes a közlekedés, nem viszik el a szemetet, télen nem takarítják el a havat, és így tovább. Megírjuk ezeket a panaszokat is, mint ahogy foglalkozunk minden olyan levéllel, amely nem névtelenül érkezik szerkesztőségünkbe. Megírjuk — és legtöbbször megjön a válasz az Illetékestől, amely „megmagyarázza a bizonyítványt”: „kioktattuk ezt és ezt a dolgozónkat”, vagy; „munkaerőhiány”, „anyaghiány” stb. Sorolhatnánk az objektív és a szubjektív ,,nehézségeket”,' amelyek az esetek túlnyomó részében az utóbbi kategóriába tartoznak. Egy kis iróniával úgy is fogalmazhatnánk: Nyáron az volt a baj, hogy sütött a nap, télen havazott, tavasszal az olvadás, ősszel pedig az esőzés miatt nagy volt a sár. Lapunkban rendszeresen közöljük az Illetékesek válaszát, ám, ha összehasonlítjuk a bírálatok és az erre érkező „magyarázatok” számát, bizony, az arány nem megfelelő. Sajnos néhány Illetékes — tisztelet a kivételnek — nem reagál bírálatunkra, arra, miként fordulhatott elő ez vagy az az eset. Ilyenkor nem tudjuk mire vélni a dolgot, s szinte szégyenkezünk, amikor újra és újra szóvá tesz- szük olvasóink panaszát, s mégsem kapunk rá választ. Hát fal- rahányt borsó egyes hibák nyilvánosságra hozása? Netán mégsem?! Ügy érezzük, mégsem felesleges, mert az Illetékes szempontjából nem lényegtelen, hogy dicsérő vagy elmarasztaló sorokat írunk róla, hiszen egy üzemnek, vállalatnak, hivatalnak is van hírneve, becsülete, presztízse. Nem akarjuk felsorolni most azokat az Illetékes szerveket, amelyeket az utóbbi hetekben megbíráltunk, és a bírálatot válasz nélkül hagyták. Ez nem is lehetséges, hiszen nagyon hosz- szú lenne a lista. Ám végezetül: A televízió riportot közölt egy iassan-Iassan épülő sportcsarnok építéséről. A riport nyomán a munkákat lázas ütemben befejezték, de a riporter megjegyezte, hogy miért volt szükség ehhez a televízióra? Csak legalább minden „illetékes” megtenné ezt, s nem hagyná magát továbbra is — ostorozni.^ Vitaszek Zoltá" Hamupipőke a Volt már gyermekszínházi előadás, de azt hiszem, ilyen sikerű még nem. Ha csak arra hivatkozom, hogy a Jókai Színházat zsúfolásig megtöltő gyereksereg figyelme egy pillanatra sem lankadt, hogy szinte soha nem kezdődött izgés-mozgás, suttogás, amely a legjobb jele annak, hogy a gyerekek nem figyelnek; akkor ez már maga felér a dicsérő kritikával. Hogy mi a titka annak, hogy ezúttal a jó törekvés megfelelő színvonalon valóult meg, arra azonban nem árt rámutatni. Az a színházi progresszivitás, mely a békéscsabait az utóbbi években jellemzi, szándék dolgában elismerésre méltó. A megvalósulás mikéntje és színvonala dönti azonban el, hogy a szándék mit ér. Mennyit ér az ötletek szülőinek, mennyit azoknak, akik segítségüket, anyagi-eszmei támogatásukat adhatják hozzá és mennyit ér a színészeknek, mert a színpad különös „bűvös szék”, nem tűri meg a hazugságot, rutinra hagyatkozó, kedvetlen színészi játékot. Előfordult talán, sőt biztosan előfordult, hogy nem minden ötlet hozott megkívánt megvalósulást, hogy igazuk van azoknak, akik a színházi programok tavaszi zsúfolódásától nem féltették jogtalanul a művészi produkciók színvonalát — most azonban, erre a gyermek- színházi előadásra, még az ismert és mostoha próbalehetőségek ellenére is odaadással és ugyanolyan (vagy még nagyobb) figyelemmel készült rendező, díszlet- és jelmeztervező, koreográfus, zenei vezető és színész. Hamupipőke mesealakja évszázadok óta él, ismerők Kis- ázsiában éppúgy, mint Japánban vagy Indiában, hozzánk a Grimm-testvérek európai hírű népmesegyűjteményében jutott el, és nyitotta kerekre a csodálkozó gyerekszemeket, és ringatta álomba a szép befejezés: az árva Hamupipőkéért mégis csak eljön a királyfi és elviszi magos palotájába, féSzékely Tamás, Romváry Gizi és Györgyfalvay Péter, a meeiKÉS MlŰTCJíésn 1970. NOVEMBER 17. 5 se játék három szereplője. nyességes-szép boldogságra. A rosszak pedig méltó büntetést kapnak, Hétzsákné asszony meg gonosz lányán alaposan pórul- jámak. Mi sem szebb ennél, hiszen mese, és a mesében — akár a gyerekek szigorú kis világában — mindig a jónak kell győzedelmeskednie, mindig a jó emberek nyerik e) jutalmukat, és a rosszak, gonoszok megbűnhődnék... A mese színes, derűs, örömteli világa kelt életre vasárnap délelőtt a Jókai Színházban. Romhányi József—Fényes Szabolcs Hamupipőkéje sikerült színpadi adaptációja a jól ismert történetnek, és külön öröm, hogy Balogh Géza rendező jó] ért a gyerekek nyelvén. Ötletes, játékos a rendezés, néhány igazán kedves ötlete — például a galambokkal beszélgető Hamupipőke jelenete — egészen nagyvonalú, és a gyerekek is megérezték ezt. Pisszenés nem volt a nézőtéren! Néhol azonban kurtítani lehetne a szövegen, Romhányi is beleszeret saját, kedves groteszkséggel sorjázó soraiba; a húzástól sosem szabad félni, hiszen — ha lehet — a tömörítés csak a dráma javára válik. A szereplők, mint említettem, (Demény Gyula felvétele) láthatóan komolyan vették a látszólagO) könnyű színészi feladatokat. Romvári Gizi nemcsak bájos, szép Hamupipőke, játékát átmelegítette a mesealak szomorú-boldog sorsa is. Padur Teréz Hétzsákné asszony szerepében nyújtott a mesedarab stílusának megfelelő, kitűnő alakítást. Roppant ügyes és érett színészi munka Tóth Gabi Gyöngyikéje, de hasonlót mondhatunk az Aranykát alakító Kaskó Erzsébetről is. Székely Tamás a király szerepében ma- gávalragadóan komédiázott, a gyerekek láthatóan nagy igyekezettel figyelték minden sza- vát-mozdulatát; tetszett Lakky József is, a Szakácstakácskovács alakítója, Gáspár királyfit Györgyfalvay Péter játszotta a többieknél halványabban, előnyére válna, ha jobban feloldódna a színpadon. Pólyák Zoltán Pitvarmestere harsány, érdekes színfolt. A jelmezek jellemeznék és ez a legfontosabb, a díszlet is jól illeszkedik a játékhoz. (Kérdés azonban, hogy nem tű] komor-e a fekete körfüggöny?) A Hamupipőke sok gyereket meghódít még további előadásain. sikere megérdemelt. Sas» Ervin
