Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-13 / 266. szám

Da Eltemették Gaulle tábornokot Franciaország minden templo­mában 15 órakor megkondultak és De Gaulle-ért szóltak a ha­rangok. Colombey-Les-Deux- Englises-ben — amely csütörtö­kön egy napra „Franciaország fővárosává vált” — ugyanebben az időpontban kezdődött meg Charles de Gaulle temetése. A francia nemzeti lobogóval borí­tott egyszerű tölgy fák oporsót páncélkocsi — amelynek forgó­tornyát leszerelték — vitte a családi kúriából a helyi temp­lomba. Itt egyórás gyászszertar­tással búcsúztatták az elhunytat. A másét Atton Langresi püspök, Jaugey kanonok, a helyi plébá­nos és Francois de Gaulle atya, az elhunyt unokatestvére celebrálta. A padsorokban a csa­lád, az egykori harcostársak, a helyi tisztségviselők és néhány kivételezett foglaltak helyet. Je­len volt André Malraux, egykori kulturálisügyi államrhiniszter és az elhunyt egyik legrégibb hívé, Massu tábornok. A templomon kívül több ezer főnyi tömeg hallgatta végig a gyászmisét, amelynek végeztével fiatalembe­rek vállukra emelték a koporsót és lassú menetben ki vitték aj sírhelyhez. A koporsót, amelyet a családtagokon kívül csak ai Saint Cyr-i katonai akadémia1 két hallgatója és a tábornok j legközvetlenebb környezetének! tagjai kísérték ki a temetőbe, néhány perccel 16 óra után eresztették le a sírba. A sír fejéhez helyezett egysze-j rű, fehér márványtáblán ez ol-j vasható: „Charles de Gaulle. 1890—1970”. A családtagok távozása után megkezdődött a tisztelők vége­láthatatlan sorának elvonulása a friss hant előtt. Saradat elfogadta a meghívás! Gromiko szovjet külügymi­niszter csütörtökön délelőtt ta­lálkozott Moroval, olasz kollé­gájával, akivel a Földközi-ten­geri és a közel-keleti helyzetről tárgyalt. Gromiko szerdán Saragat köz- társasági elnököt meghívta 'szovjetunióbeli látogatásra. Sa­ragat a , meghívást elfogadta. A látogatás időpontját csakúgy, mint, Colombo és Moro látoga­tásáét. később rögzítik. (MTI) Aláírták a lengyel — román szerződést A barati látogatáson Romá­niában tartózkodó lengyel párt­ós kormányküldöttség szerdán a késő esti órákban Craiovából kül önrepülőgépen visszaérkezett Bukarestbe. Cs-ütörtök délelőtt Bukarest­ben ismét folytatódtak a hivata­los román—lengyel tárgyalások. Ezek befejeztével került sor a lengjél párt- és kormánykül­döttség romániai látogatásának legjelentősebb aktusára, az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer. zodés aláírására. Az aláírást kö­vetően a lengyel vezetők a kongresszusi palota nagytermé­ben barátsági nagygyűlésén ta­lálkoztak Bukarest dolgozóival. A nagygyűlés szónoka Nicolae Ceausescu és Wladislaw Go- mulka volt. (MTI) Szada!-oI jelfák a pártelnöki A tábornok végakaratának megfelelően gyászbeszéd sem a ravatalnál, sem a sírnál nem hangzott el. Georges Pompidou francia köztársasági elnök csütötökön hat államfőt fogadott azok kö­zül, akik a De Gaulle volt fran­cia elnök emlékére rendezett gyászszertartásra érkeztek Pá­rizsba. Pompidou először külön- külön Richard Nixon amerikai1 elnökkel és Nyikolaj Podgor- nijjal, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével találkozott. (MTI) Az Arab Szocialista Unió Központi Bizottsága szerdán es­te egyhangúlag Anvar Szad-ot jelölte a párt elnöki tisztébe. Mint a kairói rádió közölte, a jelölésre Mohszen Abu El­mar, az ASZÚ főtitkára tett in­dítványt abban a beszámolóban, amely a legutóbbi időszak po- ' litikai és katonai fejleményeit taglalta. Az egyiptomi párt országos kongresszusa csütörtök este ült össze. A megnyitó beszédet Szadat köztársasági einök mond­ta el, s vázolta az új kormány politikáját. (MTI) A lengyel államtanács elnöke ellen irányult a merénylet — A gépkocsivezető tudatosan követte el tettét Újabb részletek a karachi repülőtéren elkövetett provokációról A huszadik században négyezer milliárd dollár fegyverkezésre Jelentés az ENSZ-böl Az ENSZ-közgyűlés szerdán este 57 szavazattal 4 ellenében és 27 tartózkodás mellett elfo­gadta a mexikói indítványt: na­polják el péntekig a döntést több afrikai államnak arról a javaslatáról, hogy a dél-afrikai delegáció megbízólevelét ne is­merjék el a világszervezet köz­gyűlésében. E javaslatról az ere­deti tervek szerint csütörtökön kellett volna dönteni. Az afrikai államok javaslatba foglalt követelésüket azzal in­dokolták, hegy a dél-afrikai de­legáció csak a fehér telepesek kisebbségét képviseli. Edvard Hambro, az ENSZ-közgyűlés el­nöke ennek kapcsán szerdán es­te New Yorkban kijelentette: az afrikai államok indítványának elfogadása „a dél-afrikai politi­ka éles és szenvedélyes elítélé­sét” jelentené, de következmé­nye nem az lenne, hogy Dél-Af- rika elveszti tagságát az ENSZ- ben és mandátumát a közgyű­lésben. Viszont az indítványt előterjesztő 10 afrikai küldött­ség úgy vélte, hogy ha a világ- szervezet nem ismeri el a dél­afrikai delegáció megbízatását a közgyűlésben, akkor ez egyértel. mű lenne Dél-Afrikának az ENSZ-ből való kizárásával. * Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottsága szerdán folytatta a leszerelési vitát. Az elsőnek felszólaló Diaconescu román küldött rámutatott, hogy : a XX. század kezdetétől az em­beriség négyezer milliárd dollárt költött fegyverkezésre, miköz­ben emberek nyomorban élnek. j Diaconescu a genfi leszerelési > tárgyalások menetének meg­gyorsítását sürgette. A román küldött felszólalásá­hoz csatlakozott Vejvoda cseh­szlovák és Sevel ukrán küldött.: Mindketten hangoztatták, annak] j a szükségességét, hogy mihama-j l rabb életbe lépjen a jelenleg megvitatás alatt álló határozat- tervezet, amely tiltja a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek­nek a tenger fenekén való elhe­lyezését. Sevel felszólalásában méltatta az ENSZ leszerelési bizottságá­nak hatékony munkáját, s nem értett egyet olyan javaslatokkal, amelyek új szervek létesítését indítványozzák. A szerdai ülésen felszólalt Asraf Pahlavi iráni küldött, aki beszédében rámutatott a straté­giai fegyverzet korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások nagy jelentőségére.! (MTI) , i A karachi repülőtéren no­vember 1-én történt merénylet ügyében a Jahja Khan pakisz­táni elnök által kinevezett kü­lönbizottság még nem fejezte be a vizsgálatot. Megállapítot­ták azonban, hogy Mohamed Faroz tehergépkocsi-vezető tu­datosan, előre megfontolt szán­dékkal követte el tettét, a me­rénylet Marian Spychalski, a Lengyel Államtanács elnöke el­len irányult — mondja a len­gjél fővárosban csütörtökön nyilvánosságra hozott sajtóköz­lemény. A vizsgálat során több sze-' mélyt letartóztattak. A közleménnyel egyidejűleg I a Trybuna Ludu és a PAP hír- ! ügynökség különtudósítói, akik ; szemtanúi voltak az események- j nek, beszámolnak a tragédia i részleteiről. — Délelőtt 11 órakor száll­tunk le a karachi repülőtéren. — írja a Trybuna Ludu tudó­sítója. Mariján Spychalski üd­vözlésére felsorakoztak a pa­kisztáni és lengyei személyisé­gek. Zygfryd Wolniak külügy­miniszterhelyettes gyors léptek­kel Waldylaw Duda főkonzul elé sietett. Ebben a pillanatban női sikoly hasított a levegőbe. I Megpillantottam egy nagy te­herautót, amely a repülőgép mögül hirtelen elindulva gyor­suló tempóban a felsorakozott személyek felé hajtott. Marian Spychalski államelnöktől és fe­leségétől néhány méterre átvág­ta a felsorakozók falát; Körös­körül véres, mozdulatlan testek hevertek a betonon, mindenütt vér és szétszórt virág. Spy- chalsiki elnök a repülőtér egyik szobájába megy. Senki sem tud részleteket, azután valaki azt mondja, hogy három halott van. Nem tudjuk, hová került Wol- níak, Bartoszek, Duda. Egyszer csak megérkezik a legborzal­masabb hír: Zygfryd Wolniak meghalt. Marian Spychalski úgy határoz, hogy azonnal hazaté­rünk Varsóba. A PAP tudósítója kiemelte, hogy a tehergépkocsi — ame­lyen ott díszelgett a légitársa­ság jelvénye, — alig pár lépés­re Spychalsky elnöktől robogott az emberek közé. Beszámolóját a következőkkel fejezi be: Ma­rian Spychalski látogatása a lengyel békepolitika kifejezője volt. A karachi merénylet nem változtatta meg ezt a politikát, amely kapcsolataink fejlesztését célozza minden néppel. (MTI) országgal és Folytatja útját a Luna-17 A kazahsztáni magashegyi megfigyelő állomás , munka­társai november 12-re virra­dóra éjszaka egy optikai fo- to-televíziós készülék segítsé­gével megfigyelték a Luna— 17 automatikus űrállomás út­ját. A megfigyelés akkor kez- dőtött, amikor az űrállomás 200 000 kilométerre volt a Földtől és akkor fejeződött be, amikor az űrállomás 233 ezer kilométerre távolodott el bolygónktól. Az említett időpontban a Tadzsik tudományos akadémia asztrofizikai intézetének tu­dósai is megfigyeléseket vé­geztek a Luna—17-re vonat­kozólag, televíziós optikai be­rendezés segítségével. (MTI) Amnesztia Chilében Salvador Allende elnök ren­deletére amnesztiát kapnak Chi_ lében a politikai foglyok. Szaba­don bocsátottak minden olyan személyt, akit Eduardo Frei el­nöksége alatt börtönöztek be az állam biztonságának veszélyez­tetése címén. Felfüggesztik a közrend megsértői ellen a most folya­matban levő bírósági eljáráso­kat felmentik a már elítélt vagy ideiglenesen szabadlábra helyezett személyeket. Ezenkí­vül visszavonják a „Mir” nevű baloldali forradalmi mozgalom tagjai ellen kiadott 1 etartóztatá- si parancsokat. (MTI) 2 egüM/miss 1970. NOVEMBER 13. B szovjet hatalom győzelme 1920. november 17-én be­fejezdődötf. Vrangel fehér­gárdista seregeinek szétve­rése, felszabadult a Krím. Ezzel lényegében véget ért az oroszországi polgárhábo­rú. Ötven év telt el azóta, hogy kudarcba fulladt a nemzetközi imperializmus szovjetellenes ka­tonai intervenciója és véget ért az 1917—29-es oroszországi vé­res polgárháború. A szocialista orozárók népei, a világ dolgozói büszkén és az erkölcsi elégté­tel érzésével emlékeznek meg erről a nevezetes dátumról. A nemzetközi imperializmus fegyveres harcot szervezett a Szovjet; Köztársaság ellen. 1918 tavaszán német csapatok elfog­lalták a Baltikumot, Belorusz- sziát, Ukrajna egy részét. Egy­idejűleg angol, amerikai, francia és japán csapatok szállnak part­ra éo megindulnak északra, dél. re, Távol-Keletre, a Kaukázus és Közép-Ázsia felé. Elfoglalják Murmanszkot. Arharfgelszket. Odesszát. Novorosszijozkot, Ba­kut, Turkesztánt és fellázítják az ország belsejében tartózkodó cseh hadiereget. Pénzelik, kato. nailag támogatják a fehérgárdis- tákat. csapataikat felfegyverzik és kiképzik. Anglia 1919 szep­temberéig mintegy 100 millió fontsterlinget, Japán pedig 1919 októberéig 160 millió jent költ az intervencióra. A burzsoá történészek szíve­aen elhallgatják a Nagy-An tant intervenciójának tényeit es a Vörös Hadseregről azt állítják, hogy saját népe ellen fordította fegyvereit. A közvéleményt azonban nem tudják megtévesz­teni épp úgy, mint azok az ame. rikai történészek sem. akik azt erősítik, hogy Amerika nem kö­vetett el agressziót Szovjet- Oroszország ellen. A fehérgárdisták és interven­ciósok garázdálkodását nyolc­millió ember sínylette meg. 112 ezer embert tartottak börtönök­ben vagy koncentrációs táborok, ban. Az intervenció okozta kár meghaladja az ötven milliárd békebeli aranyrubelt. Ennyibe került a szovjet népnek, hogy „jóakarói megmentsék a köz­ponti hatalmak agressziójától”, hogy a cséheket és a szlováko­kat „megvédjék a felforgató ele­mektől és az osztrák—német ügynököktől”. Lenin annak idején leleplezte és megbélyegezte a nemzetközi reakció politikai képmutatónál és rámutatott, hogy a segítség ürügyén végrehajtott elnyomás, épp úgy. mint a közvetlen fegy­veres erőszak, közkedvelt és gyakori eszköz az imperialista politikában. A burzooá ideológusok a mai napig törik a fejüket, hogyan történhetett, hogy a négyéves háborúban elvérzett Oroszország győzelmet aratott a tőkés nagy­hatalmak kitűnően felszerelt és ellátott, tapasztalt tisztek áltál vezényelt hadseregei felett? A „titkot” Lenin annak idején így fejtette meg; az októberi forra­dalom új hatalmae erőforráso­kat szült: az új szocialista tár­sadalmi és államrendet, a mun­kásosztály és a parasztság szi­lárd szövetségét, a szovjet köz­társaságok katonai, politikai szö­vetségét, az erőe Vörös Hadse­reget, a nemzetközi proletár- szcúdaritást, végül a kommu­nista pártot, amely a győzelem érdekében nagyszerűen kiLasz- nálta ezeket a tényezőket. A munkások és parasztok szó. vétségé, Szovjet-Oroszország né­peinek összefogása kiállta a leg­nehezebb próbatételt. A Vor :v; Hadsereget és a Vörös Flottát pedig a- kommunisták lelkesítet­ték, akik hűségükkel és hősi­ességükkel példát mutattak a katonáknak, megtanították őket a forradalmi fegyelemre, fej- lesütötték politikai látókörüket. A forradalom vezetői, a hivatá­sos forradalmárok, — mint An- tonov-Ovszejenkp, Vorosilov. Krilenko, Frunze — kitűnő ka­tonai vezetőkké váltak. Kima­gasló szervezők és politikai ve­zetők voltak Barisnvikov, Gusz- jev, Dzórzsinszkdj. Kirov. Kuj- bisev, Ordzsonikidze, Sztálin és mások... E<>v«7erű katonából, al­tisztből: a cári hadsereg egykori tisztjéből kiemelkedő hadvezér lett Blücher. Bugyonnij, Tuha- csevszkij, Csapajev, Scsorsz. Ja- kir stb. A párt a régi katonai szakértőkből állította a maga oldalára Boncs-Brulevlcset, Va- cetiszt, Jeeorovot. Kamenyevet. Le begyevet és másokat. Nagy segítséget kapott a- szov­jet nép a külföldi proletár iá tus­tól. Az „El a kezekkel Szövi et- Orcezországtól!” jelszó hatásá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents