Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
A pártértekezlet beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) «színei-politikai fejlődésé* tartásukban Gßviv* íakk 5 * , nveKíil a - e Jol>ban érvé- mód s h^í°Tg’ S°n<tölkodás- « háttérbe szorul a rési Nagy sz“™~ vf? Yeszneií reszt marxista-oogy*apodnk^táSba’l! állandóan gyarapodnak ismereteik. Politi fcsg1*® * .MivfÄtöbben kapkezert 3 törrr.elöszövetkezet’ akozseg közéleti tévé kenysegebe. Általános és 2aR*ftä es szövetkezetekben tartottak A part politikájával a na- rasztsag döntő többsége egy^L rlrr^?^- 1meevalósulását. Agrárpolitikánkat helyesli, elismf. r^sel van a mezőgazdaság fejlesztésére, a szövetkezeti mól falom es gazdálkodás tovább- rejlesztesere, a parasztság élet- es munkakörülményeinek javítására vonatkozó célkitűzések a rant. , A termelőszövetkezeti és föld jogi törvény továbbfejlesztette' a szocialista termelési viszonyokat, kedvezően hatott a termelőszövetkezeti parasztság egységének erősödésére. Megszűntek a korábbi ellentétek a régi és új tagok, a dolgozó és a volt pártoló tagok között. Lezárultak a földjáradék fizetése körüli viták. Rendeződtek a tagsági és alkalmazotti viszony kérdései, a kétféle jogviszony közti érdekeltérések mérséklődtek. Erősödött annak megértése és elfogadása, hogy az embereket nem korábbi helyzetük, származásuk, hanem munkájuk alapján kell megítél, ni. Jelentősen megnőtt az ipari szakmával rendelkező tagok és a termelőszövetkezetben foglalkoztatott értelmiségiek száma, e folyamat erősödésével a jövőben is számolni kell. A termelőszövetkezeti tagok közül nagy számban mentek nyugdíjba az elmúlt években. Ez a tendencia folytatódni fog, mivel több mint 8000 a 60 éven felüli termelőszövetkezeti tag, akik 1—2 éven belül nyugdíjba mennek. Helyüket — a gazdaságok távlati szükségleteinek megfelelően — elsősorban szakképzett munkaerővel kell betölteni. A megye termelőszövetkezeti parasztságának jövedelemviszonyaiban, élet- es munkakörülményeiben igen nagy a differenciálódás, ennek hatása érvényesül a szemléletben, a szövetkezethez való viszonyban is. A jó eredménnyel gazdálkodó szövetkezetekben astabilitás erősödik, a tagok ragaszkodása a termelőszövetkezethez fokozódik. Mint életforma a szövetkezeti élet teljese legyőzte a régi egyéni gazdálkodást. Ez jó feltételeket teremt az üzemi munka megszervezéséhez, a fegyelem erősítéséhez, a demokratizmus fejlesztéséhez. Ugyanakkor a jó gazdasági eredmények lehetőséget adnak önző, az adott helyzetet csak egyéni célra kihasználni akaró szemlélet érvényesüléséhez, konzervatív megelégedettség kialakulásához, a jövedelem felhasználásánál a reális felhalmozás és tartalék- képzés háttérbe szorításához is. Csábító lehetőséget jelent a vezetők elbizakodottságának, anyagiasságának kifejlődéséhez, a tagsággal való kapcsolat elhanyagolásához, a túlzott repre- zen tálashoz. E jelenségekkel szemben még határozottabban kell fellépni. A következő években egy fontos politikai feladatunk lesz, hogy tovább erősítsük a falun a szocialista társadalmi viszonyo2 1970. NOVEMBER 1, kát. Ennek megyénkben jó feltételei vannak. A falun élő dolgozók élet- és munkakörülményei jelentősen megváltoztak. Egyre több falusi ember dolgozik az iparban, a mezőgazdasági termelés is fokozatosan iparszerűvé válik. Egyre erősebb a munkásság és parasztság érdek- azonossága, és mind halványabbak a két alapvető osztály közötti különbségek. Szilárdult a munkás-paraszt szövetség és ennek talaján az egész lakosság szocialista nemzeti összefogása 3. Az értelmiség társasaim? szerepe fokozódott. A társadalmi élet fejlődése lehetővé, de egyben szükségessé is tette létszámának jelentős növekedését. Az értelmiségiek jelentős része fiatal, már a szocialista társadalmi rendben tanult és szerzett diplomát. Származásuknál] de munkakörüknél fogva is közvetlenül kötődnek a két alapvető osztályhoz. Marxista eszmeiségük erősödött, jelentősen megnőtt a marxizmus—lenini zmus tanulmányozása iránti igényük. Döntő többségük egyetért pártunk politikájával és segíti végrehajtását. Aktívan bekapcsolódnak a társadalmi élet különböző folyamataiba, hivatástudattal, felelősséggel végzik dolgukat. Az értelmiség az a társadalmi réteg, amely leggyorsabban reagál az ideológiai, politikai hatásokra. Képzettségük, munkakörük, személyes kapcsolataik révén sok csatornán jutnak el hozzájuk nemcsak szocialista nézetek, hanem polgári, kispolgári hatások is. Egy része hajlik a kispolgári életszemlélet felé, fenntartás nélkül fogad be anti- marxásta nézeteket és ez magatartását is negatívan befolyásolja. Helyenként — kisebb csoportokban — felszínes, kispolgári életmód lett a divat. Társasági „belépőnek” számít- a kocsi, a víkendház, a nyugati út stb. Ezekben a körökben a marxista elkötelezettség, a hivatástudat, az egyszerű emberekkel való közvetlenebb kapcsolat rangon alulinak számít. Ezt a szociális ta életszemlélettől idegen jelenséget elítéljük, és a7 ellene vívott küzdelemhez több segítséget várunk a kommunista értelmiségiektől. Nyíltan lépjendk fel a kispolgári magatartás minden megnyilvánulása ellen, támaszkodjanak bátran a közvélemény erejére. A szocializmus ügyének tudatos elkötelezettjei, akik elismerésre méltóan vesznek részt a társadalmi életben, hasznos közéleti munkát végeznék nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. Az eddigieknél többet kell törődnünk az értelmiség marxista műveltségének fokozásával, többször keli szót váltanunk velük politikai, gazdasági életünk kérdéseiről és fokozottabb mértékben kell figyelembe vennünk segítő szándékukat. 4. A megye kisiparosai, kiskereskedői és egyéb foglalkozású lakosai létszámúkban nem jelentőseik, de termelői, szolgáltatód és forgalmazói tevékenységükre szükség van, sőt a kis falvakban tovább kell szélesíteni működési körüket. Magatartásukra zömükben a lojalitás jellemző. Ugyanakkor nem engedhető meg a harácsolás és a jogtalan haszonszerzés. 5. Békés megye szlovák, román, német és srerb ajkú lakossága a megye egészére jellemző eszmei, politikai, erköl-csá arculattal bír. Egyetértenek pártunk politikájával és becsületesen dolgoznak annak végrehajtásán. Megyénkben jól érvényesül a lenini nemzetiségi politika. A nemzetiségi lakosság megfelelő arányban foglal helyet a párt-, állami és gazdasági vezetésben. Elet- és munkakörülményeik azonosak a magyar dolgozókéval. Az emberek megítélésének alapja — nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül — a végzett munka és a szocializmushoz való viszony. A7 anyanyelv, a nemzetiségi kultúra, a hagyományok ápolásához a feltételek biztosítottak. A nemzetiségi lakosság kultúrájának fejlesztését szolgálja a Békéscsabán létesítendő nemzetiségi múzeum, a könyvtárak szlovák, román, német és szerb nyelvű könyvállományának gyarapítása, a nemzetiségi iskolák oktató munkájának magasabb színvonalra való emelése. 6. A Központi Bizottság 1970 februári állásfoglalása és határozata nyomán a megyei párt- bizottság intézkedési tervet fogadott el mind a nők, mind pedig az ifjúság helyzetének javítása érdekében. Az intézkedési tervekben részletesen megszabja a különböző politikai, állami és gazdasági szervek feladatait. Békés megyében is gyökeres változáson ment át a nők élete, jelentős szerepet töltenek be társadalmi életünk minden területén; a termetesben, a politikai és közéletben, a családban és gyermeknevelésben. Évről év. re nőt* az aktív kereső nők száma és eléri a 80 000-ret. Az iparban foglalkoztatottak körülbelül 50 százalékát, a mezőgazdaságban kereken egyharmadát alkotják. A termelő munkában becsületesen helytállnak. ' Növekedett általános, szakmai és politikai műveltségi szintjük. Több — főleg szubjektív eredetű — ok gátolja megyénkben is a női egyenjogúság gyakorlati érvényesülését. Eléggé széleskörű 'az a szemlélet, hogy a nők a munkában, a veretesben, a politikai és társadalmi életben alkatuknál fogva nem lehetnek a férfiak egyenlő partnerei. Gyakori jelenség azonos munka esetén az alacsonyabb bérezés, a különböző funkciók betöltésekor a nőktől való idegenkedés. Sok még a teendőnk a dolgozó nőkre háruló terhek csökkentése terén is. Tovább kell javítanunk a gyermekintézményeink rendszerét, a szolgáltatásokat és nem utolsósorban a családon belüli szemléletet is. A jövőben a párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek következetesen, folyamatosan és intézményesen foglalkozzanak a nők sajátos kérdéseivel. Politikai és gazdasági döntéseiknél messzemenően vegyék figyelembe a nők érdekeit. Ehhez a munkához jelentős segítséget nyújthatnak a különböző szinten tevékenykedő nőbizottságok. Megyénk ifjúságának fejlődése alapvetően pozitív. Tevékenyen részt vesz a szocialista építésben, többsége őszinte, művelt, kritikusan ítéli meg az élet és a világ dolgait, életszakaszukra az útkeresés jellemző, amely magába foglalja a. világnézetet, a társadalmi és egyéni életcélt, a hivatást. A munka során figyelembe kell venni, hogy ifjúságunk a munkásosztály és az új paraszti osztály ifjú nemzedéke. A7 ifjú. ság megítélésének legfontosabb mércéje: hogyan él, tanul, dolgozik, hogyan teljesíti kötelességét. Pártszervezeteink egyik fontos feladata biztosítani az ifjúság nevelésének össztársadalmi üggyé tételét. Javítani kell azokat a formákat, módszereket, amelyekkel az ifjúság előtt a szocialista építés feladatait ismertetjük, bevonjuk őket a gyakorlati megvalósítás folyamatába. 7. Az elmúlt négy évben tovább fejlődött az állami-társadalmi élet demokratizmusa. Előtérbe került a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, mint a szocializmus teljes felépítésének egyik alapvető feltétele. Ennek megfelelő változások vannak folyamatban megyénk állami, társadalmi szerveinek fejlő, désében és tevékenységében. Ebben az évben emlékezünk a tanácsok megalakulásának 20. évfordulójára. A szocialista állam e fontos szerveinek elévülhetetlen érdemed vannak az eltelt két évtized eredményeinek létrehozásában. A járási-városi és községi tanácsok — a megyeá tanács irányításával — egyre hatékonyabban vesznek részt, a megye társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életének formálásában. A megyei tanács munkája az elmúlt négy évben tervszerűbbé vált. Üléseinek napirendjén rendszeresen szerepelnek a megye fejlesztésének legfontosabb kérdései. Határozatai reálisak, előremutatóak, összhangban. vannak a párt elvi-politikai állásfoglalásaival. Az alsóbb szintű tanácsok irányításában megfelelően érvényesül a demokratizmus és a centralizmus. Növekedett a városi és községi tanácsok önállósága és felelőssége a területükön folyó gazdasági, kulturális, szociális mun_ ka irányításában és végzésében. A már eddig végrehajtott intézkedések nyomán a hatáskörök jelentős része azokhoz a szervekhez került, amelyek legjob ban ismerik a helyi viszonyokat, közvetlenül tudnák megfelelő döntéseket hozni, és a leghatékonyabban tudják a végrehajtást megszervezni. Ez év szeptember 1-ig 18 település kapott nagyközségi rangot, s további 6 település lesz nagyközségi státuszon, ahogy ennék személyi és dologi feltételei létrejönnek. Az 1966-ban várossá (Folytatás a 3. oldalon)