Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
1970. NOVEMBER 1., VASÄRNAP Ara: 1.20 Ft XXV. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG „A munkásosztály, pártja vezetésével, a parasztsággal, az értelmiséggel, a társadalom többi dolgozó rétegeivel együtt sikeresen építi a szocializmust. (Az MSZMP K. B. kongresszusi irányelveiből) A párt vezető szerepe politikájának valóra váltásával érvényesül Szombaton kezdte meg tanácskozását a megyei pártértekezlet Szombaton, 1970. október 31-én Békés megye városi, járási, községi pártértekezleteken megválasztott küldöttek tanácskozni ültek össze a békéscsabai Ifjúsági és Üttörőház nagytermében. Ez alkalommal vitatják meg a párt Békés megyei Bizottságának beszámolóját a négy esztendő óta végzett munkáról, valamint a kongresszusi irányelvekét s a Szervezeti Szabályzat-tervezetet és összegezik a megyében tartott párttaggyülé- sek, pártértekezletek ezirányú tapasztalatait. Végezetül megválasztják a párt megyei bizottságát és a X. pártkongresszus küldötteit. A megyei pártértekezlet elnökségében helyet foglal Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a külügyminiszter első helyettese, Árgyelán Erzsébet kötőnő, Balogh Sándor tss- elnök, Barkóczi Pál nyugdíjas. Búza Ilona tsz- tag, Cseszkó Sándor járási pártbizottság első titkára, Domokos János főkönyvelő, Dumitrás Mihály nyugdíjas, Engedi G. Sándor, a megyei párt- bizottság titkára, Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára, Hegyi László alezredes, Hidas Mihály ezredes, a BM megyei főkapitányság vezetője. Horváth Béláné telepvezető, Hugyik András, a munkásőrség megyei parancsnoka, Kardos Ernóné termelési osztályvezető, Kemény Józsefné nyugdíjas, Kerekes Szilveszter ezredes, Klaukó Mátyás, a Központi Bizottság tagja, a megyei tanács elnöke, dr. Kovács Gábor igazgató, Mihalik György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Nagy Károly nyugdíjas, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára, Párkány János nyugdíjas. Szabó Ferencné üzemi szb-titkár, dr Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Vincze Piroska betűszedő, Zalai György, a megyei pártbizottság titkára és Zöld Jánosné művezető. A küldöttek a párt megyei bizottságának írásos beszámolója alapján tanácskoznak, amely a nemzetközi helyzet jellemző vonásainak elemzésein kívül többek közt a következőket állapította meg. * Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzői Az elmúlt négy évben tovább haladt az a folyamat, amely megyénk lakosságának társadalmi rétegeződésében, politikai fejlődésében, anyagi, szociális és kulturális helyzetében jelentős eredményekhez vezetett. Mérséklődő ütemben, de tovább folytatódott a lakosság át- rétegződése. Az utóbbi években már nem annyira az egyik társadalmi rétegből a másikba irányuló mozgás, mint inkább az egyes rétegeken belüli változás volt a jellemző. 1. A megye munkássága létszámát teikintve tovább növekedett. Az iparban 10 600 új munkahely jött létre, amely zömmel a korábban háztartásban dolgozó nők köréből, továbbá az új munkavállaló fiatalabb korosztályokból, már kisebb mértékben a mezőgazdasági munkaerőkből került betöltésre. A szocialista iparban és építőiparban foglalkoztatott munkások száma jelenleg 43 500, mintegy 32 százalékkal több, mint 1966-ban. Fejlődött a munkásak marxista világnézete, erősödött politikai szilárdsága, növekedett általános műveltsége. Egyetértenek a párt politikájával, részt vesznek annak megvalósításában. A legaktívabb réteg a nagyüzemi munkásság. Mind az állami, mind a szövetkezeti iparban erősödik a törzsgárda, fejlődik a szocialista brigádmoz. galom. A munkások érdeklődési körében a legjelentősebb helyet az üzemi élet foglalja el, élénken reagálnak azonban a nemzetközi és belpolitikai élet eseményeire is. Nagy figyelemmel kísérik és helyeslik a párt és kormány határozatait, amelyek végrehajtásának vélt, vagy valóságos fogyatékosságai olykor vitát váltanak ki körükben. Leggyakrabban igénylik a célkitűzések gyorsabb megvalósítását; véleményeik és javaslataik fokozottabb figyelembevételét; igazságos, protekció és részrehajlás nélküli végrehajtását. Erősödött a bíráló, őszinte véleménynyilvánítás légköre, ugyanakkor még helyenként tapasztalható a „ne szólj szám — nem fáj fejem” nézet érvényesülése is. A munkásság vezető szerepet tölt be a társadalmi élet minden területén. Közéleti tevékenysége fokozódik. Képviselői ott vannak a párt, állami, társadalmi és gazdasági szervek vezető testületéiben, tevékenyen vesznek részt azok munkájában, a helyi politika alakításában és megvalósításában. Helyenként tapasztalhatók olyan nézetek, amelyek lebecsülik a fizikai munkások képességét, nem tartják őket alkalmasnak a testületi munkában való részvételre, ezért mellőzik a vezető szervekbe való bevonásukat. E nézetek és gyakorlat ellen fel kell lépni, biztosítani kell. hogy megfelelő arányban legyenek ott a vezető szervekben valamennyi területen és szinten. A munkásság vezető szerepe érvényesül a szocialista építőmunkában. A jubileumi évfordulókra készülve fellendült a szocialista munkaverseny, amely a kongresszusi versenyben folytatódik. Szélesedett a szocialista brigádmozgalom. Ma már 1397 szocialista brigád dolgozik az üzemekben és 976 küzd a cím elnyeréséért. A szocialista munkamorál erősödése nagyban hozzájárult ay üzemeken belüli munkafegyelem javulásához. .Erősödik az az üzemi légkör, amely elítéli a hanyagul dolgozókat, a munkafegyelem ellen vétőket. Példamutató volt a munkások magatartása ez év tavaszán a megyénket fenyegető árvíz elleni védekezésben, a károk helyreállításában. Megyénkben a munkások jelentős része falun lakik, üzemen kívüli élete ezer szállal kötődik a falu életéhez. Közöttük sokan vannak, akik a? utóbbi néhány évben váltak üzemi dolgozóvá. Életmódjukra, gondolkodásmódjukra, erkölcsi felfogásukra befolyást gyakorol a falusi környezet. Ugyanakkor az üzem, ahol dolgoznak, munkásgondolkodásra neveli őket. Az üzemi légkör, a munkahelyi környezet formálja igényeiket, szélesíti látókörüket, befolyásolja magatartásukat. Számunkra nem közömbös, hogy melyik hatás érvényesül erősebben. A pártszervezetek, szakszervezetek fontos feladata a pozitív hatások érvényesülésének elősegítése, a negatív befolyás csökkentése. Egyrészt nagy gondot kell fordítani a munkások körében — különösen az új munkavállalóknál — a világnézet formálására, az üzemi szervezettség, rend és fegyelem légkörébe való beilleszkedésükre. Másrészt nagyobb figyelemmel kell velük foglalkozni lakóhelyükön is, jobban bevonva őket a lakóhelyi politikai munkába. A pártszervezetek, szakszervezetek, gazdaságvezetők tegyék rendszeresebbé a munkások tájékoztatását, vonják be őket az üzem, vállalat feladatainak kimunkálásába, érdekeiket szolgáló döntések kialakításába. A politikai munká'ban nagyobb figyelmet kell fordítani az üzemi * demokrácia helyes értelmezésére és érvényesülésének ellenőrzésére. Gyakran rosszul értelmezik az üzemi demokráciát, erősen hangoztatják a jogokat és kevésbé a kötelezettségeket. A munkafegyelem megszilárdítására vonatkozó intézkedéseiket egyesek a vezetők kiskirályos- kodásának minősítik, a vélt vagy valóságos egyéni érdekeket a kollektíva érdekei elé helyezik. Előfordul a bérdemagógia, az egyenlősdi hirdetése, a vezetők iránti bizalmatlanság keltése. Egyes vezetők magatartásukkal elő is segítik az ilyen légkör kialakulását, mert fölé- nyeskedők, a dolgozókkal való kapcsolataikat, elhanyagolják, véleményeikre^ javaslataikra nem fordítanak kellő figyelmet. A megyei pártbizottság ez év márciusi ülésén napirendre tűzte és megvitatta a megyében élő munkások helyzetét. Határozatot hozott a munkások közötti politikai munka fejlesztésére, a munkások anyagi, szociális helyzetének, élet- és munka- körülményeinek javítására. E határozatok végrehajtása további munkánk egyik legfontosabb feladata. 2. A szövetkezeti parasztság (Folytatás a 2. oldalon)
