Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-02 / 231. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS.LAPJA 1970. OKTQBER 2„ PÉNTEK Ara 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Világ proletárjai, MA: RENDHAGYÓ TANÁCSKOZÁS, SOK ÉLMÉNNYEL (5. oldal) ISMÉT FELLENDÜLŐBEN AZ ÜJlTÓMOZGALOM A KÖTÖTTÁRUGYÁRBAN (5. oldal) Tanácskozik az országgyűlés Csütörtökön délelőtt lő órakor az országgyűlés folytatta a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, FockJenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszlcu Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyulának, az országgyűlés elnökének megnyitó szavai után Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke szólalt fel. Fock Jenő beszéde 4 miniszterelnök mindenek, előtt azt hangoztatta, hogy hazánkban a politikai helyzet nyugodt, a társadalmi élet minden területén a szocializmus irányába haladunk előre és sikerrel ■ munkálkodunk annak teljes felépítésén. A tervszerűség fokozódott, s jobb összhang alakult ki a termelés és a szükségletek között. Szélesedik a társadalmi demokratizmus is, amely az országgyűlés elé terjesztett tervjavaslatban is kifejeződik. Noha a vezetés színvonala számottevően emelkedett, azért a tanácsok, a középirányító szer. vek és a minisztériumok nagyobb felelősségvállalására van szükség — jelentette ki Fock Jenő. — Már csak azért is, mert a benyújtott tervjavaslat a társadalmi igényeket nem elégíti ki teljes mértékben, hiszen csupán a már ma is reálisnak mutatkozó igényeket tartalmazhatja, ami nem zárja ki, hogy jobb munkával, jobb vezetéssel, menet közben sor kerüljön egyes célok túlteljesítésére, vagy bizonyos arányváltoztatásra. Az ötéves terv sajátosságai közé sorolta a miniszterelnök, hogy csak az állami szintű, fő gazdasági célkitűzéseket tartalmazza és széles teret enged a gazdasági vezetők intézkedéseinek» ágazati — és vállalati kérdésekben. Am, mint már bebizonyosodott, a tervszerűség így sem lazul meg, éppen ellenkezőleg, magasabb színvonalra emelkedik. A miniszterelnök a továbbiakban a most befejezés előtt álló ötéves terv jó eredményeit vázolta, de ennek során szólt a rendkívüli károkat okozó árvízről és belvizekről, amelyek hatalmas anyagi terheket róttak a népgazdaságra. Egyúttal felhívta a mezőgazdasági üzemek vezetőit, és dolgozóit, tegyenek meg minden erőfeszítést az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzésére. Beszélt a miniszterelnök a kormány politikai- és gazdasági tevékenységének középpontjában álló életszínvonal-politikáról. A harmadik ötéves terv túlteljesítésével, az életszínvonal a tervezettet meghaladó mértékben növekedett. A következő tervidőszakban, különösen arra kívánnak nagyobb gondot fordítani, hogy ez a növekedés elsősorban a reálbérek emelkedésében mutatkozzék meg. Ehhez magasabb termelékenység és azzal összhangban álló magasabb átlagkereset szükséges. Bejelentette, hogy a következő években fokozatosan sor kerül központi intézkedésekként a bérarányok országos javítására, a dolgozók egyes kategóriái bérének eme. lésére, a nyugdíjasok, nagycsaládosok és a legalacsonyabb jövedelmű retegek anyagi helyzetének javítására. A továbbiakban a termelékenység alakulását elemezte, amelyet különös figyelemmel kísér a kormányzat. Nem egyszerűen a munka intenzitásának fokozását kívánjuk — hangsúlyozta a miniszterelnök —, bár sók helyen, ahol laza a munkafegyelem, rendezetlenek a normák, erre is szükség van —, hanem a korszerű technikához, a modern technológiához szükséges, lelkiismeretes, jól szervezett munkát. S ez a munkásságon és a parasztságon túlmenően a műszaki értelmiségnek is szól, amely ennek az ügynek talán legfőbb letéteményese. A miniszterelnöki beszámoló ezután a gazdasági tevékenység egyik kulcskérdésével, a beruházásokkal foglalkozott részletesebben. Ismertette az építő- és az építőanyagipar gyors fejlesztésére elhatározott központi intézkedéseket, valamint azt az elhatározást, hogy az építkezéseket minél kevesebb nagy létesítményre kívánják központosítani. A beruházások elhatározása szorosan összefügg a termelés szerkezetének átalakítására irányuló elgondolásokkal, amelyek hosszú évekre kiható- an határozzák meg a termelés és a fogyasztás jellegét. Ilyen értelemben szólt az energiaellátásban megindult lényegbevágó változtatásokról, az alumínium-, valamint a vegyipar gyorsított fejlesztéséről, az utóbbival kapcsolatos úgynevezett Olefin-programról, a közúti járműgyártás szorgalmazásáról, végül a modern számítástechnika Bevezetéséről. Ez utóbbival összefüggésben figyelmet szentelt a szervezés- és vezetéstudomány hazai tennivalóinak, amelyek között elsőrendű az elektronika alkalmazása a vezetésben. A negyedik ötéves terv olyan fejlesztésű ütemet határoz meg a számítógépek alkalmazásában, amely mind a gyártásban, mind az alkalmazásban gyors fejlődést tesz lehetővé s megköveteli majd a vezetési stílus és módszerek megváltoztatását is. Az új ötéves terv teljesítésének nemzetközi feltételeit taglalta ezután a miniszterelnök. Szólt a KGST-országok tervegyeztetésének növekvő szerepéről, s ezen belül a magyar— szovjet gazdasági együttműködés különös jelentőségéről. Hangsúlyozta kereskedelmi forgalmunk bővítésének fontosságát a tőkés és a fejlődő országokkal is, amely nemzetközigazdasági együttműködés teljesen megfelel külpolitikai elveinknek is. A nemzetközi helyzetet elemezve jelentős eseménynek mondotta a miniszterelnök a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között nemrég aláírt szerződést, amelynek kormányunk nagy jelentőséget tulajdonít, Ügy véli, a Német Szövetségi Köztársaság Kormányának az európai realitások terén tett lépései megkönnyítik az NSZK viszonyának rendezését minden európai szocialista országgal. Ami bennünket illet — jelentette ki a miniszterelnök — üdvözlünk minden javaslatot, amely a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának javítását szolgálja, s magunk is készítünk ilyen javaslatot. Beszámolt ezután a kormány elnöke a Varsói Szerződés országainak erőfeszítéseiről, kezdeményezéseiről, az európai biztonság megszilárdítására, a változatlan aggodalomra okot adó indokínai helyzetről, valamint a közel-keleti konfliktusról. Szólt a szocialista országok, köztük Magyarország erőfeszítéseiről azért, hogy a világ békéjét fenyegető agressziót politikai eszközökkel mielőbb megszüntessék. Hangsúlyozta: mindaddig nem lehet biztonságos helyzet a Közel-Keleten, amíg a Biztonsági Tanács 1967. évi határozatát az összes érdekeltek életbe nem léptetik. Mély megrendüléssel emlékezett meg a miniszterelnök Nasszer elnök hirtelen haláláról, s annak a bizalmának adott kifejezést, hogy a politika, amelynek megvalósításán az egyiptomi államférfi oly oda- adóan fáradozott, győzelmet arat. A miniszterelnök élénk helyesléssel, tetszéssel fogadott beszámolója után a képviselői hozzászólások sora következett. Figyelemre méltó, hogy a felszóla. lók többségét mennyire foglalkoztatja a beruházások kérdése. Varga Gyula képviselő, a Zala megyei pártbizottság első titká(Folytatas a 2. oldalon) Olasz kommunista vendégek Gyulán Hétfőn olasz vendégek érkeztek Gyulára B. Franco, az Olasz Kommunista Párt budriói városi titkára és R. Benetti, Budrió kommunista alpolgármesterének vezetésével. Az öt olasz vendég látogatása során tanácskozott a város párt- és tanácsi vezetőivel, a két város közötti szívélyes, baráti kapcsolat folytán szerzett gyulai ismerősökkel. Ellátogattak a megyeszékhelyre es Gyulán ipari, mezőgazdasági üzemekkel, azonkívül a város nevezetességeivel Ismerkedtek. Elismeréssel nyilatkoztak a látottak felett, a találkozókat pedig Gyula és Budrió testvérvárosi kapcsolata erősítéseként tekintették, amelynek fejlesztésén a mostani baloldali városvezetés is munkálkodni kíván. Vajdasági szakszervezeti küldöttség látogatása Békéscsabán A több éve létesített kapcsolatok és megkötött egyezmény alapján szeptember 28-án, hétfőn Szegedre érkezett Jugoszláviából a Vajdasági Tartományi Szakszervezeti Tanács küldöttsége. A delegáció vezetője: Predrag Vladisavljevic, a tartományi szakszervezeti tanács elnöke, tagjai: Csípő Mihály, a tartományi tanács titkára és Ivan Milenkov, a zrenjanini községi szakszervezeti tanács elnöke. A jugoszláv vendégek az első napot Szegeden töltötték, ahol tájékoztatták őket a megye gazdaságpolitikai kérdéseiről és az időszerű szakszervezeti feladatokról. A szakszervezeti küldöttség ezután két napot töltött Báes- Kiskun megyében, ahol — mint lapunk munkatársának elmondták — sok hasznos megbeszélést folytattak és tapasztalatot szereztek, s néhány gyárba és állami gazdaságba is ellátogattak. A jugoszláv szakszervezeti delegáció tegnap, csütörtökön délelőtt érkezett Békéscsabára. A vendégeket Nagy István, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára és dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára fogadta és tájékoztatta őket a megye szakszervezeti mozgalmának helyzetéről. A találkozón a részvevők elmondták, hogy az egyezmény alapján kölcsönösen tovább kívánják erősíteni baráti kapcsolatukat és együttműködésüket. A szívélyes hangulatú fogadás és eszmecsere után a jugoszláv vendégek felkeresték a békéscsabai Kötöttárugyárat, majd ellátogatták a helybeli Szabadság Tsz-be. A delegáció csütörtökön az esti órákban utazott vissza Szegedre, ahol a szakszervezeti funkcionáriusok még egy napot töltenek, mielőtt visszatérnek Jugoszláviába. Megállapodás a telefongyár további bővítésére — llalszáz dolgozói foglalkoztató özeim fejlesztik a gyulai részleget Tovább fejlesztik Gyulán a | telefongyár üzemét. A napokban történt megállapodás arra, hogy 1971—72-ben a megyei tanács támogatásával, a MÁV hozzájárulásával és a gyulai városi tanács segítségével, mintegy 72 millió forintos költséggel tovább bővítik az üzemet, melyben 600' dolgozót foglalkoztatnak majd. | A fejlesztés során a mostani alkatrész-gyártást komplett berendezések készítése váltja fel. A legújabb megállapodás kiterjed a beruházás műszaki előkészítésére, az üzemi célra igényelt területek kisajátítására, az út-, közműépítésre, továbbá a szakemberképzés megoldására is. Tizenhat helység — figyelem ! A „'Tiszán innen — Dunam I túl” vetélkedő Békés megye — Komárom megye összecsapása- I nak napján, október 9-én a megyeszékhelyen kívül tizenhat, más helységben is szükséges telefonügyeletet tartani — tudtuk meg a verseny megyei szerve- j zőitől. Egyes — az illető városra, községre vonatkozó — kér-1 déseket ugyanis csak a helyszí- j nen lehet majd megválaszolni. [ Eg egyben annyit is jelent, hogy az érintett helységek valameny- nyi lakója alaposan készüljön fel a szűkébb hazájuk történeté, vél, jelenével kapcsolatos feladatok megoldására. Az érintett helységek: Békés, Geszt, Gyoma, Szemtetornya, Szarvas, Dévavanya, Tótkomlós, Mezőhegyes, Battonya, Mező- kovácsháza, Mezőberény, Sarkad, Vésztő, Csorvás, Orosháza, Gyula. *
