Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-08 / 236. szám
ELEKI PRÓBATÉTEL i>Jellemzg községünk lakóira, hogy a poMtikai, gazdasági döntéseket nem fogadják el feltétel nélkül” — olvasható Elek község pártbizottságának az október 3-i pártértekezletre készített beszámolójában, ' Forró-drót Két nappal a pártértekezlet után jártunk Eleken. Előzőleg telefonon beszéltem meg a találkozót a pártbizottság titkárával s — ez utólag derült ki — alig hogy leültünk az egyik, és a festés miatt egyetlen irodában, pillanatok alatt híre terjedt, hogy „itt vannak az újságtól a pártértekezlet miatt, biztosan valamelyik panaszos riasztotta a sajtót.” E tényt — már mint azt, hogy az elekiek hamar ■„leadták a drótot”- — mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy hamarosan „befutott” a végrehajtó bizottság egyik tagja, pedig ő jó hét kilométerre a községtől gyógyította az állatokat; Így hát többszemközt folyt le az a beszélgetés, amelyet híre megelőzött, s amely, ha neon is tesz.pontot az „ügy” végére, de — talán — segíti a jobb megértést. Mert — és ezt mindjárt le kell szögezni — a szó nemes értelmében „ügy” lett az eleki kommunisták községi pártértekezlete és sokat fognak még beszélni róla. A többség megelégedéssel, néhányan keserű szájízzel. Statisztika Az eleki pártszervezet 26 évivel ezelőtt, október 1-én alakult meg. Az ország nyugatabbra fekvő részein még folytak a felszabadító harcok. Eleken; a hajdani járási székhelyen, a rangos nagyközségben koráin hozzákezdtek az új társadalom alapjainak lerakásához. A történeti, történelmi áttekintés helyett valljon néhány adat az 1970. július 1. óta nagyközséggé lett Elekről. Lakóinak száma hatezer. A lakosság 42 százaléka magyar, 25 százaléka román, 21 százaléka német, 11 százaléka szlovák, egy százaléka cigány. A tsz-ben dolgoznak 1031-en, ktsz-ben 160-an. Az üzemi munkások száma 230, oktatási intézmények alkalmazottja 159, a kereskedelemé 84. Vidéken dolgozik 420, nyugdíjas 403. Az eltartottak száma 3051. Az uralkodó jellegű mezőgazdasági termelés mellett egyre számottevőbb az ipar. A Lenin Tsz 8705 katasztrális holdat művel. A tsz-ben egy közepesen dolgozó tag jövedelme eléri, illetve meghaladja az állami vállalatoknál és az állami gazdaságokban dolgozók átlag- keresetét. A község fejlett iskolahálózattal, nevelő- és napközi otthonnal, négy óvodával, művelődési házzal, mozival és könyvtárral rendelkezik. A község hat pártalapszerve- zeténejc 290 tagja van. Cserebere — Túlzás lenne azt állítani — vélte a párttitkár —, hogy a községben „helyén vannak a dolgok”. Jobb erről nyiltan, őszintén beszélni. Az elekiek különben is érzékeny, szókimondó emberek. Oknyomozásra az időben nem is kell messzire visszanyúlni. Az tagadhatatlan tény — és az előzőekben már utaltunk-rá, a négy nemzetiségű község óriásit fejlődött. A vita már rég nem a MIT? kérdésen, hanem a HOGYAN?-on van.. Hogyan és kivel? Az elekiek inkább az embert tisztelik, mint a funkciót. Sokam emlékeznek' még a három év előtti nagy funkció- csereberére. A tsz-elnökből tanácselnök lett és viszont. A tanácstitkárból községi párttitkár, a volt községi párttitkár a tsz párttitkára lett, de ez utóbbi elődje nem vállalt funkciót. A csaknem egyddőben lejátszódó cserebere nemcsak bizonytalanságot váltott ki a községben, hanem a végső megoldást is elodázta. Egészen a pártértekezietig. Igaz, a pártértekezlet után senkii sem kap hivatalos felmondólevelet, de a község kommunistái véleményt mondtak, ítéltek és határoztak. Kimondták, hogy a gazdasági vagy hivatali beosztás érdem nélkül, egyetlen vezetőt sem jogosít fel a pártfunkcióra. A pártértekezlet szombaton reggel kilenctől este fél nyolcig tartott. A levezető elnök azt mondta: senkit sem irigyeltem akkor, legfőképpen magamat nem, Kritikusan és önkritikusan Az alapszervezetek előző két taggyűlése rendben, különösebb szenzáció nélkül — a beszámolók szerint — a kritika és az önkritika szellemében zajlottak le. A titkári beszámolók, illetve vitaindítók után többnyire tartalmas vita alakult ki. Az írásos dokumentum szerint: a hozzászólók a kongresszusi irányelvekben foglaltakat helyi példákkal bizonyították, támasztottak alá. A községi pártszervezetben főként az életszínvonallal, ezen belül az alsó és felső átlagjövedelem közötti különbségek csökkentésével, egyes vezetők jogtalan előnyszerzésének megszüntetésével foglalkoztak. A tsz-alapszervezetnél a társadalmi tulajdon megbecsüléséről, a szövetkezeti demokrácia megerősítéséről, a nők és a fiatalok problémáiról szóltak a kommunisták. A pedagógusok taggyűlésén a szocialista tudat kialakításával, a kispolgári hatások ellensúlyozásával foglalkoztak a hozzászólók. Több helyen bírálták a kulturális élet túlzott szabadságát, a rádió és a tv programját. A vezetőségválasztó taggyűléseken két alapszervezetben választottak új titkárt. Az újraválasztott vezetőségekben 14 fizikai dolgozó, 7 nő és 9 fiatal kapott helyet. Mivel utazik a járási küldött? Ilyen előzmények után került sor a pártértekezletre. A járási pártbizottság küldötte — aki a tsz gépkocsiján utazott Elekre — örömmel állapította meg, hogy 100 küldöttből 93 érkezett meg. A vaskos, 40 oldalas írásos beszámolót a megjelentek egyharmada (!) egészítette ki szóban, vagy véleményezte. Hozzászólni csak tartalmas, jó beszámolóhoz lehet. Az anyagot készítő pártbizottsági tagok alapos munkát végeztek. Röntgen- felvételt készítettek a község életéről, lakóiról, vezetőiről. Néhány — némi túlzással általá- nosíthatónak mondható — megállapítás: A nagyközséggé alakulással jelentősen emelkedett a közigazgatásban dolgozók átlagjövedelme, ugyanakkor tanácsi dolgozóink egy részének politikai, illetve szakmai képzettsége csak részben felel meg a hatáskör bővítésével megnövekedett feladatoknak. — Négy nemzetiségű községünk a ki- és betelepítések, valamint az elmúlt negyedszázad lakosságvándorlása következtében demográfiai, szociológiai szempontból heterogén képet mutat. A nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt megfelelő számban vannak kóp- viselve. A nemzetiségi dolgozók gyermekei közül számos mérnök, orvos, állatorvos, pedagógus és jogász szerzett diplomát. Problémát jelent, hogy a: román családok egy része — főként áz értelmiségiek és az alkalmazottak — nem szívesen járatják gyermekeiket román iskolába. — Kommunális, kulturális, egészségügyi ellátottság javítására a tanács közel ötmillió forintot fordított. Ez sokat javított az eleki lakosság életszínvonalán. Ugyanakkor az eleikidolgozók joggal kifogásolják, hogy a tanácsháza modem berendezése nincs összhangban az iskolai tantermek szegényes ellátottságával. — Sajnos, még ma is tapasztalható, hogy egykét gazdasági vezető egyéni példamutatása nem kielégítő. Többen kifogásolták a vezetők italozását, a hatáskör, a feladatkör-túllépéseket, az intrikát, egyes szakemberek tudásának hiányát. A mozgalmi munkát értékelve szó esett a választott testületek tevékenységéről, a demokratizmus és a kritikád szellem erősödéséről, a fiatalok párttaggá neveléséről és egy, a felsőbb pártszervek felé történt helytelen tájékoztatásról, illetve az azt követő vizsgálatról. Ezt követően került sor a községi pártbizottság! tagok, a járási küldöttek és a végrehajtó bizottság megválasztására. A titkos, egyenkénti szavazás eredménye némileg eltért a jelölőbizottság, illetve a járási pártbizottság javaslatától. Meglepetésre, de az is lehetséges, hogy csak a kívülállók meglepetésére, a pártértekezlet sok tekintélyes községi vezetőt nem javasolt pártbizottság! tagnak, így például a községi tanácselnököt és a művelődési ház állami díjas igazgatóját sem. A 2d járási küldöttjelöltet a pártértekezlet elfogadta, azzal az előzetes fenntartással, hogy akinek a. községi pártbizottságba való bekerüléshez nem szavaztak bizalmat, azt a jelölő bizottság küldöttnek sem aljánija. A megválasztott héttagú végrehajtó bizottság öt tagját a járás is javasolta, de az új vb- be négy „újonc” került Néhány régi, de az emberek szimpátiáját, bizalmát nem élvező ember, csakúgy, mint a pártbizottság megválasztásánál, nem ■került be a végrehajtó bizottságba. így például az előző vb két tagja, a tanácselnök és a tsz. elnök sem. , űz első ülés Az eleki községi pártbizottságnak a tisztújítás után kilenc fiatalember lett tagja. A végrehajtó bizottságban a négy új tag között három fiatal van: a szociális otthon főkönyvelője, a tsz KISZ-titkára, az általános iskola és gimnázium igazgatója. A diplomások száma is három éis háromnak van középiskolai, egynek nyolc általános iskolai végzettsége. A pártbizottság újonnan megválasztott végrehajtó bizottsága dr. Baukó Márton titkár elnökletével pénteken tartja első ülését. Az első és egyetlen napirend: megérteni, megismerni egymást és a felelősségteljes pozícióval járó technikai tudnivalókat, s egységessé tenni, közös nevezőre hozni a község lakóinak hét emberben kifejeződő akaratát. íJrackó István Dr. Banner János nyugalmazott professzor kapta a Márki Sándor emlékplakettet ünnepség Kétegyházán A Hazafias Népfront Békés | megyei Elnöksége Honismereti | Helytörténeti Bizottságának előterjesztésére a Békés megyei tanács Márki Sándor alapítvány A déli órákban megkoszorúzták még a kétagyházi tanácsháza előtt 10 éve emelt Márki Vándor-emlékművet, majd a község vendégei megtekintették Csende Béla átadja az emlé kérmet dr. Banner Jánosnak. létesítését határozta el. A Márki Sándor emlékplakettet első ízben, a 25 éve Budapesten élő, Békés megyében nevelkedett és a megyei honismereti-régészeti kutatásban kiemelkedő eredményeket elért dr. Banner János nyugalmazott egyetemi tanárnak adományozták. Az emlékplakett átadása alkalmából nagyszabású ünnepséget rendeztek kedden Kétegyházán, Márki Sándor haladó történész szülőfalujában, majd leleplezték a szülőháza falán elhelyezett emléktáblát is. Az ünnepséget a helyű mező- gazdasági szakiskolában Zielbauer György, az általános iskola igazgatója nyitotta meg, aztán dr. Székely György egyetemi tanár, az ELTE bölcsészettudományi karának dékánja, az Országos Helytörténeti Bizottság elnöke mondott beszédet, emlékezve az elmúlt század végén és a századforduló évtizedeiben tevékenykedő nagy történészre, Márki Sándorra. Üdvözölte dr. Banner Jánost is, Márki egyik legnevesebb tanítványát. Az emlékérmet a kitüntetettnek Csende Béla, a Dr. Banner János felkereste a megyei tanács művelődésügyi osztályának népművelési csoportvezetője nyújtotta át. Az ünepség résztvevői ezután a Márki-szülőházat keresték fel, ahol Mikus György tanácselnök leplezte le a község által elhelyezett emléktáblát. Úttörők koszorút helyeznek el az emléktáblán. nemzjiségi emlékszobát is. (Fotó: Veress Erzsébet) a művelődési házban azt a román nemzetiségi emlékszobát, melyet Sebesi László és Sebesá Lászlóné pedagógusok rendeztek be az összegyűjtött tárgyi emlékekkel, híven tükrözve az 1920- as évek kétegyházi népéletét. i
