Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-07 / 235. szám

khh egviittmllkidést a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok között NEB-vizsgálat megyénkben Á7 éhnült hónapokban népi ellenőrök vizsgálták megyénk­ben: hogyan alakul a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti kö­zös és a háztáji gazdaságok gaz­dasági együttműködése?. Milyen módon és mértékben segítik a közösből az egyéni törekvése­ket, az árutermelés és áruérté­kesítés megkönnyítésére milyen intézkedések születtek? A közel­múltban hozott határozatok mi­lyen hatással voltak a háztáji gazdaságokra, milyen változá­sok tapasztalhatók? 41 termelő- szövetkezetben konkrét vizsgá­latot folytattak, de kérdőívek, a termelőszövetkezeti területi szövetségek, tanácsi és egyéb szervek segítségével sikerült e témában az egész megyét fel­ölelni. Kiderült többek között, hogy igen változók a vélemények a háztáji gazdaságokat illetően. Számos helyen csak a közös gaz­dálkodás fejlesztését tartják fő feladatnák, nem veszik észre, bogy milyen sok még a háztáji­ban a rejtett tartalék, s nem­csak az egyén, de a népgazdaság érdeke is megkívánja az áru­termelés fokozását a háztáji gaz­daságokban. Másutt épp ellen­kezőleg, még a közös rovására is segítik takarmánnyal, fuvar­eszközzel és egyéb módon a háztáji fellendítését. Meggyőződtek a népi ellen­őrök arról is: a hibák ellenére megyeszerte fellendült a sertés­tenyésztési és baromfitenyész­tési kedv. Legjobban a legnehe­zebb fizikád munkát igénylő szarvasmarha-tenyésztéstől ide­genkednek. Ennek oka: a régi ólak, istállók korszerűtlenek. Kevés a jól bevált háztartási kisgép s a villanymeghajtásos kisgépeket a szétszórt tanyákon nem hasznosíthatják. Még a fia­talok is nehezen szánják rá ma­gúkat a sok gondot igénylő szarvasmarhatenyésztésre, nem beszélve az öregekről. Megyeszerte csaknem huszon­hatezer nyugdíjas, illetve öreg­ségi járadékos termelőszövetke­zeti nő- és férfitagot tartanak nyilván. A sov munkától meg­fáradt idős emberek csak kor­szerű körülmények között vál­lalhatják intenzívebben a szarvasmarhatenyósztést, de egyéb területen is könnyíteni kell a munkakörülményeken. A háztáji gazdaságokat segítő rendelkezéseket nem mindenütt vették figyelembe. Pedig a ház­táji és a közös munkáiban az arányos foglalkoztatást terv­szerűbben meg lehetne szervez­ni. Beigazolódott az is, hogy a háztáji bizottságok nem minde­nütt állnak hivatásuk magasla­tán, számos helyen csak névle­ges a működésük. Helyes viszont az a törekvés, hogy sorra állítják be a háztáji agronómusokat, akiktől sokat várnak a szakem­berek a közös és a háztáji koor­dinálásában. Nem elég ugyanis a takarmányjuttatás, az áruér­tékesítésben is segítséget várnak a háztáji gazdaságok, hisz sok felesleges utazástól, időtöltéstől kímélhetiik meg magukat, ráadá­sul a felár sem lebecsülendő. A termelőszövetkezetek zöme igyekszik abrak- és szálas takar­mányt juttatni a háztáji jószág­állomány számára. Fenti célra az elmúlt évben — megyeszerte — részesedés, prémium és egyéb címen — több mint félmillió mázsa abraktakarmányt, 270 mázsa szálas takarmányt adtak a kollektív gazdaságok. Viszont többszörösen megtérül a háztá­jira fordított gondoskodás, hisz megyénkben igen nagy szerep jut húsellátásban a háztáji por­táknak. Egy év alatt többek kö­zött 57 313 -darab hízott sertést, 11 754 hízott marhát, több mint harmincezer süldőt-malacot s nagy mennyiségű baromfit vá­sároltak fel háztáji gazdaságok­ból. A háztáji fejlesztésére 22 millió forint hitelt folyósítottak. Kiváló eredményt hozott az anyakoca kihelyezési akció, vemhes üszőt is ezrével kértek a gazdák A NEB javaslata sze­rint ezt érdemes tovább fokozni. A zöldség- és gyümölcster« mesztés a háztájiban nem túl jelentős, inkább saját fogyasz­tásra termelnek. De az orosházi, tóíkomlósi és a békéscsabai pél­dák igazolják, érdemes kiváló fajta szaporítóanyaggal, szakta­nácsadásokkal segíteni, a kiöre­gedett gyümölcsfákat fiatalok­kal felcserélni. A háztájiból zöldség- és gyümölcsből is töb­bet produkálhatnak megyénk termelőszövetkezeti gazdái. A NEB javasolja többek kö­zött: fokozni kellene a kisgép­es alkatrészellátást, több kon­centrált takarmányt juttatni, megszervezni a közössel való áruértékesítést. Aktívabban te­vékenykedjenek a háztáji bi­zottságok, a háztáji agronómu- scfc. Ezekhez elsősorban a ter­melőszövetkezeti területi szövet­ségektől várnak sokoldalú támogatást. a. Lengyelországi partnerrel kötötte jövő évi első üzletét a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz A Gyulai Fa_ és Fémbútor- ipari Ktsz mintegy 160 millió fo­rint értékű bútort gyárt 1971-ben s ennek csaknem felét külföldre értékesíti. Az első üzletkötés megtörtént. Nagy Kálmán elnök Lengyelországban járt s a varsói bútoripari vállalattal > 16 millió forint értékű exportszállítmány­ra kötött szerződést. A lengyel cég főként a Mónika sarokheve­rőbői, az új vonalú fotelágyak­ból és a praktikus egyszemélyes heverőkből kér jelentős tételt. A lakosság jobb ellátásának elősegítésére vizsgálatot tart a NEB A Békés megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság, a békési, a me­zőkovácsházi, az orosházi ég a szarvasi járási NEB-ek bevoná­sával „A szabad termékforgal­Az őszi munkák híreiből A múlt hót végi csapadékos időjárás után meggyorsult az ősai munka megyénkben. Bár változatlanul lassan érik a ku­korica, számos helyen megkezd­ték a törést. A Mezőhegyesi Ál­lami Gazdaságban például két műszakban dolgoznak az adap­terek. Mivel a kukorica nedves­ségtartalma magas, szakadatla­nul dolgoznak a szárítóberende­zések. A gazdaság ugyanis sze­mesen tárol mintegy 1300 va­gon kukoricát, s veszteségmen­tesen csak megfelelő minőség­ben tárolható. A gazdaság határában száznál több erő- és munkagép dolgozik. Kiváló minőségben készülnek a magágyak s tucatnyi gép veti a jövő évi kenyérnekvaló magját. A gazdaság és a cukorgyár kö­Cükrászipari szakmunkásokat békéscsabai és békési munkahelyre felvesz a SÜTŐIPARI VÁLLALAT* Jelentkezni: Békéscsaba, Orosházi út 33. x zött ingajáratban hordják a cu­korrépát a gépjárművek. A Szarvasi. Állami Gazdaság 22 ezer holdas határában mint­egy 180 különböző típusú gép szorgoskodik. A talajelőkészítő gépek éjjel-nappal, a vetőgépek pedig hajnaltól napestig dolgoz­nak. A rizsföldön egyelőre 13 kombájn dolgozik. A rizsbetaka­rítás sajátossága, hogy ezt a nö­vényt nem lehet hajnaltól késő éjszakáig vágni, csépelni. A jó idő minden percét kihasználva naponta 12—13 vagon rizst ta­karítanak be. Ennek egy részét Dévaványára szállítják, a töb­bit a gazdaságban szárítják. A Szarvasi Állami Gazdaság az idei termésből mintegy 130 va­gon rizst ad vetőmagra. Kemény tűzifa korlátozott mennyiségben kapható BÉKÉSCSABÁN, a Gyulai úti 1. számú szeszfőzdében. ÁFÉSZ, Békéscsaba 164814 mazás hogyan segíti a lakosság keresletének megfelelő kielégí­tését egyes textilipari és gép­ipari cikkekben” címmel vizsgá­latot tart. Arra keres választ, hogy a kereskedelemtől érkező igényekre a textil- és a gép­ipari gyártó vállalatok milyen feltételekkel (határidő, mennyi­ség, választék, ár stb.) kötöttek szállítási szerződéseket, milyen tényezők befolyásolják a szabad termékforgalmazás kibontakozó, sát és milyen eszközökkel, mód­szerekkel lehetne javítani a la­kosság textil, és gépipari cik­kekkel való ellátását. Szegény és gazdag üzemek A hogy az egyénék, családok, anyagi, vagyoni helyzete különböző, úgy vállalatok, me­zőgazdasági üzemek, szövetkeze­tek között is vannak módosab­bak és szegényebbek. A jövedel­mi különbségek kívánatos, hogy még tovább növekedjenek, de csak a végzett munka, az érde­mi eredményeik arányában. Pénzügyi politikával — például adózással —, adminisztratív esz­közökkel viszont szükséges min­den olyan jövedelemszerzésnek elejét venni, amely ellenkezik szocialista elveinkkel, amely nem a társadalom javát szolgá­ló erőfeszítésekből származik, így például nem növekedhetnek sőj valamelyest mérséklődnek majd a kedvező és kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek közötti különbségek. Az államnak, a népgazdaság­nak egyértelműen az az érdeke, hogy vállalatai, szövetkezetei minél gyorsabban gyarapodja­nak, gazdagodjanak. Hiszen ez­zel arányosan növekedhet az adó- és más állami bevétel, és csökkenhet a kiadás: a dotáció, a támogatás. A szegénység kár­ral és kiadással jár. De ha már megvan, jelzi a gyenge munkát, a rossz gazdálkodást, a kezde­ményezések hiányát. E jelzések az irányító szerveket, valamint a helyi vezetőket és dolgozókat egyaránt figyelmeztetik, s intéz­kedésekre késztetik. A szegény vállalat és szövetkezet ugyanis nemcsak pénzügyi, fejlesztési gondokkal küzd, hanem dolgozó­inak jövedelme sem növekszik, sőt csökken. A negyedik ötéves tervben előbbre kívánunk lépni, a vállalati dolgozók kollektív és egyéni ösztönzésének fokozásá­ban. Ezt célozza a jövedelem­szabályozás módosítása, a lét­szám-megtakarítás ösztönzése, a termelékenység emelése, a ha­tékonyabb munka fokozott ho­norálása. De változásokat ter­veznék az export-érdekeltségben is. Nem vállalati, hanem élága­zati szinten állapítják meg pél­dául az export után fizetett ál­lami visszatérítéseket. (Az át­lagosnál jobban dolgozó válla­latok nyeresége tehát növek­szik, az átlagosnál gyengébben dolgozóké pedig csökken.) Ezen felül külön is ösztönzik az or­szág fizetési mérlegét javító gaz­daságos exportot. Vagyis a haté­konyan működő vállalatok dol­gozód a jövőben többet keres­hetnek. A vállalatok közötti különbsé­gek növekedésének irányába hat hosszabb távon a beruházási po­Értesítjük kedves Vendégeinket, hogy a Gyulai Vár fürdő fedett fürdőjében 1970. október 12-től kezdődően a téli időszakban, a kulturáltabb fürdés megvalósítása érdekében kétmüszakos üzemeltetésre térünk át Reggel 7-től du. 1-ig, valamint du. 2-tól este 8-ig vehetik a kedves vendégek igénybe a fürdő szolgáltatásait A közbeeső tidőben vízcserét, takarítást végzünk. A fedett sportmedencében minden hétfőn és csütörtö­kön a délutáni műszakban a sportolni vágyó vendé­gek részére 28 fokos vizet adunk. A kádfürdő változatlanul reggel 8-tól este 8 -lg fo­lyamatosan, a gyógyászat reggel 8-tól du. 4-ig folya­matosan áll a vendégek rendelkezésére. Nagyobb higiéniával, kulturáltabb kiszolgálással, me­leg helyiségekkel várjuk kedves Vendégeinket a tél folyamán. GYULAI VÍZMÜVEK litika is. A vállalatok Saját fej­lesztési eszközei a jövőben is az elért nyereségtől függően gyara­podnak vagy csökkennek. A vál­lalati. beruházásokban pedig nö- vékszik a bankhitelek aránya. Hitelt elsősorban az a gazdálkodó egység kaphat, amelynek saját beruházási eszközei nagyobbak, illetve gazdaságos, gyorsan meg­térülő befektetéshez kéri a bank anyagi hozzájárulását. Az ered­ményesen dolgozó vállalatok nö­vekvő beruházási lehetőségeik- jkél nem csupán az ország fel­halmozási eszközeinek hatéko­nyabb felhasználásához, gyor­sabb műszaki-gazdasági fejlődé­sük megalapozásához járulnak hozzá, hanem egyben kedvezőbb munkakörülményeket és szociá­lis feltételeket is teremthetnek dolgozóiknak. A nagyobb jövedelmek, a kedvezőbb szociális és munka­feltételek elősegítik majd a munkaerő átáramlását is a gyen­ge vállalatoktól a gyorsan fej­lődőkbe. Ez az áramlás kívána­tos és hasznos, hozzájárul a tár­sadalmi hatékonyság emelésé* hez, a szükségletek magasabb szintű kielégítéséhez. Jóllehet, mindezzel az életképtelen válla­latok gondjai, nehézségei csak növekednek. A verseny a vállalatok között minden területen tehát éleződik. Ez elől nem lehet kiférni, vállal­ni kell. Átmenetileg e különb­ségék az eladónak, a szállítónak kedvező piaci helyzet vagy az esetleges manipulációk miatt — rejtve maradhatnak, később azonban annál élesebben kerül­nék felszínre. A korszerűtlenül, a határozott elképzelések nélkül dolgozó üzemek rosszul járnak, ha pillanatnyi helyzetüket tar­tósnak vélik. IV apjainkban a vállalatok öt­1 éves terveik véglegesíté­sén dolgoznak. Ez jó alkalmat kínál a meglevő helyzet sokol­dalú, alapos elemzésére, a vár­ható lehetőségek, az optimális fejlesztés változatainak számba­vételére. A rövidtávú éves ter­vekben a menetét csak kismér­tékben lehet befolyásolni. Öt esztendő előrevetítésével viszont már lehet nagy és merész célokat kitűzni, amikhez az éves ter­vek, s a változó mindennapok operatív döntései igazodhatnak. Az igazi vállalkozó szellem ott kezdődik, ahol nem a meglevőt kívánják egy kicsit jobban csi­nálni, hanem újat, mást és más­ként akarnak. A nyereség hosz- szútávú növelésének különösen hatékony módszere a termelés szerkezetének gyökeres átalakí­tása: a nyereséges, korszerű, új termékek arányának növelése, s merőben új szükségletek felkel­tése és kielégítése. Ha így, s ez­zel gazdagodnak, senki sem iri­gyelheti, sajnálhatja tőlük. K. J. Vízvezetékszerelési, fürdőberendezési, valamint központifűtés-szerelési munkát közületek és magánosok részére rövid határidővel vállal a BÉKÉSI ÉPÍTŐIPARI KTSZ. Békés, Szarvasi út 42. Telefon: 52. x BÉKÉS MfCWSsn 3 1970. OKTOBER 7.

Next

/
Thumbnails
Contents