Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
Az iskolás napirendje: Az otthoni tanulás I egtöbb iskolánkban válta^ kozó tanítás folyik: ' a gyerekek egyik héten délelőtt, a másikon délután járnak iskolába. Ennek megfelelően változik az otthoni napirend is. Szeretnénk néhány tanáccsal segíteni a helyes otthoni munkarend kialakítását. ' A „reggeles” heten korán kel fel a gyermek, hogy időben betérjen az iskolába. Helyes, ha * „délutános” héten is megkívánjuk a korai felkelést. A másodhetenként lustálkodó, tovább- alvó gyermek ugyanis a reggeles héten álmosan érkezik az iskolába. A délutáni alvást is helyes elhagyni. Ha a gyermek megszokja, hogy egyik héten alhat délután, akkor a másik héten délutáni tanítási órákon ásítozva vesz részt ee nem képes figyelni. |\ agyon ügyeljünk arra, hogy este időben lefeküdjön a kisiskolás. A 6—10 éves gyermeknek napi 10—11 óra alvásra van szüksége, ami annyit jelent, hogy 8 órakor már el kelj aludnia, hogy reggel 8 és 7 óra között frissen ébredjen fel. 1 A délelőttös héten délután 3 és 5 óra, a délutános héten délelőtt 9 ég,11 óra között tanuljon, készítse el a házi feladatát. Ez a? időbeosztás hasonló a napközi otthon munkarendjéhez. Nagyon fontos, hogy a gyermek otthon is olyan tárgyi feltételek között dolgozzék, mint az iskolában. A szék és az asztal arányának olyannak kell lennie, hogy az ülő gyermek szeme 25 cm-re legyen az asztal lapjától. Tanulópadját vagy munkaasztalát úgy kelj elhelyezni, hogy akár nappali világításnál dolgozik, akár villanyfénynél: a világítást bal kéz felől kapja. Ha nincs tanulópadja a gyermeknek, akkor ültessük olyan alacsony székre, hogy derékszögben meghajlított lába éppen a földre (a padlóra) érjen. Ha nem ér le, tegyünk zsámolyt alá. Nagyon nehéz úgy dolgozni, hogy a láb a levegőben lóg „kalimpál”. • A z Iskolából hazaérkező ; gyermeket ne ültessük le ■ azonnal tanulni, leckét írni. 5 Ilyenkor tele van mondanivaló- i val, különösen az első napok- " ban. Az iskolában annyi minden történik, annyi új benyomás éri! Ezeket mind el akarja mesélni a szülőknek, sőt még a kistestvérkének is. Hallgassuk meg türelemmel. Kelj a némi pihenés, kikapcsolódás s azután az ebédet követő kis pihenővel kezdjen hozzá a munkához. De azt se engedjük, hogy feladatai elvégzése előtt belemerüljön a játékba! Ne engedjük ki a játszótérre, vagy éppen fogócskáz- ni az udvarra. A játék a fut- kározás elfárasztja a gyermeket, holott fontos, hogy a lecke elvégzéséhez különösen az íráshoz nyugodtan, pihenten kezdjen hozzá. Már ebben a korban meg kell szoknia, hogy első a kötelesség teljesítése, csak azután kerülhet sor a szórakozásra. Egyébként is gondtalanabba játszhat, ha tudja, hogy táskáját már becsomagolta másnapra, benne az elké- S7-1'* feladatokkal. jV| <^g kell szoknia á gyer11M meknek azt is, hogy a tanulás, a leckekészítés ideje alatt mással nem foglalkozhat ] Nem helyes, ha munkája köz. * ben szorosan mellette, vagy • hátamögött állunk, még na- j gyobb hiba, ha íráskor a ke- 5 zét fogjuk és vezetjük. Ha otthon arra szoktatjuk, hogy minden mozdulatát más irányítja, akkor az iskolában önállótlan, félénk és bátortalan lesz. Legyen bent a szobában az édesanya, vagy a nagymama, de végezze saját munkáját varrjon, vasaljon, kézimunkázzék a szo- óa másik részében. Ellenőrizzük, de ne zavarjuk a gyermeket! Ne szóljon a rádió, a televízió ég ne legyen zaj vagy beszélgetés a szobában. Ha a gyermek hangosan olvas, figyeljünk rá, figyelmeztessük, amikor hibát ejt, ismóteltessük el helyesen a szöveget, de ne olvassuk fel neki előre a szavakat, később a szöveget, mert így gépiesen mondja utánunk, s , valójában nem tanul meg olvasni. Olvasni akkor tanul meg jói a gyermek, ha otthon is hangosan olvas és többször is elolvassa a leckéjét. A számolási feladatokat végezze el papíron; vagy a gyakorló füzetében. Ellenőrizzük, figyelmeztessük, ha hibát találunk benne, de a hibát ő maga keresse meg és javítsa ki, majd írja le hibátlanul a feladatot iskolai füzetébe. A napközi otthonba járó tanuló is ilyen ésszerű segítséggel dolgozik. A napközi otthonban tanuló ** gyermekek szüleinek azt tanácsoljuk, nézzék meg esténként gyermekük ellenőrző könyvét, füzeteit és egy-egy megjegyzést — elismerést vagy intést — fűzzenek a látottakhoz. A gyermek szereti, ha törődnék vele, ha iskolai élete „komoly” és „nagy ügy” a családban... Egy-egy dicsérettel serkentő lendületet adhatunk további munkájához. Dr. Gergely Károíyné Bask sapka, horgolással Helyreigazították a mohácsi vész krónikását Középvastagságu fonalból S és feles tűvel szoros szemmel horgoljuk. 1. sor: 3 láncszemből gyűrűt zárunk és 8 szorosczemet öltünk bele. 3. sor: Minden szorosszemre két szorosszem. 1? szem. 8. sor: Minden másodikra kát azo- rosszem és a többire egy szorostzem. 24. S—17 soroknál: minden sornál 6 szemet szaporítunk, végül 102 szemünk lesz. 1». sor: Hatszor két szemet egybe- horgolunk1»—23 soroknál hatszor 2—2 szemet egybehorgolunk, de mindig a 18-ik sor összehorgolása felett. 24— -26 sorok simán minden szoros- szembe egy szorosszemet öltünk, azonban a méretnek megfelelően természetesen szaporíthatunk kevesebbre vagy fogyaszthatunk többet. Végül a kis fület horgoljuk meg 3 láncszemes alappal és szorosszemmel, tetszés szerinti hosszúsággal; ha kész, a sapka kezdéséhez varrjuk és ezzel a kezdő kis kört Is ösz- szehúzzuk, Sz. B.-né A mohácsi síkon, a gyászos emlékezetű 1526-os magyar—tőrök ütközet színhelyén, az utóbbi évek egyik legérdekesebb é6 minden bizonnyal legkiterjedtebb ásatása folyik ezekben a napokban, hetekben. Dr. Papp László régésznek, a pécsi Janus Pannonius Múzeum nyugalmazott igazgatójának vezetésével honvédek kutatják a harcmezőt, a tömegsírok feltételezett helyét. Magyarországon ilyen nagyméretű csatatéri ásatás még nem volt; hozzávetőlegesen ötmillió négyzetméternyi területet kell „végigtapogatni” 1- ilyen kiterjedésben zajlott ugyanis a harc. Dr. Papp László, aki több mint egy évtizede foglalkozik már a mohácsi vész körülményeinek tisztázásával, érdekes kutatási rendszert dolgozott ki, A Majs és Sátorhely közötti óriási terület kritikus részeit sakk- tábla-szerűen ássák fel és így aránylag kis erőfeszítéssel nagy területet tudnak „szondázni”. A kutatás közvetlen célja Sátorhely mellett az a hely, ahol a csata kezdetén a magyar sereg szétverte a török lovasságot és Majs határában az a dombhajlat, ahol az ütközet végkifejletében a török tüzérség megsemmisítette II. Lajos király hadát. Ez utóbbi hellyel kapcsolatban dr. Papp László fontos felfedezést tett, helyreigazítva a krónikás — Brodarics István szerémi püspök — azon állítását, amely eddig minden történészt és régészt megzavart. A csatában részt vett történetíró krónikájában azt írja, hogy a török tüzérség, Földvár falunál helyezkedett el és itt történt a döntő összecsapás. A hajdani falucska maradványait meg is leltéit és azonosították, ám semmit sem találtak ott, ami megerősítette volna Brodarics állítását. Nem is találhattak, mert a krónikás tévedett. Dr. Papp László ugyanis kiderítette, hogy az a falu, ahol a török állások voltak, nem Földvár, hanem Merse Ez a település teljesen elpusztult az ütközet során, maradványait azonban sikerült megtalálni és feltárni. Évekkel ezelőtt huszonkilenc janicsár puskagolyó került felszínre ezen a helyen. A vasgolyókat a Lenjn Kohászati Művek laboratóriumában megvizsgálták és megállapították, hogy valóban a mohácsi vész idejéből származnak. Eszerint itt volt a csata középpontja és — feltehetően — itt nyugszanak a magyar hősök is, tehát ide koncentrálják az ásatást. Galambtenyésztés kedvtelésből Postás vagy pávás? A GALAMBTENYÉSZTÉSBEN is érvényesül az egyéniség. Egyik kedvelője sportnak tekinti, s célja olyan galambok tenyésztése. amelyek a leggyorsab. ban a legnagyobb távolságból térnek vissza a hazai dúcba. A galambtenyésztők másik nagy csoportja a galambok szépségében, egy-egy fajta nemes finomságában leli kedvét. A jó ég tudja, miért tartják a galambot békés állatnák? Saját fajtájával szemben is agresszív és irigy. A galambdúcban vadul marják egymást ételért, italért, s ha beáll a csend, ez csak azt jelzi, hogy az erősebb elfoglalta a legjobb helyet; szerteszáló tollak vallanak a lezajlott nagy csatáról... A POSTAGALAMBOT a Ids■■■nniuuiHuaNMMiiMMHHHaaHNHanu« ■aamaaiiiaaiiaaiiMiaiaiiaMiaiiiMaiiaiNaui XSZI DIVAT 10 Bftísiucms 1910. OKTOBER A Erősen noppos tweedből készült midi hosszúságú (térdet takaró) ruha, műantilop díszítéssel. A hozzá tartózó Shetland szövet kabátka a ruha anyagával szélesen szegett. Idősebb nőknek ajánlott elegáns, új divatú öltözék Kockás, sportos szövetből készült nadrágkosztüm. A kétsorosán gombolt kabát V-alaku kivágásában jól érvényesül a magas nyakú pulóver. Nagy zsebek díszítik. Derékon bőrrel kombinált, bojtban végződő fonott övvel. (A Divattervező Vállalat modelljei. Nádor Ilona felvételek! ember versenyparipájának is szokták nevezni. Akinek olyan galambja van, amely a leggyorsabb autó sebességével, nagy utakat megtéve is hazatalál, tenyésztőből könnyen sportolóvá válik. A galamb teljesítményét stopperórával mérik, és a legértékesebb az, amelyik egy idény alatt a legtöbb kilométert a leg. rövidebb idő alatt „futja” be. Kevesen tudják, hogy a posta- galambok sem találnak mindig haza. A szaklapok tele vannak az eltévedt galambokat kereső hirdetésekkel. Közük a gyűrű számát és kérik * becsületes megtalálót, hogy értesítsék a tulajdonost. No, persze akadnak tenyésztők, akik az eltévedt galambot nem adják visoza. Ami enyhén szólva, sportszerűtlenség... NAGY SZAKTUDÁST követel a díszgalambok tenyésztése. A faj tisztaságnak annyi jele van, hogy a versenyeken sokszor a zsűri tagjai sem tudnak megegyezni: ami az egyik fajtánál szépséget és előnyt jelent, az a másiknál hibapontnak számít. Egy nemzetközi versenybíró így foglalta össze a követelményeket: „A fej és a test között fenn. álló harmónia — arányban és számban — a nemes fajta jellemzője”. A zsűri tagjai éles szemmel, szigorúan bírálják a lábat, a szárnyat, a hátat, a mellett, a csőrt, amire a laikus nem is gondolna, a szem szélességét is figyelembe veszik. Tanulmányozás tárgya továbbá a fejen ás az ajkon levő tollazat, bóbita, bokréta. A fajtához nem illő tolldísz eldönti a galamb sorsát — fazékba kerül. Évszázadok során a diszga- lambok olyan tömegét tenyészt tették ki, hogy a legtöbb tenyésztő csak egy-egy fajtát tart. A laikus néző bizony csak gyönyörködik a galamb tollazatában, színeiben, nemigen érti a bíráló biÍ zotteág néha órákig tartó vitáját, a számára sokszor érthetet- ■ len döntést. ! A TENYÉSZGALAMBOK értéke és éra igen változó, általában ötven forinttól sok száz fo- S rintig terjed. S bár a legtöbb j tenyésztő azt állítja, hogy szen- ; vedélye sem . kerül többe, mint a ; dohányzás, ritkán akad olyan, • aki be meri vallani feleségének’ I mennyit költ erre a kedvtelésre!! 8 (Ki Rá
