Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
Nem kell gázálarcban dolgozni — Munkahelyemén annyira fertőzött a levegő szalmiákgőz- zel, hogy a huzamosabb ottlét károsítja az egészséget. Hogyan lehet ilyen »helyen felelősségteljes munkát végezni? — kérdezte telefonon a Békés megyei Taná. esi Tervező Vállalat egyik dolgozója. A modern épület alagsorában tényleg orrfacsaró gáz érezhető. M'-.ykó Mihály szb-titkár arról tájékoztatott, hogy' evekkel korábban már végeztek itt ellenőrző mérésekéit, de akkor nem találták a levegőt annyira szennyezettnek, hogy az egészséget veszélyeztetné. Még védőital elrendelése sem volt indokolt. A beépített élszívóberendezést sem kellett használni egészen mostanáig, hiszen a nyitott ablakoknál elegendő friss levegő juthatott a helyiségekbe. Most viszont fokozottan üzemeltetik a szalmiákszesszel működő fénymásoló gépet, s az ablakokon át nem győzik a szellőztetést. A használaton kívül álló elszívók időközben elromlottak, ezért rossz a levegő. A dolgozók bejelentésére a szakszervezeti titkár azonnal intézkedett, hogy megfelelő ventillátorral biztosítsák a munkahelyen a tiszta levegőt. így aztán a jövőben sem kell gázálarcban dolgozniuk a tervezőknek. Javul a kenyér minősége — Süteményből kicsi a választék - Raktározási gondok Szarvason A szarvasi járás kenyérellátását a sütőipari üzemek működését és az egészségügyi követelményeik betartását ellenőrizték nemrég, több észrevétel alapján, Gyomén és Szarvason, összesen három sütőipari üzemben a NEB ellenőrei. A vizsgálat során megállapították, hogy a lakosság legnagyobb megelégedésére az utóbbi időben javait a kenyér minősege. Ezzel kapcsolatbán hiányosságot, panaszt jóformán nem tapasztaltak. Ezt elsősorban a szarvasi sütőipari üzemnél és a gyomai egységnél állapították meg. A liszt minősége is kifogástalan s az új búzából készült lisztből jó kenyeret sütnek a pékek. A liszt ellenőrzésére nagy gondot fordítanak, az átvételkor mintát küldenek a vállalat központjáTársadalmi munkások dicsérete Szegedi La josné, a sarkadi böl- sőde vezetője • írt hozánk egy -íöszönő levelet. Kéri, hogy adjunk helyt írásának, mivel kisgyermekek .megsegítéséről van szó. „Gyermekintézményeinket igyekszünk úgy kialakítani, — írja levelében —. hogy az ott elhelyezett gyerekek testi, «rel- lemi fejlődése minél jobb körülmények között legyen biztosítva. A gyorsan növekvő igényekkel nem mindig tud lépést tartani költségvetésünk, így sokszor társadalmi összefogás szükséges. Szép példái vannak ennek községünkben. A cukorgyár munkáskollektívája és vezetősége különösen sok segítséget nyújt. Legutóbb a 3-as számú bölcsőde kis lakói részére, csaknem egészében társadalmi munkában készítettek cl egy 45 négyzetméter alapterületű, müanyagtetős, gyönyörű teraszt. Ennek az a rendeltetése, hogy a bölcsődében elhelyezett 36 gyermek levegőztetése minden évszakban biztosítva legyen. Kf szelletünket fejezzük fi ezért a segítségért a cukorgyár vezetőségének és a közreműködő kedves szülőknek”. ba, ahol a szükséges vizsgálatot elvégzik. A szállítás is megoldott úgy a gyomai, mint a szarvasi üzemben. Bár a távolság elég nagy, Gyoméról 30 kilométerre, Szarvasról 35 kilométerre is visznek kenyeret, de a szállítás miatt minőségromlás igen ritkán történik. A gépkocsik megfelelő állványokkal vannak felszerelve és az üzem dolgozói a higiéniai követelmények betartására gondot fordítanak. Az üzemek épületeire vonatkozóan már nem ilyen egyöntetű a vélemény. A gyomai üzemnél például a helyiségek falai erősen szennyezettek, pókhálósak. A dolgozók egészség- ügyi könyvében az alkalmassági orvosi vizsgálat ideje lejárt. Szarvason a tisztasággal kapcsolatban nem merült fel kifogás. Itt viszont olyan hiányosságot tapasztaltak, hogy kicsi a választék, az üzem mindösz- sze két és három kilogramme« veknit, valamint vágott-cipót készít, hiányzik az 1 kilogrammos fehér kenyér. Süteményből 18 félét készítenek naponta, melyből összesen 10 ezer darabot hoznak forgalomba. A sütemények minősége kifogástalan, sőt igen kedveltek ezek a termékek a vásárlók körében. A szarvasi Táncsics Termelő- szövetkezet sütödéjében végzett ellenőrzés már több hiányosságot tárt fel. Különösen a raktározásnál tapasztaltak az ellenőrök szabálytalanságokat. A lisztraktár zsúfolt, a zsákok az épület falával közvetlenül érintkeznek, a falak porosak. A lisztkészlet mindössze négynapnak megfelelő, mivei nagyobb helyiségük nincs, holott általában 14 napig kellene pihentetni feldolgozás előtt a friss szállítmányt. A kenyér minőségével kapcsolatban is merült fel kifogás, bár a tsz üzemének terméke igen népszerű. A szakemberek megállapították, hogy a kisült kenyér külalakja tetszetős, de szagra és ízre nem éri el a kívánt minőséget. A meglevő hiányosságokat a tsz vezetői is felismerték és tervezik a bővítését, a korszerű üzem kialakítását. Ha ez megvalósul, méltó versenytársa lehet majd ez az üzem is a másik kettőnek. K. J. Változik a menetrend Lapunk szept. 3-i számában szóvá tettük egyik olvasőnk panaszát, melyben a MÁV menetrend összeállítását kifogásolta. Kétegyházáról Gyulára ugyanis csak igen nagy k< sei tudnak utazni a fiirdőzők. A MÄV Szegedi Igazgatóságától a következő választ kaptuk: ,A szóban forgó csatlakozás elmaradását már a menetrend- tervezet összeállítása közben is tapasztaltuk, azonban azt kiküszöbölni nem tudtuk. Ugyanig a Szolnok—lökösházi nemzetközi frhonal egyvágányú vonalforgalma olyan szűk keresztmetszetet idézett elő a kérdéses időszakban, melyet a legjobb szándék mellett sem lehetett ö sszeegyeztetni a békéscsabai- kötegyáni vonal forgalmával. Reméljük, hogy a következő menetrendi időszak tervezetének összeállításánál a csatlakozást biztosítani lehet, de ebben a menetrendi évben már módosításra nincs lehetőség”. Bejelentés, melyei vizsgálat követett szerint — és ebből viták adódPéldás ügyintézés Levél Bucsáról A szervizszolgáltatást végző vállalatok túlterheltsége, valamint az oly gyakori alkatrész- hiány miatt bizony még sokszor nem kis gondot, utánajárást és türelmet kíván egy-egy hibás televízió, olajkályha vagy más háztartási gép megjavítta- tása. Pedig az olajkályhák esetében például — a jótállási tájékoztató szerint — „A javítások elvégzésére jogosult vállalatok a hiba bejelentésének vételét követő nyolc napon belül a helyszínen intézkednek és a folyamatos üzemeltetés lehetőségét biztosítják’.. Ez az előírt ügyrend, amit különféle okokra hivatkozva számtalan esetben nem vesznek figyelembe. A külföldön nagy elismerést szerző olajkályháink gyártója, a Szekszárdi Vasipari Vállalat például július 6 óta a mai napig „javítja" a levélben elvállalt kályhát, talán arra nem is gondolva, hogy ezzel a munkastílussal mennyire rontja belföldi hírnevét. A hazai fogyasztó őszintén örül, ha vállalataink valutát hozó, külföldön is versenyképes árucikkekkel jelennek meg a piacon, de azért azt is elvárja, hogy a belföldi igényeket is kielégítsék. Ezért érdemli meg a dicséretet a Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz, mely a nagy távolság ellenére is, fűtési időszakban mostoha útviszonyokkal küzdve, már évek óta lelkiismeretes, pontos munkát végez Búcsún. Az esetek többségében még a nyolcnapos türelmi idővel sem élnek a ktsz illetékesei, hanem a hibabejelentéstől számított 48 órán belül megjelennek a helyszínen és javítanak. Ügy érezzük, ez is fontos, akárcsak a külföldi hírnév megszerzése. Sz. A. Baji László Tarhosról irt négyoldalas levelet. Több olyan bejelentést közölt szerkesztőségünkkel. ami kereskedelmi vonatkozású és feltétlen vizsgálat szükséges ahhoz, hogy megállapítsák, milyen szabálytalanságok történtek vagy történtek-e egyáltalán. Levelét eljuttattuk a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségéhez, s a bejelentést hosszas .vizsgálat követte. A levél foglalkozott a Békén- erdőn levő vegyesbolt működésével, az ott tapasztalt hiányosságokkal. Többek között azzal is, hogy olvasónk több idős ember kérőiére kenyeret akart vásárolni, mégpedig a mostanában igen kedvel tté vált cipókenyérből. Azonban nem kapott, azzal az indokkal, hoey egyszerre 3—4 cipót nem lehet elvinni, akkor nem jut ménoknak. A kereskedelmi felügyelőség vizsgálata megállapította, hogy a levélben foglaltak egy része megfelel a valóságnak, azonban a jelenlegi állapotokon — ami a kenyérellátást, illeti —, változtatni az ÁFÉSZ az illetékes. „A cipókenvér-szűkség'etet — íriák válaszukban — a Sütőipari Vállalat békési üzeme sem az, állami, .sem a szövetkezeti boltok részére nem biztosítia az igények szerint. Ezért, állandó viták vannak, mert a Békéserdőre kiszállított ló—15 darab cipókenyeret igazságosan elosztani nem lehet, mivel a lakosság kereslete telimen erre orientálódott. A vegyesbolt nvitá.s-zárás ideiét szentember 1-től megváltoztatták, így az áruszállítás ideién nvitva lesz. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy az ital boltos vegve át az üzlet áru iát”. Koránban iigvants ez történt — olvasónk levele tak. Ami az ellátást illeti, most már az ÁFÉSZ-en a sor, hogy rendezze az itteni gondokat, és megfelelő szervezéssel, valamint ellenőrzéssel is biztosítja a lakosság folyamatos ellátását, igényeinek kielégítését. Reméljük, ez rövid időn belül meg is történik. I cseles telefonautomata Felháborodott hangú levelet írt B. V. békéscsabai olvasónk a Szerkesz- szen velünk rovathoz. Idézünk a levélből : „Szeptember 29-én 20 óra körül érkeztem Szegedről a békéscsabai állomásra. Egy sürgős telefont kellett elintéznem, s örömmel állapítottam meg, hogy az állomáson leyő telefonautomata működik. Korai volt az öröm. Bedobtam az első tantuszt, annak rendje és módja szerint tárcsáztam, a tárcsázott szám csengett, sőt fel is vették a kagylót, csak éppen abban a pillanatban az automata elnyelte a tantuszt és kezdhettem elölről mindent. Négy tantuszt — azért nem többet, mert nem volt nálam — vesztettem így el; csengett a szám, fel is vették, de amikor a hívott fél felemelte a kagylót, abban a pillanatban leesett a tantusz, búgott a kagyló... és semmi tovább. Nem a négy forintot sajnáltam, hanem azt, hogy nem tudtam a telefonnal semmit elérni. Be kell vallanom. nem ez az első eset, hogy így járok. Nem lehetne a postának sűrűn ellenőrizni a kihelyezett automatáit?” Petrovácz István Szombatra péntek Regény 10. Leírtam már: Dini péká nagyot hall. Hogy mégis értse, mások mit beszélnek, apja egy műszerész ismerősével halló-szerkezetet készíttetett neki. A hallószerkezet egy dugóból állt, amit Dini a fülébe helyez, méternyi hosszú zsinórból s egy elemet rejtő cigarettatárcányi dobozból. Ezt a belső zsebében hordja. Semmi nem tart örökké. Időnként Dini halló-szerkezete is kimerül. S olyankor tölteni kell az elemet. Ezért ment Dini szabadságra. Börcsök kezdettől fogva kétségbe vonta, hogy Dini valóban nagyot hall. Most ismét fennhéjázva jelentette ki: Dini szerinte le akar lépni. Mlajd kitalálja, hogy a halló-szerkezetében az elemet nem lehet újra tölteni. S a süketeket a frontról is hazaengedik. Az apja ad igazolást, s Dinit felmentik. A helypéká gyanúsításait tulajdonképpen senki sem vette komolyan. Egyedül ő bízott Dini otthon maradásában, olyannyira, hogy fél nap alatt beleélte magát az új helyzetbe, s úgy viselkedett, mint egyedüli parancsnokén tudtam, hogy Dini visszajön. Minden, amit Börcsök ráfog, rágalom. Visszajön, visszajön! Mert, ha nem, akkor- ezer rossz nekünk. Borosok halálra sanyargat bennünket. Jól1 számítottam. A helypéká Szélessel kezdte. Széles honvédelmi foglalkozáson megint rosszul mondott valamit. Ezért Börcsök bezáratta a tyúkólba. Hamarosan melléje került Beleznai is. Feleselésért. Tudtam, én következem. S azt is sejtettem, milyen.módon akar Börcsök el vészé jteni. Abból, hogy egyedül voltam elsős az őrsben, bizonyos hasznom származott. Takarodó után reggel világosodásig nem osztottak be őrségbe. Hanem vagy hamarabb, vagy kenőbbre. Akkor este nyolc órakor került rám a sor. s tízkor adtam volna át a szolgálatot Illésnek. Csakhogy Illés elfelejtett felváltani. S az őr addig nem hagyhatja el őrhelyét, amíg a váltás meg nem érkezik. Vártam. Elmúlt negyed tizenegy, fél tizenegy, Illés csak nem mozdult. Szólhattam volna neki de nem akartam. Sejtettem, nem véletlenül feledkezett meg rólam. Bőrösökkel együtt kíváncsiak, meddig bírom, mikor nyom el az álom. Azért ße, határoztam el. Ha reggelig kint hagynak, reggelig nem hunyom le a szemem. S számolni kezdtem magamban. Túl voltam az ezren, amikor az út felöl lépéseik Zaját hallottam. — Állj! Ki az? — kiáltottam. Dini péká jött, jellegzetes himbálózó mackó-járásával. — Mi újság? Miért nem alszol még? — volt az első kérdése. Mire én kihúztam magam, kezem a homlokomho7 emeltem, s kieresztettem a hangom. Dini pákának mindig kiabálva jelentettünk. — Örsparancsnok úr. Varga András elsős jelentkezem! Az őrséget nyolc órakor vettem át. Azóta semmi különös nem történt, őrsparancsnok úr megérkezésén kívül. A takarodó fél tízkor volt. Mindenki lefeküdt, kivéve Széles harmadikost és Beleznai másodikost, akiket Börcsök helypéká úr megfenyített és éjszakára a tyúkólba zárt. Addig már Börcsök is kint állt a tornácon, mögötte Illés. Börcsök durván rámrivallt: — Varga elsős! Az őr soha nem jelent! Ezért kétnapi... — Varga elsőst én kérdeztem — tette le a csomagját a földre Dini. — Járőrparancsnok, meddig őrködik Varga elsős? — Jelentem, nyolctól tízig! — hadarta Illés. — És most hány óra van? — Jelentem, néhány perc múlva tíz. — Tizenegy — javította ki Dini péká. — Ki váltja Varga elsőst? — É-én! Elnéztem az órát! — hebegte Illés. Az ügynek nem volt folyta-