Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

Nem kell gázálarcban dolgozni — Munkahelyemén annyira fertőzött a levegő szalmiákgőz- zel, hogy a huzamosabb ottlét károsítja az egészséget. Hogyan lehet ilyen »helyen felelősségtel­jes munkát végezni? — kérdezte telefonon a Békés megyei Taná. esi Tervező Vállalat egyik dol­gozója. A modern épület alagsorában tényleg orrfacsaró gáz érezhető. M'-.ykó Mihály szb-titkár arról tájékoztatott, hogy' evekkel ko­rábban már végeztek itt ellenőr­ző mérésekéit, de akkor nem ta­lálták a levegőt annyira szennyezettnek, hogy az egészsé­get veszélyeztetné. Még védő­ital elrendelése sem volt indo­kolt. A beépített élszívóberende­zést sem kellett használni egé­szen mostanáig, hiszen a nyitott ablakoknál elegendő friss levegő juthatott a helyiségekbe. Most viszont fokozottan üzemeltetik a szalmiákszesszel működő fény­másoló gépet, s az ablakokon át nem győzik a szellőztetést. A használaton kívül álló elszívók időközben elromlottak, ezért rossz a levegő. A dolgozók bejelentésére a szakszervezeti titkár azonnal in­tézkedett, hogy megfelelő ventil­látorral biztosítsák a munkahe­lyen a tiszta levegőt. így aztán a jövőben sem kell gázálarcban dolgozniuk a tervezőknek. Javul a kenyér minősége — Süteményből kicsi a választék - Raktározási gondok Szarvason A szarvasi járás kenyérellá­tását a sütőipari üzemek műkö­dését és az egészségügyi köve­telményeik betartását ellenőriz­ték nemrég, több észrevétel alapján, Gyomén és Szarvason, összesen három sütőipari üzem­ben a NEB ellenőrei. A vizsgálat során megálla­pították, hogy a lakosság leg­nagyobb megelégedésére az utóbbi időben javait a kenyér minősege. Ezzel kapcsolatbán hiányosságot, panaszt jóformán nem tapasztaltak. Ezt elsősor­ban a szarvasi sütőipari üzem­nél és a gyomai egységnél ál­lapították meg. A liszt minő­sége is kifogástalan s az új búzából készült lisztből jó ke­nyeret sütnek a pékek. A liszt ellenőrzésére nagy gondot for­dítanak, az átvételkor mintát küldenek a vállalat központjá­Társadalmi munkások dicsérete Szegedi La josné, a sarkadi böl- sőde vezetője • írt hozánk egy -íöszönő levelet. Kéri, hogy ad­junk helyt írásának, mivel kis­gyermekek .megsegítéséről van szó. „Gyermekintézményeinket igyekszünk úgy kialakítani, — írja levelében —. hogy az ott el­helyezett gyerekek testi, «rel- lemi fejlődése minél jobb körül­mények között legyen biztosítva. A gyorsan növekvő igényekkel nem mindig tud lépést tartani költségvetésünk, így sokszor tár­sadalmi összefogás szükséges. Szép példái vannak ennek köz­ségünkben. A cukorgyár mun­káskollektívája és vezetősége különösen sok segítséget nyújt. Legutóbb a 3-as számú bölcsőde kis lakói részére, csaknem egé­szében társadalmi munkában készítettek cl egy 45 négyzetmé­ter alapterületű, müanyagtetős, gyönyörű teraszt. Ennek az a rendeltetése, hogy a bölcsődében elhelyezett 36 gyermek levegőz­tetése minden évszakban bizto­sítva legyen. Kf szelletünket fejezzük fi ezért a segítségért a cukorgyár vezetőségének és a közreműködő kedves szülőknek”. ba, ahol a szükséges vizsgálatot elvégzik. A szállítás is megoldott úgy a gyomai, mint a szarvasi üzemben. Bár a távolság elég nagy, Gyoméról 30 kilométerre, Szarvasról 35 kilométerre is visznek kenyeret, de a szállítás miatt minőségromlás igen rit­kán történik. A gépkocsik meg­felelő állványokkal vannak fel­szerelve és az üzem dolgozói a higiéniai követelmények betar­tására gondot fordítanak. Az üzemek épületeire vonat­kozóan már nem ilyen egyön­tetű a vélemény. A gyomai üzemnél például a helyiségek falai erősen szennyezettek, pók­hálósak. A dolgozók egészség- ügyi könyvében az alkalmassá­gi orvosi vizsgálat ideje lejárt. Szarvason a tisztasággal kap­csolatban nem merült fel kifo­gás. Itt viszont olyan hiányos­ságot tapasztaltak, hogy kicsi a választék, az üzem mindösz- sze két és három kilogramme« veknit, valamint vágott-cipót készít, hiányzik az 1 kilogram­mos fehér kenyér. Süteményből 18 félét készítenek naponta, melyből összesen 10 ezer dara­bot hoznak forgalomba. A süte­mények minősége kifogástalan, sőt igen kedveltek ezek a ter­mékek a vásárlók körében. A szarvasi Táncsics Termelő- szövetkezet sütödéjében végzett ellenőrzés már több hiányossá­got tárt fel. Különösen a rak­tározásnál tapasztaltak az el­lenőrök szabálytalanságokat. A lisztraktár zsúfolt, a zsákok az épület falával közvetlenül érintkeznek, a falak porosak. A lisztkészlet mindössze négy­napnak megfelelő, mivei na­gyobb helyiségük nincs, holott általában 14 napig kellene pi­hentetni feldolgozás előtt a friss szállítmányt. A kenyér minősé­gével kapcsolatban is merült fel kifogás, bár a tsz üzemé­nek terméke igen népszerű. A szakemberek megállapították, hogy a kisült kenyér külalakja tetszetős, de szagra és ízre nem éri el a kívánt minőséget. A meglevő hiányosságokat a tsz vezetői is felismerték és tervezik a bővítését, a korsze­rű üzem kialakítását. Ha ez megvalósul, méltó versenytár­sa lehet majd ez az üzem is a másik kettőnek. K. J. Változik a menetrend Lapunk szept. 3-i számában szóvá tettük egyik olvasőnk panaszát, melyben a MÁV menetrend összeállítását kifogásol­ta. Kétegyházáról Gyulára ugyanis csak igen nagy k< sei tudnak utazni a fiirdőzők. A MÄV Szegedi Igazgatóságától a következő választ kaptuk: ,A szóban forgó csatlakozás elmaradását már a menetrend- tervezet összeállítása közben is tapasztaltuk, azonban azt ki­küszöbölni nem tudtuk. Ugyanig a Szolnok—lökösházi nem­zetközi frhonal egyvágányú vonalforgalma olyan szűk kereszt­metszetet idézett elő a kérdéses időszakban, melyet a legjobb szándék mellett sem lehetett ö sszeegyeztetni a békéscsabai- kötegyáni vonal forgalmával. Reméljük, hogy a következő menetrendi időszak terveze­tének összeállításánál a csatlakozást biztosítani lehet, de ebben a menetrendi évben már módosításra nincs lehetőség”. Bejelentés, melyei vizsgálat követett szerint — és ebből viták adód­Példás ügyintézés Levél Bucsáról A szervizszolgáltatást végző vállalatok túlterheltsége, vala­mint az oly gyakori alkatrész- hiány miatt bizony még sok­szor nem kis gondot, utánajá­rást és türelmet kíván egy-egy hibás televízió, olajkályha vagy más háztartási gép megjavítta- tása. Pedig az olajkályhák ese­tében például — a jótállási tá­jékoztató szerint — „A javítá­sok elvégzésére jogosult válla­latok a hiba bejelentésének vé­telét követő nyolc napon belül a helyszínen intézkednek és a folyamatos üzemeltetés lehető­ségét biztosítják’.. Ez az előírt ügyrend, amit különféle okokra hivatkozva számtalan esetben nem vesznek figyelembe. A külföldön nagy elismerést szerző olajkályháink gyártója, a Szekszárdi Vasipari Vállalat például július 6 óta a mai napig „javítja" a levélben elvállalt kályhát, talán arra nem is gondolva, hogy ezzel a mun­kastílussal mennyire rontja belföldi hírnevét. A hazai fogyasztó őszintén örül, ha vállalataink valutát ho­zó, külföldön is versenyképes árucikkekkel jelennek meg a piacon, de azért azt is elvárja, hogy a belföldi igényeket is ki­elégítsék. Ezért érdemli meg a dicséretet a Békéscsabai Laka­tos és Gépjavító Ktsz, mely a nagy távolság ellenére is, fű­tési időszakban mostoha útvi­szonyokkal küzdve, már évek óta lelkiismeretes, pontos mun­kát végez Búcsún. Az esetek többségében még a nyolcnapos türelmi idővel sem élnek a ktsz illetékesei, hanem a hibabeje­lentéstől számított 48 órán be­lül megjelennek a helyszínen és javítanak. Ügy érezzük, ez is fontos, akárcsak a külföldi hír­név megszerzése. Sz. A. Baji László Tarhosról irt négy­oldalas levelet. Több olyan be­jelentést közölt szerkesztősé­günkkel. ami kereskedelmi vo­natkozású és feltétlen vizsgálat szükséges ahhoz, hogy megálla­pítsák, milyen szabálytalanságok történtek vagy történtek-e egy­általán. Levelét eljuttattuk a megyei tanács kereskedelmi fel­ügyelőségéhez, s a bejelentést hosszas .vizsgálat követte. A levél foglalkozott a Békén- erdőn levő vegyesbolt működé­sével, az ott tapasztalt hiányos­ságokkal. Többek között azzal is, hogy olvasónk több idős ember kérőiére kenyeret akart vásárol­ni, mégpedig a mostanában igen kedvel tté vált cipókenyérből. Azonban nem kapott, azzal az indokkal, hoey egyszerre 3—4 cipót nem lehet elvinni, akkor nem jut ménoknak. A kereskedelmi felügyelőség vizsgálata megállapította, hogy a levélben foglaltak egy része megfelel a valóságnak, azonban a jelenlegi állapotokon — ami a kenyérellátást, illeti —, változ­tatni az ÁFÉSZ az illetékes. „A cipókenvér-szűkség'etet — íriák válaszukban — a Sütőipari Vállalat békési üzeme sem az, ál­lami, .sem a szövetkezeti boltok részére nem biztosítia az igé­nyek szerint. Ezért, állandó viták vannak, mert a Békéserdőre ki­szállított ló—15 darab cipóke­nyeret igazságosan elosztani nem lehet, mivel a lakosság kereslete telimen erre orientálódott. A ve­gyesbolt nvitá.s-zárás ideiét szen­tember 1-től megváltoztatták, így az áruszállítás ideién nvitva lesz. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy az ital boltos vegve át az üzlet áru iát”. Koránban iigvants ez történt — olvasónk levele tak. Ami az ellátást illeti, most már az ÁFÉSZ-en a sor, hogy rendezze az itteni gondokat, és megfelelő szervezéssel, valamint ellenőrzéssel is biztosítja a la­kosság folyamatos ellátását, igé­nyeinek kielégítését. Reméljük, ez rövid időn belül meg is tör­ténik. I cseles telefonautomata Felháborodott hangú levelet írt B. V. békéscsabai olvasónk a Szerkesz- szen velünk rovathoz. Idézünk a le­vélből : „Szeptember 29-én 20 óra körül ér­keztem Szegedről a békéscsabai ál­lomásra. Egy sürgős telefont kellett elintéznem, s örömmel állapítottam meg, hogy az állomáson leyő tele­fonautomata működik. Korai volt az öröm. Bedobtam az első tantuszt, annak rendje és módja szerint tár­csáztam, a tárcsázott szám csengett, sőt fel is vették a kagylót, csak ép­pen abban a pillanatban az auto­mata elnyelte a tantuszt és kezdhet­tem elölről mindent. Négy tantuszt — azért nem többet, mert nem volt nálam — vesztettem így el; csen­gett a szám, fel is vették, de amikor a hívott fél felemelte a kagylót, ab­ban a pillanatban leesett a tantusz, búgott a kagyló... és semmi tovább. Nem a négy forintot sajnáltam, ha­nem azt, hogy nem tudtam a tele­fonnal semmit elérni. Be kell valla­nom. nem ez az első eset, hogy így járok. Nem lehetne a postának sűrűn ellenőrizni a kihelyezett auto­matáit?” Petrovácz István Szombatra péntek Regény 10. Leírtam már: Dini péká nagyot hall. Hogy mégis értse, mások mit beszélnek, apja egy műsze­rész ismerősével halló-szerkeze­tet készíttetett neki. A halló­szerkezet egy dugóból állt, amit Dini a fülébe helyez, méternyi hosszú zsinórból s egy ele­met rejtő cigarettatárcányi do­bozból. Ezt a belső zsebében hordja. Semmi nem tart örökké. Időn­ként Dini halló-szerkezete is ki­merül. S olyankor tölteni kell az elemet. Ezért ment Dini szabadságra. Börcsök kezdettől fogva két­ségbe vonta, hogy Dini valóban nagyot hall. Most ismét fennhé­jázva jelentette ki: Dini szerinte le akar lépni. Mlajd kitalálja, hogy a halló-szerkezetében az elemet nem lehet újra tölteni. S a süketeket a frontról is haza­engedik. Az apja ad igazolást, s Dinit felmentik. A helypéká gyanúsításait tu­lajdonképpen senki sem vette komolyan. Egyedül ő bízott Dini otthon maradásában, olyannyira, hogy fél nap alatt beleélte ma­gát az új helyzetbe, s úgy visel­kedett, mint egyedüli parancs­nok­én tudtam, hogy Dini vissza­jön. Minden, amit Börcsök rá­fog, rágalom. Visszajön, vissza­jön! Mert, ha nem, akkor- ezer rossz nekünk. Borosok halálra sanyar­gat bennünket. Jól1 számítottam. A helypéká Szélessel kezdte. Széles honvédelmi foglalkozá­son megint rosszul mondott va­lamit. Ezért Börcsök bezáratta a tyúkólba. Hamarosan melléje ke­rült Beleznai is. Feleselésért. Tudtam, én következem. S azt is sejtettem, milyen.módon akar Börcsök el vészé jteni. Abból, hogy egyedül voltam elsős az őrsben, bizonyos hasz­nom származott. Takarodó után reggel világosodásig nem osz­tottak be őrségbe. Hanem vagy hamarabb, vagy kenőbbre. Akkor este nyolc órakor ke­rült rám a sor. s tízkor adtam volna át a szolgálatot Illésnek. Csakhogy Illés elfelejtett fel­váltani. S az őr addig nem hagy­hatja el őrhelyét, amíg a váltás meg nem érkezik. Vártam. Elmúlt negyed tizen­egy, fél tizenegy, Illés csak nem mozdult. Szólhattam volna neki de nem akartam. Sejtettem, nem véletlenül fe­ledkezett meg rólam. Bőrösök­kel együtt kíváncsiak, meddig bírom, mikor nyom el az álom. Azért ße, határoztam el. Ha reggelig kint hagynak, reggelig nem hunyom le a szemem. S számolni kezdtem magam­ban. Túl voltam az ezren, amikor az út felöl lépéseik Zaját hallot­tam. — Állj! Ki az? — kiáltottam. Dini péká jött, jellegzetes himbálózó mackó-járásával. — Mi újság? Miért nem alszol még? — volt az első kérdése. Mire én kihúztam magam, kezem a homlokomho7 emeltem, s kieresztettem a hangom. Dini pákának mindig kiabálva jelen­tettünk. — Örsparancsnok úr. Varga András elsős jelentkezem! Az őrséget nyolc órakor vettem át. Azóta semmi különös nem tör­tént, őrsparancsnok úr megér­kezésén kívül. A takarodó fél tízkor volt. Mindenki lefeküdt, kivéve Széles harmadikost és Beleznai másodikost, akiket Börcsök helypéká úr megfenyí­tett és éjszakára a tyúkólba zárt. Addig már Börcsök is kint állt a tornácon, mögötte Illés. Börcsök durván rámrivallt: — Varga elsős! Az őr soha nem jelent! Ezért kétnapi... — Varga elsőst én kérdeztem — tette le a csomagját a földre Dini. — Járőrparancsnok, med­dig őrködik Varga elsős? — Jelentem, nyolctól tízig! — hadarta Illés. — És most hány óra van? — Jelentem, néhány perc múlva tíz. — Tizenegy — javította ki Di­ni péká. — Ki váltja Varga el­sőst? — É-én! Elnéztem az órát! — hebegte Illés. Az ügynek nem volt folyta-

Next

/
Thumbnails
Contents