Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság ülnöki Ta­nácsa pénteken ülést tártéit. Az ülnöki Tanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a V. V. Girinek, az Indiai Köztársaság elnökének magyar­országi látogatásáról szoló be­számolót, valamint G. A. Nasz- szernak, az Egyesült Arab Köz­társaság elhunyt államfőjének temetésén részt vett küldöttség tájékoztatóját. Az Elnöki Tanács törvény­erejű rendeletet alkotott az egyesületekről, továbbá a szolö- és gyümölcstermesztésről, a bor- gazdálkodásról végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Gromiko hazautazott Meghalt Mitykó Mihály Október 30-án Békéscsabán 73 éves korában elhunyt Mitykó Mihály, a munkásmozgalom régi harcosa, a Szakszervezetek Bé­kés megyei Tanácsának elnöke. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa saját halottjának te­kinti. Temetése november 2-án, hétfőn délután két órakor lesz a békéscsabai vasúti temetőben. MSZMP BÉKÉSCSABAI SZAKSZERVEZETEK BÉKÉS VÁROSI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCSA Andrej Gromiko szovjet kül- i ügyminiszter pénteken kereken i négyórás tárgyalást folytatott a i Frankfurt közelében levő Kron- berg-ben nyugatnémet kollégá­jával. Walter Scheel-lel. Ez volt az első eset, hogy szovjet kül­ügyminiszter az NSZK-ba láto­gatott. Gromiko Berlinből jövet — Prágán át — repülőgépen ér­kezett Frankfurtba. Kíséretében volt felesége, Falin, a szovjet | külügyminisztérium osztályveze­tője és a külügyminiszter több más munkatársa. A repülőtéren Scheel és felesége, valamiint Carapkin bonni szovjet nagy­követ üdvözölte a vendéget. Délelőtt 10.45 órakor kezdőd­tek a tárgyalások, amelyeken nyugatnémet részről Frank kül­ügyi államtitikár és Allardt, az NSZK moszkvai nagykövete is részt vett. A szovjet külügyminiszter re­pülőgépe 17 óra után néhány perccel emelkedett a levegőbe a frankfurti repülőtérről. A bú­csúzásnál a Moszkvába vissza­térő Gromiko azt mondotta: a tárgyalások fő célja a szovjet— nyugatnémet viszony megjaví­tására irányuló törekvés volt. Olyan témákat vitattak meg, amelyek nemcsak az NSZK, ha­nem egész Európa szempontjá­ból is fontosak. A konzultáció megmutatta, hogy a moszkvai szerződés alapján a jó kezdet adva van. Gromiko hangoztat­ta: szilárd meggyőződése, hogy ha a moszkvai szerződés ér­vényre lép, jelentékeny fordu­lat fog bekövetkezni a Szovjet­unió és az NSZK viszonyában. (MTI) Magyar—NDK együttműködési ülésszak Mitykó Mihály 1913. óta a szakszervezet tagja volt. A Ta­nácsköztársaság idején mint vöröskatona részt vett az inter­venciósok elleni harcokban. Ez­után Budapesten, majd 1926-tól Békéscsabán, az István Malom­ban dolgozott, mint malomsze- relő. Mindvégig részt vett a munkásmozgalomban. A felszabadulás után, 1944- ben belépett a Magyar Kommu­nista Pártba. A malom párttit- kára, majd az üzemi bizottság titkára lett Államosításkor őt nevezték ki igazgatónak. Ezt a tisztséget 1957-ig, nyugdíjba vo­nulásáig töltötte be. Egész életében szerény, mun­kaszerető, embertársait becsülő elvtárs volt. Munkássága elisme­réséül a Munka Érdemrend arany fokozatával, a Munka Ér­demrend bronz fokozatával, a Tanácsköztársasági Emlékérem­mel és a Szakszervezeti Mun­káért jelvény arany fokozatával tüntették ki. Újabb „kulcs-íipa” a chilei gyilkosság-ügyben Helyzetjelentés Véglegesen megszüntették a kijárási tilalmat, amelyet a Schneider-tábomok, a chilei fegyveres erők főparancsnoka ellen múlt héten elkövetett merénylet után rendeltek el Santiago-tnrtományban. A rendkívüli állapot azonban to­vábbra is érvényes az ország­ban. Csütörtökön két órán át hallgatták ki Roberto Viaux nyugalmazott tábornokot, akit börtönben őriznek. Jelen­legi tartózkodási helyét azon­ban teljes titoktartás övezi. Schneider tábornok meg­gyilkolása ügyében újabb „kulcs-figura” kihallgatása fo­lyik. A gyanúsított neve Car­los Silva Donoso, foglalkozása gyümölcskereskedő. *** Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára nyi­latkozott a Neues Deutsch- landnak, a NSZEP KB sajtó- orgánumának. A többi között aláhúzta • Kollektív államfői testület — Jugoszláviában? A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének 1. országos kon fe_ renciája pénteken folytatta a vitát Jugoszlávia politikai és gazdasági helyzetéről, s a JKSZ ezzel kapcsolatos feladatairól. Erről a témáról több mint 40 felszólaló mondotta el a véle­ményét, s ezért a konferencia szombaton is ülésezik még. A gazdasági kérdések vonat­kozásában a konferencia részt­vevői kifejtették: jelenleg nem a társadalom megtorpanásáról van szó, hanem az átalakulás, a további fejlődés problémáit és ellentmondásait, s az ettől el nem választható különböző szubjektív gyengeségeket. kell megvilágítani. A felszólalók támogatták a politikai rendszer továbbfej­lesztésére elhangzott javaslato­kat, igya kollektív jugoszláv ál­lamfői testület megalakításának gondola tát. (MTI) „Ä népi egységfrontnak meg kell erősödnie. Kellő erőt kell gyűjtenie ahhoz, hogy minden esetben győzzön. — Kormányra jutottunk s átvettük a politikai hatalom egy részét, a végrehajtó ha­talmat. Most a politikai és gazdasági hatalom átvételére keli törekednünk. Az úi chilei kormány előtt álló feladatokról szólva Luis Corvalan utalt az újerővi­szony megszilárdításának szükségességére. Végül hangot adott meggyőződésének, hogy a chilei népnek lesz ereje a maga előnyére megvívni a csatát. (MTI) Nem újdonság Olaszországban — éppúgy, mint a többi nyugati országban — a szövetkezés gya­korlata. Itáliában régebben első­sorban a szervezett munkásság köréből indult el az erők össze­adása lakások, lakótömbök meg­teremtésére, fenntartására. A lakásgond — világjelenség. Itáliában, elsősorban délen rend­kívül mostoha körülmények kö­zött élnek és laknak emberek. Aki nem járt arra, nálunk ját­szott olaoz filmekből is láthatja ezt. Az unikumot jelentő Ve­lencében is például a csatornák vizétől tépázott, szinte romiaké- sokban élnek családok, s a há­zak nagy százaléka nincg köz- művesítve. Nagyon nehéz lakást, otthont teremteni a munkanél- S költségtől is terhelt olasz föl- S dön. Könnyebbé tételét szolgál­■ ják a lakásszövetkezeteik, a tár- ; sulások. Ezek keretében olcsób­■ ban lehet építeni. A lakásszövet. * kezetekről Milánóban Bulga An­■ selmo. a területi szövetség veze- j tője, Rómában E. Paneootti, a i területi szövetség elnöke tájé­• koztatott. Itáliában 30 ezer szövetkezeti lakás van. Ezek két típusba so­rolhatók. Az egyik az „igazi’ szövetkezet. Ebben közös, szö­vetkezeti tulajdon a lakás, a ház, a lakótömb. Az építkezés együttes. A másik típus, a mi lakásfenntartó szövetkezetünk höz hasonlít, de különbözik ab­bém, hogy teljesen magánerőből teremtenek otthont. Viszont szö­vetkeznek a házak karbantartá­sára, a különféle javítások el­végzésére. Az „igazi” lakásszövetkezetek főleg a nagy ipari központokban. Az ifjúságot nem eeseti tévútra a Nixon-manőver Folytatja tanácskozását Pénteken az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában foly­tatta tanácskozását a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség VIII. kongresszusa. A beszámo­lók feletti plenáris vita csütör­tökön a késő éjszakai órákban ért véget; pénteken a kongresz- szus különböző bizottságai, szekciói láttak munkához. Angelo Olivának, a DÍVSZ elnökének vezetésével kezdte meg tanácskozását az indokínai j népek harcával foglalkozó bi­zottság. A hozzászólók kifejtet­ték: ma már minden békeszere­tő ember tisztában van az im­perializmus agresszív voltával, senkit sem vezet tévútra egyet­len Nixon-manőver sem. Számos felszólaló követelte: az amerikai kormány fogadja el a legutóbb Párizsban beter­jesztett 8 pontos javaslatot s még 1971. június 30-a előtt kezdje meg az agressziós csa- ] patok kivonását Indokinából. | a DÍVSZ kongresszusa Mint rámutattak: a Vietnami Demokratikus Köztársaság, il­letve a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítás Front Párizsban tárgyaló delegációja már nem­egyszer tanújelét adta jó szán­dékának s több elfogadható ja­vaslatot tették az indokínai kér­dés rendezésére. Érdemi választ - azonban nem kaptak indítvá­nyaikra. Az ülésen felszólalók számos új szolidaritási akcióra tettek javaslatot, így például elhatá­rozták, hogy „A vietnami gyer­mekekért” címmel gyűjtési kampányt indítanak s a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságban — a DÍVSZ vietnami szolidaritási akcióinak eredmé­nyeként — felépítenék egy 600 ágyas gyermekklinikát. Elhatá­rozták továbbá, hogy a jövő esztendőben — a Vietnammal való szolidaritás jegyében — Nemzetközi Ifjúsági Konferenz cáát rendeznék. (MTI) Pénteken a parlament épüle­tében megkezdődött a magyar— német gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bi­zottság IX. ülésszaka. A magyar, illetve az NDK delegációit Tí­már Mátyás és Wolfgang Rauch- fuss miniszterelnökhelyettesek, a bizottság két tagozatának elnö­kei vezetik. Megnyitó beszédet Tímár Má­tyás mondott, amelyre Wolfgang Rauchfuss válaszolt. Kölcsönö­sen ismertették a két ország népgazdaságának helyzetét, s méltatták az együttműködés fo­kozásának jelentősegét. A beszédek elhangzása után megkezdődtek a tanácskozások.! Áttekintik a legutóbbi ülésszak óta végzett munkát, megvitatják a magyar és NDK párt- és kor­mánydelegációk 1970 januári megállapodásai nyomán elért eredményeket és a további fel­adatokat. Megtárgyalják az elektronikai iparban, a gépipar­ban, a vegyiparban, a könnyű­iparban és az építésügy terüle­tén kibontakozó együttműkö­dést. Tárgyalnak az 1970. évi külkereskedelmi megállapodás teljesítésének helyzetéről és az 1971—75. évi hosszúlejáratú ke­reskedelmi megállapodás előké­születeiről. (MTI) ■■■■»■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■•■■■•■■■•■■■■■■•a* ,■ Külföldi mozaik Milánóban. Bolognában, Torinó­ban találhatók. Ez — mint mon­dották — nem véletlen, hiszen itt jól szervezett a munkásság, sok tapasztalat után tanulta meg a kollektivitás erejét. Például Milánóban egyfcgy szövetkezeti tömbben 3 ezer lakás is van. Hogyan történik az „igazi” szövetkezeti építkezés? Megala­kul a szövetkezet, a tagok a költ­ségek 60 százalékát összeadják, a hiányzó 40 százalékot pedig 30—35 évre kölcsönzi az állam. A kölcsön kamata 7 százalék, ebből az állam 4 százalékot ma­gára vállal. Szövetkezeti lakások egy. és már,fél szobástól ötszobá­sig épülnek. (Olaszországban sok a népes család, , igen gyakori a 3—4 gyerek, s a szülőkkel is együtt élő házaspár. Ezért, továb­bá, hogy a tagok a költségek 60 százalékát fizetik be, az ötszobás lakás mi «deliképpen indokolt). Természetesen a lakások ára a szobák számától, építészeti meg­oldásától függően máé és más. Érdemes itt két tényt összeha­sonlítani. Itáliában egy szövet­kezeti lakásra általában négy fő. Magyarországon 2.33 fő jut. Ha- rinkban a lakásszövetkezetek agjainak az építési költnégek 15 százalékát kell befizetniük. •1 többi összeget államunktól ka­matmentesen kapják kölcsön. Miért olcsóbb It álfában a sző vetkezeti lakásépítés? Egyrészt, mert a 7 százalékos kamatból iaa .aaaaaaaaai 4 százalékot fizet az állam, más­részt a nagy építőipari szövet­kezetek a lakótömböket — mi. után koncentrálható a munka — gazdaságosabban valósíthatják meg, mint a szétszórt, egyedi házépítést. További előny, hogy a lakásszövetkezeteknek saját karbantartó-, javítórészlegük, „házkezelőségük” működik. Pél­dául Milánóban a szövetkezet keretében vigyáznak a gyerme­kekre is. Igen helyes, hogy ha­zánkban is napirenden van a la­kásszövetkezeti házak javításá­nak, karbantartásának megoldá­sa a lakásszövetkezetek közös vállalkozásának útján. Olaszországban a szövetkezeti tagok havonta törlesztenek, akárcsak nálunk. Ehhez hozzá­jön a fűtés, a víz, a karbantar­tás díja. A szövetkezetek veze­tőit alulról fölfelé választják. Nagy gondot fordítanak arra. hogy a választottak tevékenysé­gükről rendszeresen beszámolja­nak választóiknak. Az olasz szö­vetkezetek önkormányzati szer­vei aktívak, s ugyanakkor a kö­zösen teremtett szabályokat mind a vezetők, mind a tagok fegyelmezetten megtartják. Magyarországon államunk egy­re több lakást épít. Ezzel együtt új és új szövetkezeti lakásokba költöznek gazdáik. Itáliában vi­szonylag szembeszökően keve­sebb az általános építés. A tőké­sek csináltatnak bérházakat, az­tán a dolgozó emberek gyűjtik a pénzt saját házra, kölcsönt vesznek, szövetkezetbe lépnek, hogy otthonuk legyen. A szövet­kezeti lakásépítés fentebb vá­zolt állami támogatása, hitele­zése Itáliában igen körülhatá­rolt. A milánói és a római lakás­szövetkezetek vezetői közölték, hogy anyagi eszközök hiányában a szövetkezeti lakást kívánók­nak mindössze 3 százalékát ké­pesek kielégíteni. Elmondták azt is, hogy Itáliában előbb létrejön a szövetkezet, azután kezdik az építkezést. Nálunk viszont tu­lajdonképpen előbb építkeznek, azután hívják életre a szövetke­zetei. ami hiba és ellentétes is a vonatkozó jogszabályokkal. Rendkívül nagy gond és min­denfajta építkezést igen drágít Itáliában az építési terület ára. A telekárak magasak Milánóban, Bolognában, Nápolyban, Rómá­ban stb. Az építési területet a szövetkezők vásárolják meg. A magas telekárak miatt jóval drá­gábbak a szövetkezeti lakások is, mint hazánkban. A telekár az egész költségnek a 30—40 szá­zalékát teszi ki. Elmondtuk az olaszok kérdé­seire, hogy hazánkban a szövet­kezeti lakásokhoz a telket az állam biztosítja, a helyi taná­csok útján. E témáról részlete­sen érdeklődtek, s jegyezték, hogy államunk miképpen támo­gatja a szövetkezeti lakásépítést. Ekkor jegyezte meg E. Pane- sotti — Nálunk, mint mondtuk, egészen másként van. Itáliában sokkal nehezebb, mert másfajta társadalomban élünk... Morvay Sándor Lakásszövetkezetek Itáliában q

Next

/
Thumbnails
Contents