Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

Forró drót Műszaki előkészületek Tiszán innen — Dunán túl vetélkedőre Négyen ülünk a Posta belül sok csodát kínáló épületének egyik helyiségében. Szabó Má­tyás. a Távközlési Üzem vezető­je, Békefi István, a Távközlési Osztály vezétője és Szilágyi Jó- zsefné távbeszélő-kezelő, vala­mint a riporter. A téma a Ti­szán innen — Dunán túl vetél­kedő, amelynek különösen a leg­utóbbi fordulójában döntő sze­rep jutott a „forró drótnak”, a tizenhat helység, a megyeszék­hely és Budapest közötti pon­tos, gyors telefonösszeköttetés­nek. — A Szabolcs elleni találkozó volt az első ilyen jellegű felada­tunk — kezdi az elmúlt izgal­mak felidézését Szabó Mátyás. — Nem kevés munkát, sok talá­lékonyságot, erőfeszítést kívánt valamennyi dolgozónktól. A Ko­márommal szembeni küzdelem műszaki lebonyolítása annyival volt könnyebb, hogy felhasznál­hattuk az előző tapasztalatokat. Nehezebbnek bizonyult viszont a telefonstaféta miatt. A Megyei Művelődési Központ nagytermé­be kellett „összehozni” a kije­lölt községeket s biztosítani a budipesti vonalat. Problémát je­lentett, hogy a Művelődési Köz­pont nincs berendezkedve ha­sonló feladatokra. A környékbeli telefonelőfizetők segítségévéi azonban ezt az akadályt is le­küzdöttük. A verseny előtti na­pon remekül sikerült a főpróba, sokszorosan meggyőződtünk a vonalak használhatóságáról. Pénteken délután négykor tör­tént aztán a „villámcsapás”: az éppen ekkor befejeződött épület- helyreállítási munka következté­ben beázott a vezeték, minden­fajta összeköttetés megszűnt. Ekkor a Távközlési Üzem, a Helyközi Távbeszélő Igazgató­ság békéscsabai üzeme, a me­gyei postahivatal és az Auto­mata Főközpont dolgozói és ve­zetői — nem törődve hivatali beosztással, eredeti munkate­Beethoven- hangverseny a Jókai Színházban Október 26-án este a Szegedi Szimfonikus Zenekar Vaszy Viktor érdemes művész vezény­letével Beethoven-hangversenyt adott a szerző születésének 200. évfordulója alkalmából. Közre­működött a Szegedi Zenebará­tok Kórusa, szólót énekeltek: Karikó Teréz, Lengyel Ildikó, Szabó Miklós és Sinkó Gvörgy. Vaszy Viktor igazi operadiri­gens és ez szimfonikus zeneka­rán is hallható. Jeleneteket épít, ami a IX. szimfónia harmadik tételében — zártabb lírai hang­vételű tematika — szép pillana­tokkal ajándékozta meg a hall­gatóságot. Ez a koncepció vi­szont helyenként tagolttá teszi a művet, s ezt különösen a be­vezetésként előadott III. Leo­nóra nyitányban és a Szimfónia első tételében éreztük. Minden elismerésünk a sajnos csökkentebb létszámú kórusnak, hogy a nem szerencsés színpadi elhelyezése ellenére is képes volt „áténekelni” a zenekart. Ugyancsak a megfelelő előadó­terem hiánya okozta azt a szer­vezési kényszerhelyzetet, hogy a harmadik tétel után a kórus be­vonulása enyhén szólva megsza­kította a kialakult hangulatot. Ismételten visszatérő problé­ma, hogy nincs megfelelő hang­versenytermünk. Nem mondha­tunk le arról, hogy nagyobb ap­parátust mozgató zeneművet is bemutassunk, de ha nem tu­dunk teljes zenekart és énekkart megfelelően elhelyezni, az elő­adóművészek minden igyekezete kevés lesz ahhoz, hogy a közön­séget arra a hőfokra hevítse, amit Beethoven IX. szimfóniá­jának fensége megkövetel. Dr. Ferdinándy Kond rulettéi —, megfeszített munká­val másik vonalat kezdték épí­teni. Negyed nyolcra lettünk ké­szen. — A következő izgalmat az okozta — kapcsolódik a beszél­getésbe Békefi István —, hogy a telefonstaféta előtt vezetett Komárom. Az a megye, amely nek technikai felkészültsége a legjobbak közé tartozik az or­szágiban... A központban és a ti­zenhat helységben legjobb táv­beszélőkezelőink tartottak meg­erősített ügyeletet. Nagyon-na- gyon boldogok voltunk, hogy si­került ledolgozni a hátrányt éo hogy részesei lehettünk az ak­kori győzelemnek. — Szakmai büszkeség — ve­szi át ismét a szót Szabó Má­tyás —, hogy a Szegedi Posta­igazgatósághoz tartozó mindhá­rom megye bekerült a legjobb négy közé... Mindent megteszünk azért, hogy a magunk eszközei­vel hozzásegítsük Békést a pén­teki sikeres szerepléshez. Har­minc—negyven dolgozónk vesz részt az előkészítésben — már mórt vannak tartalékvonalaink is, hogy a fővonal esetleges hibá­ja se okozhasson zavart. Az ed­digiekhez hasonló erős ügyelet lesz a kijelölt községek távbe­szélő-központjaiban ás Békés­csabán. — Mi a feladata egy távbe­szélő-kezelőnek? — kérdezzük Szilágyi Józsefnét, aki a Komá­rom és Szabolcs eilend győze- lémnek is részese volt. — Minél gyorsabb összekötte­tést kell teremteni a hívó és a Művelődési Központ vagy a bu­dapesti stúdió között. Ha vala­hol tudják egy kérdésre a vá­laszt és felvillan a jelzőlámpa, azonnal kapcsolni kell. dómképpen néhány múlik rajtunk — dehát a fétában éppen a folyt a harc. — Önnek családja van. Miit szólnak az otthoniak, hogy este is bent kell maradnia? — A postai dolgozók munká­ja ilyen. Másrészt pedig — a férjem meg a fiam is ott iz­gultak a rádió mellett. S már az ablakban vártak, mire hazaér­tem. Pénteken is szolgálatban leszek. Jó volna, ha ezúttal is a győzelem örömével fogadhatná­nak... ...A nagy verseny izgalmában kevesen gondolnak arra, hogy a villámgyors válaszokhoz nem­csak tudás, hanem kifogástalan műszaki felkészültség is kell. Pedig enélkül az eddigi forduló­kon sem juthattunk volna túl. Köszönet érte azoknak, akiken mindez múlt. S kérés hozzájuk: péntekre is őrizzék meg eddigi kitűnő formájukat, este tízre se „hűljön ki” a forró drót. D. Gy. A ! Kettős-Körös jobb partján, a Hosszú- foki-csatoma torkola­tához közel, a 107. fodyamkilo- métemél nagyméretű partvé­delmi munkát végeb a Gyulai Vízügyi Igazgatóság. Az alámo- sástól legjobban veszélyeztetett 200 méteres sószugi szakaszon 20 méter széles, 30 centiméter vastag rőzseszőnyeget (pokró­cot) fonnak és helyeznek a víz felszínére, amit 20 centimeter vastag terméskő-borítással a meder oldalához nyomatnak. A rozsé és a terméskő beiszapo- lódik, megakadályozza az alá- mosást, a kiflialakú part el­lenállhat a folyónyomásnak, mély több tormányi súllyal ne­hezedik a védett szakasz min­den négyzetcenti méterére. Nyolc folyami uszály 2500 tonna ikö- vet szállított le Tokajból, ezt 20 ezer kéve rőzsével 20 körös- tarcsai és újirázi vízügyi mun­kás három hónap alatt építette he. Ha ezen óriási méretű és költségű partvédelmi munkát nem végeznék el, a folyó alat­tomosan — milliméterről mil­liméterre kifelé haladva — alá- mosmá e veszélyes kanyart, ami nagy vízállásnál nem bírná el a több százezer tonna nyomó­erőt. Hasonló munkálatokat ez­előtt is végeztek — részben an- nek is köszönhetjük, hogy gát­jaink kibírták azt a nyomást, ami mérnöki számítás szerint már felül volt a teherbíróké­pességen. I Partvédelmi mű A legkiválóbb vízügyi munkások a (arcsai és az újirázi szocia­lista brigádtagok: Csongrádi István, Knapp István, Török Fe­renc, Szabó András és Juhász György. MAHART-hajó a matják. Körösön: A rőzsefonatot terméskő-borítással a folyómeder oldalához nyo­Kép, szöveg: Márton László Vigyázat, tűz- és robbanásveszély! Több a gázfogyasztó, de miért több a baleset? Békés megyében évről évre egyre több háztartásban hasz­nálják a propán-butángázt. Saj­nos, a felhasználók számánaik növekedésével egyenes arány­ban emelkedik a helytelen üze­meltetés miatt bekövetkező tűz­esetek és robbanások száma is. A közelmúltban készült el a Békés megyei Tűzrendészet! Pa­rancsnokságon az a statisztika, amely összegzi az utóbbi öt év alatt történt szerencsétlensége­ket és azok okait. Az 1965-től 1969. év végéig terjedő időszakban 11 tűzeset és 7 robbanás történt megyénk­ben, több mint 25 ezer forint kárt okozva. Figyelemre méltó a dokumentumnak az a meg­állapítása. hogy 1965—66—67- ben, amikor már csaknem 30 ezer pb.-gáz-fogyasztót tartot­tak nyilván Békés megyében, évenként egy-egy baleset tör­tént. „Fekete év” volt az 1968-as, ugyanis ebben az évben ugrás­szerűen emelkedett a gázkészü­lékek száma — több minit 46 ezer — és sajnos ezzel egyide­jűleg'a balesetek száma is. A helytelen, szabályellenes hasz­nálat miatt ebben az évben ki­lenc tűzeset, illetve robbanás történt. Ez a tény késztette ar­ra a tűzrendészeti parancsnok­ságot, hogy fokozottabb propa­ganda. és megelőző tevékeny­séget fejtsen ki. Többek között tűzrendészeti kiállítást rendez­tek, ahol bemutatták a gázpa­lack és gáztűzhely szabályos használatát. A propagandamun­ka elérte célját, mert 1969-ben — annak ellenére, hogy egy év alatt több mint tízezerrel sza­porodott a gázfelhasználók szá­ma — az előző évi kilenccel szemben „csak” hat baleset tör­tént. A statisztikából az is ki­derült, hogy legtöbb esetben azért következett be a szeren­csétlenség, mert a gázpalack csatlakozó-csavarjánál nem volt megfelelő a tömítés. A Békés megyei Tűzrendé­szeti Parancsnokság az eddigi tapasztalatokból kiindulva ja­vasolja az illetékes szerveknek, hogy a jövőben fokozzák a meg­előző ellenőrző tevékenységet, valamint a pb.-gáz használatá­val kapcsolatos előírások be­tartását. Időszerű lenne a pb.-gáz fogyasztására vonatko­zó „használati utasítás” átdol­gozása, kiegészítése és el kell érni, hogy a palacktöltő állomá­sokról kikerülő gázpalack szele­pe és záróanyája szivárgásmen­tes legyen. A fokozottabb ellenőrzést in­dokolja, hogy 1970 kilenc hó­napja alatt újabb öt tűzeset és négy robbanás történt, amelyek­nél több mint 32 ezer forint volt a kár és hatan szenvedtek kü­lönféle sérüléseket. Ülést tart a pályaválasztási tanács Ma délelőtt Békéscsabán, a me­gyei tanács klubtermében ülést tart a Békés megyei Oktatási és Pályaválasztási Tanács. Az ér­tekezleten dr. Sebestény József, a megyei tanács munkaügyi osz­tályának vezetője számol be a pályaválasztási munka eddigi eredményeiről, az 1970/71. évi beiskolázásról és az új szak­munkástörvény gyakorlati alkal. mazásának tapasztalatairól. Az előterjesztés után Szűcs Alajos- né, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának főelőadója tá­jékoztatja a pályaválasztási ta­nácsot a szocialista tanár—diák viszony helyzetéről, • az általá­nos, közép- és szakmunkás-is­kolákban szerzett tapasztalatok alapján. ‘MpuJsáGm 1970. OKTOBER 29. 3

Next

/
Thumbnails
Contents