Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
Mikor lesz elegendő szakmunkása az ápitáiparnak A negyedik ötéves tervben | —1971 és 1975 között — a! korábbinál több és összetet- j tebb feladat vár az építöiparra-j Az előző esztendőkhöz képest1 évente átlagosan mintegy 7—9! százalékkal nőnek a tennivalók,] vagyis 1975-ben csaknem 30 szá-j zalékkai több lesz az építeni-' való, mint 1970-ben. Lényegesten megváltozik az építőipari feladatok összetétele. Nagyobb ipari beruházásokra a korábbinál kisebb energiát kell majd fordítani; a vállalatok többsége intenzív fejlesztést hajt végre, elsősorban gépparkját korszerűsíti, műszaki színvonalát növeli. Ugyanakkor 1971 és 1975 között a harmadik ötéves tervnél 100 ezer lakással több, csz- szesen 400 ezer megépítése a program. Egyidejűleg, a korábbi éveknél mintegy 15 százalékkal több lesz a közműépítés és tatarozás! feladat. A Gazdasági Bizottság már 1968 elején foglalkozott az építőipar felkészülésével a negyedik ötéves tervre, s akkor feladatként jelölte meg az építőipar ipari hátterének (anyagellátásának) és a lakásépítés technológiájának a fejlesztését, valamint a komplex könnyűszerkezetes építési mód széles körű elterjesztését, továbbá a közmű épí. tés fokozását. Az egymáshoz kapcsolódó területek felkészítése érdekében az 1971—75 közötti feladatokra nagy erőfeszítéseik történteik, s történnek. Ennek ellenére még változatlanul fennáll az építőipari kapacitás és az igények közötti immár krónikus ellentmondás. Az építőipari teljesítmény kielégítő szintje legfeljebb 1973—74-re várható, de ennek is komoly előfeltételei vannak. Ezek között is az egyik leglényegesebb, hogy javuljon az épíőiparban a munkaerőhelyzet, és ezen belül is megfelelően növekedjék a műszakiak és a szak. munkások létszáma, aránya, szakmai összetétele. Az építőipari létszám alakulását hullámhegyek és mélypontok tarkították az utóbbi 20 évben. A helyzet valamelyest csak az utóbbi > évben javult, a növekvő keresetek vonzó hatására. A létszámnövekedés nyomán azonban elsősorban a kisegítő, illetve pegédmunkás-állományba tartozók létszáma emelkedett, de a fővárosban és az ipari vidékeken működő vállalatoknál e területeken sem következett be lényeges javulás. A z év elején az építőiparban (ÉVM, KPM, egyéb tárcák, tanácsi vállalatok és szövetkezetek) együttes létszáma 290 ezer ember volt, a tervezett létszámnál országosan mintegy 10 ezerrel kevesebb. A 290 ezer dolgozóból 215 ezer a munkás, illetve szövetkezeti termelő, csaknem 21 ezer a műszaki és valamivel több, mint 20 ezer az adminisztratív munkaerő, a többiek zöme pedig ipari tanuló. A mai 215 ezer munkásból a terv szerint 156 ezer szakmunkásra lesz szükség, ez a munkásállomány több mint 52 százaléka (1965-ben a szakmunkásarány 46 százalék volt). A tervezett szak- munkaerő-létszámot azonban az iparág nem tudta biztosítani. Az építőipar egyik legsúlyosabb gondja évek óta, hogy egyre nehezebb részéről — a telepített ipartól eltérő, kedvezőtlenebb adottságok miatt —a szak. munkás-utánpótlást biztosítani, Jól jellemzik ezt az utóbbi évék adatai. Valamennyi szakmai cső. port tanuló-felvételi terve 1966- ban 13 ezer volt, a valóságban felvettek 12 ezer 300 tanulót, s abban az évben szakmunkás- vizsgát tett 8500 fiatal. 1967 ada. tai: terv: 14 500 tanuló, tény 13 ezer 700, szakmunkásvizsgát tett 9200; 1968: terv: 18 000, tény 14 ezer 800, vizsgát tett 10 800. Az 1969-es terv 17 ezer tanuló fel-] vétele volt, válójában csak 14 ezer 600 kezdte meg a szakmai1 tanulmányait. A szakmunkástanuló-iskolákban képzettek hiányának pótlására, elsősorban az ÉVM-vállalatok, évente mintegy kétezer felnőttet képeztek segéd, munkásból szakmunkássá. A tanfolyami képzés azonban legtöbb esetben alacsonyabb színvonalú, mint az iskolai képzés, az ilymódon képesítést szerzett szakmunkások túlzottan magas aránya rontja az iparág munkájának minőségét. , A IV. ötéves tervben az építőipari szakmunkások arányát — a feladatok teljesítéséhez — mintegy 58—60 százalékra kellene növelni. Ehhez 1971 és 1975 között építőipari szakmunkásból 53 ezer, egyéb szakmunkásból pedig 5400 ember a szükséglet. Figyelemmel a lemorzsolódásokra, az öt év alatt összesen 67 ezer fiatalt — évente csaknem 13 500-at — kellene tanulóként kiképezni az iskolákban. A magas képzési létszám biztosítása még az előző öt évnél is nehezebb, ugyanis a demográfiai hullám népes korcsoportjai lényegében már túljutottak a szakmunkásképző-iskolákon. Ami a műszakiakat illeti: a jelenlegi mintegy 21 ezres létszámukból mintegy 12 százalék a mérnök, csaknem 40 százalék a technikus, a többiek viszont az építőipar számára alacsonyabb értékű iskolát végeztek. Így átlagosan mindéin ötödik, hatodik építési helyre jut egy- egy, a termelést közvetlenül irányító mérnök és körülbelüi minden második építőhelyre egy egy technikusi Ami a szakmunkásképzést illeti: a múlt évben a Munkaügyi Minisztérium és az ÉVM irányításával lényegében befejeződtek a képzés korszerűsítésének előmunkálatai. Az egyik középponti feladat volt: kimunkálni a szakmacsoportos szakoktatást. Ennek lényege ~ az, hogy kevesebb. vagy ugyanannyi szakmunkás több szakmához értsen és módosítsa az építőiparban most még honos elaprózott, sok embert igénylő, munkamegosztást. Ennek megfelelően a technikai színvonal fejlődéséhez Igazítják a specializálódást; egységesítik a rokonszakmák tanműhelyi alapképzést; bővítik a technikai műveltséget növelő természettudományos ismeretanyagot; új tanterveket, korszerűbb tankönyveket készítenek. n e még így is; az építőipari szakmunkásképzés menynyi ségi és minőségi fejlesztésének legfőbb akadálya az oktatási kapacitás, a tanulóotthonok férőhelyeinek elégtelensége. Ennek az állapotnak megszüntetése nélkül pedig a IV. ötéves tervben olyan szakmuhkaeró-feszültségekkel kell számolni, amelyek végső sorom vs^élyez- tethetik az építőipar előtt álló feladatok sikeres teljesítését. Sz. S. Takarmányhalom A békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet kettes üzemegységében óráról órára emelkedik a téli takarmánybalom. Mintegy 289 vagon napraforgó, csalámádé és kukorca van a silódombban. flFotó: Demény Gyula) Megjelent a Béke és Szocializmus jubileumi száma Novemberben lesz Friedrich Engels születésének 150. évfordulója. A Béke és Szocializmus szeptemberi száma csaknem teljes egészében Engels életével és munkásságával foglalkozik. Vezető helyen Leninnek Engelsről írt cikkét közli, amely alapvető jelentőségű Engels forradalmi munkásságának megértése saem_ pontjából. „Friedrich Engels és a kommunista mozgalom” oroméi rövidítve közli a folyóirat a prágai szerkeztőség által rendezett nemzetközi elméleti konferencia anyagát Magydr részről Gedő András filozófus és Vészi Béla, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektorhelyettese szólalt fel az értekezleten. A folyóirat továbbá közzé teszi az SZKP KB mellett működő marxizmus—leninizmus intézetben készülő Engels-életrajz rövidített változatát és más, a kö_ zelgo jubileummal foglalkozó anyagokat Pusstaoítlaka a puszták dísze lett Állítólag a szép hangzású Isznaja Poljana, Lev Tolsztoj faluja nevének jelentése „Fényes mező” lenne. Valószínűleg ezért a napokban, amikor megpillantottam a napfényes mezők szívében Pusz. taottlaicát, az új házsoraival, a modem iskoláival és orvosi rendelővel, a gondolatok asszociációja folytán villant az eszembe Isznaja Poljana neve. örvendetes, milyen gyors tempóban fejlődik faluvá a hajdani, isten háta mögött elhelyezett tanya. Ha! keressük az ok és okozat közötti] kapcsolatot, csakis a gazdasági helyzettel magyarázható a fejlődési folyamat. Még nem is olyan régen, amikor az Egyetértés Tsz az utolsó tsz-ek között volt a megyében, Pusztaottlakán nem az épíkezé- sek ás a bizakodó hangulat uralkodott, hanem az elvándorlás. Ügy menekültek az emberek innen, mint a süllyedő hajóról. Most pedig, miután egyesültek a medgyesbodzási tsz-szel, a pusztáét tlakai tsz a megye legjobbjai közé került A tehetséges elnök, Báli István és munkatársai rendet teremtettek az addig „Csáky szalmájának” tekintett pusztaottlakai tsz-ben. Az örvendetes fordulatról tanúskodik a falu új arculata: modem iskola, orvosi rendelő, kultúrház, óvoda, presszó és egy csomó, villaszerű, szép lakóház. Megjött az embereknek a Lapjóinkban gyakran olvashatunk korunk nagy problémájáról, hogy tudniillik: mini legyen, vagy maxi? Már mint a női szoknya. Meg a kabát. Ügy tűrök, hogy ez a kérdés már lezártnak tekinthető, hiszen a legutóbbi őszi-téli divatbemutatón a manökenek földet súroló kabátokban sürögtek-forogtak. Tehát lezártnak tekinthetjük azt a korszakot, amikor kevés pénzért mindent láthatott a vevő. ...A rövid szoknyák nemcsak az idomokat mutatták előnyösen, hanem áruk is igen előnyös, olcsó volt. Bezzeg Mini — maxiért a maxi! Dupla költség lesz, a férfiak számára pedig fele látványosság. Hiszen arról, hogy a női télikabátok ára emelkedik majd, a legutóbbi divatbemutatón hivatalosan is tudomást szerezhettünk. Mivel nőtt a szoknya, meg a kabát hossza, nőtt az ára is. Az illetékesek jó előre figyelmeztették a divathoz ragaszkodó asszonyokat. leányokat, hogy bukszájuk tartalmc csökkenni fog. Az egyik nagykereskedelmi vállalat már konkréten is nyilatkozott: körülbelül 2b százalékkal lesznek drágábbak a maxi ruhák és kabátok. Csüggedten vettem tudomásul, hogy az anyagtöbblet ilyen vészt hoz reánk, férfiakra. Már-már belenyugodtam a változtat- hatatlanba, amikor véletlenül egyik áruházunkba tévedtem. Mivel a női divat ismertetett ‘változásaiból ■már elegem volt, a férfiak divatosztályára vitt utam. örömmel állapítottam meg. hogy a férfizakó és a nadrág normális méretű maradt. Tehát télen nem söpörjük majd kabátunkkal a havas utcát, örvendeztem, és elhatároztam, hogy vásárolok magamnak egy amolyan kis nadrágot... Olyat, amilyet mi férfiak maxi nadrágunk alatt hordunk. Am meghökkenti néztem az árcédula javítását. Körülbelül 25 százalékkal ugrott az ára. Megvásároltam, és megállapítottam, hogy a kereskedelem jóvoltából újból élvezhettem az egyenjogúsítás előnyeit. Hiszen a fentnevezett kis nadrág mérete nem változott. Maradt ugyan mini, de a vételár alapján az is maxi lett... Abai Pál munkakedvük,, mert látják az értelmét AZ IDÉN IS, habár köztudott, milyen kárt okozott az időjárás országszerte, a tsz ki tudja fizetni a betervezett, közel 60 forintot munkaegységenként Pusztaottlaka vértanút is adott a munkásosztálynak, Lakatos Péter személyében, aki áldozatul esett az 1956-os eseményeknek. Az iskola Lakatos Péter nevét viseli és egy márványtábla őrzi emlékét. Alkonyodik. A kultúrintézmény ablakai messze világítanak a pusztában. Az egyik tanteremben népes gyülekezetei találtam. A nyolcadikos tanulók szülei gyülekeztek. Petrucza Tivadar igazgató és Botye György- né osztályfőnök tájékoztatja őket a továbbtanulás lehetőségeiről. A két referátumról módomban volt meggyőződni, hogy ennek az iskolának a falai között hatásos nevelési munka folyik. Megtekintettem az orvosi rendelő gyönyörű épületét is, amely a falu dísze. A fiatal orvos, dr. Nagy János az a fajta ember, aki lelkesedéssel teljesíti hivatását Az emberek szeretettel és tisztelettel beszélnek róla. Ha éjnek idején kopognak lakása ajtaján, ő felkel és indul a beteghez. Igaz, hogy esős időben nem könnyű itt közlekedni sem gyalog, sem kocsival, amíg nem lesz módjukban kikövezni az új utcát is. Legalább az iskolától a tanácsig kb. 300 méter. A KULTORHAZ épületében, a mozi bejárata fölött fehér üvegre fekete betűvel az van ráírva: cinema, ami románul azt jelenti, mozi. örvendetes tény, hogy az együttélő nemzetiségi nyelven is kiírják, hogy ott mozi van, viszont hiányoljuk, hogy az államnyelvi felirat hiányzik, valószínűleg félreértették a MO_ KÉP utasításait, hogy románul is írják ki, nem pedig csak románul. összegezve a Pusztaottlakán látottakat, örömmel állapítottuk meg, hogy a hajdani elmaradott tanyából község lett, a puszták dísze. Ivános Illés J 1970. OKTOBER 3. I
