Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

H a valaki két csoportra ósdi­ja az emberiséget — a gépkocsitulajdonosok és a gya­logosok táborára — az nagyon egyszerűsítve nézi a világot Persze, igaz, hogy az autósok legalább annyira különböznek a gyalogostól, mint egy Fradi szurkoló a Szeged szurkolójától. Az autótulajdonost határozott fellépés, hetyke magabiztosság és életöröm jellemzi, mert neki kocsija van. A gyalogost viszont ruganyos léptek, büszke öntudat és elmélyült életfilozófia külön­bözteti meg embertársaitól, hi­szen neki nincs kocsija, tehát nem állt a múló örömöt haj­szolók közé, mértékletesebben él, tovább megőrzi egészségét stb., stb... Ráadásul a zebrán is neki van elsőbbsége. Szóval két­ségtelen, hogy az a négykerekű, többnyire pvc-karosszériás, bel­sőégésű motorral meghajtott jármű két kasztra oszt bennün­ket, de nem szabad megfeled­keznünk azokról sem, akik ép­pen most ismerkednek a gépko­csivezetés rejtelmeivel. P éldául a fizika ismétlése­kor felidézhetjük, hogy az országúti kilométerkövek, vil­lanyoszlopok és eperfák, általá­ban masszívabbak, mint kocsink karosszériája. A tamáskodók ezt a tényt nem akarják elhinni, ezért úgy győződnek meg a fizi­kai .törvények igazáról, hogy kellő sebességgel nekihajtanak a Mazsola fent említett útmenti „műtár­gyaknak”. Nyolc napon túl gyógyuló sérülés, a termelésből való huzamosabb kiesés és új kocsira való spórolás lesz a kí- váncsiskodás ára. Nem könnyű a tanulóvezető élete. A gyalogosok — mint hűtlen árulótól — megvetéssel fordulnak el tőle. Néha még azt is firtatják, hogy „miből telik ennek kocsira”. A régi gépkocsi- zók pedig a hülyegyereket meg­illető atyáskodó leereszkedéssel bánnak velük. Egyszerűen „ma­zsolának” nevezik az országutak félszeg újoncait. Nem csoda hát, ha az emberek keveset emlege­tik életüknek ezt az átmeneti állapotát. Egy barátom például álsza- kállal és vastagkeretes sötét szemüveggel ült csak az oktató­ja mellé, nehogy az utcai járó­kelők felismerjék. Elbeszélésé­ből tudtam meg, hogy milyen komoly, stúdiumok elsaiátítása árán juthat valaki jogosítvány­hoz. Ä szent KRESZ-könyvből tudható meg, hogy azért, mert négy kereke van, attól még a babakocsi nem jármű. Ugyanott világosítják fel a balga halan­dókat, hogy az autópályán nem szabad sportversenyt rendezni. É rteni kell a motorok szere­léséhez is. Különböző for- gattyús, bütykös tengelyek, csappantyúk és szelepek műkö­dése, a kisujjában van az igazi mazsolának. S ha már minden­hez konyít valamit, akkor jöhet az igazi próba, a gyakorlati ve­zetés. Amikor barátom először ült a volán mellett, akkor egy riadóztatott mentőautó kísérte mindenfelé. Később a lakosság is tisztelni kezdte, ezért mindig jó előre elnéptelenedtek a vá­ros utcái, ha vezetett. Nem csoda hát, ha ingerlé- lékeny, magábazárkózó lesz a tanulóvezető. Ebben az időben minden bátorításért, minden meleg emberi szóért olyan hálás, mint egy hűséges kutya. Ha va­lakivel barátkozni akarunk, ad­dig kell keresni az ismeretségét, amíg a mazsolák táborába tar­tozik. B ár az is megeshet, ami az én álszakállas barátommal történt. Amikor megkapta a jo­gosítványát, bevágódott a Tra­bantjába és azóta meg sem is­mer. Egyszer találkoztunk az úttesten és egy zebránál majd­nem elütött. Meg is mondtuk egymásnak, hogy... (a pontos szöveget jobb ha mellőzöm, mert azt úgysem tűrné el a nyomda- festék). AmUkly Tibor Sarló és kombájn (Fotó: Márton László) liBBaaBBBBBaBBBaBBBaBBBaBBBBaBBaBBBaaBaaaBBBBBaBaBBBaBBBBaaBBaBBBaaeaBaBBBaaBaaaaBBBBBai «8888888888888888888888888888888888888888 A mostani aratás talán gazda­gabb a nyárinál a békési Egyet­értés Tsz-ben A nyári belvíz és az árhullám levonulása több tíz­millió forint kárt tett a szövet­kezet vagyonában. A vízi növé­nyekre kedvezett az időjárás, így most benépesedtek a rizs­táblák, mindenki dolgozik, vág­ja, aratja a rizst. Az idő is sür­get. A kombájnokat is munkába állítottak. A betakarítás mihamarabbi befejezésére jól megfér egymás mellett az évszázados sarló és a XX. század szülötte: a kombájn, Minden száz négyszögöl kézi aratásáért 86 forintot fizet a szövetkezet. Így érthető, hogy ezt a pénzkeresési lehetőséget a szövetkezet tagsága nem hagy­ja ki. Verbovszki János kombájnos munka közben • •• Kiss András és felesége a ker­tészeti brigádból jött a rizsföld­«Mt Rarlncal aratnak. Kétegyházán üzemelt megyénk első cukorgyára Eleken született a eukorrépatermesztés egyik magyar szakírója A régi kiadványok, feljegy­zéseit böngészése során gyak­ran talál az ember olyan ér­dekes és értékes adatokat me­gyénk múltjából, amelyek a közvélemény előtt ismeretle­nek. A répacukorgyártásnak a köz­tudottnál meglepően régibb múltja van megyénkben. Nem a bécsi Stummer-cég által Me­zőhegyesen 1889-ben létesített és üzembe helyezett cukorgyár volt megyénk első cukorgyára. Jó fél évszázaddal korábban már üzemelt megyénkben egy teljesen magyar kezdeménye­zésből és tőkéből létesült cu­korgyár — Kétegyházán! Az adatok szerint megyénk­ben Tessedik Sámuel már az 1700-as évek végén próbálta ki a cukorrépatermesztést és ké­szített házilag répacukrot. Or­szágos viszonylatban az első cu- korevárakat Lacsnv Miklós ál­lította fej a Kisalföldön, illetve Gettineer Sámuel Debrecenben, az 1830-as évek előtti időkben. Egy érdekes adat szerint azon-- ban megyénk sem maradt el nagyon a répacukorgyártás te­rén. Ifj. Palugyay Imre történet­író — arcképe látható a bé­késcsabai múzeum állandó ki­állításán — Békés, Csanád, Csongrád és Hont vármegvék leírása címmel 1855-ben kiadott, hatalmas adathalmazt feldol­gozott művében a következő­ket olvashatjuk: „Czukorrépát nagyban egye­dül gr. Almássy Alajosnak in­kább szenvedélyből, mint ha­szonért Kétegyházán egy ideig lassú működésben fennállott cukorgyára számára termesz­tettek, ma vedig a gyártulajdo­nos gróf elhunytután fiai ál­tal megszüntetvén a gyár, a répatermesztés is abbahagya­tott.” Palugyay -„ cukorgyáráról, „gyártulajdonos”-ról, „nagybani répatermesztés”-ről ír. Fogal­mazásából alappal lehet arra következtetni, hogy jelentős kapacitású répacukrot gyártó üzem működött az 1855 előtti időkben Kétegyházán s hogy nemcsak a hazaii iparosítást pártoló gróf birtokán, hanem mások is termesztettek cukor­répát a „gyár számára”. Érdemesnek látszik a kétegy- házi cukorgyár történetének felderítése és feldolgozása, a régi feljegyzések és esetleg még élő hagyományok alapján. FIGYELEM! A békéscsabai Május 1 Tsz sárgarépa - szedési munkára dolgozókat alkalmaz. Díjazás: 1,60/négyszögöl. Jelentkezni lehet a tsz Dobozi úti kertészetében. . ___._________ 164987 P amuttextilmfivek Békéscsabai Gyára gyakorlott titkárnőt keres felvételre. Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni lehet a gyár személyzeti vezetőjénél. x A eukorrépatermesztés szak- irodalmának is jeles művelője született megyénkben, mégpe- ' dig a Kétegyházával szomszé­dos Elek községben. A kiadvá­nyok, lexikonok adatai szerint az Elek községben 1859-ben született Rombay Dezsőtől je­lént meg 1890-ben országos vi­szonylatban a második, a cu­korrépa termesztéséről szóló szakkönyv A cukorrépa és ter­mesztése címmel, amelyet 1914- ben A cukorrépa című műve követett. Wagenhof fér Ede elekii ka­nonok-plébános felkérésemre kikereste és meg is találta az eleki plébánia születési anya­könyvében a bejegyzést Rom- bav Zsigmond községi orvos és neje Luczai Mária fiaként 1859-ben született Rombay De­zső megkereszteléséről. Nagyon valószínűnek látszik, hogy Rombay Dezső — aki gaz­dasági akadémiai tanulmányai­nak elvégzése után a pankotai uradalomban volt gazdatiszt, majd a Bács-Bodrog vármegyei gazdasági egyesület titkára, ké­sőbb pedig a fővárosban a Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági szaklapjának szerkesztője lett — a kétegy- házi uradalom eukorrépater- mesztésá és répacúkorgvártási tevékenységének ismeretében és annak hatása alatt lett a hazai cukorrépatermesztés egyik élen­járó apostola. A múlt század közepén Kétegyhéza nemcsak az eleki plébánia filiája volt, ha­nem minden bizonnyal köz­egészségügyileg Is Elek község­hez tartozhatott. Valószínűsít­hető, hogy Rombay Zsigmond eleki községi orvos a kétegyhá- zi uradalomnak is orvosa volt és így még fia születése előtt ír részletesen; ismerhette a kétegyházi 'répacukorgyártást, valamint annak problémakörét; Így átadhatta ismereteit a ké­sőbb született fiának. Ilyen összefüggésben bátran állítható, hogy a kétegyházi Almássy-uradalom ideiglenes, de úttörő répacukorgyártó (cu­korrépatermesztő) üzeme nem­csak megyei, dél-tiszántúli vi­szonylatban volt élenjáró tisz­tán magyar üzem, hanem — közvetve — országos viszony­latban is sugározta hatását ipa- rinövény-termesztésünkre, illet­ve cukoriparunk fejlődésére. Dr. Radnai Mikes SIMACPPES DOLGOZÓKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT, KAZÁNHÁZI FÜTÖ- SEGÉDMUNKÁST, TAKARÍTÓNŐKET ÉS SZAKKÉPZETT CSECSEMŐ. ÉS GYÉR- MEKGONDOZÓNÖT felvesz a Férfi Fehérneműgyár békéscsabai gyára x A Hűtőház felvesz lakatos szakmunkásokat, elektromos targoncakeze­lő vizsgával rendelkező­ket, rakodómunkásnak. Jelentkezés a munkaügyi vezetőnél. 2689

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents