Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

.9 Diákok az utcákon Békéscsabán, október 21-én a közutak kereszteződésében és az utak mentén sok helyen láthat­tunk diákokat, jegyzetelni. Az Üt-, Híd- és Vízműépítési Technikumban kapott táj éli oz- tatás szerint a tanintézet diák­jai a városi tanács felkérésére egész napos útforgalmi felmé­rést készítettek. A felmérés reg­gel fél héttől délután öt óráig tartott, s egy-egy csoportban egyszerre hatvan diák jegyezte, hogy a város egy-egy pontján hány kerékpár, motorkerékpár, autó és különböző jármű halad ' át. Ajándék-autóbusz 24 órára Ebben a7 esztendőben 190 va­gon alma termett a Mezőhegye- sd Állami Gazdaság gyümölcsö­sében. Ebből száz vagonnal kül­denek exportra. A termést októ. bér közepéig leszedték, így most már az osztályozókban folyik a munka. Lenti László üzemegységveze. tő elmondotta, hogy azért sike­rült aránylag igen rövid idő alatt betakarítani a termést, mert a mezőhegyesi, a pitvarosi általános iskolások — hét-nyolc osztályosok —, továbbá a bat- tonyai és a mezőkovácsházd gimnazisták segítettek. Különö­sen jó munkát végezték a ko­vácsházi diákok, akik naponta — kétszáhuszan voltak —, öt vagon almát szedtek. A batto- nyai gimnazisták négy nap alatt 38 ezer forintot kerestek. Az állami gazdaság vezetői két iskolának — a mezőkovács­házi és a battonyai —, amelyek a legjobb teljesítményt nyújtot­ták 24—24 órára rendelkezésére bocsátotta a farmotoros Ikarus autóbuszt. lem, mint azelőtt. Eb*kl után ő ajánlotta, hogy elmosogat. Pi­henjek. Pedig nem tettem semmi kü­lönöset. Csak azt, amit minden­ki más megtett volna a helyem­ben. Kezdem elölről, a csütörtöki nappal. Ügy tíz óra tájban mint­ha az ég dördült volna meg, Sarkad irányából közelről előbb géppuskasorozat, majd ágyúszó hallatszott. Dénes azonnal lepa­rancsolt bennünket a bunkerba, egyedül Jóska maradt kint fi­gyelni. Az ágyúzás, mikor köze. lebbről, mikor távolabbról dél­utánig tartott. Délután egyik percről a másikra megszűnt. Kíváncsiak voltunk, mi tör­ténhetett. Dénes egész tekinté­lyére szükség volt, hogy ne egyszerre másszunk fel a fára. Onnan se láttunk semmit. Csak estefele robogott át a hí­don Sarkadnak egy rövid szerel­vény. Talán az .amelyik az éj­szaka onnan jött. Nekem már akkor feltűnt ez a szerelvény. Lehet, hogy azért, mert vagy tíz napja nem köz­lekednek Váradra vonatok, s most rövid egymásután kettő is átdübörgőid a hídon. Igaz, nem Váradnak, hanem Várad felől. De a szokatlanabb nem ez volt. Az első vonatot hosszú katonai szerelvénynek ítéltem, lassan jött, messziről lelassított s ne­hezen gyorsított fel ismét. Ám a legnagyobb sebessége is döcögés volt ahhoz a másikhoz képest. Amelyik, mint a szélvész szá­guldott át a hídon, alig lassítva. S három kocsinál nem volt hosszabb. Egy este Kertészszigeten BESÖTÉTEDETT, mire Kér tészszigetre értünk. Szeghalom­tól Füzesgyarmatig kissé lasab- ban mehet a jármű, az út nem ! éppen elsőosztályú, de a be­kötő Kertészszigetre, kiváló. Széles, sima, akár az E—5-ös, pedig ez már a nagy pusztasá­gok világa, közel egyetlen na­gyobb község sincs, csak gaz­dasági központok, régen, volt majorságok. Vonat nincs, a fő közlekedési eszköz az autóbusz. Azt mondják, jó a menetrendje és a környező majorokból sokan be is járnak ide szórakozni, mo­ziba, táncolni. A falu közepén a kultúrház, a tanácsháza ,a posta és az is­kola uralja a helyet. Impozáns, új épületek. A kultúrház 1 mil­lióba került, harmadik éve áll már, és a fiatalok kedvenc ta­lálkozóhelye. Az idősebbek is eljárnak néha, mert itt a könyv­tár. meg Itt tartanak színielő­adásokat az ORI-brigádok (az nap este éppen Mikszáth: Vén gazember-je ment), meg zenés- haknizók is jönnek néha a szi­geti közönség hálás publikum. Erről a kultúrház igazgatója, Csillag Benjámin tud a legtöb­bet. A szép hangzású nevű fia­talember új a szakmában. Job­ban mondva nem is szakmája a népművelés, az emberek iránti szeretet, közvetlen, kellemes mo- dóra. segítőkészsége azonban predesztinálják erre a munká­ra és idővel —, ha ő Is jónak látja, meg a felsőbbség is —, még szakmaként is megszerez­heti a népművelői oklevelet. Mert nem megy anélkül, ezt j már tudja, még ha rengeteg j gyakorlati tapasztalata lenne, ! akkor is hiányzik a munkából az elmélet, a módszertan, meg j sok egyéb biztonsága. Egyelőre azonban wmmi baj, Csillag Benjámin közszeretet­nek örvend a kis faluban, en­nek az est folyamán számtalan jelét tapasztaltuk. VALÖSAGOS rögtönzött sajtótájékoztatót tart az intéz­ményről, a faluról. — Igen, 1 millió 40 ezerbe ke­Most ez rohant visszafelé. .Elvágtatott, s újra teljes lett; a csend. Este Széles Dinivel meglátó- ■ gáttá Bakos bácsit. Furcsa, un- > nepélyes arccal tértek meg. — Te, Gábor — intette maga- : hoz Jóska Törököt. Mi többiek; egyszerre kaptuk fel a fejünket.! Töröknek valóban Gábor volt a: keresztneve, de eddig még soha; nem szólítottuk így. Török S mindnyájunknak Török volt, és! nem Gábor, ahogy Dénes is Dé- ; nes és nem Soltész. Pedig őt a • vezetéknevén illett volna tisztel- : ni. : — Te, Gábor — kezdte újra a j mondókáját Széles. — Most jó ■ lenne az a géppisztoly. Amiről; beszéltél. — A géppisztoly? — Török * meglepődött s belepirult. Vörös j lett a feje búbjáig. — Mikorra ; kell? És hány? — Egy. Az az egy, amit a kér- * tetekben elásták Amiről a múlt. • kor beszéltél. Csak akkor, ha ” úgy gondolod, megtalálod még. * Nem vitték el. — Ki vitte volna? — rándí- ; tott a vállán Török. — De hoz- ■ hatok én többet is. Amennyi > kell. Nem megyek be értük a : városba. A hídnál, tudjátok, • ahol a múltkor... Géppisztolyt ! annyit hozhattam volna, ahá- j nyat akarok. Azt nem őrzik úgy, ; mint a kaját... — A hídhoz nem mehetsz — ■ jelentette ki Dini. — Miért? — Csak! (Folytatjuk) i'ült ez a szép épület, csak en­nek is az a hibája, mint a leg­többnek, alig van benne kis he­lyiség. így aztán a fiatalok klubösszejövetelei is a nagy­teremben zajlanak, félretolják a székeket, lemezt hallgatnak, táncolnak. Az egyik kisszobá- ban a könyvtárat helyeztük el. Jó, hogy itt van. Különben azt is én vezetem. Főleg iskolások járnak könyvekért ,de télen már az idősebbek is. Sorra veszi a klubokat. A fia­talok, a falu két KlSZ-szerve- zetének tagsága szombatonként rendez összejöveteleket, ilyen­kor 25—30-an is összejönnek. (Ha meggondoljuk, hogy Ker­tészszigeten mintegy 80—100 fia­tal él, akkor nem lehetünk ép­pen elégedettek.) Tőben is jö­hetnének ide. mert — egyszerű­en — nincs hová menniük! Per­sze. a dolog kétoldalú. Mit tud nyújtani nekik a kultúrház? Csak lemezjátszót, meg tánclehe­tőséget? Ez igazán remek, de végső soron nem elég Valami más is kell. ezt érzik valameny- nyien. Az igazgató is. — Most tárgyalunk az isko­lával. bábszakkör ügyében, mondja. Schmidt Jánosné peda­gógus vállalta, hogy megszer­vezi. Irodalmi szakkör is lesz, mégpedig hamarosan, ezt Sze­les István vezeti majd. Ha jó műsort adunk, bejönnek a kör­nyező majorokból Is. EGYSZÓVAL rengeteg terve van, így a jó! Annyira azért mégsem sok, hogy szétforgácsol­ná egyetlen ember erejét —, mi­lyen érdekes, nem tanult mes­tersége a népművelés, azt még­is érzi, hogy kapkodni, erre-ar- ra szervezni nem szabad, értel­metlen. Kiválasztani egy-két ügyes dolgot .olyasmit, aminek talán már hagyománya is van az adott helyen, az menni fog! Amikor vége az előadásnak, Csillag Benjámin bekopog a színészek öltözőjébe és tisztelet­tel meghívja őket a második utcába, ahol a Győzelem Tsz géplakatosa, Juhos Sándor és ifjú neje éppen lakodalmukat ülik. A kis falu utcái világosak este is. A második utcából már ide- hallatszik a zenekar mizsikája és ahogy egyre jobban közele­dünk a tetthelyhez, vidám ének­lés, kurjongatás, minden. A porta udvarán hatalmas sátor, benne a lakodalmasok serege. Asztalfőn a menyasszony és a vőlegény, az asztalokon roskadá- sig torta, bor és újra torta és újra bor. Meg jókedv, minden meny- nyiségben. A vendégek és a há­ziak hamar megismerkednek, a főasztalra birkapörköltet vará­zsolnak a késönjövők elé, a ze­nekar tust húz és a vőlegény bemutatja menyasszonyát. KINT sötét este van, idebent nemcsak a villanylámpák vilá­gítanak. .. Csillag Benjámin, a kultúrigazgató, az asztal egyik sarkán elégedetten néz maga elé. A mai nap, úgy érzi, nem sikerült rosszul. Sass Ervin AFOR békéscsabai műhely felvételre keres helyi lakosú érettségizett adminisztrátort Jelentkezés: ÁFOR Kirendeltség, Békéscsaba. 1970. OKlUDUtt 23. Szilárdul! a munkafegyelem — Hitt a termelékenység Következetesen valóra váltotta a III. ötéves terv termelési cél­kitűzéseit a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezet. A növénytermesztés hozamai kenyérgabonából, kukoricából és cukorrépából meghaladják a mezőkovácsházi járás tizen­nyolc százalékos fejlesztési szintjét. Búzából 22 száza-1 lékkai termeltek többet, mint | négy évvel korábban. De nem­csak a növénytermesztés színvo- I nala fejlődött, hanem az állat- tenyésztésé is. Négy évvel ez­előtt 300 kocát tartottak a szö­vetkezet állattelepén, s akkor i 1750 hízott sertést értékesítettek. Most viszont 250 koca ötezer szaporulatát hizlalják és értéke­sítik. A IV. ötéves terv végére nyolcezer hízott sertést szeret­nének adni úgy, hogy a kocalét­számot tovább csökkentik, gyor­sítják az úgynevezett kocafor­gót. Tanácsi vállalatok munkavédelmi vetélkedőié A hét végén Békéecsabán a j Víz- és Csatornamű Vállalat j kultúrtermében a HVDSZ me-! gyebizottságának rendezésében a tanácsi felügyelet alatt műkö­dő vállalatok tizenegy brigádja között munkavédelmi vetélkedő döntőjére került sor. A harminchárom versenyző í alapos felkészültségről tett bi- I zonyságot. A megyei döntőt ke- 1 meny küzdelemben a Békéis me-| gyei Vegyesipari Vállalat békés-' csabai csoportja nyerte meg, harminchárom ponttal. Második helyezést ért el a Gyulai Beton- áruszakiparj és Szolgáltató Vál­lalat hármasa. A harmadik he­lyezést a Gyulai Kötőipari Vál­lalat szerezte meg. Az eleső dí­jat, — személyenként 500—510 forintot, a második helyezésért járó 400—400. illetve a harma­dik díjat a HVDSZ megyebi­zottságának titkára, Szalay Ist­vánná adta át a versenyzőknek. Befej ezetlenül Kritikát írni erről a filmről I szinte lehetetlen. Legalábbis szabályos filmkritikát. Mert az esztétikai kategóriákat fogalma­zóé közben minduntalan háttér, i be szorítják az erkölcsi jellegű ! megfogalmazások. Nem elsősor­ban szép ez a film. hanem jó. Pontosabban: hasznos. Mindez jottányit sem von le az értéké­ből. Hiszen célja is más, mint az átlagfilmeké (átlagfilmen értve itt az akár legnagysze­rűbb játékfilmeket) — vala- menyi nézőben tetté akarja vál­tani azt az igazságot: legyünk megbecsüléssel, nagyobb fele­lősséggel egymás sorsa iránt, ne ítéljünk meg embereket felüle­tesen, az első benyomás alapján. Rendkívül gondosan szerkesz­tett dokumentumfílm a Befeje­zetlenül — rendezője Vas Judit, j az operatőr Herskó Anna, a filmben nagy munkát végző; pszichológus dr. Plocz Alaine, a | szereplők a szó szoros értelmé­ben vett hétköznapi emberek, a film műfaji megjelölése: tudo­mányos-lélektani. A főhős Editke, a rossz csa­ládi körülmények — anyja ré­szeges, mostohaapja nem sze­reti — miatt állami gondozásba került kíegvensúlyozatlan ka­maszlány. Egyik napró a má­sikra nem tudja megszokni a kollégium fegyelmét, összeütkö­zésbe kerül annak törvényeivel. Társai első haragúikban, elke­seredésükben pálcát törnek fö­lötte. Aztán iobban megismerve üMitpt, körúlizipnveit — s köz­ben önmagukat is —, bizonyta­lanná válnak megítélésében. Rá­ébrednek felelősségükre, próbál­ják objektiven vizsgálni a már- már elkallódó kislány sorsát. Megváltozik közben maga Edit is. Hogy ténylegesen, tartalmi vonatkozásokban jött-e rendbe az élete vagy csak a pillanatnyi felszín mutatja ezt. a film al­kotói nem döntik el. Ahhoz ők maguk sem ismerik Editkét eléggé. Ezért Befejezetlenül a film címe. A néző gondolkozhat: vajon mi is lesz a jövőben a kislány sorsa. És gondolkodnia is kell. Mert mindenkiből ki­váltja ezt az igényt, szükséges­séget a film. Érdekes ennek az igénynek a kialakítási módszere. A film al­kotói a dokumentumfelvételeket időről-időre visszajátsszák a szereplőknek. Editkének, kollé­giumi társnőinek, a szülőknek, a tanároknak, nevelőknek. S ők maguk mondanak véleményt ko­rábbi cselekedeteikről. A nézőt magával ragadja a tények és az azokhoz kapcsolódó gondolatok szabálvos ritmusú változása, s az utolsó kockák után szinte au­tomatikusan gondol ia tovább a történetet. Mi ndenki, a maga is­mereteinek megfelelően, de — így hisszük — senki sem felüle­tesen. Ez volt a célja a film alkotói­nak is. A film forgalmazói így ajánlják a Befejezetlenült: kor­határ nélkül megtekinthető. A magunk részéről inkább úgy mondanánk: korhatár nélkül megtekintendő. D. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents