Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-20 / 246. szám
sí pdrtérlekczlclekrol a Fontos feladat: szocialista gazdasági építdmunka Csaknem kétszáz küldött képviselte a szeghalmi járás kommunistáit a járási pártértekezle- ten, amelyen tulajdonképpen a taggyűléseken és a községi párt- értekezleteken elhangzott véleményekét, javaslatokat vitatták meg és foglalták össze. Abban mindenki egyetértett, hogy pártunk immár 14 eezt.ndeje bevált, elveikben szilárd, gyakorlatban azonban rugalmas politikáját kell folytatni, mert ez szolgálja legjobban népünk felemelkedésének ügyét. Egy érrt- bérként foglaltak állást amellett, hogy az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek rhegbecsü- lését, hogy sehol ne szoruljanak háttérbe a becsületesen dolgozó, áldozatokat vállaló állampolgárok az ügyeskedőkkel, haszonlesőkkel szemben. Számos hozzászólás hangzott el a szocialista gazdasági épílő- munkával kapcsolatban. A járás helyzetéből adódóan különösen előtérbe került az iparosítás fokozásának szükségessége, mégpedig új üzemek létesítésével, főként azonban a meglevők fejlesztésével. Helyesen állapították meg azonban, hogy az iparosítás nem történhet .jvaktában”, előbb fel kell mérni a lehetőségeket. Ugyancsak ehhez kapcsolódott a szakemberképzés megoldására tett javaslat: hozzanak létre a járásban megfelelő isko- Iákat. Többen a pedagógusok munkájának nagyobb anyagi j megbecsüléséért szálltak síkra. ! A mezőgazdaságban nagy kárt dkozott az idei rendkívüli időjárás, valamint az ár- és belvíz, ami az amúgy is gyenge adottságú termelőszövetkezetek helyzetét még rontotta. Ezért a kommunisták azt javasolták, hogy a párt és a kormány tegyen intézkedést arra, hogy ezek a tsz-ek kapjanak nagyobb adó- és hitelkedvezményt. Ugyanakkor olyan vélemény is elhangzott, hogy Sárrét tájegységének megfelelő hasznos növények termesztésével, a talaj* szerkezet javításával, a gépesítés fejlesztésével, csatornázással folyamatosan itt is gazdaságossá kell tenni a termelést. Nem elég csak az állam segítségét várni. Egyértelmű volt az az állásfoglalás, hogy a gazdasági vezetők ne csupán szavakban fogadják el a párt gazdaságpolitikai irányvonalát. A feladatokat eredményesebb munkával, nem pedig a társadalom rovására törekedjenek megoldani. Növekedjék gyorsabban a jövedelmezőség, a munka termelékenysége és ebben a pártalap- szervezetek legyenek kezdeményezők. Sfkraszálltak amellett is, hogy a vállalatok, üzemek törzsgár- da-tagjai kapjanak nagyobb megbecsülést. A helyenként előforduló munkaerőcsábi tást szankciókkal Is indokolt meggátolni. Sok bíráló megjegyzés hangzott el az ipar és a kereskedelem tevékenységével kapcsolatban. Határozott intézkedést követeltek a krónikussá vált gépes gépalkatrész-hiányok megszüntetésére. Jogos kritika érte a lakosság közszükségleti cikkekkel való hiányos ellátása miatt az AFÉSZ-eket, bár ilyen vonatkozásban az ipar és a nagykereskedelem felelőssége sem kevesebb. A taggyűléseken szóba került az is, hogy nem erősödött kellően a párt vezető szerepe, sőt a gazdaságirányítás reformjának bevezetése óta helyenként csökkent. Különösen ott, ahol a pArttitkár nem függetlenített, hanem a gazdasági vezető beosztottja. Ilyen helyekén ritkán kérik ki a pártvezetésé« véleményét és a titkár bírálatát ,,fú- easoak” tartják. A kényes ügyek intézését azohban a párttitfkár- rá hárítják. A pártot tehát néha eszköznek tekintik a céljaik eléréséhez, máskor védőpajzsul használják. A pártbizottság úgy ítélte meg a helyzetet, hogy ilyen jelenségek elvétve mutatkoznak, ami azonban nem jelenti a párt vezető szerepének csökkenését. Megvan a mód arra, hogy egyes személyek helytelen magatartásán változtassanak. Felszólalt a pártértckeileten Trank Ferenc elvtárs, a megyéi pártbizottság első titkára ts. Elmondta többek között, hogy az elmúlt négy év alatt a megye tovább iparosodott ég ma már elmondhatjuk Békés erősen iparosodó mezőgazdaság megye. Ez a folyamat nemcsak Békéscsabán, hanem más városokban is végbemegy, a községekben pedig kihelyezett üzemek létesülnek. így enyhülnek a foglalkoztatási gondok, egyúttal pedig a társadalom sz r- kezetében is jelentős változás áll elő azzal, hogy növekedik a munkásosztály. Az iparosodás — állapította meg a továbbiakban — a negyedik ötéves tervidőszakban nem lesz olyan ütemű, mint a harmadik ötéves terv idején volt. Jelenleg a férfiak 08, a nők 66 százaléka kereső s emiatt máris kezdeti gondok jelentkeznék. Nő a fluk'uáció a női munkaerőt foglalkoztató Üzemekben is. Elmondta Frank Ferenc elvtárs, hogy Sárrét iparosításának fejlesztésére tárgyalás folyik a Kohó- és Gépipari Minisztériummal. Ha a tárgyalás eredménnyel Zárul, á munköerő- foglál kozta tás megoldódhat. Tájékoztatta a pártértekezlet küldötteit ari-ój 1$, hogy a megyét ért természeti Csapás miatt 15—16 ezer vagon kenyérgabona-kiesés következett be. A mezőgazdasági károk egynegyede a szeghalmi járásra jut. Ismert azonban, hogy megf'MŐ kormányintézkedések történtek. Helyeselte azt a törekvést, hogy a járásban nem csökkentik, hanem növel.k a búzavetést. A pártmuhkával kapcsolatban megemlítette, hogy a határozatok végrehajtáséban a vezetőség együttes közreműködése szükséges a több helyen tapasztalhat ó „titkáreentrikusség" helyett. Beszélt arról, hogy növelni kell a nők arányát a pártban és a közéleti tevékenységben, majd emlékeztette a kommunistákat arra, hogy a X. pártkongresszus után sem lesz kevesebb a tennivalójuk. Végül a megyei pártbizottság nevében, megköszönte a járás kommunistáinak az árvízvédelemben tanúsított helytállását és kérte, dolgozzanak maid a kongresszusi határozatok Végre- hai fásáért. A pártért Hkezlet küldöttel fi ék hozzászólását, véleményét, javaslatét a kellő felelősség«, jellemezte. Tudatában voltak annak, hogy állásfoglalásukkal az egész ország, a nép ügyét, a szocialista fejlődést Szolgálják. A pártbizottság ismét Varga István elvtársat választotta meg első titkárnak. Pásztor Béla Kedvezőek a lehetőségek a szövetkezetek fejlesztésére Voll miről beszámolnia a szombati pártértekezleten a Gyulai Járásri Pártbizottságnak. A párthéz nagytermében megtartott értekezletre 200 küldött és huszonöt vendég volt hivatalos, A megyei pártbizottságot Supala Pál osztályvezető és Inokai János politikai munkatárs képviselte. Az értekezlet levezető elnökévé Bobvos Já-j nőst. a pártbizottság politikai munkatársát választották meg, a 18 tagú elnökségben pedig helyet fogln'tak párt-, gazdaságvezetők, fizikai dolgozók, intézmények, törne «szervezetek vezetői, képviselői. Az Írásbeli beszámolóhoz Arany Tóth Lajos, a pártbizottság első titkára és Fazekas Imre titkár adott szóbeli kiegészítést. Az orosházi járás kommunistái sokat várnak a X. kongresszustól Számvetés és a további terve* zéa jellemezte az október 17-én megtartott járást pártértekezle- tet Orosházán. A járás kommunistáinak 140 küldötte értékelte és fogadta el a járási pártbizottság négyéves munkájáról szóló jelentést. A X. kongresszus előkészületeinek eredményeképpen, az irányelvek korábbi vitájából eredően szinte valamennyi küldött készített számvetést 0 jelenről, tervet a jövőről. Mindegyikük el akarta mondani mindazt, amivel választói megbízták. Azonban az egésznapc* tanácskozáson sem kaphattak szót mindannyian — ez érthető is — ám, akik hozzászóltak, azok javaslatainak egyetértését a felzúgó tapssal ismerték el. Kezdjük talán azzal, hogy négy nagyközsége van a járásnak. Különösén ezeken a helye« ken az ipari szerkezetben 1« jelentős változások történtek. Nagyszénáson a gépjavító helyén AFOR javitótelep létesült, a községben dolgozik a szőrmék é- szitő vállalat kihelyezett üzeme is. Őékássámsonban és Csorvá- son a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár hozott létre telephelyekét. Fejlesztés alatt éli az Orosházi Lakatos Ktea gádorost telepe la Végeredményben a férfdmunkaerő-növekedést nem számolva, több mint 300 nő jutott munkához a kihelyezett üzemekben. Elég, vagy kevés? Erre a választ a következő negyedik ötéves terv adja meg a maga lehetőségeivel. Sok ajánlást tettek a felszólalók a közelgő X. kongresszus vitájához. Azzal a gondolattal tették: a kongresszusra készülődés lehetővé teszi, hogy a legfőbb politikai célkitűzések mellett kritika tárgyává tegyék az egyes munkamódszereket. Az egyik hozzászóló ezt így fejtegette: „Olyan módszerekhez Képünkön Párkány János, Barna Pál és Klaukó Mátyás elvtársak a választás utáni eszmecserén. nem szabad hozzányúlni, amelyek sértik a községek önállóié-1 gát. „Tótkomlóst példázták, ahonnan két orvost is kineveztek „lentről”, más munkahelyre, Ők azonban lakásukban n,aradiak Tótkomlósom. A községben viszont lakáshiány miatt nem tudják betölteni a hiányzó orvost állást. CVíZtsségében úgy fejezték ki: az ilyen „apró-cseprő” dolgok is befolyásolják a pártszervezet munkáját. Nem értenek egyet, azzal, hogy a különböző kinevezési jogot nem kapták meg a nagyközségek. Kifejezésre juttatták azt is: nem helyeslik,hogy a szabad, foglalkozásúak száma egyre nő, vele együtt az úrhatnám tendencia is. És lehetne sorolni tovább az Igényeket, melyeket csokorba kötve elbírálásra javasoltak a kongresszusnak. További nagy felelősségteljes munkája volt a pártértekezlet küldötteinek jelölése, megválasztása. Nemcsak a Jelölőbizottság, de valamennyi küldött azzal a gondolattal foglalkozott- kik legyenek a bizottság tagjai, fia Jött a számvetés: a végzett munka, mit tettek eddig, alkalmasnak blzonyultak-e arra, hogy újra jelöljék őket? Ilyen megfontolás alapján olyan em-| berekét Jelöltek, akik munkájukkal tekintélyt vívtak ki a lakosság körében és adnak is szavukra. A jól dolgozó bizottsági tagokat Ismét Jelölték és ÚJ erőket Is választottak a bizottságba; fiatalokat és nőket. Párkány János elvtárs, a járást pártbizottság első titkára nyugalomba vonul, A 26 éves munkásságáért a Munkaérdem, rend arany fokozatával tüntették ki. A járási pártblzö'tság új első titkárává Barna Pál elvtársat választották. Gazdag eseményekről, szép eredményekről, de számottevő nehézségekről Is szólt a pártbizottság beszámolója. Az eltelt négy esztendő alatt 2004-gyei nőtt a iérás lakóinak száma, ugyanakkor a keresőké is. Az iparban foglalkoztatottaké 5300- ról 8000-re emelkedett, a mezőgazdaságban dolgozóké ellenben 000-Za] csökkent, örvendetesen 11,2 százalékkal növekedett az pari szakmunkások száma, hasonlóan kedvezőén alakult a mezőgazdaságban az egyetemet, főiskolát, felsőfokú technikumot végzetteké. Jó a brlgádmozva- lom a járásban, a 207 szocialista brigádban 2408-an dolgoznak. A tanyai lakosság jO év alatt 45 százalékkal csökkent, de még mindig 6195 a külterületeken élők száma. A szocialista falu arculatának kialakításában nagy a szerepe a körülbelül másfél ezer értelmiséginek. Ipari vonatkozásban új üzemrészek létesültek Dobozon, Sarkadon, Gyulaváriban, Eleken. A meglevők mellett ezek is hozzájárultak a járás ipari termelésének 2 és fél százalékos növekedéséhez. Jelentősen megnövekedett a harmadik ötéves tervidőszak idején a mezőgazdaság hozama, különösen az elmúlt év eredményei kiválóak a járásban. Az állattenyésztés fejlődése lassúbb, viszont ebben jelentős a minőségi változás a nagyüzemekben. Kedvezően alakult a közlekedés és a kereskedelem helyzete. Jól fejlődik a közúti közlekedés, több bel- és külterületi út és sok kilométer járda épült a négy esztendő alatt a járás községeiben. A gazdaságirányítási rendszer kedvező lehet "«égeket teremtett a szövetkezetek fejlesz, léséhez. A járás területének 90 százaléka tsz-gazdaságokhoz tartozik, az összlakosság 21 százaléka tsz-tag, az összes foglalkoztatottaknak pedig 41.8 százaléka dolgozik a mezőgazdasági szövetkezetekben. Az AFESZ- eknek 21 ezer a tagja, a ktsz- eknek pedig 424 a dolgozója. Előrehaladás tapasztalható a szövetkezeti demokrácia érvényesülésében, A beszámolóhoz Tímkó Béla, Papp Jánosné, Borbély Gyula, Hoczopón György, Pápai János, Túri Sándor, Klampeczky Károly, Endrényi Károly. Kesztyűs János, Lobocsányi János, Feren- czi József, Mátyási János. Szilágyi István, Szilágyi Péter, dr. Baukó Márton, EmhŐ András és Supala Pál szólt hozzá. A felszólalásokban elmondták a községek, az üzemek, a munkahelyek, a pártszervezetek gond Iáit és sok Jó, hasznos tanácsot adtak. A pártértekezlet egyhangúan elfogadta a beszámolót a kiegészítésekkel együtt, majd megválasztotta az 51 tagú pártbizottságot és a 38 küldöttet a megyei pártértekezletre, Első titkárrá ismét Arany Tóth Lajos elvtársat választották meg.
