Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
Nemcsak repül, ugrik is Ejtőernyős-iskola Békéscsabán Napirenden a szlovák nyelvoktatás •• Ülést tartott a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének Oktatási Bizottsága A közelmúltban ült össze Budapesten a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének Oktatási Bizottsága, hogy tárgyaljon a nemzetiségi iskolaügy legaktuálisabb kérdésedről, elsősorban a szlovák anyanyelvi oktatás helyzetéről és feladatairól. Az Oktatása Bizottság tagjai — nemzetiségi pedagógusok, szakfelügyelők, népművelők, a szövetség munkatársai és társadalmi aktivistái — megnyugvással állapították meg, hogy az utóbbi időszakban egyre aktivizálódó nemzetiségi politikánk kedvezően hat a nemzetiségi iskolaügy fejlődésére is. Míg a hatvanas évek elejétől kezdve a nemzetiségi nyelvet (németet, románt, szerb-horvátot és szlovákot) tanulok száma fokozatosan csökkent, addig az utóbbi két évben ez a szám stagnáló, vagy némileg emelkedő tendenciát mutat örvendetes, hogy a szlovák nyelvoktatás területén is — ahol a legerőteljesebb volt az anyanyelvet tanuló nemzetiségi gyerekek lemorzsolódása — szintén tapasztalható valamelyes fejlődés. Több helyen, így például Pest és Nógrád megyében a szlovák anyanyelvi oktatásban részt vevők száma az elmúlt iskolévben az 1968/69-es tanévhez viszonyítva 18 százalékkal emelkedett Komárom megyében viszont a csökkenés tovább tart, s Békés megyében is stagnál a nyelvet tanulók száma (a Viharsarokban évek óta 1600 körül mozog). , A bizottság tagjai részletesen elemezték a nemzetiségi nyelv- oktatás fejlődést gátló tényezőit. Rámutattak, hogy sok iskolában és, óvodában gondo^ okoz a szakképzett nemzetiségi pedagógusok hiánya. Több faluban a legkisebbek azért nem részesülhetnek anyanyelvi foglalkozásban, mert nincs szlovákul tudó óvónő. Sajnos néhány éven beMiniszteri utasítás iskolai előkészítő foglalkozások megszervezésére Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása az iskolai előkészítő foglalkozások megszervezéséről, vezetéséről. Az intézkedés alapján a következő év április 1-től a tanévzáró értekezletig 12 héten át. hetenként kétszer 3—3 órában ingyenes előkészítő foglalkozásokat szerveznek azoknak a gyerekeknek, akik ősszel lépnek az általános iskola első osztályába, s óvodába nem jártak. Az előkészítés céflja, hogy felkészítsék a kicniket az iskolai életre, megkönnyítsék beillesz- kedésüket a tanintézeti keretekbe, megismertessék velük leendő második otthonukat. Éppen ezért foglalkozásokat az általános iskolákban tartják majd, annak a pedagógusnak a vezetésével, aki a gyerekeket szeptember elsejétől tanítani fogja. Az előkészítők legfőbb pedagógiai módszere: a játék. A beiratást követően az iskola igazgatója gondolkodik a jelentkező gyerekek nyilvántartásba vételéről, valamint az előkészítő megszervezéséről. 1970. OKTOBER 18. lül sem számíthatunk a probléma megnyugtató megoldására, mivel jelenleg mindössze három hallgató tanul a Szarvasi óvónőképző Intézet szlovák szakán. Fontos lenne ezért, hogy a békéscsabai és- a budapesti szlovák gimnáziumból minél többen folytassák itt tanulmányaikat örvendetes viszont, hogy a Szegedi Tanárképző Főiskola Szlovák Tanszékén már második éve megduplázódott az első éves hallgatók száma. Az eddigi hat hallgató helyett ebben a tanévben is tizenketten kezdték meg itt tanulmányaikat. Az elkövetkezendő években ez minden bizonnyal előnyösen fog hatni a szlovák nyelvet tanító iskolák káderhelyzetére. Az Oktatási Bizottság tagjai a szlovák anyanyelvi oktatás színvonalát több iskolában nem tartják kielégítőnek. Ennek okát részben a nemzetiségi pedagógusok nem megfelelő nyelvi és szakmai felkészültségében, továbbképzési rendszerük megoldatlanságában, részben pedig — amint erre a bizottság Békés megyei tagjai rámutattak — a megfelelő szlovák nyelvű ifjúsági irodalom és szemléltetö- eszközök hiányában látják a nemzetiségi és nemzeti nyelvet oktató iskolákban. E negatív jelenségek felszámolása részben már meg is kezdődött. Az elmúlt három év alatt például 75 szlovák szakos pedagógus vett részt háromhetes nyelvtanfolyamon Szlovákiában, 6 az évente Budapesten szervezett továbbképzéseket is szlovákiai. szakemberek vezetik. Az Oktatási Bizottság a fenti továbbképzési formák továbbfejlesztését javasolja, mivel azok nem hozták meg a várt eredményeket. Ezért az Oktatási Bizottság felkérte az Országos Pedagógiai Intézet Nemzetiségi Tanszékét, hogy a Szegedi Tanárképző Főiskola Szlovák Tanszékével közösen dolgozza ki a szlovák nemzetiségi pedagógusok továbbképzési rendszerét. Ugyanakkor megbíz, ta a szakfelügyelőket, hogy a differenciált továbbképzés érdekében ők javasolják, melyik nemzetiségi pedagógusnak van szüksége alaposabb nyelvi és szakmai továbbképzésre. Az Oktatási Bizottság a nemzetiségi óvónők szakmai továbbképzése érdekében első lépésként jóváhagyta a rendszeres tapasztalatcserék szervezését. Ami az iskolák szemléltető eszközökkel és megfelelő szlovák nyelvű ifjúsági irodalommal való ellátását illeti, ezen a téren is tapasztalható valamelyes javulás, bár a nemzetiségi tantárgyak ellátottsága még mindig nem éri el a magyar tantárgyakét. Az Oktatási Bizottság véleménye szerint a végleges megoldás ezen a téren csak az oktatásügyi szervek további áldozatos támogatásával lehetséges. Az Oktatási Bizottság tagjai még számos értékes javaslatot terjesztettek elő. Szó esett például a jobb tankönyvek bevezetéséről, a nemzetiségi pedagógusok és tanulók közvetlen kapcsolatáról és csereutazásainak megszervezéséről szlovákiai iskolákkal, a Ludové Noviny fel- használásáról az anyanyelvi oktatásiban és más kérdésekről, amelyek mind hozzájárulnának az anyanyelvi oktatás színvonalának emeléséhez. Bárkányi Zoltán Egy pesti bérház hetedik emeletének erkélyéről lenézve elfogott a bizonytalanság, a félelem, labilisnak éreztem a környezetet és arra gondoltam: hátha éppen most szakad le az erkély. Amikor repülőgépbe ülve először emelkedtem a magasba, jól éreztem magam, s a kifejezés nem is fedi teljesen a valóságot, hiszen nagyszerű volt. Nagyszerű volt utazni, bízva az emberben, pilótában, s az ember alkotásában a gépben. Mindig tiszteltem és most is becsülöm azokat, akik bátran és rendszenesen úrrá lesznek a magasságokon, PZL-eken, AN— 2-eseken, AERO-motorokon szállnak felettünk, vagy szuperszonikus gépeket irányítva suhannak el az égbolton. A repülés szerelmesei ők, de ne feledkezzünk meg azokról sem, akik nemcsak repülnek, hanem ugranak is: az ejtőernyősökről. Vajon milyen érzés zuhanni? Vajon milyen emberek azok, akiknek szenvedélye e sport? A kérdések egymást követik bennem, amíg a békéscsabai repülőtérre visz a gépkocsi. Mozgalmas napra érkezeik. A 17— 19 éves fiatalok részére szervezett ejtőernyős-iskola részvevői összetett honvédelmi versenyt és elméleti vetélkedőt rendeznek. összetett honvédelmi verseny: ugrás a gépből ismeretlen terepre, majd minél rövi- debb idő alatt túljutni egy akadályokkal tűzdelt, öt kilométer hosszú terepszakaszon. Lövészet bukó alakra, gránátdobás, jelképes sebesültszállítás, víz feletti kötélhídon való átfüggesz- kedés — egymást követik a nehéz feladatok. Egy derűs pillanat — persze nem a „főhős” számára Valaki függeszkedés közben belepoty- tyan a vízbe. Szándékosan írom: valaki. Mert e balszerencsétől eltekintve ügyes fiú. Elérkezik a délután, amikor elméleti kérdésekre ad választ a „selejtezőkön” túljutott tíz versenyző. A zsűri elnöke Réti Antal, az MHSZ főtitkárhelyettese, játékvezető Bötkös Ferenc, az MHSZ-vezetők Lapja főszerkesztője. Egymást követik a kérdések — s a válaszok, amelyek legtöbbje jó és nem ritka a maximális pontszám. Helytállnak az ifjú ejtőernyősök az elméleti vizsgán is. Milyen kérdéseket kapnak? Felszabadulásunkkal, a Tanácsköztársasággal, Leninnel kapcsolatosakat, és természetesen az ejtőernyőzés is szerepel a „napirenden”. — Kinek lehet ugrást engedélyezni? A válasz nem is olyan egyszerű, hiszen hosszú, kitartást, tanulást, igénylő felkészülés előzi meg az első ugrást. Az orvosi engedélyen kívül elméleti és gyakorlati előképzésre van szükség, s csakis az ejtőernyős klubok tagjai hagyhatják el a magasban a repülőgépet. — Mik a .kitérés” szabályai? Ugyanis előfordul, hogy az ejtőernyősök túlságosan közel kerülnek egymáshoz a levegőben, s ez veszélyes lehet. Ki kell tehát térni és akárcsak a közúton, itt is megvannak a szabályok, amelyeket légi KRESZ- nek is nevezhetünk. Minden kérdést és választ természetesen nem sorolhatunk fel, de végül is egy sorrend alakul ki a közben végrehajtott lövészetet követően a tíz versenyző között. Négyen „ki* esnek”, hatan folytatják a vetélkedést. Aztán hárman maradnak. Űjabb „szakmai” feladat. Három összehajtott ejtőernyőt hoznak be a terembe, mindegyik hét hibát rejt magában, s közülük egy is nagy veszélyt jelenthet az ugró számára, bár végső esetben segít a mentő- ernyő. A feladat nehéz, de sikerül. Ismét a játékvezetőé a szó, illetve a tett, mert ezúttal pénzt oszt ki a versenyzők között. A szerencse folytán kinek az ötforintos, kinek-kinek pedig tíz-, illetve húszforintos jut. ■— Beszéljen arról a személyről, akinek arcképe a bankjegyeken látható. Kossuth. Petőfi, Dózsa. A válaszok után a versenyzők vissza akarják adni a pénzt, de a játékvezető azt mondja, tartsák meg. Valaki közbeszól: — Ha megengednék, én naJó erőnlétet kívánt, nagy fizikai igénybevételt jelent az öt kilométeres távon elhelyezett akadályok leküzdése gyón sokat tudnék beszélni Adyról... Végső feladat, egy magnós interjú. A dunaújvárosi Lakatos István és Odor Károly, valamint a kiskunfélegyházi Ke- reki Károly különszobába megy, ahol senkitől sem zavartatva elmondja, miért jelentkezett ejtőernyősnek, ki a bátor ember, s bátornak tartja- e magát? Az iskola tagjai visszafojtott lélegzettel, hallgatják a magnetofont. A legtöbb pontot Odor Károly éri el frappáns feleletével. Nem idézhetjük a háromperces interjút, de a bátorságról ez a véleménye: Nem az a bátor ember, aki nem méri fel tette várható következményeit, hanem az, aki látja a veszélyt, de úrrá lesz felelemérzetén és tudatosan leküzdi azt. A végeredmény: első Lakatos István, második Kereki Károly, harmadik Odor Károly. Mi sem mondhatunk mást az ifjú ejtőernyősöknek, mint amit Réti Antal mondott a verseny befejezésekor: További sok sikert! Vitaszek Zoltán Az ejtőernyős-iskolával egyidőber, rendszeresen tartják edzéseket a békéscsabai repülősklub tagjai, s baráti kapcsolatot alakítottak ki az ejtőernyősökkel. Képünkön: a start pillanata. (Fotó: Béla Ottó) Nagyon fontos az ejtőer nyő helyes összehajtása
