Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
Jól sikerült árubemutató és vásár Körösladányban Közös erővel biztosítsuk az 1971. éri termelés feltételeit! Interjú Nagy Mihállyal, a Körösök Vidéke Tsz Szövetség titkárával Az utóbbi hetekben megélénkült a tag- termelőszövetkezet ek érdekeinek képviselése a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségében. Naponta különböző problémákkal keresik fel a békéscsabai központot, hogy az idei rendkívüli időjárás miatt keletkezett károk áthidalására segítséget kérjenek, ugyanakkor tájékoztassák a szövetség vezetőit a termelőszövetkezetek helyzetéről. Most már részleteiben is kirajzolódtak a nyári ár- és belvíz után keletkezett károk, így a területi szövetségnél felélénkülhetett az érdekképviseleti munka. Ezzel kapcsolatban Nagy Mihályiéi, a szövetség titkárától néhány kérdésre kértünk választ. — Az 1910. évi ár- és belvíz milyen károkat okozott a Körösök vidékén.? — A szövetség gazdaságaiban 1969-ben 2 milliárd 596 millió forint összes termelési értéket állítattak elő. Ha ezt a számot veszem alapiul, akkor az ár- és a belvízkár 565 millió forinttal — ez a mérhető — 21,8 százalék. Kártérítés szempontjából azonban születtek nem mérhető károk is. Ilyenek voltak azok, amelyek az állatok mentésekor jelentkeztek: törés, súlycsökkenés, tejvisszaesés, a tojó baromfitörzs levágása,: Ezek a veszteségek szintén hatással vannak az 1970. évi termelésre és a jövedelem alakulására. — A keletkezett károk áthidalására milyen pénzügyi és gazdasági intézkedések születtek? Elegendő-e az eddig rendelkezésre bocsátott összeg? — Az 565 milliós kár rendezése — elvben — megtörtént Az Állami Biztosító 22,7 millió forintot folyósított a gyulavári Lenin Tsz-nek, a szeghalmi Rákóczi Tsz-nek és kilenc olyan közös gazdaságnak, amely korábban vízkár biztosítást kötött. Az állami költségvetésnek kellene rendezni az 1017-es kormányhatározat alapján 151 millió forintot. A fennmaradó 391 millió forint ár- és belvízkár teherviselése a szövetkezetek vállára hárul. Megvizsgáltuk a S91 millió forint kár elviselésének lehetőgépekkel rendelkezik, 560 régi gép helyett kap majd moderneket Ezenkívül épül egy teljesen új kötöttárugyár is. A legkorszerűbb berendezések kerülnek a kikészítőkbe: megkétszereződik a nemes kikészítésű áruk meny- nyisége. Az él-, forma- és színtartó, gyűrhetetlen, mosható, de vasalni nem kell, nedvszívó anyagok az eddiginél lényegesen nagyobb mennyiségben lesznek majd találhatók a boltokban. A konfekciógyárak gépparkja cserélődik ki a legnagyobb mértékben: 25 ezer varrógéptől válhatnak meg, a gyorsvarrógépek aránya jelenlegi 25 százalékról 75 százalék-, ra emelkedik, s lényegesen több lesz a speciáLlvarrógépek száma is. Ettől nemcsak szebbek, tar- tósabbak lesznek a konfekcióáruk varratai, hanem a szalagokon dolgozók munkája is köny- nyebbé válik. A mintegy 15 milliárdos rekonstrukció során általában is 'kedvezőbbé válnak a munkakörülmények a textil és a ruházati gyárakban^ s ei. önmagában is lényeges változás. Ebben az ágazatban dolgozik a legtöbb nő, (női ipar, s ezek az intézkedések konkrét lépéseknek számítanak sok ezer fiatal lány, családos asszony helyzetének javításában). A több, a szebb, olcsóbb textiltermék a boltokban ugyanakkor más oldalról javítja majd a nők életkörülményeit. Persze: ezek a férfiaknak is szükségesek, de tessék csak megfigyelni — nőt, egyedül vásárolni, ruha- boltokban, ez előfordul, de a ségét. Figyelemre méltó eredményt kaptunk. Megállapítottuk, hogy az 1970-re tervezett részesedés és a termelési alapok csökkentése, a biztonsági alapok teljes felszámolása nem elegendő erre a célra. Mintegy 120 millió forint olyan veszeséggel számolunk, amelyet csak majd; a szanálási eljárás során pótol-! hatunk. Ügy érezzük, hogy a j tag-termelőszövetkezetek — né- ’ hánytól eltekintve — nagyon | gyenge eredménnyel zárnak. I Tartalékok nélkül mennek át a í következő esztendőbe. A szaná- ' lásnál várható hitelekkel, vala- j mint forgóeszköz hitelekkel és a i további óvadékkal — 20—30 millió forint — megnövekedett terhek az év hátralevő részében fokozottan jeletkeznek és nehezítik a továbbfejlődést. — Milyen a jelenlegi gazdasági helyzet a tsz-ekben és mi várható év végén? — Az 565 millió forint bevételi csökkenés rányomja bélyegét erre a gazdasági évre. 1969- ben a szövetség termelőszövetkezetei 12 százalékos termelésbővítésre voltak képesek. Most 21,8 százalékos termelésiérték- kieséssel számolunk. Ha a két adatot összevetem, akkor világosan látható, hogy 1970-ben a korábbi évhez képest nincs meg az egyszeri újratermelés lehetősége. Már most kimutatható az év végi kilenc százalék hiány. A párt és a kormány azt a célt tűzte ki, hogy az egyszeri újratermelés anyagi feltételeit, ahol lehet, ott a bővített újratermeléshez szükséges anyagiakat teremtsék elő a szövetkezetek és a termelésit, a termelés-bővítést ennek megfelelően valósítsák meg Ügy érzem, hogy a Körösök térségében gazdálkodó szövetkezetek a negyedik ötéves terv első évében hátrányos helyzettel indulnak. Éppen ezért valamennyiünknek — államigazgatás, pénzügyi szerv, tsz-szövetség — össze kellene fognunk, hogy közös erővel biztosítuk az egyszeri újratermelés feltételeit 1971-re. Ebben látom a IV. ötéves tervben előirányzott fejlesztési célkitűzések megvalósításának feltételét. Mindezek ellenére elmondhatom, hogy a keletkezett károk ■■■■■■■■■■■■■■^■■■■■■■■aBaaaaaaaaaaaaaaaaa«aM* férfiakat általában mindig „elkísérik”. Fonalból 1975 végére 25 százalékka lesz több a termelés, szövetből 150 millió négyzetméterrel, alsó- és felsőruházati kötöttáruból 55 százalékkal, ruhaipari termékből 50 százalékkal. Lényegesen nagyobb lesz a szintetikus szálak felhasználása, amelyek a divatos igényeknek megfelelő tulajdonságú áruk előállításához nélkülözhetetlenek. Például lényegesen köny- nyebbek lesznek a ruházati anyagok, s egy-egy télikabát „alakjában” nem kell majd súlyos kilókat cipelni vállainkon. Ezt a „tendenciát” jól tükrözi az, hogy a program befejezte- kor az előállított termékek súlyának növekedése éppen a fele lesz a termelési érték növekedésének. Ez a lényeg: nemcsak mennyiségi növekedést eredményez ez a fejlesztés, hanem rendkívül jelentős minőségi változást is. Egyfelől a termékek színvonalában, másfelől a gyárak gazdálkodásában, munkájában. Ez a korszerű technika, amely most beköltözik a textil- és ruhagyárainkba — valóban korszerű, az eddiginél lényegesen hatékonyabb munkát tesz lehetővé. Ha a technikához igazodik majd a szervezés, a termelésirányítás, és a szakértelem színvonala is. Ezeknek „beruházásáról” már a vállalatoknak, saját maguknak , kell gondoskodniuk. (Következik: A vezető új mun- j katársai) Gerencsér Ferenc áthidalására az államtól kapott óvadék nagymértékben segítette a következő gazdasági év előkészítését. Műtrágya-visszamondás nem volt. Legtöbb tsz kicserélte őszi búza vetőmagját is. Igen jelentős politikai eredménynek számít az isi, hogy eddig mindegyik termelőszövetkezet tudott tagjainak előleget fizetni. Ezt a tényt nagyra értékelem. Figyelemre méltó ez azért is, mert a bevételi kiesések miatt jelentős mérleghiány várható. A rendszeres előlegfizetéssel jó közhangulat teremtődött a tsz-ekben. Kilépés, elvándorlás alig fordult elő, viszont több szövetkezetben új belépők jelentkeztek. — Véleménye szerint helyesen és jól értelmezik-e a tsz-ek és a pénzügyi szervek a tsz-tör- vényben és az 1028-as kormányhatározatban írtakat, amely az óvadékkal gazdálkodó tsz-ek tagságának 1970 évi jövedelmének elszámolására vonatkoznak? — Sok vitát okoz az 1970. évi részesedés értelmezése. A tsz- törvény és az 1028-as kormány- határozat félreérthetetlenül kimondja, hogy a felsőbb szervek a részesedési tömeg vizsgálatát folytassák, nem pedig a jövedelem-színvonal ellenőrzését. A tsz-törvény és az 1028-as kor- mánhatározat lehetővé teszi, hogy olyan rossz esiztendőben is, mint az idei, a tsz-tagság kellő jövedelemhez juthasson a közös munka teljesítésének arányában. Ezek az előírások kimondják, hogy a tsz-tagság részesedése a kritikus évben milyen módon alakulhat. Az a gyakorlat, hogy az előző két esztendő tagrészesedés átlagának 80 százaléka fizethető ki 1970-ben elfogadható és rendkívül kedvező valameny- nyi szövetkezet részére. Meg. győződ esem, hogy az így kialakított összegből elvégezhetők a soronlevő munkák. E részesedési tömeg felhasználására kapjanak önálló döntési jogot a gyakorlatban is a termelőszövetkezeti vezetők! Legjobb belátásukkal úgy oldják meg és szervezzék a gazdasági feladatokat, ahogyan azok a közösség érdekének a legjobban megfelelnek. Sajnos több helyen a részesedési tömeggel folytatott gazdálkodás jogát el akarják vitatni a tsz-ektől. Véleményem szerint ezt nem elvitatni kellene, hanem a vezetőkben megszilárdítani azt a tudatat — mi, a tsz- szövetség ezt tesszük —, hogy a törvényben biztosított részesedési tömeggel okosan gazdálkodjanak. — Több tsz-ben terven felül új tevékenységbe kezdtek, hogy a helyi lehetőségek jobb kihasználásával könnyítsenek pénzügyi helyzetükön. E törekvések anyagi konzekvenciáit elismerik-e a felsőbb szervek? — Tudomásom szerint nincs egyetértés a terven felüli új tevékenységek anyagi konzekvenciáinak megítélésében,. Egy-egy új üzemág beléptetésénél fie- lyenként vonakodnak az üzemágra eső részesedés csökkentett tömegének figyelembevételétől. Azt mondják: gazdálkodjon a termelőszövetkezet az előző két év tagrészesedés átlagának 80 százalékából és majd év végén — ha szükséges — figyelembe veszik az új tevékenység részesedési tömegét. Az ilyen megítélés nem helyes, bizonytalanságot szül. Jó lenne idejében felszámolni a bizonytalanságot, hogy az új tevékenységbe kezdő gazdaságokban mennél gyorsabban rendeződhessenek az anyagi gondok — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Nagy Mihály elvtárs. Dupsi Károly BgÉj mSEMS 3 1970. OKXUBEK 18. A „Modern háztartás — több szabad idő” országos mozgalomhoz csatlakozva rendezett kiállítást október 5 és 11 között a Körösladányi ÁFÉSZ. A több mint egy hétig nyitva tartott, háztartási gépek és eszközök kiállítását jól egészítették ki a karcagi FÜSZÉRT Vállalattól kapott konzervkészítmények. Képünkön a modern háztartást megjelenítő kiállítás egy részlete látható. Fotó: Balkus !■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■•■■■•■■■■■■■aflaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa'aaaaaaaaaaaaaa* Export Vésztőről Vésztő Nagyközség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága előtt a közelmúltban hangzott el jelentés a községben működő Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Szövetkezet vésztői részlegének elmúlt évi tevékenységéről és ez évi tervéről. Az írásos beszámoló szerint az elmúlt évben huszonötén dolgoztak a részlegnél és ez a szám ebben az évben már ötvenhatra emelkedett. 1969-ben a termelési érték 2 millió 800 ezer forint volt, míg ebben az évben ez a szám kilenc hónap alatt már meghaladta a 3 és tél millió forintot. Az üzemiben előállított termékek nagy része exportra kerül. Így a Szovjetunió részére 10 ezer női ruha készült, ezenkívül szállítottak az NDK-ba és Romániába is; műbőr zakót, műbőr szoknyát és női nadrágot. Természetesen az export mellett nem feledkeznek meg a belföldi piacról sem. Az elmúlt évben összesen 35 ezer darab férfi munkaruháit, női munkaköpenyt, zsugorított női műbőrkabátot, férfi- és női orkánt, esőkabátot és más ruhát gyártattak. V Újabb 40 munkalehetőség Mezőhegyesen II szovjet Fiat gépkocsik műszerfalait szerelik A Mezőhegyesi Vas-, Fa-, Fém- és Gépipari Szövetkezet és a Budapesti Mechanikai Mérőműszerek Gyára között megállapodás jött létre, amelynek értelmében a mezőhegyesiek a szovjet Fiat gépkocsigyártás programjában a műszerfal egy részét, a kilométer, az olaj, benzin és a víz mérőműszereket szerelik össze a jövőben. Berki Lajos, a szövetkezet elnökhelyettese és Pintér Imre műszaki vezető tájékoztatása szerint a megállapodás lehetővé teszi, hogy Mezőhegyesen újabb 40 asszony és lány helyezkedjen el az iparban. Tervek szerint a szövetkezet még 1970-ben megkezdi a termelést s ha a mechanikai mérőműszerek gyára meg lesz elégedve a mezőhegyesiek munkájával, úgy 1971 második fél évében újabb megrendelést ad a szövetkezetnek. ' Ez azt jelenti, hogy Mezőhegyesen a jövő év végén mintegy 60 asszony és lány dolgozhat a ktsz-ben. A jelenlegi program azt is jelenti, hogy a szövetkezet évente mintegy 200 ezer műszerfalrészt szerel össze. Termelési értékben ez hatmillió forint. A precíziós munkához szükséges műhely kialakítását már megkezdték és a jövő hónap végére szeretnék beindítani a munkát. Filmpályázat KISZ-alapszervezeleknek Október 22-től játsszák a megye filmszínházai Vas Judit Befejezetlenül című tudományoslélektani filmjét. Ezzel kapcsolatos pályázatot hirdet a gimnáziumi, szakközépiskolai, ipari és mezőgazdasági szakmunkáskép- ző-intézeti KISZ-alapszervezetek számára a KISZ Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Mlozi üzemi Vállalat. Az első díj 500 forintos könyvutalvány és 5 darab 10 előadásra szóló mozibérlet. A második díj 400 forintos könyvutalvány és 4 darab 10 előadásra szóló bérlet, a harmadik 300 forintos utalvány és 3 darab bérlet. A negyedik, ötödik, hatodik helyezettek könyv- jutalmat és 10 előadásra szóló bérletet kapnak. A pályázat kiírói nem határozzák meg a készülő munkák címét, s szabadon választható a forma is. A pélvázat mottója: „Az illetékes felelőssége”.
