Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-17 / 244. szám

MA Világ proletárjai, egyesüljetek !- - > MEGYEI PÁR Ttf töfitSÁG’ í S. A 1970. OKTOBER 17., SZOMBAT Ara: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 244. SZÄM KORREKT KAPCSOLATOK (3. oldal) AZ EGY SZÁZALÉKÉRT (3. oldal) HOGYAN TÖRTÉNT A VÉSZTŐI GYILKOSSÁG? (4. oldal) A szocializmus a népnek épül Sokszor hangsúlyozzuk, hogy pártunk munkáspolitikát foly­tat. Döntéseiben, elhatározásai­ban elsősorban a munkásosztály érdekeiből indul ki. Nem mond-e ez ellent annak a má­sik állításnak, hogy minden, ami ebben az országban törté­nik nemcsak a munkásosztály, hanem az egész nép javát szol­gálja. Hiszen a munkásosztály szőkébb kategória, mint maga az egész nép. Pedig ebben semmiféle el­lentmondás nincs. A magyar munkásosztály a hatalom ki­vívása és megszilárdítása után is teljesíti nagyszerű történel­mi hivatását — szövetségeseivel összefogva — a szocializmus fel­építését. Amint a X. pártkong­resszus irányelvei is hangsú­lyozzák: „A szocializmus építé­sében a munkásosztálynak az egész dolgozó nép érdekeit ki­fejező és szolgáló céljai, forra­dalmi eszméi válnak valóra.” Tehát a párt és az állam min­den tevékenységében a legfon­tosabb munkásérdek a szocia­lizmus felépítése. A szocializ­mus viszont — amely magában foglalja mind a gazdasági, mind a társadalmi élet, mind az élet- színvonal magas fokát — nem­csak a munkásosztálynak, ha­nem az egész népnek épül. így válik a munkásérdek valójában az egész nép érdekévé. Ugyanúgy nincs és nem is le­het szűkén vett „pártérdek” sem. Emlékezetesek még sokak előtt azok a szavak, amelyeket Kádár János elvtárs ezzel kapr csolatban még a VII. pártkong­resszuson mondott, amikor ki­fejtette, hogy pártunk a „mun­kásosztály akaratából, a mun­kásosztály harci céljainak meg­felelően kormányozza az orszá­got. De nem ura’kodik, hanem szolgálja a népet!” Majd meg­fogalmazva a kommunisták jel­lemző tulajdonságait kifejtette, hogy a kommunistának nem kell másnak lennie, mint a töb­bi ember, nem különös, hanem közösségi embernek kell lennie, mert „a kommunista csak úgy tud boldog lenni, ha minden dolgozó emberrel együtt lesz boldog”. A párt gyakran hivatkozik a kommunistákat, a munkásosz­tályt jellemző tulajdonságokra. Sőt, a kongresszusi irányelvek ki is hangsúlyozzák: „A mun­kásosztály meghatározóan befo­lyásolja a dolgozók minden ré­tegét; szemlélete, magatartása, fegyelme kihat az egész társa­dalomra. E hatás fokozása egész társadalmunk érdeke.” A párt tudatos munkáspolitikája viszont — amely egybevág az egész társadalom legalapvetőbb érdekeivel — felerősíti, tuda­tossá teszi azt a hatást, amit a munkásosztály létével, szemlé­letével, helytállásával, a szo­cializmus építésében betöltött vezető szerepével társadal­munkban elfoglal. Persze sokszor beszélünk a szocializmusról, de ritkán me­ditálunk el afelett, hogy ez va­lójában mit is jelent a nép szá­mára. Igaz, hogy az ideológiai és a politikai terminológia pon­tosan körülhatárolta ennek a szónak valódi értelmét, tartal­mát, Az emberek többsége azonban — különösen az egy­szerű emberek, akik a többsé­get alkotják — valójában így teszik fel a kérdést: mit ad ne­kem ez a társadalom ? Az egysze­rű ember számára a számvitel roppant egyszerű, összeveti jobb-e a maga és a családja mai élete, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt volt. Most, kong­resszusra készülve dicsekvés nélkü] megállapíthatjuk, hogy nemcsak az egves családok, de egész népünk ma jobban él, mint 10 vagy 5 évvel ezelőtt is. Ez vonatkozik az életszínvonal­ra éppen úgy, mint ez ember­ségre és a megbecsülésre. A szocializmus szó ma már a mi hétköznap nyelvünkben is állandóan ott szerepel. Mert a szocializmus nálunk nem egy­szerűen társadalmi berendezke­dés. nem egyszerűen a termelő- eszközök tulajdonár nyugvó társadalmi forma, hanem ma már életforma. A szocializmus a központi helyre az embert állítja, mert a szocializmus ma­ga a humánum — az ember, a felszabadult ember társadalma. A dolgozók tudják, hogy kö­vetkezetesen teljesítjük a szo­cializmus egyik alapelvét, hogy a termelés emelkedésével arányban szüntelenül javulnia kell a dolgozó tömegek élet- színvonalának. Persze egyik év­ről a másik évre ebben a vo­natkozásban nem lehet látvá­nyos fordulatokat elérni. De már egy ötéves terv vonatko­zásában — például a most be­fejeződő harmadik ötéves terv folyamán is — határozottan lát­szik, hol voltunk az életszínvo­nallal a tervidőszak kezdetén és hova jutottunk el ennek az évnek a végéig. Hová akarunk haladni az el­következő öt esztendőben? Er­re az országgyűlés nemrég be­fejeződött ülésszakán elfogadott negyeik ötéves tervtörvény vi­lágos választ ad. Egyik terüle­ten lassabban, máshol gyor­sabban, előre megyünk. Ez a stabilitás és folyamatosság szin­tén a szocializmussal járó tu­lajdonság. A dolgozó milliók és az egyes családok maguk is bátran tervezhetnek előre. A magyar népgazdaság fejlődése és a hazai életszínvonal —ép­pen a kapitalista társadalom hagyatéka miatt — még ma is elmarad a gazdag államok fej­lettségi szintjétől. De biztosak vagyunk abban, hogy a szocia­lizmus építésével, ha nem is hamar — de történelmileg be­látható időn belül — a még meglevő elmaradásunkat is si­kerül leküzdenünk. És még valamit. A szocializ­mus nem egyszerűen a népnek épül, de egyszerűen nem is va­lósulhat meg a nép mindenna­pos alkotó tevékenysége nél­kül. Ez is a szocializmus ter­mészetéhez tartozik. Rócz Lajos II cukorríua gépi betakarításán; k bemutatója Mezőhegyesen Két kiváló gép Szekszárdiról MINI MAGAZIN (6. oldal) JÖVÖ HETI RADIO­ES TV-MÜSOR (10. oldal) Bíszku Béla Az ország területén, így me- | gyénkben is négy éve vásárol- hatnak a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok NDK és csehszlovák gyártmányú cukor- répa-betakarító gépeket. Ezek a gyakorlatban általában jól be­váltak. Ezek után jogosan kér­dezhetjük: vajon tud-e újat ad­ni a Mezőhegyesi Állami Gaz­daságban tegnap, október 16-án megtartott cukorrépa gépi be­takarítási bemutató? A rende­ző szervek — az állami gazda­ság és a Mezőhegyesi Cukor­gyár — 70—80 érdeklődőre szá­mított Csaknem 250-en jelen­tek meg Békés, Csongrád, Haj­dú és Szolnok megye állami gazdaságaiból, hogy a már előbb említett cukorrépa-beta- karító gépek mellett megtekint­sék a francia gyártmányú MATRO hatsoros, három me­netes és a hazai gyártmányú, ugyancsak hatsoros, három me­netes cukorrépa-betakarító gép­sor munkáját. A gépi bemutató slágerei a hazai gyártmányú gépek vol­tak. Ezek Sz'kszárdon, a Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat műhelyeiben készültek két év­vel ezelőtt. A gépkísérleti inté­zet tavaly minősítette a CK— 6-os röndrerakó és kiszedő, va­lamint a CR—6-os rendfelszedő és rakodó gépet. Véner Zoltán, a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat műszáki fej­lesztési osztályának vezetője kérdésünkre elmondotta, hogy az általuk gyártott gép 60 szá­zalékkal olcsóbban üzemeltet­hető — egy hold répa felszedé­sére vonatkozik az adat —, mint az NDK. illetve a cseh­szlovák gyártmányú cukorrépa­betakarító gép. Ezekkel a gé­pekkel 700—800 forintba kerül egy hold cukorrépa betakarítá­sa, a szekszárdi konstrukcióval pedig 420—480 forint. Keszthe­lyi Zoltán, a battonyai Petőfi Tsz elnöke, országgyűlési kép­viselj tetszését nemcsak a ki­váló munkateljesítmény és a minőségi munka ragadta meg, hanem az az árajánlat is, ame­lyért ezeket a gépeket az AG- ROKER forgalomba hozná, ha a termelőszövetkezetek vagy az állami gazdaságok megrendel­nék. ú om panemiKezimen A Belügyminisztérium kom­munistái pénteken tartották meg pártértekezletüket, ame­lyen részt vett és felszólalt Biszku Béla. az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. An- da János, a minisztérium párt- bizottságának titkára tartott be­számolót, majd megválasztották az új pártbizottságot, amelynek ismét Anda János lett a tit­kára. (MTI) Vezetik gazdaságpolitikai szabadegyeteme Két tagozaton szervez 10 elő­adásból álló továbbképzést az MSZMP Békés megyei Bizottsá­ga Ipari és Művelődési-Propa­ganda Osztálya, a Megyei Ta­nács V. B. Ipari, Építési és Víz­ügyi, valamint pénzügyi osztálya, s a TIT megyei szervezete. Az elsőt a tanácsi vállalatok veze­tői — igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők, párttitkárok, szb- titkárok, KISZ-titkárok —, a másodikat a minisztériumi vál­lalatok középvezetői — főosz­tályvezetők, osztályvezetők, cso­portvezetők, s párttitkárok, szb- titkárok, KISZ-titkárok — ré­szére. A szabadegyetem október 28-a és 1971. március 17-e közötti előadásain többek közt olyan témákról lesz szó, mint a módo­sított közgazdasági szabályozók alkalmazása, az üzemi döntési rendszerek, a verseny és a mo­nopólium, a vállati információs rendszer, a társadalmi szervek szerepe a vezetésben. Ezenkívül az I. tagozaton a tanácsi gazdál­kodás néhány elvi és módszer­tani kérdéséről, a II. tagozatom a vállalati munkaerőpolitikáról, a munkahelyi követelményekről beszélnek majd az előadók: egyetemi oktatók, minisztériumi és tanácsi vezetők, kutatóintéze. tek munkatársai. I A szabadegyetem két tagoza­tára október 20-ig lehet jelent­kezni a TIT megyei szervezeté­nél. Magyar páncélkocsi-egység a „Fegyverbaráfság” hadgyakorlaton Telje, l-ndvl "1 fe’ylk a „Fegp \ erha> átság’ elnevezésű hadgyakorlat az NDK területén. Ké­pünkön; magyar yáncétkocsi egység készenléti állapotban. (MTI fotó: Fut Urna un íelv.J

Next

/
Thumbnails
Contents