Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-11 / 213. szám
¥ Munkaeröforgalom az építőiparban Az építőipari munkaerőforga- kxm mélyreható elemzését az indokolja, hogy az építőiparban lényegesen nagyobb a munka erővándorlás, mint a népgazdaság egyéb ágazataiban. Az ipar ban 1968-ban és 1969-ben általában a teljes létszám 90—94 százaléka cserélődött ki, de az építőiparban ez az arány meghaladta a 125 százalékot is. Tehát negyedével több volt a belépők és kilépők száma, mint az átlagosan foglalkoztatott létszám. Így az állami építőiparban tavaly összesen 112 400 új dolgozót vet tek fel, s ugyanakkor 101 360 munkás távozott. Mindezt figyelembe véve. az Építésügyi és Vá* rosfejlesztési Minisztérium több évre visszatekintő felmérést végzett. Megállapították, hogy az utóbbi évekből az építőiparban nagyobb ütemben növekedett a dolgozok keresete, mint a telepített iparban. Az építők munkakörülményei viszont kedvezőtlenebbek, a munka általában idényjellegű Ó3 gyakran változik a munkahely, hiszen ahogy az egyik épületet átadták, to- vábbvanulnak más munkahelyre. A nagy munkaerőforgalom jelentős munkaidő-kiesést okoz a termelésben. A számítások szerint tavaly az építőiparban mintegy 5 ezer dolgozó egy évi munkája veszett kárba a fluktuáció miatt. A fluktuáció csökkentésére már sok vállalatnál tettek intézkedést, de sajnos, még az az általános, hogy nem a munkaerő megtartására, hanem a munka erő megszerzésére fordítják erőfeszítéseiket. Fontos feladat hogy valamennyi vállalat részletesen elemezze a munkaerő- mozgás okait, s ennek megfelelően elsősorban a munkaerő megtartására tegyen intézkedéseket. Így gondoskodni kell a munkakörülmények, a munka- szervezés, a szociális ellátás javításáról, a lakásépítkezések anyagi támogatásáról, a törzs- gárdatagok megbecsüléséről. A szabadidő növelése érdekében megfelelő összhangot kell teremteni a munkaidőbeosztás és a közlekedési lehetőségek között. Hatékony ^zköze lehet a munkaerő megtartásának a szakmunkástanulókkal kötött tanulmányi szerződések rendszerének kibővítése is. Csak a kemény munka csökkenti a belvízkárokat Beszélgetés Cseszkó Sándorral, a mezőkovácsházi járási pártbizottság első titkárával Hónapok választanak el ben- nünket a súlyos katasztrófával ] fenyegető árvíz elleni, emberfeletti küzdelemtől. A nagy erőfeszítések emlékeit újra meg j újra feleleveníti a nagy veszély ( káros utóhatása. Az, hogy me- j gyénkben nemcsak a kitöréssel fenyegető folyók partjai men-1 tén, hanem a távolabbi részeken, így a mezőkovácsházi járásban is hetekig, hónapokig, mondhatnánk az év eleje óta víz alatt állt a termőföldek nagy része. Az árvízveszély tetőfokáig kialakult riadalom azóta sem J szűnt meg, legfeljebb aggodalommá, csüggedéssé vált a hatványozódó károk láttán. A sok esőzés ugyanis nemeseik a gabonát, hanem szinte minden növényfajta termését is alaposan megvámolta. Ráadásul a talajvíz megingatta jónéhány régi vályogház alapjait a megye legtöbb községében'. '1 — Mi jellemzi 3 szövetkezeti gazdák hangulatát ezekben a napokban? — Eléggé vegyes hangulat uralkodik járásunkban. Az emberekben. nagyobb a kétségbeesés, a csüggedós, mint a bizakodás. S az óv elején különböző akciókat szerveztünk, s azt tárgyaltuk, hogyan tudnánk növelni a járásban a növénytermesztés és állattenyésztés hozamait az idén és a következő években. Ám az esztendő sok csapadékkal kezdődött és folytatódott napjainkig. A mindig nagyon derülátó, a nehézségek ellen fáradhatatlanul küzdő községi és termelőszövetkezeti vezetők is mondják: ha nem fordul szárazabbra az időjárás, utcasorok lakóit kell kitelepíteni a lakóházak növekvő dőlési veszélye miatt. Emiatt is, de a csökkent terméseredmények és jövedelemkiesés miatt is csüggednék Termékük jó részét exportálják ■■■■MM , ..................... A z utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a Szarvasi Vegyes Háziipari Szövetkezet termelése. Ugyanakkor megszaporodott a vidéki részlegek száma is. Jelenleg — Szarvason kívül — Medgyescgyházán, Vésztőn és Mezőtúron működik a szövetkezetnek részlege. A nagy varrodai- és játékkészítö-részleg, valamint az említett vidéki részlegeik több millió Ft értékű játékbabát és egyéb ruházati cikket exportált 1969-ben. Idei termelési értékük jóval túlhaladja a múlt évit. Képünkön a villany- meghajtású szabászgépet mutatjuk be, munka közben. Fotó: Balkus _ _ Makón Uj gépeket kísérleteztek ki a hagymatermesztés korszerűsítésére wnVmoi Kamu+o+A+ ««*,^.1- ------■— É rdekes szakmai bemutatót tartottak a múlt héten, stílszerűen Makón. A Maros menti várost ugyanis nyugodtan nevezhetjük a hagymatermesztés fellegvárának. A Dél-alföldi Mező- gazdasági Kutató Intézet és a Makói Gépipari Vállalat megoldotta a hagy matermes ztÓ3 egész folyamatának gépesítését, s bemutatta a megjelent szakembereknek. Az erre a célra konstruált gépeket egyébként a mezőgazdasági kiállításon a nagyközönség részére is bemutatják. A szakemberek évek óta nagyon sokat vitatkoznak arról, hogy magról vagy a dughagy- máról érhető-e el a kedvező terméseredmény. Az első módszer kevesebb munkát igényel; a másodikkal jobb minőségű hagymát lehet termelni, de lényegeden nagyobb munkaerő ráfordításával. A makói gépek körülbelül 80 százalékkal csökkentik a dug- ha gymáról való termesztés munkaerő-igényét. S manapság, amikor a mezőgázdaságban is egyre kevesebb a munkáskéz, ennek rendkívül nagy a jelen-, tősége. A teljes termesztési folyamatban több gép vesz részt. A dug. hagymákat kiültető gép például naponta 4—5 katasztrális holdon tudja elvégezni a feladatát, (ősz. szehasonlításul: egy dolgozó egy nap alatt körülbelül 100 négyszögölt tud teljesíteni, tehát a gép 60—80 ember helyett dolgozik!) Külön gépek végzik a növényápolási, illetve a növényvédelmi munkákat. Rendkívül termelékenyen dolgozik a szedőgép is: öt sort szed ki egyszerre és a hagymát rendre is rakja. Teljesítménye napi 8 katasztrális hold. Mindezeken túl rendkívül kedvező terméseredményeket sikerült elérni a gépekkel dolgozó kísérleti gazdaságban: holdanként 140—160 métermázsa a kézzel művelt területeknél elérhető 50—80 mázsával szemben. A makói vállalat a gépeket egyelőre egyedi termékként állítja elő, és így az ára az éloö pillanatban magasnak tűnik. A megtérülési idő azonban rendkívül rövid, elegendő megrendelő esetén pedig az AGROTRÖSZT. ön keresztül 40 százalékos dotációt kaphatnák a termelőszövetkezetek. Mivel kisebb terület esetén a munkákat nagyon gyorsan el lehet végezni, a tsz-eknek közösen ie érdemes lehet megvásárolni ezeket a gépeket. Megyénkben azonban nagyon sok közös gazdaság egészen nagy területen foglalkozik hagvmatermesztéssel. Csak néhány példa: a kaszaperi Lenin hagymaterülete 170, a szeghalmi Petőfié 128, a békéscsabai Leniné 126, a tót- komlóú Haladásé 120 katasztrális hold. S már a makói bemutató után is előfordult olyan eset, hogy egyik-másik tsz elhatározta a hagymaterület növelését. A jelenlegi felvásárlási árak mellett úgy tűnik: érdemes. A komplex gépesítés bevezetésével pedig valószínűleg a szakemberek vitája is eldől, mégpedig a dughagymáról való termesztés javára. Mindenesetre most már a megrendelőkön a sor... *. t. több helyen az emberek. A belvíz okozta nagyarányú gyorno- sodás és a különböző gombabetegségek miatt holdanként 6—8 mázsával csökkent a búza tér mésátlaga. A paradicsom, a dinnye, a cukorrépa és még több minden is kevesebbet ígér, mint másfél, két hónappal ezelőtt. Hat községünk termelő- szövetkezeteiben az átlagosnál súlyosabbak a károk. — Nem okoz még nagyobb csüggedést mindezek nyílt fel sorolása? — Hiába próbálnánk szebbé festeni a valóságot, nem segítené, hanem rontaná a hangulatot. Éppen ezért arra biztatjuk a termelőszövetkezet vezetőit és pártaktivistáit, hogy egyéni és csoportos beszélgetéseken, a vezetőségválasztó párttaggyülé sen és a közgyűlésen is nyíltan tárják a tagság elé: miből mennyi a kiesés, mennyi jövedelemmel lehet számolni év végén. Egyúttal mozgósítsanak mindenkit a soron következő betakarítási munkákra, a jövő évi termés alapját képező őszi szántásra, vetésre. Mi, a járás vezetői is ennek megértetésére törekszünk, főleg a legtöbb kárt szenvedett szövetkezetekben. Azt is el szeretnénk érni, ahol szükséges, adjanak gépi és emberi erőket az őszi munkák fel végzésére. — Van-e lehetőség a keletbe zett károk mérséklésére? — Sok mindent meg lehet még menteni, ha sikerül mindenkiben feloldani a kétségbeesés görcsét. A mezőkovácsházi járást emberemlékezet óta nem érte ilyen nagy természeti csapás. Szokatlansága miatt min denkire nagyobb hatást gyakorolt. Nehéz, de nem kétségbeejtő a helyzetünk. Ugyanis a kukoricatermés elég jó, ráadásul a szövetkezet többségének tarta léka is van. A szálastákarmány- készlet is olyan, hogy jó beosztással át tudják teleltetni az állatállományt. Megítélésünk szerint nem indolkolt az, amit egyes szövetkezetekben hangoz tatnak, hogy az átteleltetést csak a törzsállomány egy részének eladásával tudják megoldani. Jelentős takarmánytartalékkal rendelkeznek a háztáji gazdaságok is. A száLastakdrmány készlet növelésére pedig még sok lehetőség kínálkozik. A helyenként kisebb-nagyobb mértékbén csökkenő közös jövedelem sem indokolja a soron • következő munkák ütemét, sikerét fékező csüggedést és kedvetlenséget. A járás szövetkezeti gazdáinak többsége anyagilag megelőzött ember. Az kétségtelen, hogy nem könnyű az élet- körülményeik szebbé, jobbá tételére tartalékolt összegeik egy részét, vagy egészét a mindennapi szükségletre fordítani. Nem vigasz, de tény, hogy a Szamos, köziek és a megye északi járásaiban lakók is még jelentősebb károkat szenvedtek, jóval hátrányosabb helyzetben kezdik lakóházaik helyreállítását, a következő gazdasági évek sikereinek megalapozását. Mindezek őszinte elmondásával nem „fellelkesíteni” akarjuk járásunkban az embereiket, hanem megértetni velük, hogy a károkon való tépelődő csüggedés helyett hasznosabb az azokat mérsékelő, akarattal fűtött mindennapos munka. K. I. A tejellátás A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi, szeptember 9-i, aktívaülésén, ahol ,,A lakosság tej- és tejtermék-igénye- nek kielégítését befolyásolj tényezők” című vizsgálat beindítását tárgyalták meg, elhangzott az a megjegyzés, hogy Csabán, a Kossuth tértől az állomásig bárki kilenc helyen fogyaszthat szeszes italt, poharas tejet viszont csak egy helyen. Olyan boltokkal sem bővelkedünk megyénkben, ahol reggeltől estig lehet tejet vásárolni. Viszont sok olyannal, amelyekben csak reggelente kaphatnak azok, akik közvetlenül a nyitás után érkeznek. A vizsgálat pontos képet ad majd minderről. Tény, hogy amíg országos átlagban 160, megyénkben csak 140 liter a személyenkénti évi tejfogyasztás. Hol van az egyes nyugati országok lakosságának átlagos 260 —360 liter közötti fogyasztásától? Természetesen nem akarja senki sem például a svájciakkal tejfogyasztási versenyre buzdítani a Békés megyeieket. A népi ellenőrök is egyszerűen azt kutatják, hogy a megye gazdaságaiban a jelenlegi fogyasztásnál jóval nagyobb mennyiségben megtermelt tejre valóban nincs-e igény, avagy nem jutnak hozzá a lakosok a nekik kedvező időben és helyen. Az orvosok által sokat hangoztatott változatos és egészséges táplálkozáson túl azért is izgalmas ennek kikutatása, mert az állam sokat áldoz a tejtermelés növelésére. Amellett, hogy magára vállalja a tejtermelés költségeinek egy részét is, jelentős összeggel segíti a szarvasmarha-férőhelyek számának növelését. Egy telién férőhelye 55 ezer forintba kerül, s ennek 70 százalékát az állam fedezi. Szédítő támogatási ösz- szegre rúg ez csupán megyénkben a most épülő 60 szakosított szarvasmarha-telep esetében is. Ezenkívül még sok kedvezményt kapnak a termelő gazdaságok. Mindezekből kiderül: sokkal többe kerül az államnak a tej, mint amilyen gondot a forgalomba hozására fordítanak helyenként. A sokfelé megforduló népi ellenőrök sok nemkívánatos jelenséget tapasztaltak ezzel kapcsolatban, eddig is. Többek között azt, hogy a tej forgalomba hozását amolyan szükséges rossznak tekintik egyes boltegységekben. Amolyan „essünk túl rajta mielőbb” módon mérik a* igény, a higiéniai követelmények figyelmen kívül hagyása mellett. Több helyütt a hűtő- szekrényben is mindennek akad helye, csak a tejnek és a tejterméknek nem. Bizonyára több hasonló tapasztalatokat szereznek az elkövetkezendő hetekben megejtett vizsgálat során megyeszerte a népi ellenőrök. Különösen akkor, ha a lakosság is közli velük szóban vagy írásban az eddigi észrevételeket, javaslatokat és kívánságokat. K. I. a gyulai hotelek forgalma A gyulai Park Hotel, Mikro Hotel, valamint a Turista Szálló 1970-ben már eddig nagy forgalmat bonyolított le. Az eddigi adatok szerint 1970. január elejétől augusztus végéig csaknem 5500-zal emelkedett a vendégnapok száma. Ebben nem szerepel a camping forgalma, ahol 1169-cel több a vendégnapok száma, mint az előző év ha. sonló időszakában. Vendégkönyv ük köszönő bejegyzéseiből kitűnik, hogy a gyulai vendéglátók hivatásukhoz méltóan mindent megtesznek, hogy a városba látogatók, az ott pihenő belföldi és külföldi vendégek jól érezzék magukat. V