Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

MA A HÁZ NÉLKÜLI UTCÁK LAKÓI (3. oldal) FÉKEZZEN EGY PERCRE <7. oldal) békekölcsön­sorsolás (5. oldal) Gyógyvizeink felhasználásáról távlati tervekről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága szeptember 8-án tar­totta ülését Békéscsabán, Klau- kó Mátyás elnökletével. A há­rom napirendi pont közül leg­vitatottabb volt a megye gyógy­vizei, azok jelenlegi felhaszná­lásának és az új távlati ter­vekről szóló jelentés, melyet dr. Taby László megyei főor­vos terjesztett elő. A jelentés tájékoztatta a végrehajtó bizottságot, hogy milyen természeti kinccsel ren­delkezik megyénk. Kitűnt, hogy megyénkben az ország összes hévízkútjainak 18 százaléka ná­lunk van. Az utolsó 15 év ered­ményeit főleg a nagy arányban történő olajkutatásoknak tud­hatjuk be. A megye keleti ré­szén 2—2500 méter mélység­ben, míg Orosháza környékén 1500—2000 méter mélységben találunk melegvízréteget. Bé­késcsabán viszont a Jaminá- ban fúrt kút mélysége 2754 mé­ter, 98,9 fokos vízzel. A felszabadulás előtt vizein­ket az ipar és a mezőgazdaság nem hasznosította — mondja a jelentés és kisebb mértékben nyertek felhasználást egészség- ügyi vonatkozásban is. A fel- szabadulás előtt először Oros­házán, majd Békésen és Tót­komlóson használták fel a hé­vizet. Orosházán a gyopárosi tó vizének gyógyító hatását már 1870-ben felismerték. A békési hévíznek a kútja 1942 óta, a tótkomlósinak pedig 1940 óta ismerték el gyógyhatását. A felszabadulás után részben — főleg az alacsonyabb hőfo­kú kutakat — a lakosság ivó­víz-ellátására • állították be. Ezeken túlmenően egyre több helyen ipari és mezőgazdasági termeléshez is felhasználják a termálvizeket. így megyénk te­rületén a kertészetben fűtésre, valamint fóliasátor és hollandi ágy melegítésére használják. Ezek közé sorolhatjuk a gyulai kertészeti vállalatot, az orosházi Dózsa Tsz területén 1965. évben Ajándékműsor Békéscsabán létesült termálkutat, úgyszintén az orosházi Petőfi Tsz kútját, melynek hőfoka 96 Celsius fok, tótkomlósa Viharsarok Tsz, stb. Ipari célra a Sarkadi Kender- gyár használ egyedül meleg vi­zet. Békéscsabán, Gyulán, Oroshá­zán, Szarvason, Békésein, Füzes­gyarmaton, Dévaványán, Gyo­mén, Sarkadon. Nagyszénáson, Tótkomlóson fúrt termálkutak mellett létesültek úgynevezett vegyes jellegű fürdők. Ezeken ’a helyeken a tisztasági strandfür­dőzés egyaránt megoldott. Egészségügyi vonatkozásban gyógyfürdő céljára Gyulán , Orosházán, Békésen, Gyomén,’ Nagyszénáson, Tótkomlós«*» rendezkedtek be. Mint ismeretes, a gyulai 1-es hévízkút vizét, va_ lamint a gyomait az egészség* ügyi miniszter gyógyvízzé'- nyil­vánította. A jelentésből kitűnik, hogy vizeink összetételét igen alkalmasnak tartják mozgás- szervi megbetegedések, vada-, mint idült nőgyógyászaid meg-, betegedósek kezelésére. ... , A távlati fejlesztési tervről szólva a végrehajtó bizottság azzal a gondolattal értett egyel, hogy a hévíz komplex haszno­sítását kell előtérbe helyezni. Gyakorlatilag a gyógyvíz hasz­nosítása nincs összefogva, ezért gazdaságossági okokból még egy. szer felül kell vizsgálni á kutak, hasznosítását. Törekedni arra, hogy a meglevő termálkút- i jaink a legcélszerűbben legye r nek kihasználva. Szükséges an f> nak megállapítása, melyik kú U vagy fürdőhely, milyen célra al Ű kalmas. Ennek alapján úgy ha • tározott a végrehajtó bizottság " további vizsgálódást kell foly­tatni, hogy a feltárt ás a feltá­randó vizeket hogyan lehetne nagyobb mértékben a termelés, a közegészség és a gyógyítás szolgálatába állítani. Épnek alapján bizottság készíti él a távlati fejlesztési tervét. “ Az ülés bejelentésekkel zá­rult —r— Régebbi szokás már a békés­csabai városi munkásőr zászló­aljnál, hogy év vége felé, leg­inkább az őszi gyakorlat előtt, katonapolitikai foglalkozást rendez a munkásönöknek. Ékre az előadásra most szeptember 7- efl, délután került sor. Most azonban a szokástól eltérően, munkásör-feleségéket és hozzá­tartozókat is meghívtak az ösz- szejövetelre. Azért is, hogy tá­jékozódjanak azokról a felada­tokról, amelyek a férjekre, a családapákra vár az önként vál­lalt, sokszor nem könnyű, de mégis szép szolgálat során. No meg azért is meghívták a mum- kásőr-felaségeket, mert ez alka­lommal ajándékműsort adott a Munkásőrség Központi Férfi­kara. A nagy szeretettel fogadott férfikart és vezetőit: Révész László és Tóth Béla Liszt-díjas karnagyokat Tóth Pál, a békés­csabai városi munkásőrség pa­rancsnoka üdvözölte. Köszöntöt­te a több mint 400 főnyi közön­ség, körében helyet foglaló Bau- kó Mihályt, a városi pártbizott­ság titkárát, Hugyik Andrást, a munkásőrség Békés megyei pa­rancsnokát és Uhljár MiftSlyt, a városi tanács vb-élnökót. Üd­vözlő beszédében Tóth Pál el­mondotta, hogy a Munkásőrség Központi Férfikara csaknem egy. időben alakult a munkásőrség­gel. A Békéscsabán immár har­madszor szereplő férfikar több­ször nyert első és működik dí­jait különböző versenyeken. Ki­tüntették a Szocialista Kultúrá­ért jelvénnyel, s kétszer kapta meg a Kiváló Kórus címet. Ez év tavaszán a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban kép­viselte a munkásőrséget és a magyar karusmozgáknat. A fér­fikar minden műsorszámát fer­geteges taps fogadta Békéscsa­bán, az Ifjúsági Házban is. A nagy tetszésre jellemző, hogy a kétórás műsor után sem akar­Tóth Pál munkasörparanesnok köszöntötte a nagyszámú közönséget. férfikórust és a ták leengedni a dalaikkal niagy­Műtr ágy aszór ási és talajművelési bemutató9 nagyszabású szántóverseny Felsőnyomáson A Felsőnyomási Állatni Gaz­daságban kedden nagyszabású bemutatót, ' illetve szántóver,- senyt rendeztek. Az eseményso­rozat műtrágyaszórási bemuta­tóval kezdődött. Repülőgépről és különböző típusú földi gé­pekről szórták a talajra a táp­anyagot. Ezután szántási és ta- lajműveiési bemutatót tartottak a gazdaság legikiválóbb trakto­rosai. Könnyű-, nehéz- és uni­verzális erőgépekkel — össze­sen tizenkettő géppel — mutat­ták be a különböző munkamód­szereket. Itt elsősorban az volt a cél, hogy minőségi munkát lássanak a szakemberek, a dol­gozók. Ezután nagyszabású szántó­versenyt rendeztek, amelyen két menetben összesen 16 trak­toros mérte össze tudását. Kü­lönböző típusú gépeken dolgoz­tak. A kijelölt táblán nyílegye­nes barázdák, egyenletes szép szántások dicsérték a traktoro­sok ügyességét. A Felsőnyomásd Állami Gazdaságban — ahol or­szágosan a legjobbak között, szerepel évről évre a termésho­zam — nem kis szerep jut a di­csőségből a traktorosoknak. A jó minőségű földet általában ki­válóan megművelik, ezért köny- nyű a gépi betakarítás megszer­vezése, ezért magasak a hoza­mok. Erről a hagyományos pre­cíz munkáról tanúskodott a ked­di szántóverseny is, amelyen igen értékes díjakat kaptak a legjobban rajtolók. A „Nagy- díj”-on kívül háztartási robot­géppel, táskarádióval és egyéb tárgyjutalommal kedveskedtek a legjobbaknak. a* széni érzéseket kiváltó kórust a Nagy tetszést aratott a Felszál loft a páva előadása, Tóth Béla tompádról. vezényletével. (Fotó: Veress Erzsébet) Munkásőrök és munkásőr-feles égek egy csoportja a nézőtéren. / r\

Next

/
Thumbnails
Contents