Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-29 / 228. szám

Kén van a Föld magjában? Tudomány — Technika Szokatlan ártalom __Az általános ismeretek sze­rint a Föld magját vas és nikkel alkotja; így tanultuk az iskolában is. A pontos mé­rések azonban kimutatták., hogy a földmag sűrűsége mintegy 10 százalékkal ki­sebb. mint adott nyomáson és hőmérsékleten a vas-nik­kel magnak lennie kellene. Ez csak akkor lehetséges., ha a Föld magja vason és nik­kelen kívül mintegy 10—20 százalékban könnyebb elemet tartalmaz. A kutatók először szilíciumra gyanakodtak, kü­lönböző okok miatt azonban ez nem valószínű. Most felté­telezik, hogy a Föld magjá­ban vason és nikkelen kívül tekintélyes mennyiségű kén is jelen van, annál is inkább, mivel a 'meteoritokkal való összehasonlító vizsgálatok nyomán kiderült, hogy a Föld kérge igen szegény kéntartal­mú. Valószínűnek látszik, hogy a Föld fejlődésének kez­deti szakaszában a Kéntarta­lom a vasmagban koncentrá­lódott, és ez okozza a vas­mag viszonylag alacsony faj­súlyát és a földkéreg kénsze­génységét. E gy űrszonda két bolygóra Hét különböző kísérletet vé­gez az a Mariner űrszonda,, amelyik 1974-ben fog a Vé­nusz és a Merkur körül re­pülni. Az űrszondát 1973 őszén indítják és először 3300 mér- földnyire közelíti meg a Vé­nuszt. A Vénuszt elhagyva, egyedül a gravitáció által irá­nyítva, egy hónappal később a Merkúrhoz érkezik, 625 mérföl- des határon belül közelítve meg a bolygót. Hasonló vizsgá­latra aztán egészen 1982-ig nem nyílik lehetőség. Az űrszonda televíziós képeket fog készíteni a Vénuszról és a Merkúrról. A Vénusznál egyik fő feladata azoknak a „ultraibolya felhők­nek” a vizsgálata, amelyek a normál optikai teleszkópok se­gítségével nem vizsgálhatók, s amelyek 5 laponként cirkulál- nak a bolygó körül. A Merkúr­nak elsősorban a felszínét, domborzati viszonyait, krátereit akarják tanulmányozni. Sok egyéb mellett a mágneses tér­rel és a szoláris részecskékkel kapcsolatban is végez majd mérést az űrszonda. Költözködés cipckedés nélkül Ideje lenne már, hogy a köl­tözködés hagyományos, cipeke- désas módszere, megváltozzon gépekkel végeztessék el az ember­telenül nehéz fizikai munkát. E cél érdekében készíti egy NDK- beli gyár a képen látható bú­torliftet, amely több előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Mindenekelőtt igen könnyű, mivel az ablakon kinyúló kon­ß MESS IS70. SZEPTEMBER 29. zolos csőszerkezet nagy szilárd­ságú alumíniumból készül. Az állványzat a szobán belül gyor­san és biztonságosan felállít­ható. A hevederrel körülvett terhet kis villanymotorral haj­tott áttétel emeli a kívánt ma­gasságba. A teherlánc hosszú­ságától függően a lift bármi­lyen emeletmagasságban alkal­mazható. A gyorsan, ütődések és karcolások nélkül felérkező bútorokat az ablaknyíláson át emelik be a szobába. A bútor­lift természetesen belső udva­rokon, lépcsőházakban is fel­szerelhető és működtethető. A plazma modellje — félvezető A Kurcsatov Atomenergiai In­tézet és a. Joffe Műszaki-Fizi­kai Intézet kutatói korábban is­meretlen effektust fedeztek fel; mágneses tér hatására a ger­manium félvezetőn s a plazmán áthaladó elektromos töltések különös mozgást végeznek. A mágneses erővonalak men­tén rezegnek és a germánium félvezető váltakozó jelek gene­rátoraként alkalmazható. Ez a felfedezés széleskörű elméleti és kísérleti kutatások kezdetét jelentette. Kiderült, hogy ennek a jelenségnek az alapján sok — a plazmában lejátszódó — fo­lyamatot, a költséges és nehéz­kes berendezések nélkül, repro­dukálhatnak. Az olcsó és köny- nyen beszerezhető félvezetők erre a célra tökéletesen meg­felelnek. Egy angol farm munkásain szo­katlan rendellenességet észleltek. Mint a Britisch Medical Journal be­számol róla, hét hónap alatt öt munkás jelentkezett a körzeti or­vosnál azzal a panasszal, hogy erekcióiuk megszűnt és képtelenné váltak a nemi életre. A betegek permetezőmunkások voltak. Az eset érdekessége, hogy ezeken a munkásokon semmiféle szokásos mérgezési tünetet nem tudtak ki­mutatni. A permetezőszer, ameiy- lyel dolgoztak, „Metasystox 55’" „Gesatop” és „Tecane” volt. A korszerű meteorológia A primitív ember az időjárás félelmetes jelenségei, az orká­nok, villámlás, égzengés mögött titokzatos hatalmakat vélt. Hite szerint a „szellemekkel” érint­kező sámánok is képesek felidé­zésükre. A meteorológiai jelen­ségeket tehát évezredeken át misztikus hiedelmekkel, babo­nákkal magyarázták. Napjainkban a meteorológia az egzakt tudományok több ágát felölelő, átfogó jellegű tudo­mány, s kutatási területe az egész Földre kiterjed, hogy nyo­mon követhesse a légkör hatal­mas folyamatait flz elméteti meteorológia’ A tudományos meteorológia szoros kapcsolatban fejlődött a fizikával, a matematikával, és a műszertechnikával. Fel kellett deríteni a Földet körülölelő ha­talmas, nyugtalan levegőtenger­nek, az atmoszférának kiterje­dését, szerkezetét, rétegeinek kapcsolatát, sűrűségének válto­zását, hőmérsékleti, nyomási adatait, összetételét; ki kellett dolgoznia vízszintes és függőle­ges mozgásainak megfigyelési módszereit, tanulmányoznia kel-' lett a Föld és a légkör, vala­mint a légkör és a csillagközi térség kölcsönhatásait. Az elméleti meteorológia a Föld óriási térségeit átfogó me­teorológiai jelenségek, atmosz­férikus mozgások matematikai pontosságú leírására, magyaráza­tára a fizika különböző ágait al­kalmazza. Munkakörébe vonja Ügy látszik, korunkra a csőveze­tékek rendkívül sokrétű felhaszná­lása is jellemző. Svájcban például a hegyi legelőkről műanyag csövekkel juttatják el a tejet a környéken levő falvakba. Kenyában a Kilimandzsá­ró lejtőiről csővezetékkel továbbít­ják a megolvadt havat a sivatagos vidékek öntözésére. Írországban, Dublinből csövön át tehát a statikát, a termodinami­kát, a sugárzástant, az áramlás­tant. Ugyanakkor ki kellett dol­goznia olyan sajátos kutatási te­rületeit, mint, amit például a földforgással kapcsolatos szelek, a frontok, az örvénylések, a lég­kör energetikai problematikája jelent. Meg kellett találnia az előrejelzés kiszámításának mód­szereit. fl megfigyelő meteorológia A bonyolult elméleti számítá­sok mindig szoros kapcsolatban vannak a kiterjedt megfigyelő­hálózat adataival. A meteoroló­giai obszervatóriumokban a lég­kör különböző adatait mérik, műszerekkel követik mozgásait, figyelik jelenségeit. Az ilyen ál­lómások munkája ma már elég­gé isimert, ezeken általában a légnyomás, a hőmérséklet, a napfénytartam, a csapadék- mennyiség, a párolgás, a szélse­besség és -irány, a nedvesség- tartalom stb. mérését végzik. Dolgoznak a magaslégkör meg­figyelésére felállított obszerva­tóriumok is, ahol ballonokra szerelt műszereket küldenek a magasba, vagy rakétákat, s ezek műszerei rádió útján küldik a földre mérési adataikat. E vizsgálatokhoz felhasználják a radart és még sok egyéb érzé­keny, különleges műszert is. A meteorológiai mérések nem korlátozódhatnak egy-egy körül­határolt szűk területre, hiszen- az atmoszféra állandóan vál­tozó, örvénylő, áramló gázten­szlvattyúzzák a sort 20 mérföld tá­volságra. Egy londoni olajipari rész­vénytársaság pedig nemrég beve­zette. hogy teával Kínálja alkalma­zottalt. A cég három épületének összesen 44 emeletén dolgozó 5 ezer 500 ember számára 8 perc alatt továbbítják a 130 ezer csésze friss, forró teát. ger. Ezért csak az igen nagy te­rületre kiterjedő, de azonos ide­jű mérési adatok (színopá íus adatok) nyomán lehet követni változásait. Ma már a világot átfogó nagy nemzetközi meteo­rológiai megfigyfelőhálózat dol­gozik, s adataikat közük az or­szágos központokkal Az üzene­tek rádión, telexen, rádiókép­távírón érkeznék. így rajzolhat­ják meg a meteorológusok a tér­képet, amelynek alapján közük velük a meteorológiai híreket: az Antalanti-óceán felől hideg légtömegek áramlanak felénk, a hét végére elérik hazánkat stb., stb. Az utóbbi évtizedek nagy eredménye, hogy a meteorológia fegyvertárába bevonultak a mesterséges holdak és a számí­tógépek. A mesterséges hoidak lehetővé tettek, hogy a Föld óriási területeinek légmozgásait figyelemmel kísérjek: legalább 1200 km átmérőjű területen kö­vethetik például a felhőzet ala­kulását, a ciklonok mozgását stb. Az elektronikus számítógé­pek pedig megoldják azokat az elméleti üsszefüggéseket, egyen­leteket, amelyeket korábban gyakorlatilag nem tudtak ér­tékesíteni, mert számszerű ki­dolgozásuk évekig tartó munkát igényelt volna. Az időjárás-elő­rejelzés a számítógépek segítsé­gével pontosabb, reálisabb lett. Megváltoztathatjuk-e az időjárást? A meteorológia munkája a gyakorlati élet számos területén nagyfontosságú tényező. Nélkü­lözhetetlen ma már a légiközle­kedésben, a tengeri és folyami hajózásban, eredményeit fel­használja a távkölzés, az építő­ipar, az egészségügy és különös­képpen a mezőgazdaság. Az ag­rometeorológia a gyakorlatban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert! Ma már bizonyos például, hogy megfelelő felszereléssel, me­teorológus szakemberek munká­ba áüításával még az idei nagy baranyai jégverések is elhárít­hatok lettek volna. Meteoroló­giai radarmegfigyelő állomás és különleges anyaggal töltött ra­kéták felállítását javasolják a meteorológusok erre a célra, ha­sonlóan ahhoz, ahogyan a Szov­jetunióban a jégesőelhárító szol­gálat működik. Azt jelenti-e mindez, hogy a meteorológiaközlededik a fejlett­ség olyan fokához, amikor meg­felelő technikai eszközök birto­kában az időjárás megváltozta­tására is képes lesz? A leghelye­sebb erre a meteorológia nagy­hírű professzorának, Dési Fri­gyesnek szavaival válaszolni: „Ma még nem rendelkezünk olyan energiaforrásokkal, ame­lyekkel a nagy térségek éghaj­latát, a makroklímát jelentősebb mértékben átalakíthatnánk... Jelenlegi tudományos és tech­nikai szintünket tekintve az a helyzet, hogy az agrotechnika és agrometeorológia együttes fej­lődése révén képesek vagyunk az időjárás és éghajlat terme­lésre előnyös hatásainak foko­zott kihasználására és az előny­telen hatások csökkentésére”. Három évig a Holdon Három, évet töltött egy bakté­rium a Holdon. Szökött bakté­rium volt, engedély nélkül köl­tözött oda. Kijátszotta az űrha­józás ellenőrző szerveinek min­den rendszabályát. A Surveyor —III. rakétával repült jel, meg­bújt a tv-kamera egy kis poliu- retán habdarabjában. Pedig az ellenőrző szervek mindent elkö- vetteki hogy a Holdra kerülő eszközök és műszerek sterilek legyenek, nehogy földi élőlé­nyekkel beszennyezzék a Hol­dat. A tv-kamerát az Apolló—12 hozta vissza a Földre és a vizsgá­latoknál derült ki, hogy a bak­térium nemcsak kiutazott, de túl is élte az utazást és jól sza­porodik. Egyébként azok közé a baktériumok közé tartozik, amelyek az ember légutaiban is gyakran találhatok és egészséges embert nem betegítenek meg. Érdekes, hogy ez a baktérium túlélte a Holdon való három­éves tartózkodást. Ezt annak köszönheti, hogy a tv-kamerát összeszerelés után vákuumba és hidegbé helyezték, hogy kipró­bálják, vajon a világűr körül­ményei között nem következik-e be meghibásodás. Ám a próbák alatt a- baktérium befagyott, majd beszáradt. Tudvalevő, hogy a baktériumok az ilyen beszára- dást nemcsak túlélik, de beszá­radt állapotban igen ellenállóak a külső környezet hatásaival szemben. Feltehetően a hold­utazó baktérium is ezért bírta ki azokat a meglehetősen kelle­metlen körülményeket, amelyek között a Holdon 3 éven keresz­tül tengődnie kellett... Forró tea — csővezetékben 9

Next

/
Thumbnails
Contents