Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-27 / 227. szám
Feh ér-zöld-piros és a piros-fehér-zöld zászló Befejeződött a Bolgár Kultúra Hete A Tisza II és a lilSZ-véiIiiölisé« A recept egyszerűnek tűnik.i Adva van egy íolyó, építs rá egy duzzasztót. A vizet vezesd el a csatornákon és öntözd a földet. A munkálatok hivatásos szakemberei mellett válaszd partnerül a fiatalokat és akkor kész a kocsiigen, így egyszerűnek tűnik. De az a bizonyos folyó, a zabolátlan és szeszélyes Tisza A munkálatoknál több millió köbméter földet kell megmozgatni. Meg kell építeni a két, összesen 220 kilométer hosszú főcsatornát, amiből aztán végül is r24 ezer kataszirális hold öntözhető. S hogy jönnek ide a fiatalok? Ügy, hogy — ez már bizonyára nem hat az újdonság erejével — a KISZ védnökségiet vállalt a kiskörei Tisza II. Vízlépcső építése fölött. Öntözni, de miből? A Nagy-Alföld közepén, 40 év átlagában 300 milliméter, míg az ország nyugati és északi felében 400—500 milliméter csapadék hullott. A csapadék és a párolgás különbözetéből adódó vízhiány az Alföld közepén 50 év átlagában eléri a 175 millimétert, míg máshol csak a 20—35 millimétert. Így tehát a Tisza, völgy középső részén van leginkább szükség a hiányzó csapadék mesterséges pótlására. Ám, a Tisza völgyében az öntözéses terület kiterjesztéséhez a természetes vízkészletek már kimerültek, a vízhiány már most gátolja az öntözés fejlesztését. A meglevő öntözőberendezések a folyó teljes vízkészletét igénybe veszik, A további öntözőfeilesz- tést csak a vízpótlással, a Tisza tavaszi nagyvizeinek tárolásával lehet biztosítani. Ezért épül a kiskörei vízlépcső, a csatlakozó víztárolóval és öntözőrendszereivel. Okot természetesen a mi házunk táján, a megyén belül is találhatunk. Éppen az elmúlt évek szélsőséges időjárása bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelést nagymértékben befolyásolják a vízgazdálkodási tényezők. A csapadékos 1966—67- es évben a magasabb fekvésű üzemek terméseredményei lényegesen jobbak voltak az alacsonyabb fekvésűektől. A rendkívül aszályos 1968-as esztendőben éppen ellentétes tendencia jelentkezett. E tényezők nemcsak a mezőgazdasági vízrendezési feladatok végrehajtására, hanem az öntözéses gazdálkodás jelentőségére is rámutatnak. Egy okkal több, hogy Békés megyében levő öntözőtelepek döntő többsége a mélyfekvésű üzemek területén van, s a csapadék mennyiségétől, illetve a belvíztől függően az öntözőkapa. citás kihasználása néha még az 50 százalékot sem éri él. A fejlesztés első ütemében — 1970. SZEPTEMBER 27. 1973 és 1975 között — Békésben 20—25 ezer hold terület válik majd öntözhetővé. Új tó születik A gigantikus program első kiépítési ütemének megvalósítása a III. és a IV. ötéves terv időszakára esik. A mintegy 20 milliárd forint összegű beruházás: hat megye, összesein négyszáz j mezőgazdasági üzemét érinti majd. A vízlépcső és a hozzád tartozó öntözőrendszer komplex mezőgazdasági vízgazdálkodási létesítmény lesz és elsőrendű feladata a mezőgazdasági termelésben ma még szinte alig felmérhető növekedést előidéző vízbőség biztosítása. Ha minden elkészül, lehetővé válik 524 ezer holdnyi terület öntözése, 20 ezer katasztrális hold halastó létesítése, továbbá egy 28 MW-os kapacitású vízerőteleppel 196 KWó villamos energia termelése. Hajózhatóvá válik a Kisköre—Ti- szalök közötti 120 kilométeres folyószakasz, növekszik az árvédelmi biztonság, és a tároló 127 négyzetkilométeres tava kitűnő sportolási, üdülési lehetőséget ad. Oj tó születik. Negyven kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 6 kilométer. A Balaton területének egyötöde, a Velencei tó négyszerese. Az üdülőtelepeket Kisköre, Abádszalók, Poroszló, Tiszafüred közelébe tervezik. 1000Q szakmunkásra lesz szükség A KISZ VII. kongresszusa vállalt védnökséget a kiskörei Tisza II. Vízlépcső és öntöző- rendszer építése, a beruházás komplex hasznosítása és a vidék üdülési, idegenforgalmi központtá való fejlesztése felett. Sajátos vonása a védnökségnek, hogy két típusú feladatat hordoz. Egyrészt ipari jellegűt, amely a műszaki létesítmény építésére, másrészt mezőgazda- ságit, amely a hasznosításra vonatkozik. A KISZ KB, az Országos Vízügyi Hivatal és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1968. május 31-én kötött szocialista szerződést, az eddigi legnagyobb mezőgazdasági beruházás patroné lására. Az építésre és az öntözővíz-fogadásra, valamint a hasznosításra való felkészülésben ez az újszerű, komplex védnökség közel ezer KISZ-alapszervezetet és 600 úttörőcsapatot érint. A védnökség helyességet, hasznosságát elégségesen bizonyítja egy kommentár nélküli gondolatsor. Ha víz lesz, lehet öntözni — belterjesebbé válik a termelés, növekszik a termésátlag — lehetőség kínálkozik a feldolgozóipar fejlődésére — vízigényes iparágak honosodhatnak meg az Alföldön — növek- j szik a terület eltartó képessége — javul az életszínvonal — több munkalehetőség lesz — csökken az elvándorlás; de 10 000 szakmunkásra, 800 technikusra és 400 mérnökre lesz szükség. Elsősorban fiatalokra! Megismerni, megérteni A vaskos dossziéból, amelyben a KISZ Békés megyei bizottságánál őrzik, gyűjtik a védnökséggel kapcsolatos dokumentumokat, emeljünk ki egy iratot. Az ÖRKI KlSZ-alapszer- vezete munkaprogramjában vállalta, hogy az intézet által felmérési és fejlesztési tervet készítő mezőgazdasági üzemekben, az üzemek KISZ-fiataljainak tájékoztatót tart az öntözővíz fogadásáról, a hasznosításról, valamint az ezzel kapcsolatos üzemi feladatok elvégzéséről. Már eddig is lezajlott jó néhány előadás, vita a Tisza II-ről. Ezek azonban még csak a kezdeti lépések, de — figyelembe véve azt, hogy nálunk az öntözés, mint termesztési mód nem közismert — abból kell kiindulni, -hogy a fiatalokkal magát az öntözéses gazdálkodás jelentőségét kell megismertetni és megértetni. Részben e szándék jegyében hívták életre a megvei Védnök- ségi Operatív Bizottságot, és ezért készült el a KISZ Békés megyei bizottságának intézkedési terve. Ebben többek között felhívják az I. ütemben vizet kapó üzemek, intézmények vezetőinek figyelmét a hasznosítással kapcsolatos feladatokra. Jelentős tennivalók hárulnak a szarvasi főiskolára és a békési Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetre,' ahonnan a szakemberszükségletet várják. A kezdetben 25 mezőgazdasági üzemet érintő hasznosításból adódó tennivalók összehangolására jó alap az a szocialista szerződés, amely az öntözési és Rizstermesztéai Kutató Intézet, a békési Szakmunkásképző intézet, az FMGT, valamint a Körös-Vidéki Vízügyi Igazgatóság KlSZ-alap- szervezetiés az öntözés fejlesztésre kerülő mezőgazdasági üzemek KISZ-alapszervezetei között jött létre. A kölcsönös tájékoztatáson, segítésen túl e sokoldalú kapcsolat azt a célt is szolgálja, hogy a védnökség mindinkább alapszervezet — centrikussá, mindennapi törődést jelentő, helyi feladattá váljon. 6000 tonnás csattanó Keresve sem találhattunk volna jobb csattanót a Tisza II-ről és a KISZ-védnökségről szóló írás befejezéséhez egy, a héten keletkezett hírnél. Bár a hír néhány nappal ezelőtt már megjelent a lapokban, jólesik elismételni. „A KISZ-védnökség Heves megyei Operatív Bizottságának felkérésére, a bélapát falvai cementgyár vezetői vállalták, hogy az idén hatezer tonna cementtel gyártanak többet a kiskörei Tisza II Vízlépcső építéséhez.” Braczkó István Virágot szorongató úttörők futottak percenként a kapu elé. öjc szerettek volna az elsők lenni, akik észreveszik a vendégek érkezését. Érthető volt türelmetlenségük — ők köszönthették a községükbe érkező bolgár küldöttséget... Pénteken délután történt ez, a me- zőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet központjában. A vendégeket, Nino Nikolo- vot, a Bolgár Kulturális Központ igazgatóját és munkatársait — akiket elkísért Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságának és Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára — a járás és a község állami és pártvezetői, valamint a termelő- szövetkezet tagjai fogadták. Fe- hér-zöld-piros bolgár és piros- fehér-zöld magyar zászló volt az asztalon, amikor Dani Ferenc elnök beszámolt a termelőszövetkezet eredményeiről, elsősorban azokról, amelyeket a legutóbbi bolgár delegáció látogatása óta értek el. A vendégek megrendültén hallgatták a belvízkárokból eredő súlyos problémákat s bizakodással fogadták a jövő esztendő terveit. Utána ^megtekintették a termelőszövetkezet csaknem négy- ezres juhállományát, majd a másfél milliós költséggel idén épült gépjavítóműhelyt. Közben szó esett az össztermelési értékről, a tagok jövedelméről, a termelékenységről, a sportolási lehetőségekről, a tánc- és a színjátszó csoportok munkájáról. A határjárás után a Bolgár Népköztársaság életét bemutató kiállítás nyílt a községi művelődési házban, majd barátsági estre került sor, melyen bolgár vendégművészek is felléptek. Részvevőknek és kívülállóknak egybehangzó véleménye volt: ezen a napon is erősödött a két testvérnép barátsága. A bolgár vendégek szívesen hozták magukkal a mezőgyáni úttörők virágait. Szombaton Békéscsabán volt a Bolgár Kultúra Hetének utolsó hivatalos találkozója: a Bolgár Kulturális Központ igazgatója, Nino Nikolov adott fogadást a magyar vendéglátók, a hét részvevői, szervezői számára. DimJo Sztancsev a juhász mes'rrsée szakmai fnsásalről érdeklődik % pecsenye-bárányok gondozójától Fotó: Veress Erzsébet
