Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-25 / 225. szám

V iztoronyállítás Medgyesegyhásián )m m Szeptember 18-a óta új létesítménnyel büszkélkedhetnék Med­gy égegyháza község lakói. A Budapesti Gépipari Fővállalkozó Ktsz szakembered felállították a Super Stat típusú, 28 és fél mé­ter magas, gombafejes víztornyot. A 180 köbméteres, kikötés nélküli, önhordó szerkezetű torony automatikus vízszintszabá- lyoaóval van ellátva, amelyet a legmodernebb elektronikus el­vek alapján, tranzisztorizálva készítenek. Képünk a torony be­emelésének izgalmas pillanatát örökíti meg. (Fotó: Szávai István) 9» Érdemes volt terven felül rizst vetni Teltek a kalászok a csárdaszállási Petőfi Tsz-ben és a Körösi flISami Gazdaságban sárló és feldolgozó vállalattal el­készítették az ütemtervet a szál­lításra, hogy zökkenőmentes le­gyen a rizsátadás. Jól bevált a levéltrágyázási kísérlet a Körösi Állami Gazdaságban, amit a WUXAL-készítmény különböző adagolásával próbáltak ki. Kedvezően befolyásolja a le­véltrágyázás az ezerszem súlyt, a megtermékenyülést és csök­kent a gipszes szemek aránya a kísérleti területen. A búzához, kukoricához ha­sonlóan késve érik az idén a rizs is megyénkben. Elsőnek a Szarvasi Állami Gazdaság hatá_ rában láttak betakarításhoz a rizsaratók az idén. Egyelőre ju­goszláv Kondor féllánctalpas kombájnok szorgoskodnak a rizsföldön, de várják az újabb, modernebb rizsarató-kombájnök érkezését. Szarvason ugyanis mintegy háromezer holdon ter­mett rizs a rendkívül szeszélyes időjárás ellenére jó közepes át­lagot várnák. Csupán vetőmag céljára mintegy 100 vagonnal fémzárol a Szarvasi Állami Gaz­daság. A csárdaszállási Petőfi Tsz- ben a vezetőség szinte nap mint nap megtekinti a rizstáblákat. A vetés sorrendjében csapolják a vizet a rizstelepekről. Gyönyö­rű kalásztenger sárgállik a rizs­földeken, bókolnak a bő termés­től az egyenletesen fejlett kalá­szok. Szinte naponta elhangzik a kijelentés: „Érdemas volt terven felül vetni rizst”. Csárdaszállá­son ugyanis, amikor már kéz­zelfogható tény volt a belvízkár, 300-ról 450 holdra emelték a rizs vetésterületét. Valamennyi területen szarvasi nemasítésű Ká­kái 203 & Kákái 162 rizsfajtát vetettek. Rendkívül jól bírták a szeszélyes időjárást a csapadék­ban gazdag, a napfényben, me­legben szegény évszakot. Becslé­sek szerint 15—16 mázsát ad holdanként a rizs. A Körösi Állami Gazdaságban — ahol csaknem ezer holdon ter­mett rizs, a szovjet Dubevszki 129 .fajtáé a pálma, de jól fizet­nék a szarvasi nemesítésű új rdzsfajták is. A rendkívüli idő­járás miatt a búzához hasonló, alacsony termést várták, de amint az előzetes becslésen ki­derült, holdanként 16—17 má­zsára számíthatnak, ha a beta­karítást a tervek szerint sikerül megvalósítani. A gabonáiéivá­Házingatlansegélyre 20 millió forint Az árvízkárosultak megsegíté­sére Békés megyéből 15 millió forintot juttattak el eddig Ezenkívül a termelőszövetkeze­tek állami gazdaságok terményt, baromfit és egyéb terméket jut­tattak él több vagonnal. A Vö­röskereszt gyűjtései során a pénzen kívül 1,5 millió forint értékű ruhaneműt is kaptak a károsultak. Az árvíz- megyénk­ben- is nagy pusztítást okozott, valamint a belvíz is. Lapunk­ban már többször írtunk arról, hogy jó néhány ház dőlt romba és sokat kell újjáépíteni. A Vö­röskereszt ehhez is segítséget nyújt; 1800 család részére ház­ingatlan-segély címen összesen 20 millió forintot fizet ki. SZMT-híradó Megjelent a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Elnöksé­ge Híradójának 3. száma. A ve­zércikk a szakszervezeti válaszr tások elvi és gyakorlati kérdé­seivel ismerteti meg az olvasó­kat, s méltatja a tisztségviselők munkájának fontosságát. A továbbiakban a szakszerve­zeti bizottságok munkavédelmi tevékenységével, az üzemi de­mokrácia kialakításának mód­szereivel. a szakszervezetek sporttevékenységével, az élelmi­szeripar béren kívüli juttatásai­val, a műszaki fejlesztés egyes kérdéseivel s. a szocialista mun­kaerkölcs követelményeivel fog­lalkozik a Híradó­Jó segítség ez a kiadvány az alapszervezeti munkához. Kiránduló tsz-tagok Megyénk termelőszövetkeze­teiből az őszi hónapokban, is több csoport látogat el külföld­re. Szeptember 17-én a végegy­házi Szabadság Tsz-ből a cseh— lengyel Tátrába utazott egy 45 tagú csoport, nyolcnapos kirán­dulásra. A résztvevők megtekin­tik a Tátra* és vidéke neveze­tességeit, ellátogatnak Zakopá- néba és Krakkóba is. Ugyanezt az utat választották a körösla- dányi Magyar—Vietnami Barát­ság Termelőszövetkezet kirándu­lói is. Szeptember 28-án indul innen egy 32 tagú csoport. Ok­tóber 1-én pedig a körösladányi Üj Barázda Termelőszövetkezet 32 tagú csoportja indul 6 napos kirándulásra, melyben magas­tátrai üdülés szerepek Szocialista módon élni Jól ismer! a szocialista brigádok hármas jelszava: Szo­cialista módon élni, dolgozni, ta-! nulni. Nem különös kivánalom ez senkitől, nem jár valamiféle: aszkétizmussal, lemondással.: Olyan magatartást követel, ami! megfelel az emberi együttélési szabályainak, társadalmunk er­kölcseinek, céljainak. Az előző koroknak is megvol­tak azok a szabályai, amelyek szerint az embereknek élniük kellett. Persze a szabályok nem vonatkoztak egyformán minden kire. Aligha tudták volna be erényül a földesúrnak a szorgal­mas munkát, míg a jobbágynak a semmittevést vagy a tőkés­nek a földi örömökről való le­mondást, a munkásnak pedig' az azokra való törekvést. A mi hazánkban sem a földes­urak, sem a tőkések, sem más­fajta élősködők számára nincse­nek létfeltételek. A jobb életkö­rülményeket nem az egyik osz­tály teremti meg a másiknak, hanem azért az ország minden polgárának, dolgozójának össze­fogva kell megküzdenie. Ilyen helyzetben a közgondolkozással és az erkölcsi magatartással szemben támasztott követelmé­nyek általánosak. Egyformán vonatkoznak a vezetőre, beosz­tottra, munkásra, parasztra, ér­telmiségire, szövetkezeti tagra, sőt a kisiparosra és a kiskeres­kedőre is. Az emberi tevékenységnek alapvetően a létfenntartási ösz­tön a mozgatórugója. Ennek azonban kereteket adnak azok a körülmények, amelyek közt va­laki él. Nálunk az egyén — ért­hetően — csak a társadalommal együtt boldogulhat. Akinek ez! meggyőződésévé válik és tetteit j becsülettel ehhez igazítja, jó1 szogálatot tesz a közösségnek és önmagának is. Az önös kispol­gári életszemlélet és magatartás a fejlődést, az általános jólét növekedését, a szocializmus épí­tését akadályozza. Sajnos, elég sokszor olvasha­tunk az újságokban csalásról, lopásról, sikkasztásról és egyéb a társadalmat károsító bűncse­lekményekről. Ritkábban kerül, nek azonban napfényre a más­fajta visszaélések* Ilyen például az, ha valaki a beosztását vala­milyen formában jogtalan anya­gi előnyök szerzésére használja fel. Előfordul, hogy a „kéz, ke­zet mos” elve alapján hasonló pozícióban levők egymásnak kölcsönösen különböző „szíves­séget” tesznek. Vagy ha egyes beosztottak „szívességét” a kü­lönböző rendű és rangú veze­tők nem a saját, hanem az ál­lam „zsebéből” viszonozzák úgy, Apró esetek — apró bosszúságok „EG”A TORONY Nem mindennapi eset történt a napokban Bé­késcsabán. Az evangéli­kus nagytemplom tor­nya körül „füst” szállt. Minden jel arra vallott: tűz van! Egy férfi fel­hívta a tűzoltókat, azok ki is vonultak, de men­tésre nem volt szükség. Vajon miért? A válasz egyszerű: mert nem gyulladt ki semmi! Az egyébként jóhiszemű bejelentés nyomán hely­színre érkezett tűzoltók azt állapították meg, hogy egy nagyobb re­pülőhangya-raj kering a torony körül, s való­ban olyan látványt nyújt, mint a füst. Valóban érdekes je­lenség ez, s a jóhiszemű férfit nem érheti és nem is érte vád a tévedésért. Viszont az a vaklármát okozó, ismeretlen gyulai telefonáló súlyos bünte­tésit érdeméi, ö ugyanis ok nélkül riasztotta a katolikus templomhoz a tűzoltókat — és eltűnt. Hát ilyen emberek is vannak?!, ROZSDA MARJA, NEM RAGYOG... Van egy kapu Békés­csabán, amely felett tábla jelzi, ez a békés­csabai városi tanács kór­háza Rendben is lenne ez — mondhatná vala­ki, aki így legalább nem téved el, s a közeli Sport-bisztró bejáratá­val nem téveszti össze a kórházét. No, de... De van egy szépséghibája a táblának, ugyanis annyira rozsdás, hogy szinte alig lehet elolvas­ni a rajta levő feliratot. Emlékszem, az egyik Petőfi-vers sorai: Foga­son függ, rozsda marja... Ennek kapcsán javaso­lom. hogy a kórházi rozsdás táblát is akasz- szuk fogasra. Vagy ne- tán vigyük el a MÉH- nek? Azt hiszem, ez az utóbbi lenne a jó meg­oldás. CSÜCSFORGALOM Egy-egy mérkőzés után özönlik a tömeg a békéscsabai Előre-pá- lyáról. Kerékpárosok, motorosok, autósok és gyalogosok áradata höm­pölyög, s bizony előfor­dulnak hangos szóváltá­sok, becsületsértő meg­jegyzések még a .Szent István téren és a Ta­nácsköztársaság útján is. A szeptember 16-i Va­sas-meccs után a Hu­nyadi térről Gyulára, il­letve Békésre induló já­ratok fél órát is vártak a szembejövő tömeg mi­att Nagy a belesetve- szély is, ezért az a kér­désünk: Ilyen alkalmakkor nem lehetne a forgalma­sabb útkereszteződések­hez forgalomirányítót állítani?! SZÁMOLGATUNK.... Barátom Békésen járt, s a 118-as élelmiszer­boltban „tallózva” disz­nósajtra támadt gusztu­sa. 15 dekát kért. Az if­jú segéd rutinosan vá­gott, mért, számolt. A súlyt mesterien eltalál­ta; papírral együtt 14 dekagramm. Az árat. Hát itt kissé „mellétra- fált”. — Tíz forint — mon­dotta, majd a reklamá­cióra ebből kettőt elen­gedett. — Mennyibe kerül 10 deka sajt? — kérdezte barátom a pénztárostól. — Háromhúsz... — kapta a választ, s végül négyhatvanat fizetett. Hát az ugye mégsem 10 forint... Vitaszek Zoltán hogy az illetőt korrupt módon — többek rovására — érdemte­lenül anyagi juttatásban részesí­tik. Olykor az egyéni érdek más formában is háttérbe szoríthat­ja a tisztességet. Ilyen a feltét­len egyetértő vélemény azokkal szemben, akikkel valaki függő vi­szonyban áll. Jellemző példája volt tapasztalható ennek egy nemrég megtartott értekezleten. Az egyik vezető már napokkal előbb elkészítette a hozzászólá­sát valamelyik felsőbb szerv ve­zetőjének a beszámolójához, aminek a tartalmáról fogalma sem volt. így kezdte: „X. Y. elvtárs referátumával a magam részéről teljes mértékben egyet­értek,' azzal kapcsolatban nem is kívánok ismétlésekbe bocsát­kozni.’ Ilyen előregyártott szöveggel ma már aligha lehet a társada­lomhoz való hűséget bizonygat­ni és bárkinek is a szívére hat­ni. Aki „felfelé” ezt teszi, bizo­nyára nem vár mást a beosz­tottjaitól sem. Egy időben sokat kellett bi­zonygatni a bérezésben való egyenlősdi helytelenségét. Ma már túl vagyunk ezen. Legalább­is a dolgozók többsége egyetért azzal, hogy a nagyobb szakértei., met, felelősséget vagy fizikai igénybevételt követő munkáért többet kell fizetni. De azt is el­várja mindenki, hogy aki a be­osztásával járó felelősségért jut nagyobb keresethez, az le­gyen is felelős azért, amit tesz vagy elmulaszt. Égy műszaki konferencián elhangzott beszámolóból idézem: „A leltáreltérések miatt, ame­lyek összege 223 ezer 892 forint, térítés 5 fő után 4 ezer 409 fo­rint. Bírságok, fekbérek, pénz- büntetések miatt a kár összege 79 ezer 404 forint. Kártérítés nem történt. Rongálásból 150 forint nagyságrendű kár kelet­kezett, a térítés 3 fő után 150 forint”. — Szinte nevetséges, hogy a 150 forintot milyen „kö_ nyörtelenül” behajtotta a válla­lat. Nem nehéz kitalálni, hogy éppenséggel a legkevesebb fele­lősséggel járó munkakörben dolgozó három személyen. Az egyik brigád a X. párt- kongresszus tiszteletére indított versenyben kimagasló ered­ménnyel a második helyre ke­rült Azért lett csak második, mert egyetlen újítási, ésszerűsí­tési-javaslatot sem adott be. Pe­dig újított, de a titkot megtar­totta magának. A brigádvezető erről így vélekedett: „Ha bead­juk az újítási javaslatot, a nor­mát ahhoz igazítják. Minek strapáljuk magunkat?” Az ilyen verseny egyáltalán nem méltó a pártkongresszus­hoz. A sort folytatni lehetne még olyan , erkölcsi „szabályta­lanságokkal”, melyek semmim­képpen nem szolgálják a jó ügyet, akadályozói fejlődésünk, nek. Tudni kell, hogy a szocializ­mus teljes felépítésének egyik fő feltétele a magas eszmei és erkölcsi színvonalú szocialista embertípus kialakítása. A szo­cialista brigádok becsületes tö­rekvésükkel ezt a célt valósítják meg. Tevékenységüket azonban nem lehet csak kívülről nézni. Minden rendű és rangú vezető­nek elsősorban példamutatással kell segíteni, a dolgozóknak pedig követni kell őket. Mit ér ott a szocialista brigádmozgalom, ahol mások önzők, korruptak, fegyelmezetlenek, iszákosak, magatartásukban társadalomel­lenesek? Hz MSZMP Központi Bi­zottsága kongresszusi irányelvei többek között kimondják: „Erő­síteni kell azt a közszeilemet!^ amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, s amely nem tűri el a társadalomellenes magatar­tást, a cinizmust, a fegyelme­zetlenséget, a harácsolást, a közösség megkárosítását.” Minden becsületes ember egyetért ezzel az állásfoglalással. Pásztor Béla \

Next

/
Thumbnails
Contents