Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-25 / 225. szám

Az idő pénz A kép megmaradt bennem. A nyugatnémet Krupp gyár­ban Herr Falk, az egyes gyár­egység igazgatója stopperral a kezében vizsgálgatta az egy k magyar numerikus vezérlésű szerszámgépet. Éberen leste a másodperceiket! „A gépeket azért vesszük — mondta —, hogy sokat dolgoz­zanak. Jóval többet, mint az ember. Sőt, mindig azt a gé­pet keressük, amelyik az' elő­zőnél is többet dolgozik... Éppen ezért bennünket a be­rendezés áránál is jobban ér­dekel, hogy mit tud .. Mindennek már három éve, mostanában mégis gyakran eszembe jut. Eszembe, mert mi is felfedezzük — a zsebünkön át az agyunkat is jobb belátás­ra ösztönző reform késztetett erre —, hogy a munkaidő, a gépek kihasználása nem kapi­talista kategória, hanem annak közgazdasági tartalma van. Amennyiben tehát a gép nem produkálja azt, amit szál­lítóé ígértek — egyszerűen nem szabad átvenni. Nemcsak Münchenben, Manchesterben, hanem Budapesten és Békés­csabán sem! „Mi az az egy-két másod­perc ...” — hallottam ily eset­ben a méltatlankodást. A la- ikonikus válasz után fölösleges­sé vált az újabb kérdés: „Egyetlen darabnál valóban semmi, de mi ezzel a géppel naponta több ezer alkatrészt akarunk készíteni.. A rövid párbeszéd szinte szó szerint megismétlődött. Ezút­tal azonban magyar vevő állt stopperral a kezében a'nyugati gép mögött..: — és határozott udvariassággal azt kérte, hogy olyan gépet adjanak át, ami­lyen szállítását vállalták. 'Nem titok: a szárazelem gyártó an­gol automata gépsorról van szó. Ugyanez történt az egyik NDK présgéppel és egy olasz műanyaggyártó géppel is. Korunkban a gyártás tekin­télyes része már nem csupán hazai, hanem országhatárokon túli vállalatok együttműködé­sére alapozódik. A bizalom alapja csakis a mindig meg­bízhatóan dolgozó gép és a megbízható minőségű termék lehet. A fejlett technikánál nem az a cél, hogy egyetlen egyszer egyetlen vevőnek el­adni — és utána úgyis elke­rüljük majd egymást a világ­piac nyüzsgésében —, hanem megtartani a jó vevőt, illetve a jó eladót. Ennék egyedüli alapja: a vá­sárolt termék alapján kiala­kult bizalom. A minőség — az előállított gépek és termékek megígért minősége — az üzleten túl be­csületbeli ügy is. Mirjél fej­lettebb a technika, annál, in­kább láncreakciót vált ki a rosszul végzett munka, a mű­szaki ígéret be nem tartása. Gyárak, vállalatok tucatjait érinti határon innen és túl. Tehát pénznél többről van szó. A hitelről. Az adott szó hite­léről ... Ahogy velünk szemben igé­nyes a vevő, a pénzünkért mi is azok lehetünk, hiszen a mo­dem gépek még valamit, rej­tegetnek. A munkafegyelem szilárdításának kiváló eszkö­zei. A gép diktálta munkatem­pó, a modem berendezés keze­lésének munkafegyelme a ter­melékenység növelésének nem is akármilyen tartalékát jelen­ti- . ­Nem lehetünk tehát elnéző­ek, mint ahogy azt nem vár­hatjuk, hogy yelünk szemben elnézőek legyenek külföldi vá sarlóink. Ipari „nagyköveteink” — le­gyen az gyapjúszövet, divatos cipő, téliszalámi, vagy automa­ta szerszámgép — a termékek gazdag sora a világ minden tá­ján naponta minősít bennün­ket. Mint ahogy — teljes jog­gal, egyenlő félként — a. pén­zünkért mi is minősítünk. Stopperral a kézben ugyanis mindenütt érdemes mérni a másodperceket... Ban Janos MEGYEI PÁRT Bl ZOTTSAGESAMEG YE I TANAC S LA PJA 1970. SZEPTEMBER 25.. PÉNTEK Ara 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 225. SZÄM II „Hold-csomag” sikeresen megérkezett a Földre n szovjet kozmikus automatika diadala A TASZSZ-hirögynökség budapesti idő szerint 8 óra 32 perckor gyorshírben jelentette, hogy a Luna—16 szovjet űrállomás visszatérő egysége tegnap 6 óra 26 perckor (moszkvai idő szerint 8 óra 26 perckor) a megadott körzetben leszállt. A leszálló egység, amely Holdkőzet-mintákat hozott magával, Dzsezkazgan kazahsztáni várostól 80 kilométerre délkeletre ért földet. A leszálló egység ejtőernyővel ért földet. Visszatérését a földről figyelték. A berendezést azonnal helikopterrel szállították el. A Holdkőzet-mintákat tartajmazó tartályt a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának adják át elemzésre és tanulmányozásra. (TASZSZ) Mezőhegyesen is megkezdték a cukorgyártást B mostani idényben 24 ezer vagon répát dolgoznak fel Mint korábban hírt adtunk ró­la, a Sarkadi Cukorgyárban szeptember 17-én kezdték meg a cukorgyártási idényt. Tegnap, csütörtökön reggel a megye má­sik üzemében, a Mezőhegyesi Cukorgyárban is hozzáfogtak a répa feldolgozásához. A jelentős eseményről beszél­gettünk Haraszti Gyula gyár- igazgatóval. Először is elmondta, hogy a cukorgyártási idényre való felkészülés egyáltalán nem volt zavartalan, mivel az árvízvédelem miatt csak­nem negyven dolgozó egyhavi munkája esett ki. Nehézséget okozott ugyanak­kor az építő- és a különféle spe­ciális idomacél-anyagok késedel­mes szállítása is. E körülmények ellenére a cu. korgyárj dolgozók — élükön a szocialista brigádokkal — sike­resen teljesítették az éves ver­senyvállalásnak a karbantartás­ra és a beruházási munkákra vonatkozó pontjait. Ezt bizonyí­totta a szeptember 15-én és 16- án megtartott üzemi főpróba, amikoris a dolgozók és a gépek jól „vizsgáztak”. Ezért a Magyar Cukoripar Központi Ellenőrző Bizottsága elismerését fejezte ki. A gyár fenntartására és fej­lesztésére ötvenmillió forintot használtak fel. Csütörtökön a kora reggeli órákban kezdték meg a gyártási idényt. A gondos felkészülés eredményeként a gépek és be­rendezések, valamint készülékek rendeltetésszerűen működnek. Reggel 9 óráig már több mint 300 tonna répát dolgoztak fel. Átmeneti nehézséget okozott azonban a szeletvágó gépek mű­ködésénél a rendkívül rostos, ne­hezen vágható nyersanyag. Az üzemindulás kezdetén ugyan csak nagy figyelmet követel az átalakított kazánok megfelelő terhelése. Az új berendezések ugyanis gondosságot és fokoza­tosságot igényelnék. , E problé­mák ellenére a gyár berendezé­sei a várakozásnak megfelelően működnek, s így az elvárt kapa­citás elérése biztosított. Azt is megtudtuk Haraszti elv­társtól, hogy a mezőgazdasági üzemek az elmúlt évekhez ké­pesít, jelentősen csökkentették cukorrépa vetésterületüket. E- miatt, valamint az ár- és belvíz okozta csaknem ezer katasztrá- lis hold termés kiesése miatt a mostani idényben csak 24 ezer vagon cukorrépa feldolgozására számítanak. A rendkívüli csa­padékos és borús időjáráo követ­keztében a répa cukortartalma lényegesen alacsonyabb a várt­nál. fgy a cukortermelés mennyisé­ge — számításaik szerint — 2600 vagon körül lesz. Az említett tényék igen nehéz feladatokat rónak a gyár dolgo­zóira. A szeptember 21-i terme­lési tanácskozás határozata ér­telmében azonban mindent meg­tesznek azért, hogy a cukoripar szocialista brigádjai felhívásának eleget tegyenek, vagyis a répa- feldolgozás minimális veszteség­gel és a költségek csökkentésével fejeződjék be. Néhány követendő kezdemé­nyezésről is tájékoztatott ben­nünket Haraszti élvtárs. El­mondta, hogy a gyár vezetői a cukorrépa ter­mesztésének növelésére és kor­szerűsítésére egyre szélesedő együttműködést kívánnak ki­alakítani a termelőkkel. Ezért elhatározták, hogy segí­MA: a ■ r w 99* üléséről (2. oldal) tik őket a speciális célgépek és gyomirtó szierék beszerzésében, a fuvareszközök kölcsönzésében ó-> egyéb kooperációs lehetőség megteremtésében. Ez nemcsak az ipar és a mezőgazdaság, ha­nem egyúttal a népgazdaság számára is eredményesebb gaz­dálkodást jelent majd. Tímár Mátyás sajtótájékoztatója Rómában Tímár Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szerda este Rómában, a nagykövet reziden­ciáján találkozott az olasz sajtó munkatársaival, Dr. Bényi Jó­zsef nagykövet megnyitó szavai után Tímár Mátyás bevezető előadást tartott a hírügynöksé­gek és a lapok tudósítóinak. Vázolta a magyar gazdaság helyzetét, eredményeit, s rámu­tatott: az európai mezőnyben is kedvező, hogy most befejeződő harmadik ötéves tervünkben a nemzeti jövedelmet mintegy 40 százalékkal emeltük. A továb­biakban a következő ötéves idő­szak fejlesztési programjait is­mertette, majd a magyar—olasz gazdasági kapcsolatokról szólt Csütörtökön Tímár Mátyás észak-olaszországi útja során Genovába érkezett, ahol megte­kintette a kikötő berendezéseit. Mezőgyáni nap a Bolgár Kultúra Hetén Vendégeink a Magyar-Bolgár Barátság Tsz-ben Csütörtökön két jelentős ese­ménye volt a Bolgár Kultúra Hetének. Nagy sikerrel zajlott le a BM Határőrség Orosházi Pa­rancsnokságán Godó Ágnes had­történész alezredes előadása a magyar—bolgár fegyverbarát­ságról, melyet a bolgár hadsereg életét bemutató fotókiállítás, s a bolgár vendégművészek fellé­pése követett. Mezőkovácsházaf művelődési háza a Rodopei szót.! tesek című kiállításnak adott otthont. Ma Meaőgyánha látogat a bolgár küldöttség. Először a ter­melőszövetkezet központi irodá­jában találkoznak a vendégek a tsz és a község vezetőivel, majd ellátogatnak az egyik üzemegy­ségbe. A késő délutáni órákban a községi művelődési otthonban nyílik „A Bolgár Népköztársa­ság” című kiállítás, majd barát­sági estre kerül sor. A bolgár nép mai életét, művészetét bemutató kiállításnak ad helyet a Jókai Színház előcsar­noka. Naponta sokszáz ember tekinti meg a gyönyörű szőnyegeket, kerámiákat, bőrárukat és a nagyméretű fotókat. (Fotó: Demény Gyula) T'

Next

/
Thumbnails
Contents