Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

fl Luna-16 „Holdközet-zsákmányával” úton a Föld felé üdvei József, az MTI tudósi- ! tófa jelenti: A moszkvai rádió Ijedd reggeli adásában közölte, hogy a Luna —16 felbecsülhetetlen értékű ,,Holdközet-zsákmányával” úton van Földünk felé. Valamennyi szovjet lap elsőoldalas cikkek­ben méltatja a szovjet Holdku­tatás kimagasló sikerét. A Prav­da vezető helyen hozza szovjet tudósok erről szóló nyilatkoza­tát. Kozacsok, a Szovjet Tudó-, mányos Akadémia szibériai rész­lege automatikai intézetének igazgatóhelyettese kiemeli azt a ..mikroszkopikus pontosságot”, amellyel a legújabb szovjet Hold-kísérletet végrehajtották. Ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a Luna—16 fő hajtóművét a Hold-felszín felett 20 méter magasságban a kisebb motort pedig 2 méter magasságban kap­csolták ki, s mindezt a „robot­pilóta”. a Holdtól több százezer kilométernyi távolságról érkező parancsra tette. Számos szovjet tudós hangsú­lyozza nyilatkozatában, hogy a Luna—16 leszállási helyét nem véletlenül választották meg. Sinkarjova, a7 űrkutatási inté- i zej tudományos munkatársa ar­ra a kérdésre, vajon miért ép- | pen a Termékenység tengerét j választották ki a szovjet tudó­sok a Luna—16 leszállási helyé­ül, a következőket válaszolja: ezen a helyen még nem járt kozmikus laboratórium, s ezért felületéről és mikrodomborza- .áról a tudomány eddig csak közvetett adatokkal rendelke­zett. Pedig ez a tenger, amelyet egy kontinens-csík választ el a szomszédos síkságtól, a Nyuga­lom tengerétől, felettébb érdek­li a tudósokat. A Termékenység tengere feltehetőleg magában ál­ló lávamező, s éppen ezért nyil­vánvalóan különbözik más Hold-tengerektőf és a felszíni i talajrétegnek itt külön sajátos­ságai Vannak. Petróv akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Űrkuta­tási Intézetének igazgatója az ember vagy automata szerepét fejtegeti a Szocialisztyicseszka- ja Indusztrija hasábjain. Kétség­telen — mutat rá —, hogy eljön majd az az idő, amikor a Nap­rendszer bolygóinak felületén különböző szakemberek, geoló­gusok, fizikusok, csillagászok, biológusok aktív tudományos munkát fognak folytatni. Ám a munka egyes szakaszaiban a tel­jességgel automatikus berende­zések egv sor előnnyel rendel­keznek. így például az automa­tikus űrállomások sokkal több tudományos felszerelést kepesek szállítani fedélzetükön, mint az emb^r irányította űrhajók. Hi­szen az említett űrhajóknak a személyzetén kívül szállítaniuk kell a személyzetet é$ a személy­zet életfeltételeit biztosító be­rendezéseket is. Ehhez a témához kapcsolódva Svarev kandidátus és Bulekov < mérnök a Pravda hasábjain azt ! a gondolatot hangsúlyozzák, ; hogy jelenleg kétféle módon le­het szert tenni „Holdkőzet-zsák- mányra”: egyrészt automaták segítségével, másrészt űrhajósok Hold-felszíni tevékenysége foiy- [ tán. A jelenlegi szakaszban — húzza alá a két szovjet szakem­ber — a döntő szerep az auto­mata űrállomásoké. Az ilyen módszerrel folytatott kutatás egyrészt biztonságos, vagyis em­beréleteket nem kockáztató, másrészt költségei lényegesen kisebbek, mint a kozmonauták Holdra szállításáé. A szovjet kandidátus és mér­nök nyilatkozatából kiderül: a Luna—16 „markolószerkezetét” úgy alkották meg, hogy az ké­pes vol, begyűjteni emberi kéz közreműködése nélkül mind a pórszerű anyagot, mind pedig a bazaltkeménysegű kőzetet. Elismerően nyilatkoznak a nyugati tudósok és szakemberek A nyugati hírügynökségek to­vábbra is terjedelmes jelenté­sekben számolnak be a Luna— 16 automatikus szovjet űrállo- nás Holdmissziójának vissz­hangjáról. Neves tudósok, szak­emberek igen nagy eUsrrieréasel nyilatkoznak a Luna—16 jelen­tőségéről. Valamennyien kieme­lik, ez a7 első alkalom, hogy űrhajós nélkül rakéta szállt fel. i a Hold felszínéről és van visz- szatéróben a Földre. Dr. George Low. az Amérikai > Űrhajózási Hivatal (NASA) ügy- j vezető igazgatója igen nagy je- i lentőségű technikai és tudomá- I nyos eredménynek minősítette a Luna—16 misszióját. Low sike­reket kívánt a szovjet tudósok­nak a nagyszabású kísérlet to­vábbi szakaszában. Sir Bernard Lovell, a brit Jodrell Bank Csillagvizsgáló In­tézet igazgatója kijelentette, a szovjet kísérlettel megnyílt az út az előtt, hogy még ebben az évtizedben hasonló kutatásokat végezhessenek a Marson. Kenneth Gatland, a Brit Boly­góközi Távközlési Társaság al- elnöke „szédítő teljesítmény- nék” nevezte a Luna—16 misz- szióját. (MTI) Folytatta, tanácskozását a FAO konferencia Kedden a Hotel Duna Iníer- ] continental ban dr. Dimény Imre ! mezőgazdasági és élelemezésügyi j miniszter elnökletével folytatta I munkáját a FAO 7. európai re­gionális konferenciája. A. MSculescu, román mpző- lazdasági miniszter a többi kö­zött javasolta, hogy szüntessék meg a kereskedelmi korlátozáso. ivat. M. Csabics. Jugoszlávia kül­dötte kifejtette: valamennyi or. szág számára biztosítani kell, hogy mezőgazdasági termékeiket szabadon, megkülönböztetés nél­kül azoncc feltételek mellett ér­tékesíthessék a világ bármelyik részén. V. Sopov bolgár mezőgazda­7 BÉKÉS Unt, óőLTlLJlliLK. 23. sági és élelmiszeripari miniszter rámutatott, hogy országának mezőgazdasága technikailag is egyre inkább erősödik, az ága­zatnak nincsenek szociális prob­lémái. Javasolta, hogy a FAO mezőgazdaság-fejlesztési tervei­ben az eddiginél nagyobb figyel­met fordítsanak a strukturális változásokra. A. Simantov, az OECD (gazda­sági együttműködési es fejlesz­tési szervezet) küldötte arra hív­ta fel a figyelmet, hogy az euró­pai országokban még hatalmas termelési lehetőségek vannak. H. Emmerich, a KGST megfi­gyelője azt hangsúlyozta, hogy a KGST, illetve a FAO közötti együttműködés a világ népeinek békéjét és jólétét szolgálja. Rész­letesen. kifejtette, hogy a KGST tagországok hogyan koordinálják mezőgazdasági termelési és ér­tékesítési terveiket. Az EAK nem engedi meg a palesztiniai ellenállás szétzúzását Heikal egyiptomi tájékoztatasiigyi miniszter sajtóértekezlete Mohamed Hasszameih Heikal egyiptomi tájékoztatás ügyi mi­niszter kedden sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy az Egyesült Arab Köztársaság sem­milyen körülmények között sem engedi meg a palesztiniai ellen­állás szétzúzáűát. A jelenlegi jor. dániai válságba való esetleges amerikai beavatkozás „ellensé­ges cselekedet lenne az egész arab világ ellen és olyan súlyos hiba, amely veszélyeztetné a vi­lágbékét” — mondta. Hozzáfűz­te, hogy az Egyesült Arab Köz­társaság óva int ilyen beavat­kozástól, amely nem mentené meg a jordániai amerikai tuszo- i kát, hanem éppen az ő életüket i kockáztatná. Hír szerint mintegy 10 000 em­ber halt meg Jordániában, de lehetséges, hogy az áldozatok száma ennél jóval nagyobb — mutatott rá a továbbiakban az egyiptomi miniszter. Elmondotta, hogy táviratot kapott Arafattól, amely szerint 7000 ember halt meg, 120 ezer pedig hajléktalan­ná vált és egyedül a Wahadat- táborban az épületek 80 száza­léka megsemmisült. Ammanban a helyzet „rendkívül súlyos” — hangoztatta Heikal. Közölte azt is, hogy üzenetet kapott a Jor­dániában rekedt mintegy 100 új­ságírótól. Az EAK — fűzte hoz­zá — hétfő óta erőfeszítéseket tesz, hogy az említett újságírókat repülőgépen Kairóba hozassa. Az indiai elnök Moszkvában Moszkva Giri Indiai elnök a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának El­nöksége és a szovjet kormány meghívására kedden hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Nyikolaj Podgomij, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának El­nökségének elnöke, Dmitrij Pól_ janszkij. a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhelyet­tese és más hivatalos személyi­ségek fogadták a magas rangú vendéget a vnukovói repülőté­ren. Az indiai elnök érkezésének tiszteletére díszőreég sorakozott fel a repülőtéren és eljátszották India és a Szovjetunió állami himnuszát. Üdvözlő feliratokkal díszítették fel azokat az utcákat, ahol az elnök végighaladt a re­pülőtérről szállásáig. {MTI) Lapzártakor érkezett: Elhalasztották az arab csúcsértekezletet Kedden este Kairóban a tájé­koztatásügyi minisztérium hiva­talosan közölte, hogy az arab csúcstalálkozót szerdára halasz­tották. Indok: a Kairóban tar­tózkodó állam- és kormányfők folytatják előkészítő tanácsko­zásaikat! ■ a Ünnepség Prágában Praga A Rudé Právo megjelenésé­nek ötvenedik évfordulója al­kalmából rendezett ünnepi nagy­gyűlésén GusLáv Husák, a CSKP A keddi nap folyamán II arab ország Kairóban tartózkodó kép. viselői ismételten tartottak két- és többoldalú megbeszéléseket, amelyekben csupán a Daud mi­niszterelnök vezette jordániai küldöttség nem vett részt. A ké­ső délutáni órákban Nasszer egyiptomi elnök félórás megbe­szélést tartott Kadhafi líbiai ál­lamfővel. Eltemették Pusztai Pált Kedden az óbudai temetőben mély részvét mellett helyezték örök nyugalomra Pusztai Pált, a Ludas Matyi váratlanul el­hunyt népszerű rajzolómüvészét. Temetésén részt vettek a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának és a Magyar Újság­írók Szövetségének képviselői. A ravatalnál Tabi László, a Ludas Matyi főszerkesztője, a sírnál barátai es rajzolóművész kollégái nevében Endródl István vett búcsút Pusztai Páltól. (MTI) Ceausescu és Jónás tárgyalásai Bécsben KB első titkára beszedőben fel­elevenítette a kommunista párt és a kommunista sajtó íélévszá. zados útját, s hangsúlyozta azok­nak a marxista—leninista esz­méknek az időszerűségét, ame­lyek jegyében a CSKP alakuló kongresszusát tartotta. Becs A becsi Hofburg-palotában kedden megkezdődtek Jonas osztrák szövetségi elnök és Ceau­sescu, a Román Államtanács el­nöke hivatalos tárgyalásai. A kedd délelőtti megbeszélé­sen jitfogo véleménycserét foly­tattak a két ország közötti kap« csőlátókról és feltárták a sok­oldalú együttműködés, a külön­böző területeken való kooperá- lás uj lehetőségeit, valamint fog­lalkoztak a nemzetközi helyzet néhány problémájával. (MTI) Irányi Dezső: Bolyongások vén Itáliában Utimozaikok, életképek Garda 17. Szétnézek és a zsúfolódó em­lékekre gondolok. — Hogyan használjam ki néhány órámat a „leggazdaságosabban ?” Ér­deklődésem irányát és álmaim sugallatát legjobban követve? A lehetetlenre akarok vállalkoz­ni? Nézzem meg rendre-sorra — valamely Baedecker szerint — a műemlék-épületeket, „nagy” események színhelyeit? Ha he­teket tölthetnék itt, akkor sem látnék „mindent”... Jó útmuta­tók pedáns sorrendjében sokat lát az ember. De „mindent” — soha, ha azokat követi. (Azokat előre tanulmányoztam, ameny- nyire tehettem, hogy' tudjam: amerre járok, amit látok: mi az? Mit ér? Mi fűződik hozzá? S előre választhassak.) Engem, amerre járok, minde­nütt, mindenek felett, kettő ér­dekel főleg: a nagy' Múlt és a táj... a tájon belül az — em­ber... Veronát másképp akarom látni, mint a Baedeckerek..: „Szabadon” boiyongani falai között — s úgy adni át magam az Emlékeknek, melyekről so­kat sejtek, tanultam és a Ma impresszióinak, amelyek várat­lanul érnek, egyszerre... * „Formabontó” sétám az Aré­nából, sikátorokon át, az Addi­gié parton kezdem. Vonzanak ezek a „szép kanyarok”. Ott a Castel .Vecchió vén vörös vára, körülötte a Canossa. Baltadoro. Bevilaqua paloták, a római ka­pu, beljebb a Corsón a Porta de Borsarin... közel az ezeréves román San Zeno templom is... nekem legjobban a hidak — újak, régiek — s a túlpart pa­norámája tetszik! Lenn, a part felett, városfalakkal, bástyák­kal övezve a kupolás Braida- templom, a Ponte Pietra túlol­dalán a római színház, felette a dombon a Castel Pietro gyö­nyörű ciprusaival, mögötte erőd: a San Felice, túloldalon a vi­lághírű Giusti díszpark torony­magas ciprusfáival... Sokat nem időzök az ősi városmag híres terein: a Piazza d’Erbén és Sig- norián — van leírás róluk bő­ven! (Az előbbin élénk a forga­lom: itt a piac, a Kereskedők Háza. a törvényhirdetők Tribu- ná-ja. Verona úrnő szobra, az oroszlános oszlop, Maífei palo­ta... az előkelő, de szűk Piazza Signorián a Scallgerik híres pa­lotája, a tanácsiház, középütt Dante szobra... egy kis templom mögött a Scaligeri-sírkert...) — de a Via Capellón, Júlia házá­nál megpihenek mégis... Ki tagadhatná megilletődését, mi­kor belép egy kapualjon át a félhomályos udvarba, ahol vi­rágokkal övezve az az erkély áll... (alatta én is- lefényképe­zem magam) — ez a kép lehet giccs, de őszinte romantika is! Engem mindenképpen fájdal­masan érint valami: a forga­lom, az árusok kalmár-szelle­me, akik „Júlia szerelméből él­nek”... igen, igen, mégis inkább csalódás Verona nekem... S ugyanezt érzem Júlia sírjá­nál, ahova — mellőzve minden más látnivalót, gondolataimmal foglalkozva — sietek ki az er­kély alól, a folyóparton át. A Via Pallonet kísérő nagy déli bástyafalon kapu, ott kez­dődik a Capuccini út... — ez a rész temető, kert volt egykor, most beépített, bérházak töltik ki — egy terecskén át, balra, a part felett: a kapucinus kolos­tor. (Jegy kell itt Is!) Belépek. Négyszögű udvar, körül barát­ságos loggiák, kertecske, kút középen. Szemben, a repkény.- nyel befuttatott folyosó falán felírás, nyíl mutat le: ott a ”a* * rádics... pár lépés az üres sír- kamrába, ott előttem a kopor­só..! Üres kőemlék az is — eny- nyi az egész. Egy legenda — csak egy han­gulat * Mar nem a műemlékeket né­zem- az élet képei s a ma impressziói kísérnek az. állo­másra... Talán meghatott annak a 30 év körüli fiúnak a szava, aki helyreigazított csendesen, mikor én „Júliát” kerestem... „Zsulietta” — igazított ki s készséggel irányított... Tudtam, olaszosan a lánynév így hang­zik, mégis fülemben cseng hangja most is, mint egy szere­tetteljes becéző kicsinyítés: „Juliácska”,.. s ez a hang olyan volt, mintha saját bánatos sze­relmére emlékezett volna... Éreztem: Júlia emlékéi itt sze­retik, mindenki szereti. A Cap- puccini utcán három' nő ment:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents