Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-20 / 221. szám

Befejezte látogatását az SZKP KB küldöttsége Elutazott Budapestről az SZKP Központi Bizottságának! küldöttsége, amely F. D. Ku- Ulkov-nak, az SZKP Központi Bizottsága titkárának vezetésé- vei az MSZMP Központi Bi­zottsága vendégeként néhány- napos baráti látogatást tett ha­zánkban. F. D. Kulakovot fo­gadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit-í kára. A küldöttség találkozott^ Feher Lajossal, az MSZMP Po-: Utikai Bizottsága tagjával, a" Minisztertanács elnökhelyette­sével, s kölcsönösen tájékoztat­ták egymást a két ország me-* zőgazdasága fejlesztésének idő-r szerű kérdéseiről. A vendégek Dimény Imre'.----------------------------------------------------­m ezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter társasagában megte­kintették a mezőgazdasági ki­állítást; továbbá látogatást tet­tek a Szekszárdi Állami Gaz- idaságban, a Bátaszéki Búzáka- . lász Termelőszövetkezetben és a HUNGÁROFRÜCT budaörsi ; hűtőházában. A szovjet küldött- , séget a Ferihegyi repülőtéren Pulai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Bálint József, a Központi Bi­zottság osztályvezető je' búcsúz­itatta. Jelen volt A. M. Szóró- lein, a Szovjetunió budapesti ^nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Tizenöt év szuverenitás Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1055 szeptemberének végén, | kötötték meg a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztár­saság közötti államszerződést, ■ amely teljes szuverenitást biz- > tosított a demokratikus Német- t országnak. | 1955 különben is bizonyos ér­télemben a fordulat évének számított a német kérdésben. Jól ismert tény, hogy a máso­dik világháború után a nyugati hatalmak megszegték az egyse-. ges Németországot előirányozó potsdami egyezményeket, ke­resztülvitték a szakadást, s megalakították a nyugatnémet különállamot. Erre természet­szerűleg megfelelő válasz szü­letett: létrejött a Német Dernok. ratikus Köztársaság. A két német állam létével bonyolultabbá vált az egység útja, de annak elvi lehetősége még további hat esztendőn ke­resztül fennállt. Az NDK tör- ténészeti legalábbis ma úgy te­kintenek vissza erre a szakasz­ra, hogy 1949 és 1955 között a főkérdés így hangzott: ösSzné- met választások vagy Nyugat- Németország felfegyverzése és bevonása a NATO-ba. A nyu­gati hatalmak azzal, hogv az NSZK-t felvették a NATO tag­jai közé — amire ismét nem késett a válasz: az NDK belé­pése az akkor megalakult Var­sói Szerződésbe — kész helyze­tet alakította^: ki. A két külön­böző társadalmi rendszerű és szövetségesi elkötelzettségű iu£ met állam egyesítése lekerült a napirendről. A következő más­fél évtized, érthető módon, tel­jességgel másirányű fejlődést eredményezett mihd az NDK- ban, mind az NSZK-bah. Moszkva és Berlin 1955 szep­temberi tárgyalásai, majd a rá­következő hónapban Adenauer moszkvai útja, a diplomáciai kapcsolatok felvétele a Szovjet­unió és Nyugat-Németország között, a két német állam lé­tezése realitásának hosszú távú figyelembe vételére hívhatta fel a figyelmet. Ma az európai politika a többi között a két német állam, létéből kell hogy kiinduljon, sőt számításba vesz egy kü- löleges politikai egységet, Nyu- gat-Berlint is. Az enyhülés út­ja a két német állam normális szomszédságának biztosítása,, a nemzetközi jogilag szabályozott békés egymás mellett élés meg­valósítása. Ennék útjában áll a Ósnni felfogás, amely még min­dig vonakodik megtenni az el­határozó lépést az NDK teljes jogú nemzetközi elismerése irá­nyában. Természetesen ezen a téren is nagy változások történtek, amióta az NDK tizenöt évvel ezelőtt elnyerte teljes szuvere- nitását._ Kezdetben a ,hírhedt Hallstein-doktrina uralkodott, amikor 1957-ben Jugoszlávia, majd később Kuba felvette Berlinnel a diplomáciai kapcso­latokat, Bonn szakításig vitte a dolgot. A HalLstein-doktrtna azonban hosszú és kínos hal­doklás után végleg kimúlt. 1969 májusa óta az NDK-val diplo­máciai viszonyban álló orszá­gok száma több mint megdup­lázódott. A tizenhárom szoci­alista ország mellett nagyköveti kapcsolatok létesültek hat arab országgal (1 rak, Szíria, Del-Je- men, EAK, Algéria, Szudán), négy másik afrikai országgal (Guinea. Közép-Afrikai Köz­társaság, ' Brazzaville-Kongó és Szomáli). valamint több ázsiai állammal (Kambodzsa, Ceylon, Maldive-szigetek, illetve a Dél- Vietnami Köztársaság Ideigle­nes Forradalmi Kormánya). A | változatok sorozata aligha zá­rult le, hiszen legutóbb Allen- de szenátor vette programjába: ha elnyeri Chile elnöki tisztét, diplomáciai kapcsolatokat léte­sít Berlinnel. Az NDK-nak negyvenhét fő­konzulátusa, konzulátusa és ke­reskedelmi képviselete műkö­dik a különböző kontinenseken; több mint négyezer művésze vendégszerepeit egy év alatt j külföldön;.js kell-e különösebb kommentár arról a szerepről, í amit a demokratikus Németor- i szág a sportban betölt. Az NDK « a kedvezőtlen startkörülmények ■ ellenére a világ tíz legfeljet- ! tebb ipari hatalma közé küz- ! dötte fel magát, nagyrabecsült j gazdasági partnere több mint j száz országnak. Mind több szó j esik annak szükségességéről, | hogy az NDK-f együtt a másik i német állammal -vegyék fel az i ENSZ tagjai sorába is. I A Brandt-kormány sem hagy- | háttá figyelmen kívül a meg- ! változott helyzetet. Az erfurti j és a kasseli találkozón a leg- j magasabb szinten alakult ki j párbeszéd a két német állam j vezetői között. Az NDK azon- j ban úgy vélte, hogy Bonn kö- j vetkezeüenségei miatt előnyö- j sebb „gondolkodási szünetet” j iktatni ebbe a folyamatba. E- ; közben írták alá a moszkvai szovjet—nyugatnémet szerző­dést, amely az NDK—NSZK- határok elismerésével tovább erősíthette a realitások tudo­másul vételét. Nyugatnémet részről ugyanakkor még mindig ; érdektelennek mutatják magú- j kát, hogy nemzetközi jogi for­mában, a rendes államközi vi­szonynak megfelelően létesítse­nek kapcsolatot Berlinnel. Az ezt elősegítő közös ENSZ-fel- vétel ügyében sem történt egyelőre határozott állásfogla­lás. A tizenöt évvel ezelőtti szep­temberi évfordulóra emlékezni tehát valóban időszerű, hiszen az NDK nemzetközi jogi státu­szát, a két német állam kapcso­latait helyezi reflektorfénybe, ezek pedig fontos elemei az egyetemes európai biztonság­nak. iVa«s*er távirata A kairói rádió jelentése sze­rint Nasszer egyiptomi elnök szombaton táviratot intézett Husszein Jordániái királyhoz. Rámutatott arra, hogy az arab nemzet nem békélhet meg a Jordániában kialakult szégyen­letes helyzettel, majd így foly­tatta: „Megismétlem a tűzszü­netre vonatkozó felhívásomat és felhatalmazom Mohamed Szadek tábornokot, az egyipto­mi fegyveres erők vezérkari főnökét, hogy azonnal tegyen lépéseket a tűzszünet kihirde­tése érdekében, még akkor is, ha a tűzszünet rövid időtarta­mú lenne. „Remélem, hogy Szadek tá­bornoknak lehetősége nyílik ta­lálkozni Jasszer Arafattal, a Palesztinái Ellenállási Szerve­zet Központi Bizottságának el­nökével és egyeztetheti vele az ellenségeskedések beszüntetését célzó intézkedéseket” — hangzik Nasszer távirata. Ezt követően az egyiptomi rá­dió rendes adását megszakítva közölte, hogy az Ammanban tar­tózkodó Szadek tábornok távira­tot intézett Nasszer elnökhöz. Ebben arról tájékoztatta öt, hogy a reggeli órákban ta­nácskozott Husszein jordániai királlyal és Husszein kifejezte készségét a tűzszünet elfogadá­sára és azonnali kihirdetésére. (MTI) Testy éri látogatás Figyelmeztetés! A Dél-vietnami Nemzeti Fei- szabadítási Front rádiója szom­baton kommentárt fűzött azok­hoz az újabb javaslatokhoz, amelyeket Binh asszony, a DIFK külügyminisztere terjesz­tett elő. Ha a Nixon-kormány tovább­ra is makacsul folytatja a hábo­rút — állapította meg a rádió hírmagyarázója — akkor egyre elszán tabb visszavágásban ré­szesül és tiltakozásokkal találja szemben magát mind az Egye­sült Államokban, mind a világ többi részén. Bizonyosra vehető, hogy Nixon újabb és be­láthatatlan kudarcokat fog val­lani. (MTI) i Véget ért Jan Marko cseh- [ szlovák külügyminiszter ma­gyarországi látogatása. „Közö­sek céljaink, s közös törekvé­sünk, hogy egymást mindjob­ban megértsük. Ez a találkozás is ezt a célt szolgálta” — mon­dotta elutazása előtt a csehszlo­vák külügyminiszter. S a tár­gyalások azt bizonyították, j hogy országaink között jó az j egyetértés. Erről tanúskodtak I azok a megbeszélések, amelye-1 két Jan Marko Péter Jánossal. í a Magyar Népköztársaság kül- j ügy miniszterével folytatott, nemkülönben azok a baráti be­szélgetések, amelyek a Ká­dár Jánosnál és Fook Jenőnél történt látogatásai alkalmával j folytak. A tárgyalások rriindenekelőtt a két ország kapcsolatainak j további fejlesztését szolgálták. A záróközlemény megállapítja, hogy ezek a kapcsolatok a szo­cialista internacionalizmus el­vei alapján eredményesen fej­lődnek. Ezen elvek szellemében alakul a Magyarországon élő szlovákok és a Csehszlovákiá­ban élő magyarok élete, s ez erősíti a két szocialista ország barátságát. A felek megállapí­tották, hogy a kölcsönösen elő­nyös együttműködés fejlesztése egyúttal hozzájárul a szocialis­ta országok egységének szilár­dításához. E tekintetben rend­kívül fontos feladatként tűzték ki a KGST-tagországok gazda­sági együttműködésének sokol­dalú fejlesztését. A két külügyminiszter tárgya, lásai során behatóan fogalkozott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel és joggal állapíthat­ta meg, hogy ezek megítélésé­ben teljes az egyetértés. Közös törekvésünk, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferenciát — kontinensünk minden nemzete érdekében — minél előbb hívják össze. A két ország kormánya az európai ál­talános légkör javulása szem>- pontjából igen jelentős lépésnek tekinti a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság kö­zött aláírt szerződést, amelyben az NSZK kormánya elismeri a jelenleg fennálló európai hatá­rok sérthetetlenségét. Komiá. nyunk teljes támogatásáról biz­tosította Csehszlovákiát abban a követelésében, hogy a müncheni egyezményt kezdettől fogva ér­vénytelennek kell tekinteni. Kö­zösen foglaltunk állást a Német Demokratikus Köztársaság elis­merésének jogos követelése mellett. A tárgyalások Ismét megerő­sítették, hogy mindkét ország azonos álláspontot foglal el a világpolitika két legsürgősebben megoldásra váró kérdésében: tá­mogatja Indokína népeinek ha­zájuk függetlenségéért folytatott igazságos és hősies harcát, é6 követelik a békés és igazságos rendezést a Közel-Keleten, a Biztonsági Tanács 1967. novem­ber 22-i határozata alapján. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminiszterét, tár­gyalásait és megbeszéléseit a jö szomszédnak és jó barátnak ki­járó nyíltság az őszinteség és a teljes egyetértés légköre vet­te körül. A látogatás újabb je­lentős hozzájárulás volt az or­szágaink között fennálló testvé­ri viszony elmélyítéséhez. 32 űj Phantomot kap Izrael Az A1 Ahram washingtoni tu- 1 dósítója jól mformált forrásból ügy értesült, hogy az Egyesült Államok 32 új Phantom típusú vadászbombázót ad Izraelnek, ellentétben azzal a korábbi köz­léssel, amely szerint az azonnali j és soronkívüli szállítmány 18 gépből áll. Az új szállítmány kérdését Nixon és Golda Meir pénteki megbeszélésén tűzték napirendre. A Fehér Ház ugyan­akkor megerősítette, hogy foly­tatja Izrael katonai és gazdasági támogatását. (MTI) Irányi Dezső: Bolyongások ván Itáliában Utimozaikok, életképek 14. Buta búcsú Santa Lucián Kezdem utazásom „szárazon”. Egyelőre Veneto tartományban. Eddig minden ment! De ma reg­gel rosszul vizsgáztam. Már csak bevallom, bár nevetni fog­nak rajtam... Én biz’ „ettem a kefét” — de mit csináljak? Megjelentem a Santa Lucia pályaudvaron — kezemben jól preparált saját olasz menetren­demmel és mutogatva azt bol­dognak, boldogtalannak, lett lé­gyen az vasutas, hordár, utas — követeltem az „én” hajnali 5 órás gyorsvonatomat, amelynek Padovába — úgy emlékszem, az „otto binarió”-n, azaz nyol­cas sínpáron kellett indulnia. De a sínpár üres volt. majd más vonat állt be rajta. Dicséretére legyen mondva a velenceieknek: olyan kitartóan magyarázott minden megszólított, hogy vért izzadt belé. De én is! Ám cső- dött mondott szerény olasz nyelvtudományom: sehogysem értettem, mit is magyaráznak? S miért nem tudják megmonda­ni röviden: más sínpáron megy-e? késik-e? E napon leál­lították talán? Esetleg a menet­rend rossz? Vagy mi más vari­áció lehet? Sok szíves kalau­zomra egyre mérgesebben néze­gettem. Az idő telt, jöttek men­tek vonatok, én egyre idegeseb­ben futkorásztam fel s alá, míg egyszer — felpillantok a pálya­udvari órára is... Ö, Santa Lu­cia! 8 óra volt! Csak az én órám mutatott hajnali ötöt (azaz ak­kor hatot már) — elfelejtettem felhúzná este, s hogy fáradtan elaludtam reggel, az nem cso­da.... Itáliában különben a nyu- gateurópaí' óra-különbség miatt- nekem amúgyis korán volt — nem tűnt fel szórakozottságom­ban figyelmetlenségem. Az in­duló -vonatok közt megpillantot­tam egy ravenait — az is Pa­dovan át ment — már kifelé tartott... én az utolsó peronra felugrottam.. S pánikszerűen el is tűntem Mesés Velencéből! A táj Velencétől Padováig csupa kert Sűrűn lakott, mű­velt zöldövezet Csupa víz-ér, csatorna, köztük gyümölcsösök, zöldségesek, csinos házikók. Bá­jos... No meg: trágyaszag. Ez bizo­nyítja: jó a gazdálkodás. Első állomásom hát: PADOVA. Mély megilletődéssel lépek le a vo­natról. Hogyisne! Ama helyek egyikének földjét érintem, amelyről aprócska korom óta annyi mindent hallottam, tanul­tam, s kutattam magam is! Az ókori „Patavium” egykor a Ró­mai Birodalom Róma után leg­nagyobb városa, a . „történetírás atyja”: Lívius hazája. (Itt szüle­tett ie. 59-ben s ide jött meg­halni iu. 17-ben az író, aki 40 éven át 142 kötetben írta meg „ab űrbe condita”, alapítástól a Birodalom történetét a császár udvarában. Ott megbecsülték, jóllehet ő bensejében köztársa­sági érzelmű volt.) A népván­dorlás idején a hun, longobárd és magyar kalandozások célpont, ja a város. Egyeteme: még kö­zépkori mezben már a felvilá­gosodás előfutára (1222-ben, a magyar Aranybulla idején ala­pították); századokon át a tu­dományos és művészeti haladás fészke, ahol számos magyar di­ák is tanult s Galilei Is békén dolgozgatott... De zsarnoki rém­tettek, tragédiák, bűnök fészke is a középkorban, mikről Pet­rarca fájó szava szól... Dante, Goethe élt falai között... és An­tal. a „péduai” mindenek felett, aki fel merte emelni szavát a szegények mellett a hatalmasok­kal szemben. Műemlékei: kor­szakok gazdag tanúi. Ma: közel 300 ezer lakos, azaz „három Szeged”. (Ez a mércém a városok nagyságának mérésé­nél.) Pár perc — s a Bacchigli- one folyócska hídjánál, kedves liget előtt szemlélődök. Tágas sugárutak indulnak innen: a Corso Garibaldi. Corso Popcló (folytatása a Via del Santo, Szent Antal temploma, sírja fe­lé), a városfal tövében a Via Giotto. A háttér: modern város, loronyház — az előtér ligetében az ókori amfiteátrum romjai, falainál híres műemléktemplo­mok. A „Madonna deli’ Aréna” kápolnája az úttörő Giottő, Dante zseniális festő-barátja képeit őrzi, aki korát előzve a valóságot láttatja meg emberi érzelmeket kifejező műveiben. Délen a XIII. századi súlyos bombakárt szenvedett, művé­szettörténeti értékű ágostonren- di templom...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents