Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-18 / 219. szám
Művészei és ipát* A Csaba Szőnyegszövő Szövetkezei kiállítása a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban A szőnyegkészítés az iparművészet egyik legrégebbi ágához tartozik. Messzire vezetne végigkövetni a fennmaradt festményeken, lefaragásokon olyan ábrázolásokat, melyek — az írott források »mellett — bizonyítják az ókorban is fontos szerepét. Ezek az emlékek azonban nemcsak a kész szőnyeget, hanem a szövőszékekén dolgozó munkásokat is megörökítették. A szőnyegeket már a régi időkben padlók, falak mellett a belső tér szebbé, kényelmesebbé tételére is használták. Az iparművészet történetében külön csoportot képviselnek az ún. keleti, meghatározott vidékeken készült csomózott és szövött technikájú szőhyegek. A középkor óta a lakásokban is egyre inkább elterjedt használata, és vannak olyan ábrázolások, melyen a szőnyegeket a kép festőjéről nevezték el, mint például a német Hans Holbein festőről a „Holbein” szőnyegeket. A szőnyeg hangsúlyozott szerepe az ember környezetében nem véletlen. Anyaga, mintája, technikája együttesen olyan sajátos művészi formák, kifejezések, motívumok létrehozására képes, mely különleges helyet biztosított számára az iparművészét történetében évszázadokon át. A XX. század elején Európa- szerte a szőnyegkészítés új irányát új tényező határozta meg. Ez abban állott, hogy vezető iparművészek terveket kezdtek készíteni az ipar számára, ab- I bél a célból, hogy több példányban is művészi minőségű, technikában, tervezésben magas kvalitású darabok kerüljenek az emberek mindennapi környezetébe. Ezen munkálkodott az iparművészetet megújító, kiemelkedő személyiség, az angol William Morris után a finn festő és iparművész Akseli Gallen Kallela (1805— 1931), éppúgy, mint a nemet Otto Eckmann (1865—-1902), vagy a magyar Horti Pál (1865 —1907), a gödöllői szőnyegszövő-műhelyt megalapító Körös- föl Krieseh Aladár (1863—1920) es Nagy Sándor (1868—1950). Ezek a törekvések akkor — több szempontból — csak elszigetelt, de bátor, úttörő kezdeményezések voltak, jelezve az utat, melyen később a korszerű iparművészet haladni fog. Ezzel — nagy vonásokban — el is érkeztünk a Csaba Szőnyegszövő Szövetkezet munkájának és kiállításának jelentőségéhez. Békéscsaba várost — melynek ipari, mezőgazdasági termelése, eredményei nemcsak országosan, de határainkon messze túl is ismertek és megbecsültek — méltó hely illeti meg művészetünkben is. Több vidéki városhoz hasonlóan, Békéscsaba kulturális-művészeti élete is kezdeményező szerepet vállalt, bizonyítva, hogy ma már messze nemcsak a főváros feladata az, hogy tudatos és rangos művészeti programmal gazdagítsa, formálja a közízlést, közművelődésünk ügyét. A kiállítás példamutatóan bizonyította, hogy a Csaba SzőnyegA 0LtM 1970. SZEPTEMBER 18. szövő Szövetkezet felismerte a tervezőművész jelentőségét az iparban, a kettőjük harmonikus együttmunkálkodásának fontosságát, és ezáltal a termelés művészi színvonalát igen magas fokra tudta emelni. Tervező- művészét nem kell bemutatnia közönségnek. Németh Éva szőnyegtervező iparművész számos szőnyegpályázaton nyert díjakat, és alkotásai minden nagyobb hazai kiállításon szerepelnek. Számos alkalommal mutattak be munkáit külföldön is. Az a négy év, mióta a Csaba Szövetkezet mii vészeli tervezője, fordulópontot Jelent pályáján. Megtartva a szövéstechnika hagyományait, szőnyegein új képi és színvilágot teremtett. Olyan alkotások ezek, melyeknek ornamentum-világa, szín- harmóniája, árnyalatai, geometrikus jellegű növényi, emberes állatalakjai, e szép vidéknek a művész személyiségén átszűrt hangulatát árasztják tisztán, emberségesen, őszintén. Ez a dolognak az egyik, mondhatjuk, az alkotói szubjektum oldala. A másik az, hogy szőnyegei á Hu emberéhez szólnak s nem követnek, nem másolnak hamis bálványokat. Falon, padlón egyaránt betöltik hivatásukat és a régi bútorokkal kialakított, vagy modem Interieur ben, s a kettő együttesében egyaránt méltó helyük van. Elismertek, népszerűek külföldön es Ott talán — valljuk be — ismertebbek is, mint Idehazu. Németh Éva művészete ój hung a sző- nyegkeszllus területén. Uj, de nem a kezdő hangja. Bátor es biztos, mint aki ismeri és tudja .. a maga utjai, meg akkor is, ha ; esetleg belső kétségek, kiserietek : között vezet ez az út. Figyelem- : re méltó kitűnő eredményei, úgy : tűnik, csak itt ezen a tájon, csuk ■ itt, ebben a szőnyegszövő sző- • vetkezetben, ebben az emberi, ■ művészi kollektívában, ebben a • művészetet értő, érző, támogató • emberi közösségben alákulha- ; tott ki, fejlődhetett így és nem ■ másképp. Hasonlóképpen szép ée figye- S lemre méltó hagyományos szőt- ■ tesmunkákkal jelentkezett a ki- S állításon Hollóssy János népi : iparművész. A hangsúly tehát ezen a kiál- j lítáeon a szőnyegtervezés és ké- i szítés együttesén, a művészi ih- S let és tervezés, valamint a szaki | értelemmel, szeretettel és mű- j vészi érzékkel, nagyszerűen M- j vitelezett szövés együttes fo- • lyamatán van és e kettő egy- • mástól el nem választható. Művészet és Ipar alkotó kap- : csőlátónak kiemelkedő példája i e kiállítás, mely — őszintén re- ■ méljük — hasznos, gondolatét)- ; resztő és Igaz örömeit adó lesz ■ minden látogató számára. _ Ezért csak a legnagyobb elis- ! mérés és dicséret hangján szói- f hatunk Békéscsaba város veze- ! tőiről, valamint a Csaba Sző- | nyegszövő Szövetkezet elnökéről ! és vezetőségéről, hogy példamu- : tatóan segítik, támogatják ter- j vezőművészüket. Ugyancsak í messzepenő dicséret illeti azo- ! kát a nagyszerű munkásnőket, j akik a tervező művészeti elkép- ; zeléseit, álmait két kezükkel tö- ■ kéletes kivitelben valóra váltót- ; ták. A kiállítás szép és körülte- ; kintő megrendezése pedig a bé- késcsabai Munkácsy Mihály Mú- j zeum munkatársainak érdeme. ! Dr. Koós Judith » Hz erzsébethelyi választók szószólója Békéscsabán, az V. kerület 73 számó választókörzetében Farkasinszki Gyuláné tanácstag képviseli az erzsébethelyi választók érdekelt. A kedves mosolyé fiatalasszony immár 8 éves tanácstagi gyakorlattal büszkélkedhet. Ennyi idő alatt nagyon sok ügyes-bajos dologban segített megbízóinak. — Amikor megkaptam tanácstagi megbízólevelem, nagy ambícióval kezdtem a közéleti munkához — meséli Far- kasinazkiné. — Abban az Időben legégetőbb problémánk volt a kerületben levő utcák járdáinak építése. Ha nem is egyik napról a másikra, de szívós munkával, sok utánajárással sikerült elérni, hogy a vá- j lasztókerületben a Szatmár és Szepesi utca betonjárdát kapott. Hasonló gondot jelentett a vízhálózat bővítése. A Bessenyei utcában . például tanácsi költségvetésből vezették be 's vizet, de a közművesítéshez szükséges társadalmi munkát mi szerveztük. Sajnos, a tapács pénzügy) kerete igen véges, ezért egyre inkább a háztulajdonosoknak kell fizetni a víz bevezetésének költségeit. Nekünk, tanácstagoknak a feladatunk. hogy az olyan utcákban, ahol sok a nyugdíjas, kis jövedelmű választó, igyekezzünk elérni, hogy a tanács legalább részben véllulja a közművesítés költségeit. — Mit tart eddigi legfőbb eredményének? — Nemcsak az én érdemem, de nagyon örülök, hogy elké- ! szült az V. kerületi SZTK- I rendelőintézet. Ezzel nemcsak a { körzeti orvosi ellátás oldódott meg. hanem a kerület szakorvosi ellátottsága is*. Nagyon jó érzés, ha az itt élő emberek bizalommal fordulnak hozzám. Mindig szívesen segítettem választóim egyéni gondjaiban is. Sok-sok kérvényt írtam, tanácsokat adtam nyugdíjasoknak. Minden fáradságot kárpótol, ha ; megbízóim érzik, hogy az ő j ügyüket szolgálom. — ön a ruhagyárban dolga- zik, ezenkívül mint kélgyer- mekes családanya a háztartás gondjait is viseli. Nem zavar- i ja a közéleti tevékenység a mindennapi munkájában? — Nem. Munkahelyi vezetőim segítene^ abban, hogy , a vb- ég tanácsülésekre rendszeresen elmehessek. A fiam idén érettségizett, jelenleg a Kner Nyomdában szakmunkás, a kislányom is középiskolás, mindketten nagy gyerekek már. Otthon mindenki megérti, hogy hu hiányzóm a közös vacsoráról, akkor mások érdekeben fáradozom. — Melyek azok a feladatok, amelyeket a közeljövőben szerelné megoldani? — Köztudott, hogy a tavaszi belvizek Jaminában is nagy kárt okoztak. Bar az én választóterületem viszonylag magasabb fekvésű, de a mi területünket szelték at az elvezető csatornák. Most szeretnénk, ha az átvágott árkokat, a felbontott járdákat mielőbb helyrehoznák. Ezek a munkák már folyamatban vannak, de jó volna. ha a rossz idő beköszöntése előtt befejeznék őket. Reméljük, hogy még az ősszel megoldódik a Franklin úti aluljáró ügye. ahol a leeresztett vasúti sorompó sok bosszúságot okoz a munkába igyekvő dolgozóknak. Ígéretünk van rá, hogy még ebben az évben átadják az Orosházi úton áz új szolgáltatóházat is. Bár még távlati terv, ezért nem szívesen beszélek róla, de nagyon | szeretnénk, ha mielőbb elkészülne Erzsébethelyen egy korszerű strandfürdő. Andódy Tibor Üzemi nyelvoktatás A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az elmúlt évekhez hasonlóan 1970—71-ben is rendez üzemi nyelvtanfolyamokul Békéscsabán. Az érdeklődők az orosz, német, francia, angol, latin, olasz, lengyel és szlovák nyelvekkel ismerkedhetnek a különböző időtartamú és iiv tenzitásu oktatási formál; keretében. Jó hagyományt folytat ezzel a TIT, hiszen ez a tanítási forma a leginkább „testreszabott” az üzemi, 'intézményi dolgozók szánvára a legmegfelelőbb Időbe* megy „házhoz” a nyelvtanár. Irányi Dezső: Bolyongások vén Itáliában Úfimozaikok, életképek 13. Tengeri csaták színterén novát. Szóyal — jártak előttem „Chioggia..." Gyermekkorom óta számtalanszor szögeztem szememet ábrándos álmodozással a térkép e különös pontjára: milyen is lehet ez a furcsa fekvésű helye a világnak? Milyen lehet itt a7, élet? Milyenek az emberek? A Pó folyó Adriába egyre mélyebben nyomuló deltája, amely a Brenta és Adige agá- bogaival is egyesül, zárja ej ezt a tengerről, szárazföldről egyaránt megközelíthetetlennek tűnő földnyelvet, illetve a földnyelv végétől is elszakított szigetet. Chioggia: „ősi halászfalu ...” „a honfoglaló magyarok hatalmasat kerülve, Innen úsztak be a szigetekre, hogy ős- , Velence népét pánikba ejtsék...’' „Itt dúlt több sorsdöntő tengeri csata”, itt éppen abban a szorosban, ahol most áthajózunk, az erőd körül: Velence-Genova párviadala 1260-ban és 1380- ban is. (A „százéves” háború elején vesztes csatája után csak ereje teljes latbavetése mentette meg Velencét a végveszélytől, a Bizáncot, Balkánt elfoglaló Genovával szemben —--a háború utolsó szakaszában is Chioggiá- nál történt a fordulat: Nagy Lajos magyar király hadvezére, Durazzól Károly már feltűzte Chioggia tornyára a magyar zászlót, amikor a velencei Vit- torió Pisano hajóhada gypz, s ezzel megmenekül Velence a magyaroktól, egyúttal mindörökre legyűri vetélytársát, Geis itt magyarok.' Csak más küldetésben ...) Ma is az „adriai halászat” központja — halászai a görög vizekig levitorláznak... nevezik a „nők városának”: mert fér fiai mindig tengeren vannak; ... tekintik „néprajzi különlegességnek” — „mediterrán szépségű lakóiról!” S én mindig álmodtam arról: vajon eljuthatok-e ide valaha? *** ,.Pechem” van: itt is.felhőszakadás fogúd. A hosszú belgák ebédelni mennek — éa a kikötőben lesem az égi áldás szűné- sét. Egy ennivalóim csinos német még-diák fiatalasszonnyal vigasztalódok: kisgyermekével várni kényszerül ő is. Nürnbergi, s nyári szabadság-idejében Sottomarlnán, a Chioggiávai- szomszédos világhírű üdülőhelyen1 dolgozik, bevallása szerint. Várakozásom nem elveszett idő: kikérdezem mindenről részletesen s ő szívesen beszél: a különös város fekvéséről, közlekedéséről, életéről, saját élményeiről. Sok értékes adatot nyújt lakóiról. önálló, szabad nő itt, „rugalmas” egyéniség. De kisüt a nap s ő busszal megy — én friss erővel: gyalogszerrel végig a városka főutcáján: a Corso del Popolón. Sottomarina Csalódtam! Éttei-mek, üzletek hosszú sora. Autók, autók — mindenütt idegenek itt is... A „világvége”, az „ősi halászfalu'’ idegenforgalmi látványosság, attrakció, giccs, pénzforrás ma Chioggia —
