Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

) A csehszlovák külügyminiszter hazánkban Magyar—Indiai egyezmény Megkezdődön az ENSZ jubileumi ülésszaka Kedden N'ew Yorkban meg­kezdődött az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 25. ülésszaka, az állam- .és kor­mányfők eddigi legnagyobb arányú találkozójának színhe­ly«., A Rputer megfogalmazása szerint legalább hatvan és leg- , feljebb kilengvén állam . — Il­letve kormányfő vesz részt a közgyűlés két hétig tartó ülé­sezésén. A jubileumi ülésszak fénypontja október 24-én lesz, amikor megemlékeznek az 1945- ben aláírt, ENSZ-alapókmány ; első negyedszázados évforduló- i járói. Várható, hogy a közgyűlés I ülésszakán jelen lesz Alekszej Koszigin szovjet es Edwart Heabh brit miniszterelnök, va­lamint Nixon amerikai elnök is. A Reuter úgy tudja, hogy esetleg Georges Pompidou fran­cia elnök is elutazik New Yorkba. Az azonban biztos, hogy Franciaország legalább kormányfővel képviselteti ma­gát. U Thant főtitkár hétfőn este üzenetet intézett a közgyűlés hez és ebben kifejtette: ily sok kiemelkedő államférfi találko­zója egyedülálló alkalmat kínál legmagasabb szántű gyümölcsö­ző kapcsolatokra és fontos ta­nácskozásokra. (MTI) A Kulturális Kapcsolatok Inté­zetében ünnepélyesen aláírták a magyar—indiai tudományos és ipari kutatás- együttműködésé­ről szóló „ munkaterv jegyző­könyvét. Az okmányt magyar részről dr. Nagy Miklós, a KKI i elnökhelyettese, indiai részről K. G. Krishnamurthi, az Indiai; Tudományos és Ipari Kutatási Tanács titkára irta alá. <tv- _!iff r .'■• WT’ * • I (MTI fotó: Torma Andor — KS) A szocialista országok külpo­litikájának összehangolásában bevált gyakorlat e politika irá­nyítóinak személyes találkozója, eszmecseréje. A kialakult gya­korlatnak megfelelően kerül sor a következő napokban Budapes­ten Péter János külügyminiszter és Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügy­minisztere közti tárgyalásokra. Magyarország és Csehszlová­kia kormánya valamennyi nem ­zetközi kérdésben azonos néze­teket vall, ami azonban távolról sem csökkenti a vezető állam­férfiak személyes tárgyalásainak jelentőségét. Ellenkezőleg: gyor­san változó korunkban szüksé­ges a nézetek rendszeres egyez­tetése. a vélemények kicserélé­se. Napjainkban a két ország kor­mánya elsődleges fontosságot tulajdonít az európai béke és biztonság kérdéseinek, amelyek minden valószínűség szerint a két külügyminiszter tanácskozá­sain is a legnagyobb súllyal sze­repelnek. Ügy ítéljük meg, hogy a Moszkvában aláírt szovjet— nyugatnémet egyezmény kedve­zően hatott egész kontinensünk politikai légkörére. Ez az egyez­mény példaként szolgálhat ar­ra, hogyan lehet és kell bonyo­lult nemzetközi kérdéseket a tárgyalóasztal mellett rendezni. Mint ismeretes. Csehszlová­kiának nemcsak közös határa van a Német Szövetségi Köztár­sasággal, hanem lezáratlan és elintézetlen politikai problémák is vannak a két ország között. Hazánk mindig támogatta, és ma is támogatja a csehszlovák kormánynak az NSZK-val szem­beni jogos követeléseit, minde­nekelőtt azt, hogy Bonn nyilvá­nítsa eleve érvénytelennek a Hitler által diktált müncheni egyezményt, továbbá tegye le­hetetlenné, hogy nyugatnémet földről revansista uszítást vé­gezzenek. felforgató tevékenysé­get szervezzenek Csehszlovákia ellen. Mind a magyar, mind a csehszlovák kormány elismeri, hogy a Brandt—Scheel-kormány az új keleti politika meghirde­tése után megtette az első lépé­seket is annak megvalósítása felé. Annál inkább szükséges­nek tekintik, hogy Bonn követ­kezetességet tanúsítson a máso­dik világháború utáni időszak összes realitásainak felismerésé­ben és e realitásokból fakadó valamennyi lépés megtételében. így a többi között mindkét or­szág egyetért abban, hogy vég­legesnek és megváltoztathatat­lannak kell elismerni a jelenlegi európai határokat, amiből to­vábbá az következik, hogy a nemzetközi jog normái alapján rendezni kel] az NSZK és a Né­met Demokratikus Köztársaság kapcsolatait is. Az NDK jogos igényeinek támogatásához ha­sonlóan Magyarország és Cseh­szlovákia egyetért azokkal az igényekkel is, amelyeket Len­gyelország támaszt saját határ rainak és területi sérthetetlensé­gének biztosítása iránt. Az európai béke és biztonság problémáin kívül a két külügy­miniszter tárgyalása várhatóan kiterjednek a kontinensünkön kívüli legfontosabb események­re, mindenekelőtt a közel-keleti konfliktusra és az indokínai há­borúra. Álláspontunk közös: e veszélyes tűzfészkeket a népek önrendelkezési jogának tiszte- letbentartásával, az antiimperia- lista erők összefogásának jegyé­ben kell megoldani. A magyar és a csehszlovák külügyminiszter tárgyalásai — a jelzett témákból is megitélhető- en — részét alkotják a szocialis­ta országok széleskörű diplomá­ciai tevékenységének napjaink nemzetközi problémáinak Meg­oldása érdekében. ■ «•■■■aaaa«tft«««taaaaaaaaaBaaaaaaa«*aMMaaaaaafaaMaai)»aMaaaMa«BaBaaaaaaat <aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaac# Csúfos kudarc Bulgária népgazdasága 1970-ben Csúfos kudarccal végződött a Phnom Penh-i kormánycsapa- tók eddigi „legnagyobb arányú’ Bizonyíték A kairói A] Ah ram közli, hogy az EAK birtokában levő fényképfelvételek szerint Izrael helyreállította az egyiptomi tü­zérség által lerombolt Bar Lev- vonalat és a Szuezi-csatorna nyugati partjáról szabadszem­mel is látható erődítményeket épített fel a keleti part teljes hosszában. Riad egyiptomi kül­ügyminiszter a kairól amerikai képviselet vezetője elé tárta azokat a bizonyítékokat, ame­lyek szerint — Izrael sértette meg a tűzszüneti megállapo­dást! offenzívája. A Lon-nol hadse­reg vezetősége elismerte, hogy a Phnom Penh-től 83 kilomé­terrel északra levő Tang Kauk város birtoklásáért vívott har­cokban a kormánycsapatok két nap alatt száznegyven embert veszítettek. Egyúttal közölte azt is, hogy a súlyos veszteségekre való tekintettel kénytelenek ki­vonni a város keleti részeibe hatolt kormánykatonákat. Közben harcokról érkeztek je­lentések Dél-Vietnam északi tartományaiból is. Az O’ Reilly támaszpontot védő saigoni ka­tonák keddre virradóra is a szabadságharcosok megújuló ro­hamai ellen védekeztek. Ugyan­csak keddre virradóra B— 52-esek bombázták a demilita- rizált övezettől délre fekvő te­rületeket. (MTI) PAMUTTEXTILMÜVEK BÉKÉSCSABAI GYÄRA (Pamutszövő) felvesz szövő munkakörbe átképzősöket és gyakorlattal rendelkező szövőket, valamint 15 évet betöltött lányokat és fiúkat szövő­ipari tanulónak. Bővebb felvilágosítást a gyár üzem- gazdasági osztályán. 1924 • A burgaszi kőolaj-feldolgozó kombinát benzol-üzemegysége A bolgár gazdasági élet to­vábbra is igen gyors ütemben fejlődik. Ezt bizonyítja a mi­nisztertanács mellett működő Állami Információs Főigazgató­ság közelmúltban közzétett je­lentése az 1970 első fél évének eredményéiről. Az ország társadalmi-gazda­sági fejlődésének 1970-re szóló egységes terve az ipari terme­lés 8 százalékkal való emelke­dését irányozza elő. az előző évhez viszonyítva. Ezt a muta­tót túlteljesítették. Az év első felében az ipari termelés 9,5 százalékkal emelkedett. Az első félév alatt gyártott termékek mennyisége meghaladja az egész 1963-éves termelést. S e­mellett a termelés növekedésé­nek több mint 4/5-ét a munka termelékenységének növelésével értük el. ' Ki kell hangsúlyozni egy má­sik pozitív tényt is — hogy azokban a döntő fontosságú iparágakban, amelyektől a tu­dományos vívmányok bevezeté­se és a műszaki fejlesztés függ, a növekedés még nagyobb. így például az elektromos áram termelés a múlt év első fél évéhez viszonyítva 15,2 száza­lékkal, a vaskohászaté 19,6 szá­zalékkal, a gépgyártás- — 9,8 zázalékkal, a vegyiparé pedig — 20,1 százalékkal emelkedett. Amint ismeretes, a Bolgár Komníunista Párt Központi Bi­zottsága 1969. évi szeptemberi plénuma határozatának megfe­lelően a bolgár gazdasági élet­ben az intenzifikáció és a ha­tékonyság növelésének az irány­vonala kerül megvalósításra a műszaki-tudományos fejlesztés meggyorsításán, eredményeinek a termelésbe való gyors beve­zetésén, a termelés koncentrá­cióján, szakosításán és auto­matizálásán és a társadalom- irányítás korszerű, tudományo­san megalapozott módszereinek és eszközeinek az alkalmazásán keresztül. A cél — a világszín­vonal elérése, a bolgár áruk versenyképességének biztosítá­sa a világpiacon. Ez az 1970-es társadalmi-gazdasági fejlesztési terv fő irányvonala is. Ez az Irányzat sikeresen va­lósul meg. Az elmúlt fél év alatt a termelési folyamatok gépesítése és automatizálása nem csökkenő ütemmel foly­tatódott. Az ipar minden terü­letén sok új technológiai bérén, dezés került alkalmazásra, ame­lyek elősegítették a termelés műszaki színvonalának általá­nos emelkedését. Javult a be­rendezések kihasználása Is, ép a termékek minősége. A nyers-

Next

/
Thumbnails
Contents