Békés Megyei Népújság, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-15 / 216. szám
I-J kőolajfinoiiiító épül a Tisza partjáé Tótkomlóstól japánig Magyarországon 1976-tól any- nyi kőolajtermékre lesz szükség, amennyit a jelenleg működő és építés alatt levő finomítók nem tudnak előállítani. Ezért a Gazdasági Bizottság úgy döntött, hogy a Tisza mellett, Leninvá- rosban Tiszai Kőolajipari Vállalat (TKV) néven új finomítót kell építem. Miéri nem a Drávánál? Az elhatározást széles körű vizsgálat előzte meg. Hosszabb ideig kérdéses volt az új létesítmény helye A tervező-vállalatok készítették telepítési tanulmányokat, vázlatokat, többek között a Dunára ás a Drávára vonatkozóan is. Annak, hogy mégis a Tisza mellett döntöttek, mindenekelőtt az az oka, hogy a finomító működéséhez Leninvárcs körzetében lehet megteremteni a legkedvezőbb feltételeket. Ebben a térségben halad a Barátság II. kőolaj távvezeték, amely 1980-ban már 10 millió tonna kőolajat szállít hazánknak a Szovjetunióból. Ez látja el alapanyaggal a Tiszai Kőolajipari Vállalatot is. A finomító vízigényét a Tisza teljesen ki tudja elégíteni. Számított az is, hogy Leninváros környékén helyezkedik el két olyan üzem — a Tiszai Vegyi Kombinát és a hőerőmű —, amellyel a TKV-nak szoros kapcsolata lesz. Az erőmű gőzenergiát ad a finomítónak, cserében a kedvező gazdasági feltételek mellett szállított fűtőanyagért. A Tiszai Vegyi Kombinát olefinkémiai üzemét ugyancsak a TKV fogja ellátni petrolkémiai alapanyaggal. A telepítési problémák vizsgálata közben a szakemberek nem feledkezhettek meg a készrületek időben és gazdaságosan kapják a benzint és más motorhajtó' anyagokat. Leninvá. ros ebből a szempontból is legalkalmasabbnak bizonyult, az új létesítmény helyeként. Nvolcmilíiő ionná évenként A finomítók világszerte a motorbenzin minőségének számot, tevő javítására törekszenek. Amikor a Tiszai Kőolajipari Vállalat megkezdi a termelést már a szocialista államokban gyártott gépkocsik is minimum 92 oktánszámú benzint igényelnek. Emelkednek a Diesel-motorhajtó anyaggal a gázolajjal és a lakásokban használt fűtőanyaggal szemben támasztott minőségi követelmények is. A tiszai olaj- finomítónak az említett két termékkel elő kell mozdítani a közlekedési (Dieselesítési) program megvalósítását, a lakások megfelelő fűtését, a levegő szeny- nyezettségének csökkentését. Mindez igen korszerű finomító felépítését kívánja meg A jelek szerint az évenként — kezdetben 1, később 8 millió tonna kő_ olajat feldolgozó TKV ( a Barátság Il-n érkező olaj menyisé^e is fokozatosan nő), mindenben megfelel a magas mércének. Tulajdonképpen a feldolgozó három fő részből áll: az igazgatási blokkból, a technológiai üzemből, és a vasúti töltő lefejtő tárolótelepből. Az elsőben lesz az igazgatási épület, a modem konyha, a tűzoltóság, itt kapnak helyet a laboratóriumok, a szociális helyiségek, raktárak, garázsok. A technológiai részben négy kombinált-üzem, több mint tíz egymással összefüggő üzemegység működik. A tárolótelepen fogadják a Szovjetunióból éhkező alapot, keve- i jutottak, hogy a TKV irányítása már nem képzelhető él az információ számítógépes feldolgozása nélkül. A komputerek bevonását többek között megkívánja az anyagforgalom mérete, a percenként milliós értékű anyag- és termékáramlás, valamint a munkaerőgazdálkodás. Az ilyen módszerek alkalmazása lehetővé teszi az optimális döntést biztosító integrált irányítási és adatfeldolgozási rendszer bevezetését Beillik terveinkbe A tiszai finomító 6 ütemben épül fel. A most elkészült beruházási javaslat szerint a több mint tízmilliárd forintba kerülő feldolgozóüzem először 1977-ben szolgáltat kőolajipari terméket, Teljesen 1982-re készül el. A TKV építésével olyan beruházás valósul meg amely beleillik a népgazdaság fejlesztésének távlati tervébe, összhangban van a vegyipar petrolkémiai alapanyagellátási koncepciójával. Láncszeme annak a programnak, amelyet a 4. ötéves terv irányelveiben pártunk így sommázott: „...Az iparfejlesztésben koncentrálni kell az eszközöket az előző időszakban megkezdett és a távlati gazdaságfejlesztési céljainkkal összhangban levő következő fő strukturális célok megvalósítására: az energetikai struktúra korszerűsítésének folytatására, a földgázprogram, megvalósítására, a szénhidrogének felhasználásának gyorsütemű elterjesztésére”. Szegedi Nándor ■aauBaaaaBBaBBaBBaBBaaaBaaaaaaiaaaaaBaBaBSaa Gyivicsán Pálné, a Tótkomlő- si Háziipari Szövetkezet elnökhelyettese, a varrórészleg vezetője figyelemre méltó tényeket említ, miközben a műhelyeket bemutatja. Tőle tudtuk meg, hogy a szövetkezetnek 360 tagja j van. Közülük azonban csak 110- j en dogoznak a közös műhelyekben, a többiek odahaza varrnak,! kötnek, vagy éppen szőnek.1 A szarvasi Táncsics Tsz együk üzemegységének irodáinál vagyunk. Benn fehér köpenyes gárda szorgoskodik az ágyon fekvők körül, kinn bográcsban fő a birkapaprikás. Az egyik helyiségben dr. Nyokita Sándor vizsgálja a véradásra jelentkezőket. Az útról egy mentőkocsi kanyarodik az épület felé. Az ablakon kitekintő orvos megle- 1 pődik, hiszen semmi bajt nem tapasztalt és nem is jelentettek neki. Tóth István, a fez párttitkára ülést tart a MTESZ Elnöksége A Műszaki én Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége szeptember 17-én, csütörtökön délután ülést tart Békéscsabán, a Technika Házában. A tanácskozáson először a Magyar Kémikusok Egyesülete megyei szervezetének tevékenységét értékelik, majd a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének munkáját vitatják meg. Ezután arról tanácskozik az elnökség, hogyan lehetne a fiatal műszakiakat jobban bevonni a társadalmi munkába. » na Majd azzal folytatja, hogy 1939- ben a szövetkezet 9,5 millió forint értékű árut állított elő. Erre az évre 10 millió forint értékben határozták meg a szövetkezet termelési értékét. Termékük egészének 45 százalékát exportálják: túlsúlyban Kuba, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kelet és Nyugat-Németország, valamint Japán megrendelésére. — Á, semmi! Csak hallottuk a városban, hogy itt van a Vér- adóállomás, gondoltuk, mi is kiszaladunk, vért adni. Egy óra múlva már együtt eszik az ízletes pörköltet, a termelőszövetkezet tagjaival. — Azért ez szép volt maguktól — fordul az egyik növényápoló a mellette ülő ápolókhoz. — Ha maga is annyi szenvedést látott volna, mint én, akkor nem csodálkozna, hogy én is segítek, ha tudok. Lehet, hogy az én véremmel annak a betegnek az életét fogják megmenteni, akit egy óra múlva valahol félholtan, összetörve szedek fel az út kövéről. Búcsúzásnál, araikor a nevük felől érdeklődöm, azt mondják: — Ugyan, ennek nincs értelme, hiszen akkor leírhatná kü- lön-külön annak a két talminknak a nevét is, akik tegnap voltak a szarvasi lakossági véradáson a többi nyolcvan véradóval együtt, vagy az itt levő hatvan tsz-tag nevét, vagy azt a 61 műanyag ktsz-est, akik tegnapelőtt adták vérüket. Nincs erre szükség. Ezzel el is köszönnek, mert mint mondják, hátha hamarosan máshol és másképpen kell emberek életét megmenteniük. —SL— Szarvasi pillanatkép a véradásról mp?v mentőkocsiból kiszálló termékek értékesítésének szem- pontjairól se. Figyelemmel voltak arra, hogy a meglevő és az épülő finomítók a Dunántúlon helyezkedtek él. Az ország keleti és főként északkeleti részének kőolajtermékkel való ellátása nem a legjobb. Részben a százhalombattai és a szőnyi finomítóktól, részben pedig a már elavult és kis kapacitású nyír- bogdányi finomítóktól kapja a kőolajtermékeket. A józan mérlegelés tehát azt diktálta, hogy az új üzemet olyan helyen építsék fel, ahonnan az említett térik a késztermékeket. Az i OLAJTERV tervezői figyelembe ■ vették a külföldön bevált gya- 5 korlatot. Főként a biztonság, a 1 tartályok ellenállóképessége, * tűzvédelme állította őket nagy ! feladat elé. Persze bőven öko- ■ zott fejtörést más is. Így például | a városnagyságú üzem irányítás, i technikai rendszerének kialakí- ! tása. Azt kellett megvizsgálni, 2 hogy az optimális döntésekhez * hogyan biztosítható kellő időben • és színvonalon a szükséges adat és információ. A szakemberek végül is arra a megállapításra Pályázat! gépészeti csoportvezető munkakör betöltésére Feltételek: Általános gépészeti diploma 5 éves gyakorlattal, vagy általános gépészeti technikum 10 éves gyakorlattal. • m Fizetés: megegyezés szerint Jelentkezés: írásban, „Termelő vállalat” jeligére, Gyula, Postafiók 27 címre. Építőipari gyakorlattal rendelkezők előnyben. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Pályázat! munkaügyi vezetői munkakör betöltésére Feltételek: Felsőfokú vagy főiskolai végzettség 5 éves gyakorlattal; középszintű vagy szakvizsgával rendelkező 10 éves gyakorlattal. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés: írásban, „Termelő vállalat” jeligére, Gyula, Postafiók 27 címre. Építőipari gyakorlattal rendelkezők előnyben. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. ____________ j I rányi Dezső: Bolyongások vén Itáliában Utimozaikok, életképek 10. R „csipkeváros'* Torcello régi város — a történelem Velence évezred-előtti vetélytársaként tartja nyilván. Ma már falunak is kicsike, halálra ítélt, zárt, ismeretlen világ- Egyszerű dómja 639. évi alapítású! — mai formájában is 1008-ból való. E korból való a Ms Santa Fosca is, melynek árkádjait a velencei Canale Grande palotáinak építői is utánozták (bizánci stílus). Lakói — miközben a múlton merenghetnek — halásznak és harcolnak a nyomor elleni Burano — ahol friss lábakkal Új körútra indulok — négy kis szigeten épült- A „csipkeváros” tengeri „bejárata” helyes, tágasabb kis ligetecske. Fasora alatt lépek keletnek tartó utcájára, azaz „kanális”-partjára— Halászok lakják főképpen a halászélet festői tarkasága mindenütt körülvesz: fejem felett és lábam alatt. Festői is, meg lehangolóan szennyes is az „utca”. Furcsa ellentmondás: ha fényképezel és képed mutogatod vagy ha jársz itt... mese-illúziók mögött csúf a realitás. Főutcája balra nyílik: végig piros, zöld, kék, lila házak dőlnek, csárabo- roknak ebben szabály és rend nélkül; itt Is kanális, itt is sokaság... de még milyen tarka, érdekes tömeg! Előbb a tengerpartra tartok, a kikötővel ellentétes oldalra. Egy kutya majdnem lábikrámba ragad. (Nadrágom nem tépheti le, mert az nincs rajtam, csak igen rövid- bőröm viszont féltem^ mi tagadás? s az asszony, akitől a kutya elszabadult, hanyag nemtörődömséggel „sziesztázik” a padkán s nézi, ahogy elhaladok, mint viaskodok a vérebbel... Hát sietek is ellépni... Már megint megbocsásson az olvasó, hogy csak utólag adok műkrití- kát a buránói csipkéről úgy tűnik: rokon-remek a kalocsaival, csak öregebb ezer évvel) — bíz’ azt nem sikerült elég alapossággal megfigyelni az asszony ölében; nem szólva arról, hogy tapintására nem is gondoltaim.: No, az északi partról nincs sok költői mondanivalóm. A gödrök, homoklyukak, kiterített hálók, és kamaszvirtussal játszó ifjúság közt csak a mindent ellepő lábos- és bilitemető dekoratív panorámája... Ami vígasztal: innen messze látok észak lagúnáira... Tovább, arra, már nem megy a hajó. „Palude Maggiore” — a Nagy Mocsár. Mintegy 10—15 kilométer távolságra innen aztán levezető, ásott vizesárkok s azok mentén körben út, zárják le az alig járható mocsarakat... Azon is túl pedig a Piávé deltavidéke van... néhány szép, de Velence mellett mégis elhalványuló fényű, el- dugottabb fürdőteleppel: Piave Vecchia, Mesoló, Iesolo, Didó, Cortellazzo, Torre di Fine, Maria di Ereclea... itt közelebb a Cavallino-i lidó... Felteszem magamnak a kérdést, a Palude Maggiore felé tekintve: miért nem mocsaraso- dik el teljesen a laguna-táj? S miért nem válnak teljesen lakhatatlan bűzlő fertővé az óriás- pocsolyák? Ha a Balaton így feltöltődne, nem lehetne mellette megmaradni., hát ha még ennyi hulladékot hordanának partjain bele, mint itt látom* Velence-táj-szerte ? Velence ezer évet túlélő sorsának magyarázatát földrajzilag mindenesetre abban. lelem, hogy a tenger vize sós, s az minden bűzös szerves hulladékot konzervál, elemészt A lagúnákba tartó folyóvizek útját pedig évszázados, hatalmas emberi szabályzó munka terelte el: nem engedik az édesvizet belefolyni a lagúnák mocsarába. Északon a Piavét hatalmas csatornarendszer vezeti „körül” s a Nagy Mocsár — úgy vélem — csak annyiban táplálkozik édesi- vízböl, amennyire szükség van arra, hogy teljesen zárt sótárolóvá ne váljék. Iszapot se rak le!... Délen a Brentával ugyanígy „bántak el”, amely ChioggL ánál torkollik az Adriába s a Bacchiglioneval, Addige-vel, a a nagy Póval alkot hatalmas deltarendszert. (A sűrűn lakott Itáliában e tájakon még bőven akadnak búvóterületek... Mostanában olvasom a hírt, hogy húsz év után most találtak meg egy bujkáló remetét — vagy bűnözőt? — aki itt húzódott meg és élt a Piave mocsárvidékének útvesztőiben...) „Laguna viva”: „élő” laguna* amely a tengerrel közvetlen összeköttetésben áll, a vize sós.
