Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

Balatonon — esőben Párbeszéd (Hely: Balaton-part, idő: az idei nyár átlagban minden má­sodik napja) — Megint esik, — Mit csináljunk? — Kártya? — Unom. — Könyv? — Nem. — Múzeum? — Megőrültél? — Tudsz jobbat? Ilyen időben... Na és hova? Balatoni Múzeum A keszthelyi múzeum állandó kiállítása remek rendezésben mutatja be a tő, s a környék évezredes történetét. Nagyon bőséges „igaza” régészeti anyag­gal és műanyagból, üvegből ké­szített rómaikor! épületmaket­tekkel; századfordulós fürdőru­hákkal és a népművészet pom­pás alkotásaival; a Balaton ál­latvilágát bemutató tárlókkal és hatalmas mai fényképekkel. Szervesen illeszkedik ehhez az V. Balatoni Nyári Tárlat. Szob­rok, érmek, grafikák, festmé­nyek; ismert és a pályakezdésen alig túl levő művészek alkotá­sai; modernkedők és naturalista jellegűek (utóbbiak egészen új­szerűnek hatnak a többségben stilizáltabb művek között. Kü'ö- nösen jók az érmek, s igazán megkapóak Bartha Lászlónak a téli, Schóner Mihálynak a nyári Balatont ábrázoló festményei. Keszthelyre az idén még ve­rőfényben, kánikulában is el kell utazni. leveleket, melyeket papiruszra írtak az egyiptomiak, rajzolt pálmalevélre valaki Indiában, karcolt viasztáblába az írástudó római, vagy csomózott kötélre egy dél-amerikai indián (bár ez utóbbi valószínűleg nem erede­ti). S egy szépséghiba: magyaro­kat alig lehet találni a látogatók között Persze, erről nem a mú­zeum tehet... úgy tűnik, az sem próféta a saját hazájában. Kapoli-kiáUítás Az elhunyt kiváló faragó-nép>- művészről, id. KapoOi Antalról elnevezett, immár hagyományos faragóversemy legjobb alkotásait mutatja be nyaranként a lellei kultúrotthon. S ha hallgatózni nem is illik, álljon Itt egy cső­kör az ellesett véleményekből:. — Nézd ezt a fokost I Gyönyö­rű... — Modem lakásban la remek lenne ez az asztal... — Wunderschön! (németek mondták egy dísztökre, csabai művész, Vágó József karcolta bele a mintát). — Nézd, egy táskarádió! (Ősi módon faragott szobor, ősi té­ma: munkába Induló fiatal pár. De! a lány kezében táskarádió. Alighanem az első a szobrászat történetében.) — Apu! miért van futó helyett róka? és bástya helyett fatörzs? és a gyalogok helyett nyúl? Ne­kem miért nem ilyen sakkom van? Veszel ilyet? S egy gondolatban feltett kér­dés: miért nem mutatják be má­sutt is ezt remek anyagot? Sok­kal többen láthanák... j munkál és a múzeum tárlatai-1 i nak igényessége. A múzeum anyagához tartozik­— ha formailag nem is, tártál- i mi lag feltétlenül — az apá tság,: az altemplom és közeli miniatűr * skanzen. : ■ ■ Irodalmi múzeumok m m József Attila Múzeum, Bala- ! tonszárazó — szegényes, jeilegte- j len anyag. s ■ Jókai Múzeum, Balatonfüred • — az író egykori villájában be- j mutatja Jókai és Laborfaivy I Róza emléktárgyait, korabeli ] festményeket, színlapokat, ren- ; geteg Jókai-regényt. Jó múzeum. * Szegedy Róza-ház, Badacsony — ; Kisfaludy Sándor alakját és ko- * rát idézi a múzeum. Ugyanolyan ! színvonalasan, mint Füred Jó- 5 kai-kiáHítása és egy „többlet- • tel” ...ez pedig a páratlan kilá- 5 tás, a Balaton talán legnagysze- • rűbb panorámája, ami az eme- i leti erkéllyről tárul a látogató ; elé. t _ ■ B ormúzeum Badacsony másik nevezetessé- j ge. Inkább reprezentatív ven- s déglátó-egység, mint múzeum. ; De a borok jók, s nem is hatás- ! taianok... célszerű tehát a múze- [ umlátogató körút végére hagyni. [ Sokan napsütéses időben is Iá- : fogatják... meg esőben is­d—ő j Szomjoítás Veres Erzsébet felvétele Postamúzeum 1970-ben százéves a képes- leveüezőlap. A jubileumnak szenteli kiállítását a XVIII. szá­zadi balatonszemesd postalóváltó- állomás barokk istállójából ala-j kított múzeum (az istállójelleg ne tévesszen meg senkit: az épület a hajdan itt pihenő „la­kóknak” sokkal kellemesebb környezetet biztosított, mint amilyenben az 1700-as évek embere élt). A sok száz képeslap bepillan­tást enged 100 esztendő törté­nelmébe, ízlésváltozásaiba, nyomdatechnikájának fejlődésé­be, a jövő várható — színes, fémdomborítósos, térhatású — képeslapdivatjába, s remek fényképeken mutatja be a mai Magyal-országot (Békéscsabát, Gyulát, Szarvast) is. A múzeum másik része régi postai eszközöket, Bell-telefont, odon Morse-távirót mutat be, s Paradicsomszedés 15—20 Ft/q Jelentkezni lehet: a békéscsabai Szabadság Mg. Tsz központjában, augusztus 12-től. 161991 Parkettacsiszolást, lakkozást azonnali elkészítésre vállalunk. „Fészek” lakáskarbantartó­részleg. Békén csaba, Csaba u. 2. 161995 Beszédes József Múzeum Méltán büszkék a siófokiak a múzeum idei kiállítására. A névadó mérnökhöz kapcsolódó vízgazdálkodási kiállítás mellett gazdag anyagú és remekül ren­dezett dunántúli népművészeti anyag várja a látogatókat A néhány évvel ezelőtti provinci­ális múzeumból impozáns kiál- litóhelyiség lett. Tihanyi Múzeum A keszthelyihez hasonló szín­vonalú állandó kiállítások — a helytörténeti (ami itt közvetle­nül jelent egyetemes történetit is) anyag, a régi könyvek terme s a nagyszerű kőtár — melletti évenkénti tárlatok joggal teszik népszerűvé az apátság melletti múzeumot. Martyn Ferencnek a napokban záruló kiállítása elsősorban a nonfiguratív vagy ahhoz közel álló művészetek kedvelőinek szerez felejthetetlen élményt. Augusztus 9-től pedig már új tárlatban gyönyörködhetnek a látogatók, Udvardi Erzsébet al­kotásaiban. A színvonalat itt is garantálják a művész eddigi Csaknem 50 évvel ezelőtt két fiatal amerikai idegorvos, Leo­nard Keeler és John Larsson munkahelyén, a kaliforniai Ber­keley város rendőrigazgatóságán azon törte a fejét, hogyan segít­hetne a nyomozó kollegáknak a bűnözés elleni harcban. Céljuk az volt, hogy a betörőket, tolvajokat és csalókat rákén yszerítsék: is­merjék be bűncselekményüket, amikor a rendőrség alapos okkal gyanúsította, de nem érte tetten őket. 1920 végén a két orvos el is készítette Polygraph nevű ké­szülékét. Működési elve egysze­rű volt. A gyanúsított karjához két elektródát erősítettek, mér­ték a növekvő elektromos ára­mot, amely a verítéknövekedés mértékéhez képest áthaladt a gyanúsított bőrén. Egy hajlé­kony gumikézelőn át, amely át­fogta a felsökart, mérték a vér­nyomást és az érverés gyorsu­lását. Végül egy recézett gumi­I cső, amely körülveszi a mellkast,1 jelezte a lélegzés ritmusában I bekövetkező változásokat. A feltalálók elgondolása az Volt, hogy ha az az ember, aki­nek testére a készülék jelzőmű­szereit ráerősítik, nem mend igazat, izgalmi állapotba kerül, tehát szervezetének érezhető és mér­hető fizikai reakciói elárulják őt. A három jelzőműszer jelzé­seit a készülék kezelője felje­gyezte. s az adatok elemzése után kimondta a maga szubjek­tív ítéletét. Az új találmány vajmi keve­set segített az amerikai rendőr­ségnek, bár 1936-ban Keeler még bizonyos módosításokat is végzett rajta. Aztán újabb évti­zedek teltek el. S a Polygraph a rendőri és nyomozó szervek pincéiből váratlanul átkerült a közigazgatási épületekbe, a ban­kokba, az üzletekbe, gyárakba: az egyszerű, — nem törvénysér­tő amerikai állampolgárok tevé­kenységi szférájába. Üj neve „hazugságjelző készülék” lett. A hazugságjelző készülékről sokat beszéltek a McCarthy-iz- mus sötét időszakában, jelenleg pedig az Egyesült Államokban az állami szerveken kívül több mint 150 különböző magánügy- I nökség működik, amely arra szakosodon, hogy ellenőrizze az állampolgá­rokat a készülék segítségével. Üzletük virágzik. A Reader Digest című folyóirat adatai szerint az „Igazságkereső Tár­saság” — a hírhedt Dallasban fejti ki tevékenységét — csupán 1965 folyamán 35 ezer ellenőr­zést végzett a készülék segítsé­gével. A Texas államban kiala­kult helyzetről az egyik nyomo­zó ügynökség tisztviselője a kö­vetkezőket mondta: „Vannak helyek, ahol még takarítói mun­kát sem kap az, aki nem vállal-1 ja a készülékes vizsgálatot”, I Ma az Egyesült Államokban a készülékkel sok helyütt már nemcsak azt vizsgálják, aki va­lamilyen állást szeretne kapni, hanem azt is, aki a munkahelyét meg akarja tartani. A vállalatok munkásai és alkalmazottai ilyen kérdésekre kötelesek válaszolni: „Rokonszervez-e a szakszerve­zetekkel?”, „Tagja-e a Színesbő- rüek Haladásáért Küzdő Szövet­ségnek? ” Nem titkol-e el vala­milyen tényt önmagáról?” „Nem tartozik-e pénzzel valakinek?” s végül „Szereti-e a feleségét”? Az amerikai milliók között mind jobban növekszik azoknak a száma, akik felháborodva uta­sítják vissza, hogy ilyen durván betörjenek magánéletükbe. Nemrég az Egyesült Államok­ban nagy port vert fel, Carolina Tatnal este. Tatnal asszony az egyik kormányhivatal tisztvise­lője volt, de távoznia kellett, mert nem volt hajlandó másod­szor is alávetni magát a készü­lékkel történő vizsgálatnak. Washington életében az egy­szerű tisztviselőnő esete nem keltett volna feltűnést, ha nem fordul panasszal az illetékes sze­nátusi albizottság elnökéhez. Erwin szenátorhoz írt levelében Tatnal közölte, hogy a kormány- tisztviselők két és fői órán át vallatták, s annyi tolakodó kér­dést tettek fel neki, hogy úgy érezte magát, mint akit szennyes lével öntenek le és „erkölcsileg meg­erőszakolnak”. Mindennek az előzménye az volt, hogy a mun­kahelyének, az amerikai hadse­reg kartográfiai igazgatóságának biztonsági szolgálata névtelen levelet kapott a tisztviselőnő ügyében. Erwin szenátor a tisztviselőnő panaszáról kijelentette, hogy a legutóbbi három év folyamén száz meg száz hasonló eséttel találkozott. A 8. sz AKÖV felvételre keres gépkocsivezetőket, jogosítvánnyal rendelkező nyugdíjasokat — továbbá tehergépjárművezetői jogosít­vánnyal rendelkező személyeket, akik korábbi években vizsgáztak és nem dolgoz­tak gépkocsivezetőként. E személyek részére ingyenes továbbkép­zést tartunk, KRESZ, és műszaki elmélet­ből, szerelési éts vezetési gyakorlatból. Használja ki a lehetőséget, válassza hivatásának a gép. kocsivezetést, jelentkezzen személyesen vagy írásban: Békéscsaba, Szarvasi u. 87., munkaügyi önálló osztá­lyon. lßl9&4 1970. AUGUSZTUS 9. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents