Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

A felső-tiszai árvíz sújtotta területen a kiadott építési engedélyek száma meghaladja az őőOO-at Szabölc&-Saatmőr megye ár- és belvízsújtotta területén ed­dig ö-too-an kértek és 5534-en kaptak engedélyt új lakóház építésére, illetve megrongáló­dott épületek felújítására. Az Országos Takarékpénztár ki- rendeltségeihez 4500-an fordul­tak építési kölesönért, s közülük 4210 személynek megnyitották a hitelszámlát. A? engedélyezett kölesönök összege 548 millió forint, Ebből 17 milliót felújítá­sokhoz, a többit új lakások épí­téséhez folyósítják. A területen levő építőipari vállalatok és szervek 3818 la­kóházra kötötték meg a kivite­lezési szerződést és 2728 laká­son már dolgoznak. 82 lakás beköltözhető állapotban van, 330 lakás tetőszerkezete elkészült, s néhány híján 800 lakáb falát felhúztak. A legújabb egyezteté­sek szerint 103 lakás építésére még nincs kivitelezői kapacitás. Ez a szám sem tekinthető azon­ban véglegesnek, mert a meg­maradt épületek állaga állan­dóan változik. Fehérgyarmaton például az első becslések szerint 650 lakást kellett újjáépíteni, s mar ezernél tartanak: ennyi felépítéséről kell gondoskodni, Kedvező, hogy a megmaradt, de felújításra szoruló lakásoknak 40—50 százalékán is dolgoznak. Itt elsősorban a kisiparosok, működési engedéllyel rendelke­zők, tsz-brigádok tevékenyked­nek. Az anyagellátás — kisebb hi­ányoktól eltekintve — továbbra is kielégítő. A tanács vb előtt a békési Vegyesipari Ktsz féléves tevékenysége Békés Nagyközségi Tanács [ Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésére Egeresj István, a békési Vegyesipari Ktsz elnöke ter­jesztett be jelentést a szövetke­zet 1970. első félévi munkájá­ról. A jelentésből kitűnt, hogy bár a termelés növekedett a bá­zisidőszakhoz viszonyítva, a tér- ! vezettet mégsem érte el. A le­maradást főleg munkaerőhiány­nyal, az árvízvédekezéssel, szál­lítási problémákkal magyaráz­zák. Gondot okoz még mindig, hogy a tervezett létszámnál tíz­zel kevesebb dolgozójuk van és emiatt több mint 870 ezer fo­rintos termelési értékkiesés volt a tervezetthez viszonyítva. De az is tetemes kiesést okozott — közel félmillió forintot —, hogy dolgozóik június hónapban két hétig vettek részt — és töltöttek el 6300 órát — az árvízvédeke­zésben. A meglevő gondok ellenére örvendetes, hogy a szövetkezet lényeges javulást ért el a minő­ség javításában. Ezt jól példáz­za az, hogy az Egyesült Izzó ré­szére gyártott termékeikre egyetlen minőségi reklamáció sem érkezett. Ez nemcsak a szö­vetkezet vezetőinek lelkiismere­tességét dicséri, hanem azt is, hogy a dolgozók körében is kezd kialakulni a szemlélet, hogy csak kiváló minőségű árut ter­meljenek. Sokat javult az utóbbi időben a munkafegyelem is, Ezt tgazol- ' ja ,hogy a bázisidőszakhoz vi­szonyítva emelkedett a termelé­si érték és szinte minimálisra csökkent a túlórázás. A szövet­kezet vezetői és dolgozói nagy gondot fordítanak az önköltség további csökkentése érdekében, a hulladékanyagok hasznosítá­sára. Erre jellemző példa, hogy a felvonókabinok gyártásánál keletkezett hulladékot ebédlő asztalok gyártására használják fel. Tovább javul a lakossági ja­vítószolgáltatás. Ezt célozza, hogy a második negyedévben a ktsz háztartási gépjavító mű­helyt nyitott, A közeli tervek­ben szerepel egy fegyverjavító, műhely kialakítása, valamint egy hordozható és berakott csempekályhák javításával fog­lalkozó részleg létrehozása. A nő, a férfi és a szívbetegség New York (Reuter) Háromszor annyi férfi hal meg szívbetegségben, mint nő. Az Egészségügyi Világszerve­zet jelentése szerint 1955-től 1967-ig gyorsan emelkedett a szívbetegségekben elhunyt férfiak száma, de a nők ese­tében a halálozási arányszám csökkent. Hollandiában a legszámot­tevőbb az emelkedés: a szív­betegségben elhunyt férfiak száma 66 százalékkal emelke­dett — a nőké azonban négy százalékkal csökkent. Japánban ezzel szemben férfiak és nők esetében is csökkenés történt: a férfiak száma 14, a nőké pedig 39 százalékkal csökkent. (MTI) Repülő-katasztrófa Harminc személlyel fedélze­tén csütörtök reggel Rawalpin­di és Lahore között lezuhanta pakisztáni légiforgalmi 'társa­ság egyik utasszállító repülő- [ gépe. A katasztrófát, amely l közvetlenül a rawalpindi repü­lőtérről való felszállás után történt, senki sem élte túl. A szerencsétlenség okának meg­állapítására vizsgálat indult. (MTI) Szkíía (emelő a tó partján Lehet, hogy az ásatást a traktorok fejezik be Amikor három héttel ezelőtt először írtunk a gyopárosi ása­tásról, még kevesen gondolták, bennfentesek is, hogy ilyen nagy kiterjedésű szkíta temetőt találtak. Juhász Irén és Maráz Borbála régészek irányítják a munkát, persze a szó, hogy irá­nyítják, nem fedj teljesen a valóságot, mert együtt dolgoz­nak a munkásokkal, és a leg­finomabb munkát ők végzik, A századik sir került napvi­lágra kedden délben, de gyors egymásutánban már kirajzoló­dott a százegyedik és a százket- tedik zsugorított csontváza is. A lelet bizonyos vonatkozá­sokban egyedülálló. A környé­ken sehol szkíta temetőt még nem fedeztek fel, a legközeleb­bit harminc, vagy negyven esz­tendeje Békéscsaba mellett, a Fényesi-tanyák közt tárták fel, és Szentes határában van ha­sonló. A sárga homokdombokon úgy szikrázik a nap, mintha arany­Maráz Itorbála friss diplomával érkezett a csabai múzeumba. Itt egy hamvasztásQs sír edényeit tárja fel. Különös a hangulat. A régész Az ásatás egyik részlete a kutató-szelvényekkel. (Béla Ottó felvételei) szikével, spakrúval, ecsettel bontja ki a földből-homokból a bamássárga csontokat, szürke edényeket, bronzékszereket, vas dárdahegyeket. Két és fél ezer esztendő után vetődik újra nap­fény a* itt élt emberek marad­ványaira, edényéire, fegyverei­re. Közben az egyik fa ágán táskarádió szól, Tom Jones éne­kel. A felhők esősre színeidnek Tizenegy barnára sült férfi mintha serényebben dolgozna, nincs közöttük egy se, aki pusz­ta napszámnak tekintené ezt a munkát. Izgatottabban lesik a ki­fordított homokot, mint a két fiatal régész, és ha megcsikor­dul a föld, felkiáltanak: „írón­ké, jöjjön, itt is lesz valami!" Az ásatás a héten befejező­dik. Pénzt, úgy gondolják, sen­ki sem ad már nekik, aztán jö­hetnek a traktorok, és végleg befejezhetik az egészet. Még öt­ven sír lehet a föld alatt, de ha százat mondanak, az is igaz. Abból kimentenek egy-két tu­catot, a többi sorsára marad. szemcséken táncolna, tizenegy öreg földmozgató mondja, hogy egy holdnyi lesz lassan, amit megástak. Könnyű ásni, lapátol­ni a gyopárosi homokot, és a szkíták istene is kegye«, most az ásatókhoz, mert van olyan sir, amit mindössze negyven centi­méterre a felszín alatt már meg­találnak. Persze, ez a jó rejti aztán a legnagyobb Veszélyt is. Juhász Irén így fogalmaz: — A temető egyik szélét, a hajlat kezdeténél már pontosan meghatározhattuk, A másik szé­le azonban, a tó felé tartó szár­nya .hogy hol végződik, nem tudjuk. A baj csak annyi, hogy ez a terület erdősítve lesz, és hamarosan mélyszántják az egé­szet, Ha nem tárjuk fal addig a sírokat (márpedig nem való­színű, mert kimerült minden anyagi erő), akkor a traktorok kiforgatják a temető szkíta nemzetségét. Szétzúzódik, össze­törik minden, felbecsülhetetlen értékek mennek tönkre. Mennyi pénz kellene? Mondjam, hogy tízezer. Hogy húsz? Tíz forint órabérért dolgozik itt H munkás. 1970. AUGUSZTUS 7. Tessék, számoljon! Meddig elég néhány ezres? Az ember, ha nem tudná, hogy igaz, el se hinné, hogy 1970-ben kiszántás sorsára jut­hat egy két és fél ezer eszten­dős temető. Pedig így lesz, ha­csak ... valaki nem azt mond­ja, amit mér mondott itt vala­ki, amikor megnézte az ásatást: „Ilyesmire képesek pénzt költe­ni... ?!" Nyilván, kár érte, A múlt hé­ten az Orosházi Üveggyár adott ötezret, a műanyag ktsz is, ta­lán kettőt. Nagyon szép tőlük! Jön az eső. Az összezsugorí­tott szkíta harcos mintha ösz- szébbhűzná magát. Hiába, erő­sen tűz a Nap, és már megcsal a szemem is. Az ember könnyen fantáziái... Sass Ervin BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÁLLALAT OROSHÁZI GYÁRA férfi és női segéd iiimikásoliaf azonnali belépéssel felvesz. Jó kereseti lehetőség Szociális ellátás biztosítva. Jelentkezni a gyár munkaügyi irodáján lehet. Telefon: Oláh Gáborné.

Next

/
Thumbnails
Contents