Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

M moszkvai tárgyalások szünetében A második hete folyó moszkvai tárgyalások szünetében (balról-jobbra): Scheel NSZK-kUl- ügyminiszter, AUardt moszkvai nagykövet és Gromiko szovjet külügyminiszter beszélget. Telefotó — TASZSZ—MTI—K8) Harminc izraeli gép támadása — egyet lelőttek Csütörtökön réggel 30 izra­eli repülőgép több hullám­ban támadta a Szuez, vala­mint a csatorna északi öve­zetében levő egyiptomi állá­sokat. Az egyiptomi légelhá- ritás elűzte a támadó gépeket és lelőtt egy Skyhik mintájú repülőgépet, amely lángolva zuhant le Iszmailiától kelet­re. Az egyiptomiakat nem ér­ték veszteségek — hangsú­lyozta az EAK szóvivője. II csúcs-on nem beszélnek a Rogers-javaslatról Csütörtökön megkezdődött Tri- ügyminiízter újságírók előtt ki- poliban az öt arab ország kül- jelentette, hogy a megbeszélése- és hadügyminisztereinek csúcs- j ken nem volt szó a Rogers ame- találkozója, — jelenti az AP rikai külügyminiszter által be- hírügynökség. j terjesztett közel-keleti tűzszü­Antoine Atallah jordániai kül-j neti javaslatokról. Harcok Indokínában Csütörtök délelőtt Moszk­vában újabb tanácskozásra ültek össze a szovjet és a nyugatnémet szakértők. A szakértői csoportot szovjet részről O. Hlesztov, a kül­ügyminisztérium jogi osztá­lyának vezetője, nyugatné­met részről pedig Bernd, von Staden, a bonni külügymi­nisztérium politikai osztályá­nak vezetője vezeti. A „főtárgyalásokat” csütör­tökön Gromiko szovjet és Scheel nyugatnémet külügy­miniszter újabb találkozójá­val folytatták. (MTI) Or* ■ Szíriái küldöttség Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön Buda­pestre érkezett a szíriai Baath Párt küldöttsége, amelyet Ali Ben Akii, a párt nemzeti veze­tőségének tagja vezet. A delegá­ció érkezésekor a Ferihegyi-re­pülőtéren Garab Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője fogadta. Jelen volt dr. Mohamed Za- karia Ismail, a Szíriai Arab Köztársaság nagykövete és Má­nyik Pál, hazánk damaszkuszi nagykövete is. (MTI) Kin befejezte lengyelországi látegatásál Heinz Kühn, a nyugatné­met Észak-Rajna-Veaztfélia tartomány miniszt relnöke szerdán befejezte lengyelor­szági látogatását. Kühnt. Varsóban fogadta Adam Willmann külügymi­niszter-helyettes, Burakiewicz külkereskedelmi miniszter és — látogatásának utolsó nap­ján — Tadeusz Markovski nehézipari miniszterhelyettes. A nyugatnémet vendég a tárgyalásokon kívül rövidebb kirándulást is tett: felkeres­te Katowicét és megtekin­tette a katowicei iparvidék nevezetességeit. Herman Hoecherl nyugat­német képviselőt, a CSU par­lamenti frakciójának tagját szerdán Varsóban fogadta Marian Dmochowski, külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes. (MTI) Megalakul a 32. kormány Olaszországban A körmányalakítással meg­bízott Emilio Colombo az el­múlt napokat tárgyalásokkal töltötte. Ennek során kiala­kultak a Saragat köztársasá­gi elnök elé terjesztendő kor­mánylista körvonalai. Római politikai körök tudni vélik, hogy Colombo a listát csü­törtökön az elnök elé tér- j" jesztette. A hét végén sor j kerülhet az államtitkárok ki- i nevezésére is, hétfőn pedig ■ a parlament összeül, hogy vi- j tát folytasson az új középbal : kormány programnyilatkoza- j tárói. ■ Hírmagyarázók az új kö- j zépbal kormány megalakulá- j sával kapcsolatban megjegy- j zik, hogy a koalíciós partne- : rek közötti mélyreható ellen- : tértek változatlanul megma- \ radtak, s csak a kijelölt mi­niszterelnök politikai rutin­ja és diplomáciai tapintata tette lehetővé, hogy 1 hónapos huzavona után megalakuljon Olaszországnak a fasizmus bukása utáni 32. kormánya. (MTI) Amerikai vadászbombázók szerdán is támadták a kambod­zsai kormány hadsereggel szem­ben álló hazafias erőket, első­sorban Skoun város körzetében. A város, amely fontos közleke­dési csomópont, továbbra is a népi erők kezén van és a har­cok folytatódnak. Egy zászlóaljnak sikertilt ugyan eljutnia Skoun határáig, de a város visszafoglalására ki­küldött három zászlóaljat a ha­zafias erők Skoun északnyugati és északkeleti szélén feltartóz­tatták. Kambodzsában a Skounért vívott harcon kívül összecsa­pásokra került sor az északi ha­tár közelében levő Kompong Thom és a Phnom Penh-től dél­re fekvő Takeo mellett. Egy kambodzsai parlamenti képviselőnő sürgetésére 2500 fős női katonai egységet állítanak fel, hogy kisegítő szolgálatot lás­sanak el a kambodzsai hadse­regben. A laoszi határ közelében ví­vott dél-vietnami harcokban, Hirosima szemtanúi0 Á szennyes víz íze (Okumura Masasi beszámolója) A belügyminiszter nem tárgyal — a gerillák nem engednek Káposzta nélkül jóllakik-e a kecske? Az uruguayi belügyminiszté­rium közleményében megerősí­tette: szilárdan eltökélte, hogy nem enged a gerillák követelé­seinek és nem hajlandó velük tárgyalni. Ugyanakkor a gerillák az ál­taluk szabadon bocsátott Dániel Pereyra Manelli vizsgálóbíró útján a hatóságokhoz eljuttatott üzenetükben szintén megerősí­tették, hogy Dias Gomide brazil konzult és Dán Mitrione ameri­kai titkosszolgálati ügynököt csak akkor hajlandók szabadon bocsátani, ha a montevideói 2 BfKÉS rnSat 1970. AUGUSZTUS 7. kormány kiengedi az őrizetben tartott összes politikai foglyot, akiknek számát mintegy száz­hatvanra becsülik. Megfigyelők szerint e két ösz- szeegyeztethetetlen álláspont kö­zött az a megoldás kínálkoznék, hogy a kormány száműzetés büntetésére változtatja át az összes politikai foglyok börtön- büntetését. így teljesülne a ge­rillák követelése és a kormány sem lenne kénytelen tárgyalni az „emberrablókkal”, tehát a kecske is jóllakna és a káposzta is megmaradna. Egyébként a Tu pamaros-geri 1- lák üzenetükben hétfőig adtak „gondolkodási időt” a kormány­nak. Közölték, hogy a kért fog­lyot megölik, ha követelésüket nem teljesítik. (MTI) Azon a napon az ég csodála­tosan derült volt... A Hirosima Körzeti Ezred törzsénél teljesítettem szolgála­tot. Nyolc óra után, a szabály­zatnak megfelelően, beléptem a segédtiszt irodájába, hogy je­lentést tegyek az előző nap ese­ményeiről. Azután visszatértem irodámba. — Szörnyű hőség van ma! — szóltam baj társaimhoz. Abban a pillanatban a nap­nál milliószor fényesebb villám ragyogott fel. Arcomat önkénte­lenül tenyerembe temettem,, tes­tem megingott, hatalmas dörrenés hallatszott, majd minden elsö­tétült. „.Légitámadás” — gondoltam. Még nem vesztettem el eszmé­letemet, semmi fájdalmat vagy ütést nem éreztem. Aztán észre­vettem, hogy az épület romjai alatt fekszem eltemetve. Fájdalmas nyögéseket hallot­tam, mind többet és többet: — Jaj, fáj... segítsetek... a kezem... szabadítsátok ki a kezem... emeljétek ki a lábamat... — Vak sötét, szívszaggató jajveszéke­lések. Es akkor hirtelen rám- tört a halálfélelem: — Segítség! Segítsen valaki! — kezdtem el én is kiáltozni, de senki sem felelt. A többiek ordí­tása elnyomta segélykérésemet. Nyelvemen sós ízt éreztem. Jobb kezemmel ijedten végigsi­mítottam arcomat: síkos volt, de érd^s is, mintha olajba ke­vert homokkal kenték volna be. Mi lehet? A gyújtóbomba olaja? Nem, ez folyékony mérgesgáz! Néhány percig vívódtam, úgy gondoltam, hogy ez csakis mér­gesgáz lehet, akkor pedig vé­ge! Ebben a pillanatban mond­tam le végleg az életemről... Hirtelen a múlt emléked tódul­tak agyamba: szemem előtt megjelentek szülőfalum hegyei, mezői — „Istenem! Soha többé nem látom viszont! Aztán apám alakja állt tisztán előttem, szú­rósan rámszegzett tekintettel... Csak szellemképek voltak! De türelmetlen vágy fogott el utá­nuk és ez hirtelen visszaadta erőmet. „Nem halhatok meg! Ki kell jutnom innen!” Fogcsikorgatva megfeszítettem lábamat és váltamról lelöktem a rámzuhant gerendát. Dobáltam le magamról a romtörmeléket, mint egy őrült, úgy küzdöttem. Tudtam, ha ott maradok, el­pusztulok! Tíz-húsz percig lehettem a sö­tétben. Végül egy kisebb ge­renda megmozdult, kis rés nyílt, akkora, hogy a fejem már kifért rajta. Aztán már a váltam is. A remény rettenetes erőt adott. Kharn Dúc vidékén elesett az amerikaiak négy katonája, 29 pedig megsebesült. Harcok vol­tak a Saigontól körülbelül 90 kilométernyire délnyugatra levő dél-vietnami katonai állások kö­rül is. Saigörti hivatalos katonai for­rás csütörtökön megerősítette, hogy Nguyén Van Thien dél-vi­etnami tábornok ténylegesen azon az „A—37” típusú vadász­bombázón tartózkodott, t amely útban Da Nangból Saigón felé augusztus 4-én eltűnt. Eddig minden kutatás sikertelennek bizonyult, sem a gépet, sem ron­csait nem találtak meg. Dél-vietnami veteránok csü­törtökön reggel Saigonban tün­tettek az elnöki palota előtt amiatt, hogy a Saigonban illeté­kes tartományi kormányzó ren­deletére ki akarják telepíteni őket a főváros körül magúk épí­tette barakkokból. (MTI) Míg kimásztam a résen, egy nagy szög felhasította bőrömet, — de nem is éreztem, csak küzdöttem és végül kijutottam az udvarra. Ott semmi, még egy macska sem... Fel akartam állni. Nem sike­rült. Mászni kezdtem a ház Irá­nyába, akkor vettem észre a földön a csíkot, amit az arcom­ból csurgó vér festett. Tehát a sós íz a nyelvemen vér volt. Az ijedtségtől és a szörnyű fáradt­ságtól elájultam. A menekülők jaj-zápora ébresztett fel és fel­nyitva szememet megláttam közvetlen közelemben egy vérben fekvő katonát. Kúsztam tovább, noha már alig bírtam el testemet. A hő­ség, a vérzés, a verejték elvisel­hetetlennek tűnt, torkom égett a szomjtól: vizet! vizet! Fel­kúsztam a víztartály falára, be­dugtam fejem a vízbe és vedel­tem a piszkos lét —, de milyen jó volt, ilyen édes vizet még sohasem ittam! Pár pillanatot pihentem, az­tán megpróbáltam feltápászkod- ni a szivattyúra... Körülnéztem. Szörnyű látvány! A város — romhalmaz. Itt-ott fekete vagy fehér füstnyalábok. A felhő mélyen feküdt a város felett: ilyen lehet a vulkánfüst a krá­ter torkában. A Nyugati Katonai Gyakorló­tér hemzsegett a sebesültektől. Micsoda szörnyű bomba okozta ezt? Nincs habozás, Ingadozás, er­re most nincs Idő, hiszen a ro­mok alá temetett bajtársaim segélykérő hangját hallom! E>» mire mennék egyedül? MMM

Next

/
Thumbnails
Contents