Békés Megyei Népújság, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-06 / 183. szám

Még mindig Jókai vezet — A modernek közül legkeresettebbek Berkesi könyvei A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők' Egyesülése Pi­ackutató Csoportja felmérést végzett a szövetkezeti könyv­bizományosok körében. A fel­mérésben a falusi könyv ter­jesztés problémája mellett töb­bek között szó van arról, hogy a szövetkezeti alkalmazottak mennyit olvasnak. A felmérés célja: megismerni a könyvter­jesztők társadalmi összetételét, a könyvhöz való viszonyukat. Az adatokban feltűnő, hogy még a középiskolai végzettsé­gűek is csak a válaszolók egyharmadát teszik ki. A fő­iskolai, egyetemi végzettségűek közül rendszeres olvasónak minden második vallja magát. A Művelt Nép vizsgálata so­rán kiderült, hogy a családi könyvállományok jelentőén nö­vekedtek. A vásárlók igényei kedvelt írók listáján jól meg­figyelhető. Az író-lista első he­lyén Jókai, mögötte Berkesi András áll. Külföldieknél túl­nyomórészt a klasszikusok mű­vei keresettek. Arra a kérdés­Dolgozók technikuma Mezőberényben A Pamuttextilművek mezőbe- rényi gyárának 4 évenként in­duló kihelyezett esti tagozatú textilipari technikumában az idén 14-en tettek képesítő vizs­gát. Mindannyian olyan beosz­tásban dolgoznak, amelyben kö­vetelmény a technikumi végzett­ség. Az új első osztály szeptember 1-én kezdődik. Eddig 33-an je­lentkeztek továbbtanulásra, akik előbb felvételi vizsgát tesznek. A gyár az arra érdemes dolgo­zókkal tanulmányi szerződést köt ,s ennek alapján évenként 200 forint segélyt fizet, tanul­mányi szabadságot biztosít és lehetőséget nyújt az órákon való megjelenéshez. Az iskola befe­jezése után mindenki a szak- képzettségének megfelelő mun­kakörben dolgozhat tovább. A negyedik ötéves tervben várhatóan a gyár fejlesztésére kerül sor. így kellően megoldó­dik a szakemberutánpótlás is. bon álló házban töltöttük az éjszakát. Bátyám másnap el­mondta, hogy egész éjjel hány­kolódtam a láztól és vízért ki­áltoztam. Már egy napja nem ettem semmit, így aztán na­gyon legyengültem. Arcom tel­jesen bedagadt, szememet nem tudtam kinyitni. Szerencsére a házban volt egy gyógyszertár, itt kaptunk lázcsillapítót, a bá­tyám pedig a ház mögötti pa­takban benedvesített egy törül­közőt és ezzel hűsítette feje­met. Harmadnap reggel; bátyám barátja, a faluból visszatérve közölte, hogy találkozott szüle­immel. Másnap aztán egymás után érkeztek meg, előbb édes­apám, majd anyukám, végül nagymama és nővérem. Mikor látták, hogy élék, sírni kezd­tek az ölömtől. Én pedig a boldogságtól egy szót sem tudtam szólni. Ök mindnyájan épek, egész­ségesek voltak, csak a nagy­mamát sebezte meg a nyakán egy üvegszilánk. De az én ar­com tovább dagadt és szeme­met csak annyira tudtam ki­nyitni, hogy homályosan lát­tam a körülöttem levőket. Fe­ledve fájdalmamat elmeséltem nekik, mi történt velem. Édes­anyám rámszólt: „Még így is nagy szerencséd volt! De most menj pihenni, nyújtózkodj ki. re, hogy a vásárlók között mi­lyen műfajok közkedveltek, szintén e statisztika válaszol. Legtöbb szavazatot az ifjúsági könyvek és az útleírások kap­ták. Emellett keresettek a szakkönyvek is. A felmérés alapján javaslato­kat terjesztettek elő a könyv­terjesztés technikai és szerve­zési problémáinak hathatós megoldásáról, a propaganda- eszközök helyes használatáról; Jó az nj A X. kongresszus élőké- j születetnek jegyében tartotta taggyűlését Orosházi Üveg­gyár 1. számú alapszerveze­te, melyen a párt vezetősége előterjesztette kétéves munkájá­ról szóló jelentését. A beszámo­lóban jelentős helyet foglalt el a gazdasági tevékenység, amely a gyár jövedelmező működteté­sét ölelj fel. Szó volt, a pártók- tatásról, a pártépítésről is. Ar­ról azonban kevés szó esett, hogy az alapszervezet súlyánál fogva milyen pártmegbízatáso­kat adott a kommunistáknak és ezek teljesítése miiként valósult meg. Kétségtelen, hogy az Orosházi Üveggyár 1-es alapszervezete igen kedvező helyzetben van, mivel a tagság összetétele, poli­tikai képzettsége a többi alap­szervezetnél lényegesen jobb. A politikai aktivitás, a pártve­zetőségi ülések tartásán, a párt- csoportértekezletek szervezésén és az alapszervezeti taggyűlése­ken azonban nem megfelelő. Tarján József, az üveggyári pártbizottság titkára felszólalá­sában azt feszegette, hogy az alapszervezet vezetősége nem eléggé következetesen látja el megbízatását. Ki is fejtette, hogy hol lát pótolni valót. Első he­lyen említette a pártmegbíza­tások adását, nyilvántartását és számonkérését, meg azt, hogy a pártvezetőségnek joga van ah­Még nem szabad sokáig ül- * nőd.” Lefeküdtem, ám éjjel új- ; ra rámtört a láz. ­Családunk eredetileg Jama- ■ moto faluba menekült, a roko- ; nokhoz. Amikor ott megtudták, ! hogy a mi utcánk lakosait Jasu j faluba irányították, akkor jöt- s tek ide, hogy engem megkeres- ; senek. Együtt voltunk tehát, ■ idősebb nővérem kivételével, ■ aki a végzetes napon éppen ; ügyeletbe ment. Édesapám min- ■ dennap, kora reggeltől késő es- ■ tig őt kereste. Mi anyámmal ) „otthon” maradtunk. Ö gondo- ; zott engem. A többiek a szom- 5 szád tanyában töltötték az éj- 5 szakát. A harmadik napon késő este • jött haza apám. „Ö volt. Meg- • találtam őt.” — Hol van? — S anyám meg én dermedten néz- : tünk rá. De jaj! Nem láthat- | tunk mást, mint nővérem egy ■ kis dobozát. Apám csak ennyit ■ tudott mondani: Meghalt! Ez : maradt belőle... ez a doboz... ; Mi pedig nem tehettünk mást • mint sírtunk. S ma, annyi év ! múltán, amikor egészségesen ! élék .dolgozom — kereskedelmi : rajzoló vagyok Hirosimában— j ezék a könnyek még újra meg : újra felfakadnak. / (Fordította: dr. Szerdahelyi István) ! Következik a szennyes víz íze. ; Segítik a bajbajutott termelőszövetkezeteket Nagyarányú belvízkár megyénkben Rudnay kiállítás Békéscsabán Vasárnap, augusztus 9-én 11 órakor Békéscsabán a Munká­csy Mihály Múzeumban nyílik meg Rudnay Gyula, a magyar expresszionista festészet egyik nagy alakjának kiállítása. A ki­állítást a Magyar Nemzeti Ga­léria anyagából Vas István mu­zeológus rendezi. Előrelátható­lag 40 kép kerül bemutatásra, amelyből 30 olaj, 10 pedig gra­fika. A kiállítást Kisdékiné Kijá­rni Irén dr. a Magyar Nem­zeti Galéria művészettörténé­sze nyitja meg. hoz, hogy a gyár vezetőit, mint kommunistákat, beszámoltassa a gazdasági feladatokról. Ezek gördülékenyebbé tételére más­ként nem adhat politikai segít­séget., De áll ez fordítva is. A gyár vezetősége ritkán kér segít­séget az alapszervezetben dol­gozó kommunistáktól, termelés- politikai feladatok megvalósítá­sához. Pedig tudnának segíteni, mivel nagy részük nemcsak po­litikailag, hanem szakmailag is felső fokon képzett. Hogyan lehetne politikai termelőerővé alakítani az alap­szervezeti munkát? Olyan alap- szervezetekben, mint amilyen ez is, nehéz e kérdésre válaszol­ni, mégis meg kell fogalmazni a következőket. Miért van az> hogy a gyár vezetősége csak másod-, illetve harmadfdkon tájékoztatja az alapszervezetet az üzem előtt álló feladatokról? A párttagság gyakran az utcán hallja, hogy a gyár vezetősége mire készül. A hiba gyökere te­hát abban kereshető, hogy a kommunisták és a gyárvezetők — akik szintén a párt tagjai — politikai kapcsolata nem felel meg a kívánalmaknak. Nem is egy taggyűlésen, mint ahogy a beszámoló is megállapította, a párttagság érdektelenséget tanú. sított. Többen meg sem jelen­tek, noha aznap benn voltak és dolgoztak. Mi ez, ha nem kö­zömbösség az alapszervezet munkája iránt. Sajnos, ez a kö­zömbösség a mostani taggyűlé­sen is megmutatkozott. Voltak, akik indokolatlanul s talán úgy is lehet fogalmazni, hogy igazo­latlanul maradtak távol. És ez nem első eset. A beszámolóban mérlegre kellett volna tenni eze­ket. A pártmunka alapja a politikai tevékenység. Vajon ho­gyan érvényesül ez az alapszer­vezet kommunistái között? Idé­zünk a beszámolóból: „Itt a sze- mélyi összetétel is olyan, hogy lehetőség nyílik a termelés ha- : tékony irányítására és összes mutatóinak befolyásolására”. Ha emellé azt is odatesszük, í hogy az alapszervezet az üveg- j gyári pártbizottságtól patroná- lót kapott, a politikai munka javítására, akkor bizony kisisé el kell gondolkozni azon, amit a ASZTALOS SZAKMUNKÁST, SEGÉDMUNKÁSOKAT, GÉPI VARRÓNŐKET vesz fel a Férfifehérneműgyár Békéscsabai Gyára. x I Emberemlékezet óta a legna­gyobb károkat okozta az idén megyénk földjén az árvíz, a bel­víz, a fakadóvíz és a gyakori csapadék. Százhúsz termelőszö­vetkezet és tucatnyi állami gaz­daság határában pusztított ki- sebb-nagyobb mértékben a víz. A gabona- és pillangóstakarmá- nyok földjén befejezték a kár­becslést, s 11 bizottság miunká­hoz látott a kapások területén. A mérhetetlen károkról, a meg­vezetőség beszámolója mond. Talán az lenne a helyesebb, ha ebből az alapszervezetből kerül­nének ki azok, akik az üveg­gyári pártaiapszervezetek mun­káját segítik! Politikai tenniva­ló bőven akadna, hiszen a Köz­ponti Bizottság határozatainak tudatosítása, az üzemi felada­tok teljesítése s ebben a kom­munisták példamutató munká­jának szervezése következetes és sokrétű munkát adna. S vajon, hogyan beszélnek az alapszer­vezet tagjai ezekről az igen fon­tos feladatokról a gyáriak kö­rött, ha a taggyűléseken nem cserélnék véleményt, nem egyeztetik álláspontjaikat, nem alakítanak M közös platfor­mot? Persze sok minden másképpen lehetne, ha a termeléssel kap­csolatos tennivalók megbeszélé­se mindenekelőtt a taggyűlésen szerepelne. Azután jöhetnének a különböző osztályértekezle­tek, ahol már egy alaposan megvitatott, a kommunisták ál­tal támogatott téma megoldása kerülhetne előtérbe. Éppen1 ezért fordítani kellene a mun- j kaszervezés sorrendjén. Megvan erre a lehetőség, a szubjektív feltétel is, mivel a pártvezető­ségben olyan elvtársak dolgoz­nak, akik a termelést közvetlen irányítóknak partnerei lehetnek. A pártvezetőség beszá­molója után most, amikor a megválasztott alapszervezeti munkabizottságok dolgozni kez­denek, vegyék figyelembe az alapszervezet úgynevezett sajá^ tos helyzetét. A pártvezetőségbe olyan elvtársakat jelöljenek, akik bátran szembe mernek néz­ni az elmúlt két esztendőben tapasztalj politikai fogyatékos­ságokkal, hogy az alapszerve­zeti pártmunka találja meg az őt megillető helyet. Ezért csak egyet lehet érteni azzal a ja­vaslattal, amit a pártvezetőség beszámolója a taggyűlés elé vitt. Ezek a következők: a pártcso- I portok tevékenységének haté­konyabbá tétele, feladattal va­lóellátása, beszámoltatása majd a tagság aktivitásának növelése, a pártmegbízatásak adása, nyil­vántartása és számonkérése, munkakapcsolat kialakítása a gyár többi alapszervezetével és a tömegszervezetek kommunista befolyásolása. Ha az alapszer­vezet élére állított vezetőség megszívleli ezeket a jó tanácso­kat, akkor az Orosháza Üveg­gyár 1. alapszervezete az eddi­ginél jobban tölti be küldetését. Dupsi Károly 1970. AUGUSZTUS 6. segítés módjáról a következőket mondották el az MTI munka­társának a megyei tanács mező­gazdasági és élelmiszeripari osztályán: — A megye termelőszövetke­zeteiben gyűjtőnéven általános vízkárról beszélhetünk. Csupán a gabona és pillangóstakarmány termő területen a közvetlen kár megközelíti a 300 millió forin­tot. Ennek biztosításból és ál­lami költségvetésből mintegy fele térül meg csupán, a közve­tett kártételek azonban tovább súlyosbították a kollektív gazda­ságok helyzetét. A gyulai Körös­táj Termelőszövetkezetben pél­dául a vízkár összege megköze­líti a 20 millió forintot, de 10— 15 millió forintos nagyságrendű kárt egész sor szövetkezet szen­vedett. A vízkárok miatt eddig mintegy 30 termelőszövetkezet vált fizetésképtelenné. — A megyei tanács vb eddig 45 millió forint óvadékot utalt át a Magyar Nemzeti Bank számlájára, hogy a bajbajutott szövetkezetekben a folyamatos üzemeltetést biztosítsák s a ta­goknak fizetni tudjanak. Üjabb húszmillió forint átutalásáról gondoskodtunk, a felmérések szerint azonban legalább 180 millió forint óvadékra lesz szükség összesen. Csak így tud­nak a kárt szenvedett szövetke­zetek vetőmagot, abraktakar­mányt vásárolni, a dagoknak fi­zetni. A kapások földjén ugyan­is talán még tetemesebb a kár­tétel. A becslések szerint több ezer vagoh az abraktakarmány- hiány, a szálasokból pedig sok a rossz minőségben tárolt széna. Az elmúlt években már rend­szerint feleslegünk volt taikar- mányból. Az állatállomány a körösben és a háztájiban is szé­pen fejlődésnek indult. Nem engedjük elherdálni a jószágál­lományt, takarmányvásárláshoz juttatjuk a kárt szenvedett kol­lektív gazadságokat. ■ — A megyei tanács szakem­berei — a Magyar Nemzeti Bank, a termelőszövetkezetek területi szövetségei és az Álla­mi Biztosító képviselőivel együtt — állandóan figyelemmel kísé­rik a veszteségre számító szö­vetkezetek sorsát. Sürgősségi sorrendet állítottunk fel a megse­gítés módjában is. Megvizsgál­juk: saját erejéből ki mennyit tud bepótolni a vízkár okozta kiesésből, mennyit tud segíteni a megye és a reális lehetőségek figyelembevételével mit várha­tunk központi megsegítésből. — Elhatároztuk azt is, hogy a veszteséges szövetkezetek szaná­lásával nem várunk év végéig. Már ősszel megkezdjük a felül­vizsgálatokat pontosan azért, hogy idejében tudjunk segítsé­get nyújtani. Nem engedhetjük meg, hogy az anyagi gondokat újabbakkal tetézzék év végéig. A menetközben nyújtott segít­ség — a tapasztalatok szerint — sokat ér. — Jó. lenne egyébként, ha az illetékes szervek felülvizsgál­nák a kárt szenvedett mezőgaz­dasági üzemek veszetségkiegé- szítéséről hozott határozatot. Gyakran hátrányos helyzetbe kerülnek azok a termelőszövet­kezetek, akik bölcs előrelátással jelentőé öszeget helyeztek biz­tonsági alapra. Helyesnek tarta­nánk, ha ők valamilyen formá­ban most éreznék ennek áldá­sos hatását. A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR , azonnali belépéssel ládaminősítői munkakörbe, háromműszakos időbeosztással nyugdíjas dolgozókat vesz fel Jelentkezni: a gyár felvételi irodáján lehet. 161925 javaslatok vezetőségnek

Next

/
Thumbnails
Contents